Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-06 / 81. szám
196S. április 6. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Minőségi szemléletet* A közelmúltban többféle- emberek életébe. Néha azonban szembetűnő például, hogy az alig , képp vetődött fel egy-egy úgy látszik, mintha valami kü- két-három éve elkészült Szedres beszélgetés során a minőség prob- lönös meggondolásból egyesek az —Naigydorog felé vezető út bélémája. Virág István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén egy építkezési téma kapcsán nyomatékosan hangsúlyozta: gyakran úgy tűnik, mintha a mennyiségi mutatók mellett elsikkadna a minőség. Vagyis: a szemlélet inkább a számszerű mennyiségre irányul, s kevésbé arra, milyenek azok a termékek amelyek a fogyasztókhoz kerülnek. Hogy a téma felvetése nagyon időszerű azt több tapasztalat bizonyítja. A minőségi szemlélet hiányát igazában akkor érezzük, amikor selejtes áruval találkozunk, illetve olyan létesítménynyel, amelyik nem éri el a joggal megkívánt mértéket. Szinte tréfaszámba megy például az a helyzet ami néhány elektromos készülék, főként a televízió körül kialakult". A tréfán túl azonban majdnem természetesnek veszik sokan, hogy az új készülékeket a gyárból vagy az üzletből akár mindjárt a javítóba is lehet vinni. Úgy látszik, hogy a gyártó üzemnek csak egy a fonöröm mellé egyben bizonyos zonyos szakaszai mennyire roszszak. Azt mondják: a majdnem tíz-húsz centiméter mély kátyúkat a felfagyás okozta. Ezzel egyet is lehetne érteni, ha az út teljes hosszán végiig lenne közlekedést gátló kátyú, döccenő. De nincs végig, s ez amellett szól, hogy a felfagyás elsősorban ott fordul elő, ahol nem megfelelő rendetlenség nél- az út burkolásának minősége. Rengeteget költöttünk és költünk útjainkra. Európa néhány országához képest nagy volt. a lemaradásunk. Néhány év óta azonban megközelítettük azokat az országokat amelyek korábbi kedvezőbb adottságaik miatt megelőztek bennünket. Néha azonban akaratlanul is felötlik a gondolat: gyorsabban haladhatnánk előre az utak építésében, javításában ha az, amit egyszer megépítenek nem menne tönkre néhány év alatt. Ha ugyanis romlik az útburkolat azt javítani kell. s ha sűrűn romiilí, többet kell rá költeni bosszúságadagot is mellékelnének. Itt van például egyre szépülő szekszárdi lakótelepünk a Mayer-rét helyén. Túlzás nélkül: nagyon szépek azok a házak. Környezetükre jócskán van panasz és nem is alaptalanul. Azt még csak tudomásul venné mindenki, hogy építkezés nem létezhet bizonyos kül. Azt azonban már nehezen emészti meg az ember gyomra, hogy miközben a környéket rendezik egész sereg kárt okoznak. Összetörik a már lerakott szegélyköveket. a korábban elkészített járdát, hogy csak néhányat említsünk. Az már többletként jön az eddigiekhez, hogy egyik bérház pincéjében hónapok óta áll a talajvíz. Keresik az okokat, de szinte hiába, pedig majdnem kézenfekvők: az építkezés során követhettek el olyan minőségi hibát, amelyik aztán most bosszulja meg magát. A minőséggel kapcsolatban ” van egy furcsa értelmezés is. Mintha néha azt tartanák jó minőségűnek, ami a szokotttos: elkészítse azt a mennyiséget nál vagy mondjuk így: a termé- arnit számára a terv kötelezően szétesnél drágább. Ismét az épít- előír, s ne lépje túl azt a költ- kezésekhez kell nyúlnunk. Másik ségszintet, amibe a gyártás kerülhet. A dolog azonban kétszeresen visszaüt. Először akkor, amikor a vásárló kiábrándultán és jogos keserűséggel úgy nyilatkozik, hogy pénzéért csak bosszú- miért szükséges a lépesqh ságot kap. Másodszor akkor fór- elejét költséges módon, drága vönagyon szép lakótelepünk a Wossinszky Mór utcában épül. Gyönyörködik benne az ember, ám a gyönyörködést kérdések zavarják. Például egy ilyen: miért szükséges a lépcsőházak dúl visszájára minden amikor a garanciakötelezettség következtében néha majdnem az egész készüléket ki kell cserélni. Hogy az így felmerült többletköltség miként térül meg, azt aligha lehetne megmagyarázni. Azt pedig még kevésbé; hogy a minőség elhanyagolása kinek éri meg. s egyáltalán: miért nem lehet elkerülni az olyan állapotot, hogy az új, még szinte gyári levegővel íVe készülékre újfent költ az áll- :k azért, mert a meny- nyis' % döntő fölénnyel vezet a mmősági szemlélet előtt. Sok kitűnő dolgot csinálunk, s társadalmunk szelleméből eredőrösfóglával kirakni? Azt válaszolta erre egy szakember, hogy a^téglázás javítja az épület minőségét! Nehéz elképzelni, mert az a sok ezer drága borító tégla semmit sem változtat azon. ahogyan az épületet magát elkészítették. Az általános megítélés szerint inkább csak a költségeket emeii a burkolás. Késő van arra, hogy a tervet megváltoztassa valaki. Tanulságként azonban nem árt megjegyezni, hogy azon a pénzen amibe ez az egész burkolás kerül, még a szépség rovására is lehetne javítani a la kó'épü 1 etek minőségét. Aki járja a megye útjait sok en rengeteg örömet viszünk az érdekességgel találkozik. Igen 7~ Rögös, nehéz utat jártunk Ünnepi pártfoggyűlés Faddon — Köszöntjük az elvtársakat! — kezdte beszédét Soczó József, a megyei pártbizottság első titkára. Az ünnepi párttaggyűlés veteránjai, az 1945- ös párttagok mintha egy kicsit kihúzták volna magukat. Érezték, hogy az ünnepi taggyűlést az ő tiszteletükre hívták egybe, és Soczó elvtárs keresetlen szavakkal elmondott, szívből jövő köszöntése elsősorban nekik szólt. — Emlékezetes előttünk, hogyan kezdtük húsz évvel ezelőtt A párt volt az a szervezett erő. amely elindított bennünket és mi kommunisták azt tettük, amit az adott helyzetben jónak láttunk tenni. Sok küszködés és nehézségek árán is kiálltuk a próbát. A felszabadítók segítsége nélkül a kommunisták áldozatos munkája nélkül nem alakulhatott volna ki az új élet. Az út nehéz és göröngyös is volt, de mégis szép. Jólesik visszanézni a megtelt útra, mert nem volt hiábavaló a küzdelem. — mondta Soczó elvtárs. Az idős harcosok a taggyűlésen a húsz év alatt megtett útra gondoltak, s felidézték a múltat. Szilágyi Jánosnak, Gaszler Bálintnak, Báli Jánosnak. Usz- léber Antalnak, a régi harcosoknak havonta nyugdíjat kézbesít a posta. Fodor Lőrincné, a dohánybeváltó 1945-ös párttagja szintén nyugdíjas. — Az évek eljártak fölöttünk, s a becsületesen végzett munka után mái jólesnék a pihenés. De ki tudna pihenni, amikor még oly sok. a tennivaló és még bírjuk a munkát is — mondja Szilágyi elvtárs. Báli János az elmúlt húsz év minden napján tett valamit a pártért. Szívügye ma is a párt ügye és mint a községi tanács vb-tagja úgy vesz részt a vb- üléseken, hogy javaslataival, okos tanácsaival segíti a községet. Gaszler Bálint a faddi termelőszövetkezetek egyesítése után előrehaladott korát meghazudtolva a harc-janyai tsz elnökségét vállalta. Nyugdíjazásáig becsülettel, kommunista módra helytállt. Januárban nyugalomba vonult, s hazakerülve falujába első dolga volt, hogy pártmunkára jelentkezzék. Az ünnepi párttaggyűlés résztvevői az elmúlt két évtized alatt végzett munkára tekintettek vissza. Az életutak különbözően alakultak. A két évtized alatt nem ment minden simán. Voltak buktatóik és a húszéves fejlődés nem volt, de nem is lehetett nyílegyenes. Sok emlék fűződik a felszabadulás utáni évekhez. A visszaemlékezés elsősorban azokról szólt, akik 1945-ben léptek a párt soraiba. A faddi ünnepi párttaggyűlésen M elv- társnak adta át Soczó József elvtárs a nép szolgálatában kifejtett munkáért a társadalmi elismerés kifejezőjét, az MSZMP Központi Bizottságává k em léklapjßt. £ sak néhány tapasztalátun- '■* kát mondtuk el, de úgy hisszük ezekből is látszik: menynyire fontos az élet minden területén a minőséggel való törődés. Termelésünk, szolgáltatásunk, s minden egyéb ugyanis csak akkor lehet teljes, ha a megtermelt mennyiségek minőségükben is versenyképesek. Olyanok, amelyek versenyre kelhetnek a világszínvonallal, az idő- val, s mind“n mással. SZOLNOKI ISTVÁN A furkópusztai csibenevelőben Kiss Istvánné és Angyó Sándorné friss vizet és táplálékot ad a furkópusztai csibenevelő baromfi seregének. A telep négy óljában egyenként 3500 állatot nevelnek fel. Ezeket a 6—8 hetes csibéket teljes súlyig hizlalják, a következőket már csak előnevelésre hozzák ide. Az elmúlt évben kedvező eredményeket értek el: csak két százalékos volt az elhullás. Az o5?HItség|től fiatal tas a fejlődés Látogatás a KÖJÁL igazgató főorvosánál Palackba zárják a levegőt — kár a mesében a szellemet —, i laboratóriumban vizsgálják, kü- amely Külön hangsúlyozza Andor azt a hatalmas dr. Olay hogy hamarosan ott is rendeződ- fejlődést, nek a viszonyok. A tejipari vállalcnböző szempontok szerint. Ilyen és hasonló vizsgálatokat, elemzéseket közel 250 ezret végeztek el a Tolna megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson a múlt esztendőben, 90 064 vizsgálati anyagon. Melyek ezek a vizsgálati anyagok, milyen miunkát végez a KÖJÁL, s miért szükséges, fontos ez a munka? — A KÖJÁL a közegészség érdekében laboratóriumok segítségével, amelyekben szakosított szakemberek dolgoznak, végez különböző vizsgálatokat, — A KÖJÁL épületében dr. Olay Andor igazgató főorvossal beszélgetünk. — A szakosítás szerint négy ágra oszlik a munkánk. a termelőszövetkezetek latok általában megfelelnek. egészségügyi életében megmutat- a kereskedelmi és vendéglátó- J _ ipari hálózat sokat korszerűsödött, — A falu ma már lakóhely lesz, modernizálódott. A vásárló az akár a város, s nem mezőgazda- élelmiszerek jelentős részét előre sági üzem. Kevés kivétellel, sike- becsomagolt állapotban kapja, s rűlt elérni, hogy a majorokat a így eléggé lecsökkent a fertőzés falu területén kívül építették fel. veszélye. Sajnos az üzlethelyiségek Modern, korszerű vízvezeték- raktárairól ugyanez a fejlődés hálózatot szerelnek be. Probléma nem mondható el. még a szerves hulladékok keze- De akkor már összeütközik ön- lcse, de ennek rendezesere külön- magával az orvos, meg a megértő rendelkezésekkel segítik ember, amikor a közélelmezés dolböző munkánkat a tanácsok, s egészség- ügyi osztályaik. Munka Település Elkészül egy lakóház, intézmény, vagy - üzem terve, átnézik, egészségügyi szempontból is helyt- áíl-e a követelményeknek. Amikor azután sor kerül az átadás ünnepélyes pillanataira, képviselteti magát az átvevőbizottságban is a KÖJÁL. A meglévő intézményeket A megyében középtípusú ipari üzemek vannak. A KÖJÁL feladata, hogy a gyártási technológia ismeretében, a közbeeső és végső termékek megfigyelésével, — elemzéseket végezzenek, s megállapítsák, milyen körülmények ártalmasak az ott dolgozók egészségére. — Sok, megdöbbentő felfedezésre jutottunk már. S rengeteg állhatatosságod, türelmet igényel ez a munka. Például á Dunaföldvári Cipőipari Ktsz-ben hat év kellett gában kell döntenie. Az ötszáz személyesnek épült konyhán több mint ezer embernek fő az étel. Ha megtiltanák — ebéd nélkül maradnának sokan. — Ezek a problémák valóban megvannak. Megoldásukra kidolgozták a terveket, megkezdték a kivitelezést. így átmenetileg nem marad más hátra, mint a lehető legnagyobb óvatosság, meg az, hogy számoljunk az esetleges veszéllyel. Járványügy — Az előző három szakágazat munkájának dicsérete, hogy a jár- sikerüljön vizsgála- ványügyi tárgykörben optimisták valamelyes váltó- lehetünk. A felszabadulás után Tolna megye mezőgazdaságát az elmaradottság jellemezte, köztiszhozta meg ezt az anyagi áldoza- tettek az üzemekkel. A Simontor- taságügyi^ szempontból.^ Ek volt a tot. A többi helységben ásótt ku- nyai Bőrgyár, a tolnai textilüze- “ takat használnak, s a behozott mek, a Bonyhádi Zománcgyár, — „ ...... vízminták tanúsága szerint, ezek megfigyeléseik nyomán sok hasz- hogy az országos állandóan ellenőrzik. — A vízellátással volt rengeteg ahhoz, hogy gondunk, bajunk. Az első községi taink nyomán vízmű 1956-ban. épült Tamásiban, zást elérni. Azóta a községek egyharmada Általában jó kapcsolatot terem60 százaléka nem megfelelő. nos intézkedést hozott már. A kis — A szennyeződés fő oka pedig üzemekkel nehezebb a helyzet. A az,, hogy sok helyütt — a megye megértéssel itt sincs semmi baj, nagyobb részében — nincs meg- csak a szükséges anyagiakkal nem oldva a szennyvíz elvezetése, rendelkeznek mindenütt, nincs elvezető közcsatorna. A különféle műszaki megoldások nem elegendők, s nagyon jó volna, ha már mindenki megértené, hogy saját lakása környékének talaját fertőzi, s abból elsősorban reá és családjára „leselkedhet” különböző veszély, fertőzés, megbetegedés. r»- - ............ m últ reánk hagyott öröksége. S most? Már negyedik éve, előfordulási Élelmezés — Az élelmiszert készítő üzemeinkkel általában nagyobb problémáink nincsenek. A Paksi Kon- zervgi'arvrekonstrukció biztosítja, arány alatt marad Tolna megyében a hastífusz, a disentéria, a fertőző májgyulladásos megbetegedések száma. Diftériával négy éve nem találkozott egyetlen megyei orvos sem. — örülhetünk ezeknek az eredményeknek. S ezek egyik elősegí- tője, hogy a lakosság megérti a védőoltások fontosságát, s általában 96—98 százalékban megjelenik azokon. M. É.
