Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

1965. április L

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG

5

IffiU I

II nép szolgálatában

{ 1945. április.

Verőfényes csény József főtörzsőrmester ha Kollégái is, felettesed is szeretet- . tavaszi nap- kell, éjjel vagy a nap bármely tel és elismerően beszélnek róla, sütés simogatja a tolongó-szorongó szakában munkába áll. Gyakran úgy emlegetik mint pédaképet, a utasokat a szekszárdi állomásom, szólítja a kötelesség a különböző Tolna megyei Rendőr-főkapitány- Rengeteg ember, mind Pestre szomszédos helységekbe és akkor ság egyik kiváló beosztottját.

akar utazni, vájom hogy fémek pedig menni kell. A garázdálko- __ Az elmúlt húsz év alatt bif

el a néhány kocsiból álló sze- dók, rendbontók, tolvajok, betö- zony akadtak érdekes esetek azo- relvényre? Betolják a vasúti ko- rők, nemcsak délelőttönként „dől- ^on a helyeken, ahol szolgálatot

csi'kat, elkezdődik a helyfoglalás, goznak”! Sok munkája, erőfeszíté- teljesítettem — emlékezik. _

T

olakodnak, veszekednek és aki se fekszik ezeknek az embereiknek Mindennemű munkát szeretek az erősebb, az kapja a legjobb a leleplezésében. amely a szakmámhoz tartozik!

helyet, aki gyengébb, udvariasabb, mégis a legjobban a nyomozást

annak mar csak a vagonok tete- SZUCSéllV JÓZSCf húsz év* kedvelem, ión jut egy-egy tenyérnyi ülőhely. |___________:________ vél ezE

gy katomaruhás, karszalagos előtt Tolna megyében kezdte szol- | Tjj7|.p jkn mikor egy-egy

rendőr igyekszik rendet teremteni, gálatát Szekszárdon, majd Kölesd- | IUAIIC JUH; hravl-irns nyoés minden gyanús egyént meg- re, onnan Gyönkre. utána ismét mazásról beszél. 1947-ben a kisvizsgálni. Ez az időszak a fekete- Kölesdre került. Tíz év óta a tormási evangélikus pap borját

zők paradicsoma. Nagy csomagok- bonyhádi járásban dolgozik, mint lopták el. Az őrsparancsnok azt

kai megrakodva, viszik a húst és körzeti megbízott. Jelenleg Máza, mondta ha nem keriti elő a bora zsírt a fővárosba, hogy tele Izmény és Győré községek tar- jút, vissza se jöjjön. Szücsény

pénztárcákkal érkezhessenek visz- toznak működési területéhez. József taktikusan kezdett a nyosza. Szücsény József alighogy be- __Ez . ^ y . , ,, mozáshoz és egy fél nap alatt

r

endőrsé^eZUJ°^mármekSy san megismertem, megszerettem fényt derített a tettesekre, akiket

“ fenntartsa, a garázdákat mer Sabeihez sorolható a nagymányoki

segítenek. Itt telepedtem le a 1® ezer forintos lopás tettesének

— Annák idején a vasútbiztosí- családommal, felépítettük a kis kézre kerítése is.

toknak sok dolguk akadt a fe- házat, szépen berendeztük, de ha c„-„

ketéző „urakkal”, mert aztán volt a szolgálatom úgy kívánja, ezt ez a

belöUik bőven — emlékezik Szü- nem sajnálnám itthagyni, annál aLto^M^ndőrök elsősorton cseny főtörzsőrmester. — Vitték a inkább az embereket. Azt mond- arra törekszünk d hoev a bű^ libákat, kacsákat, meg a tojást ják rólam, hogy én egyenruhába ^Ifekménvcket ’megetözzük szo- és valósággal kizsigerelték sze- születtem, de ez így is van. A éSnk kia te

geny pestieket, pedig azok igazan körzeti megbízott a legszebb szak- k á P j Állandóan neveljük sokat szenvedtek az ostrom alatt, ma a rendőrség kötelékében.

Deresedé halántékát végigsimít- Mióta Szücsény főtörzsőrmester mére, egymás tulajdonának meg- ja, szívesen beszél élményeiről, a mázai körzetben teljesít szolgá- becsülésére. Ez a mi legfontosabb

szolgálatáról. Ebben az évben ju- latot, sokat javult a helyzet. Ki- hivatásunk.

bilál Szücsény József rendőr fő- sebb lopások, kihágások előfordul- Szücsény József 45 éves. A feltörzsőrmester, húsz éve áll a rend nak ugyan, de a komolyabb bűn- szabadulás előtt Tengelicen dol- .szolgálatában. Hosszú idő, van cselekmény már a múlté. gozott, mint napszámos. Azóta

iiiiról emlékezni és néha jól is „ , , ... hatalmasat változott az élete.

Ä - —

József munkájának jutalmai, a

— Hiába, erre is születni kell. Belügyminisztérium elismerései.

Én nagyon szeretem a szakmá- Két hete kapta meg másodszor a mát, ha még egyszer születnék, közbiztonsági érdemérem aranyakkor is csak rendőr lennék. A fokozatát, de ezek mellett ott dí- lányom gimnazista, de már most széleg három szolgálati érdem- azon gondolkodik, hogy talán nő érem is. Húsz év munkájának el- létére sikerül bekerülnie hozzánk, ismerését jelentik ezek a kitün- Ha megkérdezi a feleségemet, az tetések, de ezenkívül elismerést is csak azt mondja, nem bánta jelent körzetében az is, hogy az meg, hogy rendőrhöz ment fele- emberek tisztelik, szeretik és bíz- ségül. nak bennePedig ez a foglalkozás nem A körzeti megbízott nemcsak a olyan mint általában a többi. A rend őre, hanem jó elvtárs, jó munkaidő nem nyolc óra. Szü- barát és nagyszerű segítőtárs.

jét őrzi!

mf

►IRTOKLEVÉL

amelh m »s ■■imán

A NAGIONRiOK*' ND&Z! • MEGS20NTBTfe5E»ói. BS A PÖLOMivi S -NÉP * M SHtOZÍUTTATÁSAItÓJ. «0 '% B. DfiMMSCBNBHN

uÁMom h i n mi t mmmme áw?p aíAítta rorr ki.

. .... '• i- RAt«s «ghtfti »tarn*«*

__\v ■írntf -m

♦

»<«<» tátot

I ísto UmkítÍK «li«

MmAfcvéi Säe®)*«*-»**» taom&ja * ÜmbimttS *stm «te ateSS tttysrist» í&míMtlíimá

.OS » «ts>£* t eltéé**

Is«*«»*»,

■<(■ ,.t . , tűt

M

ms.

. - ••

„Jelen birtoklevél ünnepélyesen tanúsítja a birtokszerző azon jogát, hogy a nemzet által adott ingatlant háborítatlanul birtokolja”. Mintegy 26 000 birtoklevél került a nagybirtokrendszer megszüntetéséről szóló, Debrecenben hozott rendelet végrehajtása nyomán a Tolna megyei agrárproletárok és kisparasztok kezébe. Az agrárproletárok és kisparasztok évszázados perét a hatalomra jutott munkásosztály, pártja vezetésével vitte sikerre: azé lett a föld, aki azon szántott, vetett, aratott.

A képen látható birtoklevél átvétele után még rövidebb-hosszabb idő telt el, amíg a parasztság a juttatott föld telekkönyvi végzését is megkapta. A végzés kiállítása — formáját tekintve csupán adminisztratív munka — további súlyos politikai harcok eredményeként vált lehetővé.

22.

IILNAME6TEI NÉPLAP

\ XMV/.KTt -U<t<i í-'ííoVr

■■KI

% s.?.

$W &WM::

&*> >■■ » St<í

i&Ú SíöV x «íwx;j(Síf i'M by'-A íítóboö ?«*>< ext?

V* vAjéWWÍ « <l«*o1U «ft»* <***<&»; K&t ü »**tfy . > <•' :

«SS*I

itt a pénzlebélps^ési rendelet szövege

'i&khvniv'! ~ fi?.?

HttexásfO.' H väto»i%tUsntsU

A Tolnamegyei Néplap 1945. december 82-i száma sok érdekes eseményről tájékoztatta olvasóit. Első diaion háromhasábos címmel közli: „Itt a pénzlebélyegzési rendelet szövőié” Ez az intézkedés az inflációt akarta megakadályozni. Sajnos az erőfeszítés hiábavalónak bizonyult. Hiába volt a 75 százalékos értékcsökkenés —a pénzromlás csillagászati magasságot ért el. 1946. augusztus 1-én 1 for.nt 400 000 quadrillió pengővel volt egyenértékű, (harmincjegyü szám.)

Néhány cim a lap december 22-1 számából: „Megnyílt a bátaszéki népfőiskola”, „Uj főispán: Dr. Szente László”, „Közérdekű munkával biztosítják hófúvás esetén a zavartalan vasúti forgalmat”, „A népbíróság ítéleteiből”.

A szekszárdi népbíróság ítélete köz'itt találunk felmentéseket, de kiszabott több börtönbüntetést is. A lap közli, hogy „Tárkányi tanács tárgyalta a Róhr Henrikné kistormási, és Scheffer Henrik bonyhádi lakost népellenes bűnügyért. Az előbbi 1 évi, az utóbbi 2 évi börtönre és öt-öt évi polgári jogvesztésre ítélte.”

VWWVW/éMVrWMW/WtWWiVIW 1 * «««fHfJWf/inrjW/jrWAIVWUVJVVWl.VW/'AN

Öreg

/

halász és a Duna

dősebbnek látszik, mint amennyi. Lehet, hogy a megszokott, kimért mozdulat, a cserzett, széljújta arcbőr idősíti. Tipikus „víziember” Zerzsa István bácsi. A paksiak úgy beszélnek róla, s ezt a felesége is megerősíti: az öreg halász a Duna szerelmese, s akik ezt mondják, nem túloznak.

Zerzsa bácsi 12 éves volt, amikor elszegődött a paksi nagyszer számos halászokhoz halászinasnak.

— Abban az időben nem kötöttek szerződést, s nem is kellett vízijártassági igazolvány. Az inasoknak addig kellett inaskodni, amíg meg nem szerezték a tudást, gyakorlatot, amit egy jó halásznak tudni kell — mondja.

István bácsi 17 év körüli legény lehetett, amikor halászmestere, anyagi helyzetére hivatkozva, azzal állt elő, hogy segédi fizetését — ami egyébként sem volt valami nagy — néhány pengővel lejjebb szállítja.

— Nagyon megharagudtam rájuk, s megmondtam, bagóért nem dolgozom. Otthagytam őket. Szerencsém volt. Nem kellett sokáig munka nélkül lennem. Apámnak egy hajós ismerőse beprotezsált a Duna gőzhajózási társasághoz.

Pista bácsi kijárta a hajósélet minden iskoláját. Volt fedélzettakarító, kazánfűtő. 1929- ben uszályon, majd tankhajón, a háború előtti években személyszállító gőzösön dolgozott. A háború évei alatt is hajós volt. Két ízben szaladtak aknára, de ahogy mondja, szerencséje volt, és megmenekült. Az egyik robbanás húsvét napján történt.

— Zimonyl vagy nyolc kilométerre elhagytuk. Vitorláshelyettesi szolgálatban voltam. Sütött a nap, a part felől távoli harangszót hozott a szél. Az öreg tutajos — így hívtuk legidősebb bajtársunkat —, a hajó közepe táján, a korláthoz támaszkodva nézte a vizet. Nem volt szolgálatban, de a jó idő kicsalta a kabinból. Emlékszem, mielőtt hajóra szálltunk, Budapestig

együtt utaztunk a vonaton, s azt mondta: — Tegnap megint megszórták a vizet aknával. Ha szerencsésen hazakerülök, leteszem a szolgálatot. Úgy nézz rám öcsém, ez lesz az utolsó utam.

— Az volt, az utolsó útja volt az öregnek, és a nehezen várt nyugdíjat nem élvezhette, öt is, a többivel együtt, elnyelte a Duna hullámsírja.

Pista bácsi szava itt elakadt. Időbe tellett, amíg annyira összeszedte magát, hogy folytathattuk a beszélgetést.

— Borzalmas volt az a tavaszi délelőtt. Hajónk aknára szaladt. Egy hatalmas robbanást hallottunk és a 60 méter hosszú gőzös kettévált. Az öreg tutajost, aki a hajó közepén állt, többé, nem láttuk. A robbanás pillanatában eltűnt. Jajveszékelés, kiabálás, csengetés, a süllyedő hajó körül sistergő víz őrületes zenebonájában úgy álltam, mint a cövek. Hogy meddig tarthatott önkívületi állapotom, nem tudom. Akkor ocsúdtam fel, amikor megláttam Ranga Jóskát, a fűtőt. A fiatal gyerek szilánkot kapott, arcáról szénporral keveredve, patakzott a vér. A látvány gyors cselekvésre ösztönzött. Elkezdtem eloldani a mentőpadokat, Jóskának is adtam egyet. Tíz perc leforgása alatt történhetett mindez. A hajót gyorsan elnyelték a Duna hullámai. A 22 főnyi hajószemélyzetből 12-en maradtunk életben, a többi odaveszett. A halászok mentettek ki a tízből és a panesovai kórházba szállítottak bennünket.

Z

erzsa István bácsit egy jó ideig idegösz- szeroppanással kezelték. Felépülése után megvált a hajósélettől, de a Dunától nem tudott teljesen megválni. A felszabadulás után ismét elővette régi mesterségét, a halászatot. Halíszmestere a Paksi Halászati Termelőszövetkezetnek. Az öreg halász jóban-rosszban. a Duna szerelmese.

R. JW.