Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

1805. április 25. TOLNA MEGYEI NEPttJSAÖ 9 Üzlet a tra Marina Oswald több szerelmes levelet kap, mint bármelyik filmcsillag Ma már egy menedzser és két titkár tartja nyilván a Kennedy állítólagos gyilkosa címére érkező leveleket. Marina Oswald, Lee özvegye, üzletemberré vált. Amikor Jack Ruby a televízió- nézők millióinak szeme láttára meggyilkolta Lee Oswaldot, Ma­rina Oswald zsebében mindössze 4 dollár és 37 cent volt. Jövője kilátástalan volt. De az Egyesült Államok furcsa ország. A nemrég még ismeretlen asszony folyó­számláján ma már óriási összeg van: háza előtt a modem truba­dúrok hatalmas gépkocsi jainak szirénái szólnak, a postások pe­dig nap-nap után több szerelmes levelet visznek neki, mint a hol­lywoodi csillagoknak. Marina Oswald igen gyorsan beleilleszkedett az amerikai élet­módba. Első menedzsere — aki szolgálataiért a várható jövedelem 40 százalékát követelte magának, — az ismeretlen Robert Lai- schampe volt Nem kellett sokat törnie magát, mert a rádióállomá­sok, filmvállalatok és a televízió még 1963 decemberében is hatal­mas összegeket kínáltak fel Os- Waldné egy-egy interjújáért A menedzser egyetlen dolga az volt, hogy sajtóértekezleteket tartson, megbeszélje védencének nyilvános fellépéseit és felébressze a nemzet részvétét, Akárhogyan is sikerült neki, tény az, hogy az özvegy és gyer­mekei nemcsak Kennedy ellen­feleitől kapnak pénzt hálájuk jeléül. Marina talpra állt Így aztán az addig gyámoltalan külföldi nő máról holnapra tipi­kus amerikai üzletemberré vált: saját maga kezdett tárgyalni a rádióállomásokkal és a televízió­val. írni kezdte emlékiratait. Mind gyakrabban jelent meg a nyilvánosság előtt. „Fellépéseit” — havonta kétszer — egy nagy New York-i képeslap így írja le: „Min­dig gyermekeivel együtt jelenik meg: idősebb fiát kézenfogva ve­zeti, a kicsit pedig karján viszi. Főleg a parkokban vagy más, nyilvános helyen sétál, ahol a kí­váncsi tömeg közelről bámulhatja, hogyan vásárol ez a szomorú kül­sejű asszony fagylaltot, vagy édes­séget gyermekeinek”. Ennek a beállított amerikai idillnek váratlan következménye is volt: rengeteg házassági aján­lat érkezett az özvegy címére. Új menedzser Jóllehet Oswaldné most már sokkal gyanakvóbb lett, mégis Jim Dylafbee-nek sikerült bizalmába férkőznie. Ez a züllött színházi ügynök, amikor egy New York-i lapban elolvasta, hogy Kennedy gyilkosának özvegyét rászedte egy menedzser, vonatra ült és Texasba utazott. Sokáig beszélgetett Ma­rina Oswalddal, míg sikerült bi­zalmába férkőznie, Uj menedzsere segítségével az özvegy ismét gyorsan feltalálta magát Szorgalmasan kezdett ta­nulni angolul és állandó vendége lett a kozmetikai szalonoknak. Hetente kétszer a legjobb fodrá­szokhoz járt. Menedzserének ta­nácsára vásárolt egy sportkocsit is. Szabad idejében most már te-i niszezik, úszik, esténként pedig el-J eljárogat a nőszervezetek üléseire.i Mindehhez a szükséges pénz' férjjelöltjeinek zsebéből szárma-i zik. Éppen ez volt Dylafbee ra-' gyogó ötlete. Az új menedzseri ugyanis érintkezésbe lép a szépi özvegy imádóival, tapintatosan ki-' puhatolja, komoly emberekkel! van-e dolga, és természetesen' megtudakolja a jelöltek anyagi} helyzetét is. Ilyen gondos vizsgá-i lódás után kiválasztja a legtöb-} bet ígérő jelölteket, s azutáni ezeknek alkalmuk nyílik egy es-' tét eltölteni a gyilkos özvegyével.