Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-06 / 81. szám

196S. április 6. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Minőségi szemléletet* A közelmúltban többféle- emberek életébe. Néha azonban szembetűnő például, hogy az alig , képp vetődött fel egy-egy úgy látszik, mintha valami kü- két-három éve elkészült Szedres beszélgetés során a minőség prob- lönös meggondolásból egyesek az —Naigydorog felé vezető út bé­lémája. Virág István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának ülésén egy építkezési té­ma kapcsán nyomatékosan hang­súlyozta: gyakran úgy tűnik, mintha a mennyiségi mutatók mellett elsikkadna a minőség. Vagyis: a szemlélet inkább a számszerű mennyiségre irányul, s kevésbé arra, milyenek azok a termékek amelyek a fogyasztók­hoz kerülnek. Hogy a téma felvetése nagyon időszerű azt több tapasztalat bi­zonyítja. A minőségi szemlélet hiányát igazában akkor érezzük, amikor selejtes áruval találko­zunk, illetve olyan létesítmény­nyel, amelyik nem éri el a jog­gal megkívánt mértéket. Szinte tréfaszámba megy például az a helyzet ami néhány elektromos készülék, főként a televízió kö­rül kialakult". A tréfán túl azon­ban majdnem természetesnek ve­szik sokan, hogy az új készülé­keket a gyárból vagy az üzlet­ből akár mindjárt a javítóba is lehet vinni. Úgy látszik, hogy a gyártó üzemnek csak egy a fon­öröm mellé egyben bizonyos zonyos szakaszai mennyire rosz­szak. Azt mondják: a majdnem tíz-húsz centiméter mély kátyú­kat a felfagyás okozta. Ezzel egyet is lehetne érteni, ha az út teljes hosszán végiig lenne köz­lekedést gátló kátyú, döccenő. De nincs végig, s ez amellett szól, hogy a felfagyás elsősorban ott fordul elő, ahol nem megfelelő rendetlenség nél- az út burkolásának minősége. Rengeteget költöttünk és költünk útjainkra. Európa néhány orszá­gához képest nagy volt. a lema­radásunk. Néhány év óta azon­ban megközelítettük azokat az országokat amelyek korábbi ked­vezőbb adottságaik miatt meg­előztek bennünket. Néha azon­ban akaratlanul is felötlik a gondolat: gyorsabban haladhat­nánk előre az utak építésében, javításában ha az, amit egyszer megépítenek nem menne tönkre néhány év alatt. Ha ugyanis romlik az útburkolat azt javítani kell. s ha sűrűn romiilí, többet kell rá költeni bosszúságadagot is mellékelné­nek. Itt van például egyre szé­pülő szekszárdi lakótelepünk a Mayer-rét helyén. Túlzás nélkül: nagyon szépek azok a házak. Környezetükre jócskán van pa­nasz és nem is alaptalanul. Azt még csak tudomásul venné min­denki, hogy építkezés nem létez­het bizonyos kül. Azt azonban már nehezen emészti meg az ember gyomra, hogy miközben a környéket ren­dezik egész sereg kárt okoznak. Összetörik a már lerakott sze­gélyköveket. a korábban elkészí­tett járdát, hogy csak néhányat említsünk. Az már többletként jön az eddigiekhez, hogy egyik bérház pincéjében hónapok óta áll a talajvíz. Keresik az okokat, de szinte hiába, pedig majd­nem kézenfekvők: az építkezés során követhettek el olyan minő­ségi hibát, amelyik aztán most bosszulja meg magát. A minőséggel kapcsolatban ” van egy furcsa értelme­zés is. Mintha néha azt tartanák jó minőségűnek, ami a szokott­tos: elkészítse azt a mennyiséget nál vagy mondjuk így: a termé- arnit számára a terv kötelezően szétesnél drágább. Ismét