Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

1965. április 33. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Hét lány kapál Ha helikopterről pillantottam volna meg őket. talán virágos sövénynek tűnt volna először a hét lány, vagy hatalmas, földre dőlt virágfüzémek. Tarka kendő volt a fejükre kötve, testükön kék melegítő, és úgy lépegettek egymás mögött, olyan szép, sza­bályos rendben, ahogyan a dar- vak repülnek. Borsót kapáltak. Éppen fel­szikkadt egy kicsit a föld, s rögtön kimentek dolgozni. Hét lány. Tarka kendő a fejükön, a lábukon meg letűrt szárú gumi­csizma. ami így még kecsesebbé teszi lábuk vonalát térd alatt. Szépek voltak messziről is, az országútról, de szemtől-szembe még kedvesebb a kép. Olyan üdék, mosolygósak, mintha nem Is kapa lenne a kezükben, hanem horgolótű, és csevegnének vala­miről; Hallottam egy érdekes és na­gyon találó' megjegyzést a tele­vízió Ki mit tud műsonáról: az a legjobb, hogy mind olyan szépek a szereplők, fiatalok, szépek. Ez jutott eszembe a lányok előtt állva, az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság borsóföldjén. És mint­ha igazolni akarna a fotóripor­ter, aki jelen esetben ugyancsak nő, tehát ikevésbé elfogult, odasúg- ta: Te, olyan helyesek, úgy örülök. — s elkezdte őket fényképezni, kü­lönböző beállításokban. A férfi­A legfiatalabb Csekk Mária. Inkább Marika, mint Mária, de így mutatkozott be, ezzel a komoly névvel. szem persze rögtön kiválasztja a legbájosabbat, de mindegyik arcnak megvan a maga sajátos emberi szépsége. A frissesség, a visszatartott kacagás, az érdek­lődés, meg egy kis megilletődött- ség finom rezdülései, azzal a jól­eső magabiztossággal, hogy nin­csenek egyedül. Helyesebben, hogy együtt vannak ők, heten. Fodor Anna a legidősebb, 22 éves. Tengelie-Szőlőhegyről jött, munkásszálláson lakik. Nyolc év óta jár a gazdaságba, tizennégy éves kora óta. Ö halad a sor élén. Miért9 Csapatvezető? Nem. így álltak be először és azóta mindig így lépkednek egymás mögött. Csekk Mária a legfiata­labb, 16 éves. Szinte nem is illik rá így a név, Mária. Ö alsó­hídvégi, helyben van. Monostori Valéria viszont az Alföldről jött, Üllésről, ahol az a nagy gázkitö­rés volt. Úgy került ide, hogy előtte már dolgoztak itt üllési lányok és tetszett nekik a gaz­daság. A borsó zöld szalagjai között megy a hét lány, letűrt szárú gumi­csizmában. Jól megvannak a szálláson, főz- | .......... .......... hétnek, moshatnak, nézik a tele-, v íziót és néha táncolnak. Egy i , I,, ' ’-'.v - * hónapja pedig halvacsorán vettek | ttéíflillÉI <t' , b részt. Mozi is van. Nyúl Margit i Tengelicről való, Dán - Margit | Varsádról. A hatodik és a hete- , dik lány, Böröcz Anna és Boty- ( tyán Erzsébet mintha sajnálnák, i hogy ők nem maradnak itt es- i térként, hanem hazamennek Kö- i lesdre. illetve Jegenyés pusztára. Átlagosan 1200 forintot keres­nek havonta, beleszámítva min­den hónapot. Az első munkával kezdik, és ősszel akkor búcsúz­nak a határtól, amikor a napfény is búcsút int a földnek. Most, amikor náluk jártunk, á borsó még kicsi volt, óvatosan lép­kedtek benne. De én jól össze­topogtam a földet egy darabon, amíg beszélgettem velük. — Nem baj, — mondták — majd el igazítjuk. Fürgén fellazították a mély lábnyomokat, aztán ismét meg­indultak abban az alakzatban, ahogy a darvak suhannak az égen. HŰSÉGES EMBEREK TIZEM KEZDTÉK (Az Ország Kiváló, Kisipari Szövetkezete címmel tün­tették ki a Bátaszéki Kádár- és Fatömegcikk Ktsz-t. Újsághír.) Beck András elvtárs a szövetkezeti mozgalom egyik leg­régibb vezetője a Tolna megyei kisiparosok körében. Jól emlékezem még a kicsiny szövetkezet kezdeti lépéséire. A község egy eldugott részén, egy lakóházhoz ragasztott fé­szerben kezdték a munkát. Egyetlen gépük nem volt. Csak nagy nagy akaratuk, hitük a szövetkezeti mozgalom jövő­jében. — És nem csalódott a tizennégy év alatt? — A szövetkezeti mozgalomban nem. A csaknem másfél évtized hosszú idő. Sok kínlódás, mérgelődés és sok-sok öröm járt velünk. A munka soha nem könnyű. Jól dolgozni, úgy, hogy elismerjék a munkát, erre törekedni, meg külö­nösen sokat kíván vezetőtől, dolgozótól egyaránt Amikor elkezdték, a szövetkezésnek még sok volt az ellenzője, gáncsolója is akadt bőven. Nehezen szaporodott a szövetkezet gépekkel, létszámban. Volt időszak, amikai egyenes attól kellett tarta ni, hogy bezárhatják a szövetkeze­tét. — Nagyon sokat töprengtünk az emberekkel. Mit kell tennünk, hova forduljunk segítségért, melyik tanácsot fo­gadjuk m eg.... S túljutottak a szövetkezet legnagyobb buktatóján. tar óta a nevük is megváltozott. A kádár szó mögé odaírták: Fatömegcikk: százezerszám cérna orsó, apiró bútórlécektoőt tízezres tétel, és megszámlálhatatlanul sok narancsláda. Azelőtt csak Mecseknádasdról jöttek szaktársak. Ma szin­te egész Európából jönnek hozzájuk. Liehtenstain herceg­ségből, Ausztriából és Svédországból... És eljut még Indonéziába is. ' — Nagyon meggyötör bennünket egy-egy Ú gyártásának elkezdése. Nincs megfelelő méretű Régi rossz fészerekben — némelyik istálló volt —„ fi1 gyár a munka. — Elnök elvtárs, tizennégy éves működém «laÉt wére emlékezik vissza szívesen? — Sok szép emlékem van. Úgy érzem a legfontosabb az, hogy a tagokkal mindig megértettük egymást. Bgyütt vesződtünk nagy feladatok megoldásán, és együtt ünnepel­tünk, amikor kitüntettek bennünket. Háromszor nyertük ei a megye kiváló kisipari szövetkezete címet. BVrűéfceaetes mindig az számomra, ha valamelyik dolgozó társamnak át­adhatom a kitüntetést. Heten kapták meg a Kivétő szövet­kezeti dolgozó jelvényt és 21-an az oklevelet, a szövetkeze! tagjai közül. — És otthon a család megbékél a sok elfoglaittíiggat? — Megszokták már, hogy otthon is a szövetkezet ügyén jár az eszem. Kis'ányom is tudja, hogy nem szabad kiabál­ni, hangoskodni, ha otthon dolgozom ... Meg amikor ágy igazán elfáradok, akkor odaállok a kádárok mellé, az Áss dongák közé és kikapcsolódom. Ütöm a vasat, faragom a Akt. Ha tíz percig í-s tárt éz a kikapcsolódás, akkor is pihentet. A kitüntetett szövetkezet tagsága e hét végén tartja a* ünnepséget. Beck András elnök tizennegyedszer számol be a munkáról, tizennegyedszer áll emelt fővel társai elé. PÁLKOVÁCS JENŐ (gemenczi) Foto: Túri Mária Szemben a látogatókkal. A szabályos alakzat most felbomlott. Fakó muhar, kakaslábfű és társaik Miről árulkodnak a gyomligetek ? A gyomnövények kártételét és az ellenük való védekezés hatását tanulmányozza Vajda Istvánné, a Szekszárd-palánki Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum adjunk­tusa, Ismeretes, hogy a gyomok igen gátolják a nagyobb terméshoza­mot. Kártételük sokoldalú és évekre kihat. A hagyományos ir­tás mellett óriási magtermő- és alkalmazkodó képességükkel to­vábbra is fennmaradnak. A sző­rös disznóparéj például 500 ezer, a pásztortáska 14 000—40 000 ma­got hoz évente, és a kutatónő egyetlen csattanómaszlag-bokron 21 000 magot talált. Tekintve, hogy a gyomnövények magvai hosszú évekig — egyes fajok ötven-száz évig is — megtartják csírázó­képességüket. s csírázásuk még kedvező feltételek közt sem egyenletes, így többszöri gyom­irtást átvészelnek — közli az er­ről készített tanulmányában a ku­tató. Vajda Istvánné csaknem 400 holdnyi száraz művelésű kukori­cásban, ebből száz holdnyi vegy­szeres gyomirtásában végezte ta­valy megfigyeléseit Úgy találta, hogy a nem vegyszeres táblákban egy négyzetméterre jutó három kukoricanövény mellett ugyan­ezen a területen átlagban húsz gyomnövény találta meg életfel­tételét. Megállapította: erős gyo- mosodáskor a dudvák nagy meny- nyiségű vizet is elvontak a kul­túrnövénytől. Ha ezt a vízmennyi­séget tőszáminöveléssel a kuko­rica vehetné fél, emelkedne a terméshozam. A gyomok sok tápanyagot, így például nitrogént, foszfort és ká­liumot is elvonnak a kultúrnövé­nyektől, azonkívül gombabetegsé­gek köztes gazdái és állati kár­tevők szaporítói. így például a pásztortáska, a vadrepce, a rep- csényretek, a kápoezta-gyökér- golyva köztesgazdája, a boglárka, a libaparéj és az acatok az aphis rumiéi nevű levéltetű gazdanövé­nyei. Egy 177 holdas, nem vegyszer­rel kezelt kukoricatáblában a fa­kó muhar és a kakaslábfű „ural­kodtak” a terepen — a megfigye­lés szerint —, s a második sor­kapálás elmaradása is nagyban elősegítette a gyomnövények erő­södését, magvaik beérését. Ez vé­gül kevesebb termést eredménye­zett és lassította a betakarítási munkát, mert helyenként meg­erőltető volt az áthatolás a gyom­ligeten. A dudvaerdő pedig ala­posan megfertőzte a talajt a kö­vetkező évekre is. A vizsgálatok szerint a vegy­szeres irtással védekezhetnek leg­hatásosabban a gyomok ellen, s a megfigyelt, száz holdas, vegy­szeres gyomirtású táblában hol­danként nyolc mázsányival több volt a tavalyi kukoricatermés, az egyik, 177 holdas, nem vegyszer­rel kezelt tábláéhoz képest. A megfigyelések tapasztalatait az intézet most megjelent év­könyvében közli Vajda Istvánné.

Next

/
Thumbnails
Contents