} A jelekből ítélve nagyon sokba' kerülhet egy ilyen találka, jól-J lehet Dylafbee-nek sikerült be-i bizonyítani a rendőrség előtt —' a rendőrség ugyanis már kezdetti érdeklődni Marina Oswald édes1 életének homályos részletei iránt,| *— hogy csupán jótékony adomá-i nyokat fogadnak el „a szerencsét-} len gyászoló dallasi özvegy” szá-i mára. így született meg az USA egyik} újabb parádés hölgye, aki mostt már egy csöppet sem hasonlít ar-} ra a gyámoltalan, félénk külföldi', nőre, aki másfél évvel ezelőtt még' alig tudott angolul. Ezek után} várható, hogy Marina Oswaldi egy napon elfogadja majd vala-} melyik vagyonos kérőjének há-i zassági ajánlatát. j Örökké nem élhet az emberi részvétből, jóllehet az USA-ban' az ilyesmiből nagyon jól meg le-} hét élni, kivált, ha egy kis szen-i zációéhség is megbújik mögötte. [ (Express) 1 A tanulmányi munka egészségtana A kiváncsiak klubja Írja: „Az is­kolásokkal foglalkozó cikkek ol­vasása nagy örömünkre szolgák Ar­ra kérjük a „Négyszemközt”, hogy szíveskedjen a gyermekek (iskolá­sok tanulmányi munkájáról, Uletve annak egészségtanáról felvilágosíta­ni bennünket.” Az Iskolai egészségtannal foglalko­zók figyelme csak az utóbbi években fordult az iskolai munkaegészségtan kérdései felé. A kérdés lényege az, hogy a tudomány területén napról napra újabb eredmények és felfede­zések születnek és ezek következté­ben növekszik a tanulmányi anyag az iskolákban. Ennek folytán nő a gyermek tanulmányi megterhelése Is. Ez a tény magával hozza azt, hogy a gyermekek a megterhelés hatására testi és szellemi fejlődésükben feltét­lenül érintve vannak. Kísérletek foly­tak és folynak annak vizsgálatára, hogy vizsgaidőszakban, amikor a ta­nulmányi munka által okozott túl­terhelés a legnagyobb, milyen az ideg- rendszer reakcióképessége. Megálla­pították, hogy a reflextevékenység rendkívül erősen fokozódik. Ezért tar­tozik tehát a tanulmányi munka egészségtanába nemcsak a tanulás, hanem az oktató- és nevelőmunka egészségtana is. j Az utóbbi időben az orvostudomány kutatómunkájának előterébe került a központi idegrendszer szerepének vizsgálata. Ennek alapján foglalkoz­nak az. iskolai napirend beosztásának és általában a gyermekek napirend­jének kérdésével. fogja igénybe venni, s a szeplők (ideiglenesen) el fognak tűnni. Mikor nevezhetünk valakit elhízottnak ? Kérdezi egy jó étvágyú, s bőrkéd­velő olvasónk. Erre a kérdésre több-kevesebb si­kerrel már sokan próbáltak meg kü­lönböző adatok tekintetbe vételével pontos választ adni. A legegyszerűbb és a gyakorlatban legjobban bevált számítás az, amelynél a szabványos testsúlyt annyi kilogrammnak vesz- szük, ahány centiméterrel magasabb az illető 1 méternél. Egy 170 centi­méter magas embernek a szabványos testsúlya tehát 70 kilogramm lenne. Ettől a számtól azonban a testsúly úgy felfelé mint lefelé 10 százalékkal eltérhet, anélkül, hogy rendellenes viszonyokról beszélhetnénk. így a 1*70 centiméter magas embernek ép viszo­nyok között is 63—77 kilogramm kö­zött ingadozhat a testsúlya. Az esetek megítélésénél még sok más tényezőre is tekintettel kell lennünk. A leg­fontosabb ezek közül az, hogy a testsúly és a magasság közti viszony kialakulásánál nemcsak a testben fel­halmozott zsír, de a többi szövetek, főleg a csontok mennyisége is lénye­ges befolyást gyakorol. Egyenlő ma­gasság és ugyanazon zsírmennyiség mellett az erős csontú, izmos, ro­bosztus embernek jóval nagyobb a testsúlya, mint a vékony, gyenge csontrendszerű, satnya izomzattal bí­rónak. Máskor a zsírelosztás a test egyes részein igen egyenetlen. Hosz- szú nyakú, vékony karú, pipaszár lábú, de nagy pókhassal bíró embert. Ebben a helyzetben Marina Os- waldra nem várt túlságcean ne­héz szerep. Csupán meg kellett szoknia azt, hogy állandóan to­longanak körülötte az emberek, papírkosárba kellett dobnia az első házassági ajánlatokat tartal­mazó leveleket és vissza kellett nyernie önbizalmát. De hamarosan rádöbbent, hogy túl korai volt biztonságban érezni magát. Laischampe, a talpraesett menedzser ugyanis, úgy látszik, nem volt elégedett a jövedelem 40 százalékával, mert egy napon több ezer dollárral meglépett. Oswaldné idegösszeroppanást ka­pott és ismét nehéz anyagi hely­zetbe került. A tapasztalatokon okulva azonban arra a megálla­pításra jutott, hogy önállóan kell rendeznie problémáit és minél jobban ki