Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-09 / 84. szám
1965. április 9. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG Akinek élni kell tanulni Egy kislány tragédiája A gyönki gyermek- és ifjúság- védelmi intézet igazgatói irodájába szőke, kék szemű lányt szólítanak. Résnyire nyitja az ajtót, félszegen megáll. Egy tapodtat se jön előrébb. Szemében ijedt zavartság, mint aki tudja, hogy a következő pillanatban mondani fognak valamit, csak attól tart nagyon rossz lesz, amit mondanak. Az igazgató és a nevelő mosolygós arca mintha megnyugtatná egy kicsit. Ahogy megpillantja az idegent, ismét bizonytalanság költözik a kék szemekbe. N. Ilonának hívják, tizenhat éves. Arca kedvesen szép, van rajta valami természetes báj, ami csak a hasonló korúak jellemzője. Kezét összekulcsolva áll, szorosan az ajtó mellett. — Hogy érzi itt magát? — Jól, nagyon jól. Mintha megnyugodott volna. Szeme már tiszta, de zavartsága nem múlt el. Egyikünk sem tud kérdezni. Érezzük, hogy nem szabad felszakítani a sebet, valami öncélú kiváncsiskodással. ö már elmondott mindent. Most felejtenie kell... ősszel iskolába megy, Szőllőskis- lakra. Az intézet küldi, szőlészborász szakmunkás lesz belőle. Ilonkának nagy kedve van hozzá. Uj élete kezdődik. Az igazgató, hogy bíztassa, ezt mondja neki: — Ilonka, próbálj meg mindent elfelejteni. — Nem, igazgató bácsi. Ezt nem lehet többé elfelejteni! □ 0 Március 5-én egy lány jelentkezett a rendőrségen. Sápadtan, sírva mondta el, hogy most jött ki a kórházból, és nem akar hazamenni. Vigyék akárhová, csináljanak vele bármit, csak haza ne vigyék. Kórházba február 22-én került, Bölcskéről hozták be a mentők. Sokáig kellett küzdeni az életéért. Öngyilkosságot kísérelt meg, benzolt ivott.: a Nem ez volt az első nála. 1964. augusztusában már kezelték kórházban. A diagnózis ugyanaz: öngyilkossági kísérlet. Mindössze : nnyi a különbség, hogy az első alkalommal más méreggel kereste a halált. Akkor ötven Valeriánát vett be. Szerencsére időben észre- ve'ték, így sikerült megmenteni. A kislányt N. Ilonának hívták. Tizenhat éves; □ Az asztalon dosszié, mellette papírok, legfelül egy általános iskolai bizonyítvány. Az intézet kérésére küldte el az iskola. Ahogy az igazgató elmondta, a bizonyítvány a gyerek első vizsgája. Amikor az intézetbe kerül, jóformán semmit sem tudnak róla, mindenki maga mondja el a történteket. Abból, hogy ki milyen tanulmányi eredményt mond, következtetni tudnak a jellemre is. Mert sokan akadtak, akik dicsekedtek, sőt olyan is volt, aki felsőbb osztályosnak hazudta magát. Ez jelenti hát az első vizsgát..: N. Ilona, amikor megkérdezték, azt mondta, jó tanuló volt. Most előttünk fekszik a bizonyítvány. Négyes, ötös, ötös, — négyesnél rosszabb jegye nincs. A végén ott az összegezés: 4,5. Az első „jellemvizsgája” tehát jól sikerült. Később sem csalódtak benne. Szívesen segít a nevelőknek, szeret dolgozni. A nyomasztó élmények, a megrázkódtatások néhány napig búskomorrá tették. Megnyugodott. Itt mindenki szereti, szépen beszél vele. Az A jegyzőkönyv mindig rideg. A fekete sűrűn gépelt sorok mindig közömbösek. Csak a tartalom válthat ki érzéseket. Ahogy N. Ilonka jegyzőkönyvbe mondott szavait olvassuk már nem tűnnek olyan érzéketlennek a sorok. A kislány szülei elváltak. Édesanyja időközben újból férj- hezment. Ilonka ottmaradt náluk. Egy ideig nem is volt semmi baj, amíg az új férj ki nem mutatta foga fehérjét. Ütötte, verte a lányt, de sokszor kijutott az anyának is, ha védelmére keit. Még általános iskolába járt, de már pirkadatkor felkeltették. Dolgoztatták kegyetlenül, a ház körül minden munkát neki kellett elvégezni. Ilonka jó tanuló volt, de ez nem számított sokat az apának. Otthon nem volt szabad tanulni. Délben, amikor a többi gyerek kijött az iskolából, ő ottmaradt. Megírta a másnapi leckét, tanult. Mert otthon kiabáltak vele, ha könyvet láttak a kezében. A hetedik osztály elvégzése után már odáig fajult a dolog, hogy az apa nem adott pénzt a nyolcadikos tankönyvekre. Az édesanyja kuporgatta össze a filléreket. De az apának azt kellett mondani, hogy a nagymamától kapta a pénzt. Amikor végzett a paksi konzervgyárba került dolgozni, gimnáziumba jelentkezett, de erről otthon hallani sem akartak. Édesanyja egyre inkább a férje mellé állt, félve attól, hogy akkor neki is ugyanaz a sors jut, mint a lányának. És még egy nagyon lényeges momentum, amit megpróbálok hozzávetőlegesen idézni a jegyzőkönyvből: „Egyszer anyám nem volt otthon. Mostohaapám hazajött, erőszakoskodni kezdett. Amikor védekezni próbáltam, bezárt a szobába, betömte a számat...” Ekkor Ilonka még általános iskolába járt, alig múlt el 11 éves. Később többször megismétlődött az eset. Utoljára akkor amikor Pakson dolgozott. De most már egy másik férfi is volt mostohaapja társaságában. Ezután történt az első öngyilkossági kísérlet... előtt az anya újból felkereste a lányt és újból megkérte: hallgasson. Ilonka a rendőrségen mindent visszavont. Egy ideig jól megvoltak édesapjával és mostohaanyjával. Dolgozni járt, legtöbbször napszámba. Amit keresett ráköltöttek. Télen romlott meg a viszony közöttük amikor Ilonka a faluban nem tudott dolgozni. Mostohaanyja szülei sokszor vetették a szemére, hogy in gyen élő. Ekkor, miután mindkét helyen feleslegesnek érezte magát kísérelte meg a második öngyilkosságot. E A jegyzőkönyv még sok mindenről beszél. Olyan minden érzést nélkülöző tettekről, amit legfeljebb a bűnügyi krónikákban olvashat az ember. De a törvény nem alapozhat érzésekre, ott bizonyítani kell. És éppen a legsúlyosabb vádakat lehetetlen bizonyítani. De Ilonka szempont jából ez kevésbé érdekes: „Nem, igazgató bácsi, ezt nem lehet elfelejteni”. Az intézet megszerezte az engedélyt, Ilonka állami gondozásba kerül. Tanul, szakmunkás lesz belőle. De neki csak mától szabad számítani az életet. K. J. Négyszázezer nyerstéglát gyártottak az elmúlt hónapban a paksi téglagyárban. A napokban már az égetést is megkezdték. □ Ilonka mindent elmondott édesapjának, amikor az kérdezősködni kezdett, hogy miért olyan búskomor. Most már nem ment vissza, édesapjával élt, aki újból megnősült. A felháborodott apa feljelentést tett a mostohaapa ellen. Ilonka előtte már elmondta a történteket édesanyjának is, aki arra kérte hallgasson, mert akkor őt is megveri a férfi. Még a rendőrségi kihallgatás Két kiállításon láttuk Sít líligatíii Megkezdődött a megyei TIT-szervezetek vezetőinek országos tanácskozása Az 1965—1966-os oktatási év ismeretterjesztési programjának összeállítását tűzte napirendre a TIT országos titkárságának csütörtökön a Kossuth Klubban megkezdődött kétnapos értekezlete. Dr. Ortútay Gyula akadémikus, a TIT elnöke üdvözölte a megjelenteket — közöttük a párt-, az állami és a társadalmi szervek képviselőit — majd Honfi József a TIT országos titkára vázolta az őszi hónapokban induló új ismeretterjesztési évad fő irányelveit, teendőit. van a felsza- badu________________________| lási ü nnepségsorozat keretében megrendezett két dombóvári kiállításnak. „A dombóvári járás 20 éve. dokumentációs kiállítás anyaga, szemlélteti a múltat, a jelent, a jövőt” — olvashatjuk a látogatókönyvben. „Ezt akarjuk Dombóvár népéért” címmel az MKP 1945-ös kiadványa már akkor olyan programot adott, amely a bizonytalanságban élő embereket felrázta. Az ugyancsak MKP helyi szervezetének 1945. szeptemberében kiadott pártértesítője is, azokra az égető problémákra irányította a figyelmet, amelyek az embereket abban az időben foglalkoztatták. A jegyzőkönyvek a párt helyi szervezeteinek munkáját tükrözik. Dokumentálják a kommunisták kezdeményezését, mit tettek a földosztás, a gazdasági élet és a közlekedés beindításáért. A dokumentumokat. írásos anyagokat a megyei archívum bocsátotta a szervező bizottság rendelkezésére. A felszabadulás óta eltelt 20 év április 4-i ünnepségeit évről évre megörökítő fotóanyag szemléltetően és kommentár nélkül is sokat mond a látogatóknak. A megváltozott életről, és hogy mit kapott a járás az elmúlt 20 év alatt, ugyancsak a kiállított képanyag ad ízelítőt, ötletes fényképfelvétel dokumentálja a járdaépítést és a kifejező kép láttán a nézők nem is hiányolják, miért nincs feltüntetve, hány méter járda épült a járásban. Minden statisztikai számadatnál többet fejez ki a két felvétel, a vízben, latyakban gázoló, sáros csizmás láb, s mellette a másik felvétel, amelyen az esőtől csillogó betonjárdán tűsarkú- cipős láb lépdel. A kiállítás jelentős része képanyagból van összeállítva, és sok felvétel foglalkozik a fiatalokkal. Igen kedves és kifejező a „Fürdőkádunk a Balaton” cím alatt összegyűjtött képanyag, amely a járás úttörőinek balatoni táborozását örökíti meg. A „Pillantás a jövőbe” című grafikai összeállítás Dombóvár távlati fejlődéséről ad ízelítőt. A dombóvári felszabadulási ünnepi program másik kiemelkedő eseménye az Apáczai Csere János iskola kultúrtermében megrendezett képzőművészeti kiállítás. főszereplője Marczel György fes____________________» tőművész, a kitől a dombóvári képzőművészek indulásukhoz sok segítséget kaptak. Kiállított munkái közül az önarckép, és a muzsikus családot bemutató Kvartett, valamint az Erzsébet híd építőiről készült festmény vonzzák a látogatókat. A festőművész munkáit a szerkesztési harmónia és élénk színek jellemzik. Újvári Lajos szintén Dombóvárról származott el Budapestre. A művészeti gimnázium tanárát a falusi élet szépsége ihleti meg. Anya gyermekével című képe bensőségesen fejezi ki a gyermekét szerető anyát. Naplemente a Dunánál festménye a nyárvégi esti hangulatot adja vissza. Újvári Lajos festőművész munkái ismertek Tolna megyében, ö festette a hőgyészi általános iskola fal freskóit. Festészetében a dunántúli táj hangulata érezhető. Kaponya Judit kiállított munkáin a grafikus hatás jut kifejezésre. Lányok című képe finom eszközökkel megrajzolt grafika. Vati József jelentős tagja a magyar képzőművészek •közéogenerá- eiójának. Tiszai halászok című képe a munka szépségéről vall. ősz című festménye az élete őszébe hajló öregasszonyról és unokájáról készült. Sarkantyú Simon Munkácsy- díjas festőművészt közvetlen kapcsolatok és sok emlék fűzi Dombóvárhoz. A művész Dombóvárhoz tartozásának egyik szép megnyilvánulása a segítőkészség. A kiállítás anyagának összegyűjtésében, a képek megfelelő elhelyezésében, az ünnepség tiszteletére megrendezett kiállítás szervezésében a lehető legtöbbet vállalta.- - kiállított képei előtt hosszasan elidőznek a látogatók. Börtönudvar című festménye a min den körülmények között helytálló forradalmárt szimbolizálja. A festmény Egyiptomban, Irakban és a Párizsban megrendezett képzőművészeti kiállításon is magéra vonta a figyelmet. Dohányszedők című festménye a Művelődési Minisztérium tulajdona. A festmény kék és zöld színeivel, a nyugalom, a biztonság és a megváltozott munka hű kifejezője. A képzőművészeti kiállításon Radó Károly szobrászművész sarlós lányról, és golyózó fiúról mintázott szobrai, plakettjei a mai élet realizmusát tükrözik. Majoros János fiatal kerámikus Pihenők című munkája a békét, a nyugalmat szimbolizálja. Nagy látogatottságnak örvend a felszabadulási ünnepségsorozat két kiemelkedő kiállítása Dombóváron. örvendetes, hogy a megyei, de országos szinten is rangos kiállításban gyönyörködhetünk. Reméljük hogy a felszabadulás tiszteletére rendezett kiállítással, megyénkben is elindul egy olyan kiállítási sorozat, amely az esztétikai nevelést felszítja. P. M.