az épít- előír, s ne lépje túl azt a költ- kezésekhez kell nyúlnunk. Másik ségszintet, amibe a gyártás ke­rülhet. A dolog azonban kétsze­resen visszaüt. Először akkor, amikor a vásárló kiábrándultán és jogos keserűséggel úgy nyilat­kozik, hogy pénzéért csak bosszú- miért szükséges a lépesqh ságot kap. Másodszor akkor fór- elejét költséges módon, drága vö­nagyon szép lakótelepünk a Wossinszky Mór utcában épül. Gyönyörködik benne az ember, ám a gyönyörködést kérdések zavarják. Például egy ilyen: miért szükséges a lépcsőházak dúl visszájára minden amikor a garanciakötelezettség következté­ben néha majdnem az egész ké­szüléket ki kell cserélni. Hogy az így felmerült többletköltség miként térül meg, azt aligha le­hetne megmagyarázni. Azt pe­dig még kevésbé; hogy a minőség elhanyagolása kinek éri meg. s egyáltalán: miért nem lehet el­kerülni az olyan állapotot, hogy az új, még szinte gyári levegő­vel íVe készülékre újfent költ az áll- :k azért, mert a meny- nyis' % döntő fölénnyel vezet a mmősági szemlélet előtt. Sok kitűnő dolgot csinálunk, s társadalmunk szelleméből eredő­rösfóglával kirakni? Azt vála­szolta erre egy szakember, hogy a^téglázás javítja az épület mi­nőségét! Nehéz elképzelni, mert az a sok ezer drága borító tég­la semmit sem változtat azon. ahogyan az épületet magát elké­szítették. Az általános megítélés szerint inkább csak a költsége­ket emeii a burkolás. Késő van arra, hogy a tervet megváltoz­tassa valaki. Tanulságként azon­ban nem árt megjegyezni, hogy azon a pénzen amibe ez az egész burkolás kerül, még a szépség rovására is lehetne javítani a la kó'épü 1 etek minőségét. Aki járja a megye útjait sok en rengeteg örömet viszünk az érdekességgel találkozik. Igen 7~ Rögös, nehéz utat jártunk Ünnepi pártfoggyűlés Faddon — Köszöntjük az elvtársa­kat! — kezdte beszédét Soczó József, a megyei pártbizottság első titkára. Az ünnepi párt­taggyűlés veteránjai, az 1945- ös párttagok mintha egy kicsit kihúzták volna magukat. Érez­ték, hogy az ünnepi taggyűlést az ő tiszteletükre hívták egy­be, és Soczó elvtárs kereset­len szavakkal elmondott, szív­ből jövő köszöntése elsősorban nekik szólt. — Emlékezetes előttünk, ho­gyan kezdtük húsz évvel ezelőtt A párt volt az a szervezett erő. amely elindított bennün­ket és mi kommunisták azt tettük, amit az adott helyzet­ben jónak láttunk tenni. Sok küszködés és nehézségek árán is kiálltuk a próbát. A fel­szabadítók segítsége nélkül a kommunisták áldozatos mun­kája nélkül nem alakulhatott volna ki az új élet. Az út ne­héz és göröngyös is volt, de mégis szép. Jólesik visszanézni a megtelt útra, mert nem volt hiábavaló a küzdelem. — mondta Soczó elvtárs. Az idős harcosok a taggyűlé­sen a húsz év alatt megtett útra gondoltak, s felidézték a múltat. Szilágyi Jánosnak, Gaszler Bálintnak, Báli Jánosnak. Usz- léber Antalnak, a régi harco­soknak havonta nyugdíjat kéz­besít a posta. Fodor Lőrincné, a dohánybeváltó 1945-ös párt­tagja szintén nyugdíjas. — Az évek eljártak fölöt­tünk, s a becsületesen végzett munka után mái jólesnék a pihenés. De ki tudna pihenni, amikor még oly sok. a tenni­való és még bírjuk a munkát is — mondja Szilágyi elvtárs. Báli János az elmúlt húsz év minden napján tett valamit a pártért. Szívügye ma is a párt ügye és mint a községi tanács vb-tagja úgy vesz részt a vb- üléseken, hogy javaslataival, okos tanácsaival segíti a köz­séget. Gaszler Bálint a faddi ter­melőszövetkezetek egyesítése után előrehaladott korát meg­hazudtolva a harc-janyai tsz elnökségét vállalta. Nyugdíja­zásáig becsülettel, kommunis­ta módra helytállt. Januárban nyugalomba vonult, s haza­kerülve falujába első dolga volt, hogy pártmunkára jelent­kezzék. Az ünnepi párttaggyűlés résztvevői az elmúlt két évti­zed alatt végzett munkára te­kintettek vissza. Az életutak különbözően alakultak. A két évtized alatt nem ment min­den simán. Voltak buktatóik és a húszéves fejlődés nem volt, de nem is lehetett nyíl­egyenes. Sok emlék fűződik a felszabadulás utáni évekhez. A visszaemlékezés elsősorban azokról szólt, akik 1945-ben léptek a párt soraiba. A faddi ünnepi párttaggyűlésen M elv- társnak adta át Soczó József elvtárs a nép szolgálatában ki­fejtett munkáért a társadalmi elismerés kifejezőjét, az MSZMP Központi Bizottságá­vá k em léklapjßt. £ sak néhány tapasztalátun- '■* kát mondtuk el, de úgy hisszük ezekből is látszik: meny­nyire fontos az élet minden te­rületén a minőséggel való törő­dés. Termelésünk, szolgáltatá­sunk, s minden egyéb ugyanis csak akkor lehet teljes, ha a megtermelt mennyiségek minősé­gükben is versenyképesek. Olya­nok, amelyek versenyre kelhet­nek a világszínvonallal, az idő- val, s mind“n mással. SZOLNOKI ISTVÁN A furkópusztai csibenevelőben Kiss Istvánné és Angyó Sándorné friss vizet és táplálékot ad a furkópusztai csibenevelő baromfi seregének. A telep négy óljában egyenként 3500 állatot nevelnek fel. Ezeket a 6—8 hetes csibéket teljes súlyig hizlalják, a következőket már csak előnevelésre hozzák ide. Az elmúlt évben kedvező eredményeket értek el: csak két százalékos volt az elhullás. Az o5?HItség|től fiatal tas a fejlődés Látogatás a KÖJÁL igazgató főorvosánál Palackba zárják a levegőt — kár a mesében a szellemet —, i laboratóriumban vizsgálják, kü- amely Külön hangsúlyozza Andor azt a hatalmas dr. Olay hogy hamarosan ott is rendeződ- fejlődést, nek a viszonyok. A tejipari válla­lcnböző szempontok szerint. Ilyen és hasonló vizsgálatokat, elemzéseket közel 250 ezret végez­tek el a Tolna megyei Közegész­ségügyi és Járványügyi Állomá­son a múlt esztendőben, 90 064 vizsgálati anyagon. Melyek ezek a vizsgálati anya­gok, milyen miunkát végez a KÖJÁL, s miért szükséges, fon­tos ez a munka? — A KÖJÁL a közegészség ér­dekében laboratóriumok segítsé­gével, amelyekben szakosított szakemberek dolgoznak, végez kü­lönböző vizsgálatokat, — A KÖJÁL épületében dr. Olay Andor igaz­gató főorvossal beszélgetünk. — A szakosítás szerint négy ágra oszlik a munkánk. a termelőszövetkezetek latok általában megfelelnek. egészségügyi életében megmutat- a kereskedelmi és vendéglátó- J _ ipari hálózat sokat korszerűsödött, — A falu ma már lakóhely lesz, modernizálódott. A vásárló az akár a város, s nem mezőgazda- élelmiszerek jelentős részét előre sági üzem. Kevés kivétellel, sike- becsomagolt állapotban kapja, s rűlt elérni, hogy a majorokat a így eléggé lecsökkent a fertőzés falu területén kívül építették fel. veszélye. Sajnos az üzlethelyiségek Modern, korszerű vízvezeték- raktárairól ugyanez a fejlődés hálózatot szerelnek be. Probléma nem mondható el. még a