kell használnia a szá­mára kedvező helyzetet. Kísérletek a jégeső elhárítására A jégverés szerte a világon ko­moly károkat okoz a mezőgazda­ságban. Elsősorban az értékes nö­vényeket — szőlőt, dohányt, ne­mes gyümölcsöt — éri a legna­gyobb veszteség. A kártételek elhárítása, vagy legalább is csökkentése többféle megoldás révén jelenleg olyan ál­lapotba jutott, amely sikerrel ke­csegtet. Ezt a fejlődést egyrészt a zivatarfelhők szerkezetének rész­letesebb feltárása, másrészt a bennük lezajló fizikai-kémiai fo­lyamatok pontosabb megismerése valamint a rakétatechnika újabb vívmányai tették lehetővé. A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Olaszország, Franciaország nagy anyagi áldozatokkal kísér­leteznek egyes termelvényeiknek a jégveréstől történő megvédése érdekében, de még olyan kisebb államban is, mint Ausztria, már kilenc év óta próbálkoznak ez­zel. Eredményeiket dr. Friedrich Walter, az Osztrák Központi Me­teorológiai Intézet osztályvezető­je, a kísérletek irányítója ismer­hette a Magyar Meteorológiai Tár­saságban. Az oktatómunkának a gyermek egészsége szempontjából megfelelően kell felépülnie. Ez azt jelenti, hogy az adott korcsoport sajátosságait -fi­gyelembe véve kell kialakítani azokat a normákat, amelyek szabályozzák a tanulók Iskolai és iskolán kívüli mun­káját. Továbbá szükséges meghatároz­ni, mennyi az a maximális időbeli igénybevétel, amelyet a különböző korcsoportbeli gyermekek szellemi és testi fejlődésének megakadályozása nélkül meg lehet kívánni. Hogyan védekezzünk a szeplők ellen? Egy édesanya hosszú leveléből idézünk: „Kedves Négyszemközt! Olyan sok jó tanácsot olvastam a Népújságban, ezért nekibátorodtam, s megkérem szíveskedjen megírni, mi az oka annak, hogy magam is ha nála a magasság és testsúly kö­zötti v.tsZony' szabványos is, elhízott­nak kell tartanunk. A fenti módszert tehát csak általánosságban az összes rhás körülmények figyelembevételé­vel szabad alkalmaznunk. Mikor be­szélhet az orvos kóros elhízásról? Erre a kérdésre már könnyebb a fe­lelet. Az elhízást, mint kóros álla­potot akkor vethetjük fel, ha ez olyan fokú, hogy az egyes szervek­ben működési zavarokat okoz, és jog­gal kell tartanunk attól, hogy az el­hízott állapot hosszabb-rövidebb fenn­állás i után betegségek kialakulásához vezet. Az elhízás elsősorban a szív­működést terheli meg. A nagytöme­gű zsírszövet, ha nincs is ellátva bő­ven erekkel, megnagyobbítja a vér- pályát. A nagyobb testsúly miatt minden mozgásnál a szív jelentéke­nyen több munkát kénytelen végezni. Egy idő után rendszerint a vérnyo­más is emelkedik. A hasüregben fel­szaporodott zsír a rekeszt feltolja. A szív ezáltal harántfekvésű lesz, s mű­ködése kedvezőtlenebb. A zsír a mell­Új magyar találmány Érdekes cikk jelent meg a Fog- technikai Szemlében Németi La­jos és Szeless László tollából. Uj, kényelmes, tartós, szilárdan álló protézist ígér a cikk. Nem mo­zog többé a műfogsor, nem teszi tönkre a tartó fogakat, nem sérti fel az ínyt, biztosan ül a helyén, mert mágneses erő tartja fogva. Az új találmány — új elv ér­vényesül a fogpótlás területén — a következő; a tartó fogakra olyan koronákat helyeznek, ame­lyeknek oldalán forrómágneses lemez van. 4—5—6 milliméter nagyságú egy ilyen testecske és a ma használatos legerősebb mág­nesacélból készül. (ALNIOO 5. Összetétele: 24 százalék kobalt, 14 százalék nikkel, 3 százalék alu­mínium, 3 százalék réz és 51 szá­zalék vas.) E lemezek helyének megfelelően a műfogsorban „per­manens mágnest” építenek be A protézis behelyezésével így a mágneses felületek érintkeznek, s 47—50 dkg húzóerőt képviselő vonzással biztosan rögzítik a mű­fogsort. Előnye az új, mágneses meg­oldásnak, hogy ha 5—6 év után „kimerül” a testecske — csökken a vonzás — kiemelik a protézist, újra mágnesezik a beépített tes- tecskéket s változatlan formában viselhető tovább a megszokott műfogsor. Németi Lajos és Szeless László a Szájsebészeti Klinikán tartott tudományos ülésen ugyancsak is­mertették találmányukat s a szak­emberek úgy döntöttek, hogy gya­korlatban is kipróbálják a mág­neses protézist. mágneses protézis elvi rajza,1 Ausztriában a gráci telepen rakétákkal, a karinthiai telepen pedig magasabb helyeken felállí­tott, generátoroknak nevezett tar­tályokból a levegő feláramlásá­nak segítségével vittek a felhőbe porlasztott ezüstjodidot. Ezálta' nagyobb tömegben juttattak a fel­hőrétegbe úgynevezett kifagyási magvakat, amelyek előidézik hogy az ott lebegő roppant ki­csiny vízcseppek már mínusz 5—6 foknál megfagynak, és ha meg is növekednek valamennyire, a fel­hőből kihullva, jó részük elolvad s nemigen okoz kárt. Egyébkénl a kis vízcseppek csak mínusz 15 —20 fok körül fagynak meg, na­gyobbra is nőnek, és mint ke­mény, kártevő jégszemek érkez­nek a föld felszínére. A kilenc évi kísérletek ered­ményét a biztosítótársaságok ál­tal kifizetett kártérítések össze­hasonlítása alapján mérték le. A gráci telepen kb. 20 százalékkal, a karinthiain jóval kevesebb kár­térítést fizettek ki, mint másutt. A kísérletek folytatása indokolt, ezért a stájerországi tartományi kormány növelte a szükséges be­ruházásokat. Hasonló célú kísérletek várha­tóan hazánkban is meg fognak in­dulni. Székely Miklós gyermekeim is a kora tavasztól, késő őszig tele vagyunk szeplőkkel. Leányaim eladó sorban vannak, s nagyon boldogok lennének, ha szep- lőiktől megszabadulhatnának. Lehet-e ezen egyáltalán segíteni. Hálás kö­szönettel...” A szeplők (ephelides) a Nap hatá­sára jönnek létre néha családi és öröklékeny alapon. A napnak kitett helyeken, főképpen az arcon, kézhá­takon jelentkeznek, különféle nagy­ságú, világosabb, vagy sötétebb bar­na, a bőr felszínében fekvő festék- foltok alakjában. Végérvényesen el­távolítani nem lehet. Elhalványítani s „ elrejteni” ellenben igen. Ennek igen sokféle módja van. Lassú, de néha eredményes a foltoknak reggel és este bórax-oldattal való dörzsölé­se. Sokan hydrogénsuperoxiddal vagy híg citromlével igyekeznek szeplőiket elhalványítani. Ha a halványítás ered­ménytelen, úgy a hámlasztás a fol­tokat eltünteti. Sajnos a szeplők visz- szatérnek. A szeplősök védjék ma­gukat a napfénytől, napernyővel, nagykarimájú vörös és barna kalap­pal. Igen jó. fényvédő kenőcsök áll­nak rendelkezésünkre. Kedves Olva­sónk! Azt tanácsolom, forduljon szak­orvoshoz (Bőr- és Nemigondozó Intézet bőrgyógyász, kozmetikus) aki sok-sok módszer közül a legalkalmasabbat üregben is felhalmozódik. A szívbu­roknak nemcsak a külső, de a belső lemeze alá is mindnagyobb mennyi­ségben rakódik le majd a szív izom­rostjai közé is beterjed. A szív izom­ereje csökken. Egy idő után a szív­izom kifárad. Lassanként mutatkoz­ni kezdenek az elégtelen szívműkö­dés tünetei. Kezdetben csak nagyobb megterhelések után, később már ki­sebb okokból is egyre kifejezetteb­bekké és tartósabbakká lesznek. A mellüregben felszaporodott zsír, a lég­zést felületessé és szaporává teszik. A légutak hajlamosak lesznek hurutok kifejlődésére. Ezek igen nehezen múl­nak el. Az idült hörghurutok még jobban megnehezítik a légzést. Állan­dó kínzó köhögést okoznak. Az elhí­zott embernek a mája rendszerint megnagyobbodott. Náluk lép fel a hasnyálmirigy-elhalás ijesztő képe. Nagyobb a hajlamosságuk, epekő, ve­sekőbetegségre, vesezsugorodásra, cu- korbajra, köszvényre. Igen gyakori az Idült székrekedés, az aranyeres cso­mók, a visszértágulatok, a boka- süllyedés náluk. A laza, hájas hasfal Igen alkalmas különböző sérvek kifej­lődésére. A nemiszervek működése gyakran mutat rendellenességet. Gya­koriak az ideg- és izomfájdalmak. Az elhízás tehát nemcsak a szépérzék szempontjából kifogásolható, hanem orvosilag is, mivel a legkülönbözőbb betegségek kútforrása lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents