Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-10 / 85. szám
T96B. április 10. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Dinnyekertészek ■ Nagy dörög alatt, az út mellett találkoztunk egy érdekes és ritka mesterség képviselőjével, Pásztor János dirmyekertósszel. A melegágyban szorosan egymás mellett gyepkockák. Ezekbe kerül a csíráztatott dinnyemag. Az éltető napsugár hamarosan előcsalogatja a növényt, az megerősödik és kikerül a földre. Mire megjön a nyár, ott gömbölyöd- nek majd a sötétzöld görögcüny- nyék, az ízletes sárgadinnyék... — Idevalósi? — Nem, kérem, én nagyon messziről jöttem, Heves megyéből. Hortrol. — Tehát horti. — Igen, csak nem hával és Epszilonnal a végén. De tudja, a mi mesterségünk horti mesterség, ott valamikor ma jdnem mindenki dinnyés volt. Én is az apámtól tanultam, ő meg a nagyapámtól. Az volt a szokás, koratavasszal elindulunk a szélrózsa minden irányába, megtermeljük a dinnyét, ősszel meg hazamegyünk. — Sokfelé járt akikor bizonyára. — Hát talán el siem tudom mondaná. Dinnyeföldön születtem és azóta élem a dinnyések vándorló, de szép életét. Termeltem már dinnyét Hamburg mellett is, meg Csehszlovákiában is. Most idehozott a sors, vagy talán a szerencse. Mert jó földet kaptam. — Kitől? — Tavaly Kajdacson voltam, aztán ott járt a nagydorogiak ag- ronómusa, megkérdezte, volna-e kedvem idejönni. Aztán van-e (jó dinnyének való föld — kérdeztem. — Azt mondta, hogy náluk rr' 1 az. választhatok. Hát most ezt a tíz holdat, ott lefelé, egészen a villanykaróig, ültetjük be dinnyepalántával. Meginvitál a „lakásába”, a takaros kis kunyhóba. A kis lak 6zépen berendezve, papírral kibélelve, benne asztal, lóca, három ágy. — Nem egyedül lakik itt? — A.mdóta özvegy vagyok, egyedül vándorlók. — Akkor minek a három ágy! — Majd a nyáron jönnek a iiiM a lányaim, meg az unokák. Mindig nálam nyaralnak. Tudja, a I dinnyés első dolga tavasszal, I hogy megépítse a kunyhót. Mert i ettől kezdve itt kell élnie a diny- i nyeföldön. A kunyhó olyan, hogy f egy nyárra legyen jó, mert rit- # ka az olyan dinnyekertész, aki # egy helyen sokáig megmarad. E Aztán megcsiráztatja a magot. # Huszonnégy órát állt vízben ez, a mag. amit most ültetünk, aztán, éjszakára magamhoz vettem azj ágyban. A test melegétől ki- j csírázik. így csinálta ezt apám is,] nagyapám is. Most elültetjük a, gyepkockába, huszonötezer gyep- j kockát csináltunk, május eleje- ] re már mind olyan lesz, mint] egy muskátlibokor. Akkor ültet- ] jük ki a földre, trágyafészekbe. ] Utána mór nem kell más. mint ] jó idő. meg egy kis gondozás és] beérik a dinnye. A kunyhó mellett egy halom-] bán vagy ötven-hatvan zöld palack. — Talán sörösüvegek? — Nem, paradicsom kerül be-] léjük. Az is ki van alkudva,# hogy kétezer tő paradicsomot ül-# tethetek az utak mellé. — Csak lányai vannak. Akkor# ki örökli a mesterséget? — Azt hiszem a családban J senki. Most leszek hatvan éves,# hát át kell adni valakinek a sok] tapasztalatot. De nincs semmi baj. Itt van a Zoli gyerek, ő idevaló-# si, már tavaly is velem volt. Hát# majd ő megtanulja. J — A vándorlást is? f Erre már a tizenhét éves Vitéz/ Zoli válaszol: # — Azt talán nem. # (J) # iuMfiinmHTtirtrtTi Egy „nyugdíjas“ PEDAGÓGUS Nehéz annak az embernek, aki negyven évig dolgozóit, mint pedagógus és eléri a nyugdíj korhatárát. Az évtizedeken át megszokott munkatempót, a tanítás és a nevelés nemes feladatát megszakítva pihenőre kell térni. Megszokni egyszerűen nem is lehet. Aki egész életében azon munkálkodott. hogy megtanítsa az emberekkel az írás és olvasás tudományát, nem egykönnyen törődik bele az egyhangú pihenésbe. Így van ez Pécsi Benő őcsényi nyugdíjas pedagógussal is. Sok-sok éven át nevelte. tanította a község fiataljait. Nyugdíjazása után sem tudott tétlenkedni, jól megérdemelt pihenőjét ma is a munka nemesíti. Ocsényben jónéhány éve nem volt lehetőség arra, hogy a negyven cigánycsalád gyermeke iskolába járjon. Egyrészt nem kötelezték őket, másrészt pedig 6—7 kilométerre volt az iskola. A ma itt élő 30—35 évesek nagy része még írni- olvasni sem tud. Sokan a faluban dolgoznak, legtöbbjük a termelőszövetkezetben. Ma már fejlődő mezőgazdaságunk egyre többet követel a dolgozóktól és nagyon nehéz a munka, ha írástudatlan valaki. Pécsi Benő bácsi már régóta töprengett, hogyan lehetne gyorsan pótoltatni az elmulasztottakat ezekkel az emberekkel. Felkereste őket egyenként, beszélt velük, megmagyarázta nekik, vágjanak neki a tanulásnak és legalább az általános iskola harmadik és negyedik osztályát végezzék el. Nehéz dolga volt, sok ellenállásba ütközött. A családoknál hatalmas harcot kellett vívni, míg rábeszélte az embereket, hogy mennyire szükséges dolog az írás és olvasás. 1963 telén kilenc hallgatóval kezdte meg az oktatást és két héttel ezelőtt beérett a munka gyümölcse. A kilenc írástudatlan ember levizsgázott az általános iskola negyedik osztályos anyagából. A „tanulók” kedve sokszor alábbhagyott, s ilyenkor munkahelyén, vagy este otthonában kellett felkeresnie Pécsi Benő bácsinak ezeket az embereket, s újabb kedvet és türelmet plántálni beléjük. Nemcsak Benő bácsi dolgozott egyedül, hanem a lányát is néha-néha megkérte legyen a segítségére, mert az idős szervezet nem mindig bírta el a nagy feladatot. Ketten dolgoztak és két hete annak, hogy megnyugodtak. Most már örülnek a sikernek. Benő bácsi azonban még mindig nem pihen. Már szervezi a következő csoportot. Felkeresi a családokat és mindenkivel beszél, vitatkozik és agitál. ...... , (FERTŐI),,,,, rm IWH rw r>r ■ i inrwm ittn ■ i A paksi fiatalok otthona A fiatalok mintha kinőtték ' volna az ifjúsági házat. Nemrég még megfelelt, addig, amíg a programot főleg a televízió műsora szolgáltatta. Most viszont csak azért működik öt szakkör, mert többnek már nincs hely. Az irodalmi és rádióskörbe lenne jelentkező, vezetésükre is lenne vállalkozó, de csak akkor lehet a működésükről szó, ha felszabadulnak a más célokra elfoglalt helyiségek. A meglévő szakkörök; úttörő Előzzük meg az erdő- és avartüzeket Az elmúlt napokban Szekszárdon három alkalommal is volt avartűz, és csak a tűzoltók azonnali segítségének volt köszönhető, hogy nem keletkezett belőle erdőtűz. Szombaton,' április 3-án az esti órákban a Kálvária domboldalon keletkezett avartűz, amit a szekszárdi állami tűzoltóság eloltott. Vasárnap, április negyedikén két helyen Is meggyulladt az avar, a Bakta-dűlőben, és a Mocía-dűlőben. Mindkét helyen a tűzoltók akadályozták meg, hogy tlagyobb kár keletkezzen. A kellemes időben hét végén egyre több kiránduló keres szórakozást, felüdülést a szabadban, megnőtt az avar- és erdőtüzek lehetőségének veszélye. A BM. Tolna megyei Tűzrendészet! Parancsnokság ezért felhívást Intéz a kirándulókhoz az erdő- és avartüzek megakadályozása érdekében: Az elmúlt évek során megyénk területén több helyen keletkezett avar- és erdőtűz. Csupán elegendő megemlíteni, hogy Juhé pusztán az elmúlt években Is 15 katasztrális hold fiatal fenyőerdő égett le egy gondatlanul eldobott cigarettavégtől. Minden erdő- és avartűz mögött megtalálhatjuk az emberi gondatlanságot. A további tűzesetek megelőzése érdekében a következőkre hívjuk fel megyénk lakóinak és a gazdasági vezetők figyelmét: 1. Cigarettavéget vagy gyufát az erdőben és határban ne dobjunk el úgy, hogy meg ne győződjünk arról, hogy parázsmentes-e! 2. A szabadban tüzet rakni — az összegyűjtött gazt elégetni — csak szélmentes időben szabad, kellő felügyelet mellett, és olyan helyen, ahol a közelben gyúlékony anyag nincs. A tűzrakás — égetés — helyét és idejét a községi tanács vb-nél, gazdaságok vezetőinél be kell jelenteni. Az égetés befejeztével a parazsat tökéletesen el kell oltani. Erdőben tüzet rakni tilos! Erdő közelében csak 100 méteren túl szabad égetést végezni. 3. Az erdő területén dohányozni, nyílt lángot használni tilos! Hoff her típusú traktorral az erdő területére a száraz időszak alatt bemenni nem szabad! 4. Erdőgazdaságok és erdőbirtokos- ságok a vasút mentén és a forgalmas utak mentén, az erdők védelmére alkalmazzanak védőszántást! 5. A gazdaságok és a termelőszövetkezetek a határban elhelyezett szalma- és szénakazlakat szántsák körül. A kazlak környékét takarítsák megfelelően! 6. A vasúti pályaőrök kísérjék figyelemmel a vasút mentén — mozdonyszikrától — keletkezett avartüzeket, és gondoskodjanak arról, hogy a keletkezett tűz ne veszélyeztessen semmilyen komolyabb értéket. 7. A határban, vagy erdőben talált tüzet mindenki köteles eloltani. Amennyiben erre képtelen, azonnal jelentse az észlelt tüzet a legközelebbi tűzoltóságnak. A tűzjelzés alkalmával a távbeszélő használata díjmentes, a posta is azonnal kapcsolja a tűzoltóságot. 8. Aki a tűzrendészet! szabályokat megszegi, szabálysértést követ el, és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az 1956. évi 13. sz. tvr.-ben a tűz elleni védekezést minden magyar állampolgárnak kötelezővé tette. Az írott törvényeken túl a becsületesség és az erkölcsösség is megköveteli mindannyiunktól, hogy megvédj ük államunk és az állampolgárok vagyonát. Az együttes védekezés mindig nagyobb eredményeket biztosít a tűz elleni harcban, és azt eredményezi, hogy mindinkább kisebb károkat okoz a pusztító tűz. Bm. Tolna megyei Tűzrendészed Parancsnokság sport- és játék, úttörő- és felnőtt foto, horgász és turisztikai, nemcsak szórakozást, de tanulási lehetőséget is nyújtanak a paksi fiataloknak. Az úttörő sport- és játékszakkör a községbeli úttörőőrsök kis sport- felelőseit fogja össze, vezetője Lacza György testnevelő tanár. Az ifjú sportosok a körben elsajátítják a terem- és a szabadtéri sportok szabályait, és ők a szervezői, lebonyolítói az őrsi foglalkozások java idejét kitöltő különféle játékoknak, sportoknak. A horgászok vezetője Fekete László. A község a. Duna partján lévén, nagyon sok felnőtt és fiatal hódol a horgászás szenvedélyének. De aki csak azt hiszi, hogy elég, ha valaki horgászbotot fog a kezébe és kiül a partra, az téved. A szakkörben komoly elméleti munka is folyik, alapos biológiai ismeretek elsajátításával, a különböző halfajták életmódjának tanulmányozásával. A szakkör tagjai, természetesen együtt járnak horgász- kirándulásokra, együtt keresik ki a halfogásra legjobban megfelelő helyet. A felnőtt fotósokat dr. Papp Tihamér, az úttörőket Koszorús József avatja be a kényképezés műhelytitkaiba. A szakkörvezetők személye biztosíték arra, hogy jó kezekben van a fotósutánpótlás. A természetjárókról legutóbb éppen a felszabadulás évfordulójának tiszteletére rendezett, Páriig eljutó gyalogtúra adott hírt. Vezetőjük Vajnai János. Most, a jó idő beköszöntésével szinte valamennyi szakkör kirajzik a szabadba, — bár rendszeresen megtartják bent is a szokásos, heti összejövetelüket —, az Ifjúsági ház mégsem marad program nélkül. I Az áprill. f/ programban sze'■-----------£--------- repel egy, egész e stét betöltő műsoros est, amellyel anyagi alapot akarnak teremteni a Helikoni ünnepségen való részvételre, minthogy a gimnázium egyedül nem tudja biztosítani a költségeket. Ebben a műsorban fellép Antal Franciska és Kollár Ilona, a megyei aranyérmes szavalok, az aranyérmes tánccsoport, a megyei Ki mit tud? két győztese, Benke Mária és Horányi György, azonkívül a Sárközizenekar, és a tánccsoport kísérője, László Ferenc zenekara. A szavalatokból, énekszámokból, zenekari számokból összeállított műsorral három diák- és egy felnőttelőadással lépnek fel az ifjúsági házban, de fellépést terveznek Duna- földvárott és Nagydorogon is. Húsvétkor a fonyódi természet- járók látogatnak Paksra — az Itteniek meghívására — egész estét betöltő darabbal. Vasárnap. 11-én az úttörők kulturális szemléjét rendezik meg, amelynek egyik elődöntője április 4-én zajlott le. Ugyancsak a tervekben szerepel egy tokiói beszámoló, amelyre egyik olimpiai bajnokunkat akarják meghívni, azonkívül a Népbolt Vállalattal közösen egy műsoros ifjúsági divatbemutató. Az ifjúsági házban sikerült megoldani a kis létszámú KISZ- szervezetek politikai oktatását is. E kis létszámú szervezetek fiataljainak összevontan tartották meg az előadásokat, foglalkozásokat. | Befejezésül említést kell tenni az ifjúsági ház „gazdáiról”, az Építőipari Ktsz fiataljairól is, akik esetenként elvégzik a tatarozás! munkákat, és az udvar parkosításában is segítenek. Meg kell említeni Vayer János. Berek Miklós, Dévai László. Szabó János nevét lelkes, odaadó munkájukért. Vaver János énpen ár>- rilis negyedikén, a húszév<«"k találkozóján kanta mes a KT'7 Közoonti Bizottsága dicsérő oklevelét. Bl,