szerves hulladékok keze- De akkor már összeütközik ön- lcse, de ennek rendezesere külön- magával az orvos, meg a megértő rendelkezésekkel segítik ember, amikor a közélelmezés dol­böző munkánkat a tanácsok, s egészség- ügyi osztályaik. Munka Település Elkészül egy lakóház, intéz­mény, vagy - üzem terve, átnézik, egészségügyi szempontból is helyt- áíl-e a követelményeknek. Amikor azután sor kerül az átadás ünne­pélyes pillanataira, képviselteti magát az átvevőbizottságban is a KÖJÁL. A meglévő intézményeket A megyében középtípusú ipari üzemek vannak. A KÖJÁL fel­adata, hogy a gyártási technológia ismeretében, a közbeeső és végső termékek megfigyelésével, — elemzéseket végezzenek, s megál­lapítsák, milyen körülmények ár­talmasak az ott dolgozók egészsé­gére. — Sok, megdöbbentő felfedezés­re jutottunk már. S rengeteg áll­hatatosságod, türelmet igényel ez a munka. Például á Dunaföldvári Cipőipari Ktsz-ben hat év kellett gában kell döntenie. Az ötszáz személyesnek épült konyhán több mint ezer embernek fő az étel. Ha megtiltanák — ebéd nélkül ma­radnának sokan. — Ezek a problémák valóban megvannak. Megoldásukra kidol­gozták a terveket, megkezdték a kivitelezést. így átmenetileg nem marad más hátra, mint a lehető legnagyobb óvatosság, meg az, hogy számoljunk az esetleges ve­széllyel. Járványügy — Az előző három szakágazat munkájának dicsérete, hogy a jár- sikerüljön vizsgála- ványügyi tárgykörben optimisták valamelyes váltó- lehetünk. A felszabadulás után Tolna megye mezőgazdaságát az elmaradottság jellemezte, köztisz­hozta meg ezt az anyagi áldoza- tettek az üzemekkel. A Simontor- taságügyi^ szempontból.^ Ek volt a tot. A többi helységben ásótt ku- nyai Bőrgyár, a tolnai textilüze- “ takat használnak, s a behozott mek, a Bonyhádi Zománcgyár, — „ ...... vízminták tanúsága szerint, ezek megfigyeléseik nyomán sok hasz- hogy az országos állandóan ellenőrzik. — A vízellátással volt rengeteg ahhoz, hogy gondunk, bajunk. Az első községi taink nyomán vízmű 1956-ban. épült Tamásiban, zást elérni. Azóta a községek egyharmada Általában jó kapcsolatot terem­60 százaléka nem megfelelő. nos intézkedést hozott már. A kis — A szennyeződés fő oka pedig üzemekkel nehezebb a helyzet. A az,, hogy sok helyütt — a megye megértéssel itt sincs semmi baj, nagyobb részében — nincs meg- csak a szükséges anyagiakkal nem oldva a szennyvíz elvezetése, rendelkeznek mindenütt, nincs elvezető közcsatorna. A kü­lönféle műszaki megoldások nem elegendők, s nagyon jó volna, ha már mindenki megértené, hogy saját lakása környékének talaját fertőzi, s abból elsősorban reá és családjára „leselkedhet” külön­böző veszély, fertőzés, megbete­gedés. r»- - ............ m últ reánk hagyott öröksége. S most? Már negyedik éve, előfordulási Élelmezés — Az élelmiszert készítő üze­meinkkel általában nagyobb prob­lémáink nincsenek. A Paksi Kon- zervgi'arvrekonstrukció biztosítja, arány alatt marad Tolna megyé­ben a hastífusz, a disentéria, a fertőző májgyulladásos megbete­gedések száma. Diftériával négy éve nem találkozott egyetlen me­gyei orvos sem. — örülhetünk ezeknek az ered­ményeknek. S ezek egyik elősegí- tője, hogy a lakosság megérti a védőoltások fontosságát, s általá­ban 96—98 százalékban megjele­nik azokon. M. É.

Next

/
Thumbnails
Contents