Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

1S«5. április 21. TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄO 3 Bíztató évkezdet Túlteljesítette első negyedévi tervét a Tanácsi Építőipari Vállalat Megjegyzés Az építőipar tervfedadatad nem egyenlő arányban oszlanak meg az évszakok közt. Viszonylag a legkevesebbet az első negyedév­ben kell teljesíteni, a második és a harmadik negyed mintegy 60 százalékát teszi ki az éves prog­ramnak, a negyedik negyedév ter­ve ismét alacsonyabb. Érthető ez, hiszen a téli hónapokban nehe­zebb építeni. Többéves tapaszta­lat azonban az, hogy ha az első negyedéves tervet nem teljesíti az ipar. a lemaradást szinte le­hetetlen pótolni a hátralévő ki­lenc hónapban. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy az or­szág építőipara nemcsak teljesí­tette, hanem túl is teljesítette első negyedévi tervét. A Tolna megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál is hosszú idő óta először fordult elő, hogy nem adóssággal, hanem többlettel zár­ta az első negyedévet, (érvét 102,5 százalékra teljesítette. Három és félmillió forinttal töb­bet termelt, mint a múlt év azo­nos időszakában. Persze, ebben szerepük volt a „külső” körül­ményeknek is, mindenekelőtt a kedvező időjárásnak, az enyhe télnek. Azonban volt még egy ilyen külső körülmény, ami az előbbivel szemben akadályozta a munkát, a ragadós száj- és kö­römfájás. Emiatt számos község­ből hetekig, hónapokig nem jár­hattál« dolgozni az építőmunká­sok. másutt meg éppen a zárlat miatt nem lehetett dolgozni az építkezéseken. A külső tényezők tehát körülbelül kiegyenlítették egymást. Az első negyedévi szép ered­mény döntő mértékben az alapos felkészülésnek, a jó szervezésnek, a dolgozók szocialista versenyé­nek köszönhető. Amikor a válla­lat vezetői előtt ismeretessé vál­tak az 1965. évi feladatok, elhatá­rozták, hogy azokat az építőipar­ról szóló múlt évi központi bizott­sági határozat, valamint a de­cemberi határozat útmutatásai­nak megvalósításával teljesítik. Először a vállalati párt- és szak- szervezeti bizottsággal tárgyalták meg a tennivalókat. Alaposan ki­elemezték az elmúlt év nehézsé­geit. azokat az objektív és szub­jektív akadályokat, amelyek az eredménytelen esztendőt jelle­lal tette: gyógyítani akar. Gyó­gyítani vidéken, olyan helyen, ahol amúgy is híján van az orvos. * — A feleségemnek megtet­szett ez a kis falu. így azután ott hagyta húszéves állását a MÁV-ot, s sorsot vállalni el­jött velem ide. — Pedig azóta, hogy otthagyták a budapesti háromszobás, központi fűtéses, hideg-meleg vizes lakást, és beköltöztek a zombai orvosi házba — amely idejövetelük után alig egy évre életveszé­lyessé vált — könnyebb lett ez a sorsvállalás. Lassan emléke­zésbe merülnek az egy-egy po­hár sörrel megünnepelt szigor­latok, az hogy a kolleganők csi­nos. divatos holmiját még csak meg sem irigyelhette a feleség, meg a gyerekekre is csak az futotta, ami éppen muszáj volt A két gyerek között négy év van. Péter 10 éves fiatalember, az öccsét meg Zsoltnak nevez­ték el. A nagymamát „nyúz­zák” állandóan, ők is tudják, hogy rá mindig lehet számíta­ni. Most még általános iskolá­ba járnak, de hogyan lesz, ha megnőnek? Amikor elindul, hogy meglá­togassa ágyban fekvő betegeit, el-elgondolkozik ezen is. Majd laknak kollégiumban legfeljebb — mert ő ettől a falutól rop­mezték. A párt- és szakszervezet javaslatainak figyelembevételével kidolgozta!« egy egész évre szó­ló intézkedési tervet a fogyaté­kosságok felszámolására. Néhány az intézkedésekből: A tavalyi szétforgácsoltsággal 6 zeniben most koncentrálták az erőket. Kevés számú építkezésen foglal­koztatták a munkásokat, hogy azokat minél előbb be lehessen fejezni. Mindenekelőtt a múlt évről áthúzódó munkák befeje­zése volt a cél, új építkezést csak néhány helyen kezdtek. Eközben azonban — felhasznál­va a téli kedvező szállítási lehe­tőségeket —, az anyagok nagy részét kiszállították a mezőgaz­dasági építkezésekre, ahol a ta­vaszi, esős hetekben a nagy sár miatt nem lehet szállítani. A január elején megtartott termelési tanácskozásokon a dol­gozók alaposan megvitatták a részükre felbontott terveket, vol­tak helyek, ahol felfedték a szük­séges kooperációk hiányát, másutt a centralizálás nagyobb mérvű megszervezését sürgették. Beindult a felszabadulási verseny, amibe a dolgozók kilencvenöt százaléka kápcsolódott be és részt vesznek benne az ipari ta­nulók is. A versenyben a vállalat szocia­lista brigádjai és szocialista részlegei járnak az élen. A fel­ajánlások a korábbiakhoz képest konkrétabbak lettek, nem rövid lejáratúak' hanem egy-egy épít­kezés egész időtartamára szólnak. Bohli János és Farkas Pál bri­gádja vállalta, hogy az izmónyi iskola munkáit határidő előtt be­fejezi. A faegyen elérését — ami­nek ütemterv szerinti határideje április 30 lett volna, — április 10-re vállalták. Ezt teljesítették is. Bejelentették, hogy munká­juknál a minőségi hiány nem ha­ladhatja meg az egy százalékot. A minőség javítására csaknem minden brigád, részleg tett szo­cialista felajánlást. Resch Ferenc kőművesbrigádja többek között arra vállalt kötelezettséget, hogy a szedresi kultúrotthon munkáit május 15 helyett május 10-ére fejezi be. Herbszt Ádám kőmű­vesbrigádja a bonyhádi kórház építkezésén dolgozik, a tél nagy­mértékben visszavetette őket, mégis vállalkoztak arra az év elején, hogy a kiszabott határidő­re elkészülnek a munkával. Grattyán Lőrinc kőműves és Má­té János kubikosbrigádja a terv- szerűtlenül áthúzódó sárpilisi híz- laldaépítkezés befejező munkáit vállalta március 31-re. Tényle­gesen már február végén telje­sítették vállalásukat. A bádogos és vízvezetékszerelő-részleg — amely már szocialista üzemrész — kollektívája arra vállalkozott, hogy a tervben előírt, 137 ezer forintos egy főre eső termelési értéket 180 ezer forintra emeli. A lakatos- és asztalosrészleg — ugyancsak szocialista üzemrész mindkettő —, valamint az ács­részleg a minőség javítására tett többek közt felajánlást. A vil­lanyszerelő-részleg négy szocialis­ta brigádja a jelentős műszaki fejlesztési feladat megoldására vállalkozott. Ök is, a vízvezeték­szerelők is. az előregyártás foko­zásával növelik a termelékeny­séget, csökkentik a költségeket. A felszabadulási verseny első szakasza — az első negyedév — eredményesen zárult a vállalat­nál, az éves tervelőirányzatnak 18,6 százalékát teljesítette az első három hónapban, ami eddig még nem fordult elő. Noha a tervet túlteljesítették, a béralapot nem lépte túl a vállalat. A ne­gyedév alatt 32 építkezést fejez­ték be, adtak át a beruházóknak. A felszabadulási verseny azon­ban nem ért véget. Márciusban ismét termelési tanácskozásokat tartottak, ahol újabb vállalásokat tettek a dolgozók. Az évkezdet bíztató és egyben biztosítéka is annak, hogy az év hátra lévő részében is megvalósítják feladataikat az építők. (J) Szembekötősdi helyett áttekinthetőség A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben megtör­tént az első negyedévre szóló terv értékelése, elemzése. Még pontosabban, azt vették szem ügyre, hogy az éves tervből mi­ként valósították meg az első negyedévre eső részt. A kor­szerű mezőgazdasági nagyüzemekben ez a munkaművedet nél­külözhetetlen. Ahol nem jut idő gondot fordítani munka köz­ben. menet közben az ilyen természetű elemzésre, ott vég­eredményben szembekötősdit játszanak, mert nincs és nem lehet fogalmuk arról, hol tartanak egy-egy időszakban, mi volt a jó, avagy mi volt a rossz, hol, miben van szűk kereszt­metszet­A helyzettel, a körülményekkel való reális számolás szük­ségszerűen írja elő. hogy a szövetkezetekben a gazdák és a vezetők mindig rendelkezzenek megfelelő áttekinthetőséggel. Ennek pedig egyik leghatásosabb és legcélravezetőbb módja a terv teljesítésének értékelése, elemzése. A dombóvári közös gazdaságban részletekbe menően állapíthatták meg. hogy a növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint az üzem egyéb ágazataiban hol tartanak, a tervekből mit, milyen mérték­ben teljesítettek. Egyebek között a hízómarha-ráhízlalással 115 százalékos eredményt értek el, a hízósertés-ráhízlalással 102,2 százalékos eredményt, a tojástermelés első negyedéves tervét pedig 200 százalékra teljesítették. Van azonban olyan terület is. ahol elmaradás mutatkozik. Mindezeket összegezve a termelőszövetkezet vezetői és tagjai a negyedéves terv értékelése után jól tudják, hogy hol meiyik „vonalat” kell erősíteni. S ezt meg is teszik. Annyit talán még érdemes megjegyezni hogy a dombóvári gyakorlat a megye valamennyi közös gazdaságában kezd általános len­ni, sőt, a legjobb termelőszövetkezetekben már évek óta elen­gedhetetlen és nélkülözhetetlen része az üzemvezetésnek a ne­gyedévenként megismétlődő tervértékelés. Ilyen körülmények között kevesebb meglepetés éri a szövetkezet gazdáit és vezetőit, átfogóbb, gondosabb és kiegyensúlyozottabb lehet azoknak az intézkedéseknek a sokasága, amelyeket az éves termelési feladatok megoldása érdekében mindennap meg kell tenni. — ir — Tolna megyéből két tsz>elnök tagja az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsnak A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány az 1965. évi 6- os számú törvényerejű rendelet első §-ának (2) bekezdése alap­ján az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács tagjaivá — a me­gyei termelőszövetkezeti taná­csok elnökein kívül, akik e tiszt­ségük alapján tagjai a tanács­nál« — négy évre szólóan Tolna megyéből két termelőszövetkezeti elnököt nevezett ki. G. Kovács Istvánt, a döbröközi Zöld Mező Tsz elnökét és Pfundtner Sán­dort, a tolnai Aranykalász Tsz elnökét. Az Országos Termelő­szövetkezeti Tanács most kineve­zett tagjainak névsorát a Mező- gazdasági Értesítő 15. száma tel­jes terjedelmében közli. Szocialista tehenészbrigádok Alsótengelicen Átlagos tejhozam 4471 liter — Alkatrészgyártás házilag — Újabb vállalások pánt nehezen válna meg. Szí­véhez nőtt itt mindenki. S ahogy őt fogadják, abból látja: érdemes dolgozni az embere­kért! — És hogyan tud itt, kutató laboratóriumtól távol, lépést tartani egy orvos a fejlődéssel? — Minden héten szerdán tar­tanak tudományos konferenciát a szekszárdi kórházban. Ha van helyettesítő orvos, oda eljárha­tok. Különben csak folyóiratok­ból. könyvekből. — Az aszta­lon tankönyv. Azóta már leve- hette a válláról a vizsgadrukk nyomasztó terhét. A Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetem második évfolyamát végzi. Szük­sége van politikai képzettségre is, mert itt faluhelyen nemcsak testi szenvedésekre, de minden ügyes-bajos dologra kell tudnia válaszolni egy orvosnak. * — Köszönjük, hogy megmu­tatta az utat, bácsi. Nem tudja véletlenül, mikor rendel az or­vos? — Délelőtt 8-tól 10-ig, meg délután 5-től 6-ig. De ha baj van, forduljanak hozzá nyu­godtan. Rendel ő mindig. A falu közepén áll az épülő új ház, a nyár derekáig már elkészül az itt lakók társadalmi összefogásának a jelképe. Méry Éva Az Alsótengelici Kísérleti Gaz­daságban négy brigád érte el a szocialista címet előző évi mun­kájáért. Közülük három tehe­nészbrigád, egy pedig gépszerelő. Rendkívül jó eredményeket ér­tek el a gazdaság tehenészetében ezek a brigádok, különösen a felsőhídvégi Dózsa brigád. De el­mondható a javítóműhely kollek­tívájára is ugyanez. A verseny értékelése szerint a felsőhídvégi Dózsa György brigád terve az egy tehénre jutó átlagos tejhozamban 4400 liter volt és az elért eredmény 4471 liter. A zsírszázalók 3,98 százalék, ma­gasabb a tervezettnél. Ha össze­hasonlítjuk a takarmányköltsé­get a tervezettel, akkor különö­sen kiválónál« mondható az ered­mény. A tervezett takarmány- költség egy liter tejre 1,61 forint és a tény 1,58 forint. A gazda­ság versenyértékelő kollektívája megállapítja, hogy a dolgozók ki­tűnően vizsgáztak munkafegye­lemből, sőt az önfegyelem tekin­tetében is. Ez elsősorban arra vonatkozik, hogy az Alsótenge­lici Kísérleti Gazdaságot, annak jószágállományát sikerült megvé­deni a száj- és körömfájástól, hosszú hónapokon keresztül, bár a környéken pusztított a beteg­ség. A másik két téhen észbrigád eredményét is érdemes megemlí­teni természetesen. A katalinpusztai Gagarin bri­gád tehenenként 4380 liter te­jet fejt átlagosan a tervezett 4212 literrel szemben. A zsírszázalék itt is jó: 3,94. Még jobb aránylag a takarmánykölt- ség-ráfordítás, a tervezett 1,63 forint helyett 1,53 forint. A har­madik tehenészbrigád, amelyik elnyerte a szocialista címet, a középhídvégi Gábor Áron brigád. Tehenenként átlagosan 4380 liter tejet fejt. A gazdaság gépműhelyének kol­lektívája sokrétű vállalást tett a szocialista cím elnyerésére. A ki­fogástalan gépjavítás és az ön­költségcsökkentés mellett például ilyeneket: „Az összes UTV/48 ve­tőgép sornyitó csoroszlyáit házi­lag felhegesztjük. Kaszaleszorító lapkákat beszerezni nem lehet, házilag legyártjuk. A hiányzó védőfelszereléseket házilag elké­szítjük.” Valamennyi vállalását teljesítette a gépműhely, csak kis baleset történt, ami nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott. Vállalásaik között szere­pel a szakmai tudás fejlesztése, munkaidő utáni tanulással, kö­zösen, ankétszerűen. Az idei évre a gazdaság min­den munkaterületre kiterjedő versenyt hirdetett, a felszabadu­lás huszadik évfordulója tiszte­letére. A verseny egész évben tart, nagy jutalmakat fognak kapni a legjobbak. A traktoro­sok, versenye két szakaszból áll; az első március 1-től június 30-ig, a második július 1-től december 10-ig. A feltételek között itt is, mint minden munkaterületen, a minőségi munka az egyik leg­főbb követelmény. A tehenész- brigádok vállalásai közül a felső­hídvégi kollektíváé a legnagyobb: tehenenként 4500 liter tej. Az állattenyésztés minden ágára kiterjed a versenyvál­lalás, például a tyúktenyész- tésben jutalmazzák azokat a gondozókat, akik egy-egy tyúktól évente 190 tojást „el­vesznek” és öt százaléknál kisebb az elhullás. A növénytermesztésben három részből áll a versenyidőszak, a munkák jellegének megfelelően. Például a tavaszi munkák idő­szakában versenyfeltétel, hogy meglegyen a kapásnövényekben az optimális növényszám. A ver­seny feltételeinek kidolgozása olyan precíz, hogy a cukorrépa­termesztésben dolgozók részére megszabja azt is, mennyire lehet szennyezett, sáros a fölszedett répa és mennyit ér a levágott korona. Az Alsótengelici Kísérleti Gaz­daság nagyszabású munkaverse­nye abban az esztendőben bon­takozott ki, amikor a gazdaság nyolcadik alkalommal kapja meg az élüzem címet. <S. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents