Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
rmw. április 18, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 V. Pesxkov: Az utolsó 160 másodperc A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Borisz Ivano- vics Rjabcev őrnagynak a Szovjetunió Hőse címet adományozta. Ki ez a Rjabcev őrnagy, és miért részesült az egyik legmagasabb szovjet kitüntetésben? Rjabcev berepülő-pilóta aznapi feladatát már végrehajtotta. Még 10—15 perc volt hátra, hogy leszálljon, de akkor... — Kihagy a motor, s . -— jelentette. — Közölje a magasságot^ — Magasság — 2700... — Hajtson végre siklórepü- lást a rádió-navigációs pont irányába. : j A magasság tovább csökkent — Katapultáljon! A pilóta nyugodtan felelte: — Távolabb viszem a gépet aztán katapultálok. A gép ebben a percben egy nagy város fölött haladt át, amelyben tömérdek ház van és rengeteg ember él.:: — Azonnal katapultáljon! A gép elhúzott a város fölött, aztán lezuhant a síkságon. Nem tett kárt semmiben, senkiben. De a pilótának már nem maradt annyi ideje, hogy ejtőernyővel kiugorjon.:: Harminchét éves volt. Hivatásos katona. 1960-ban lett berepülő-pilóta. „Életvidám, jó kedélyű ember volt”, — mondják róla barátai. Két gyermeke maradt: Zsenyka és Jura. Utolsó perceiben is az életre gondolt. De nem saját életére, hanem azokéra, akik ott lent, abban a nagy városban éltek. S úgy cselekedett, ahogy csak egy igazi hős cselekedhet Ennyit mondtak el nekünk Rjabcev őrnagyról telefonon a barátai és bajtársai. De másnap már ott voltunk a helyszínen, ahol az eset történt .. .A magnószalag lassan teke- redik le az orsóról. Két keskeny papírcsík jelzi rajta a számunkra oly fontos felvétel helyét. A tekercset most az én kedvemért forgatják le újra. A pilóták már végighallgatták egy- párszor. Most szótlanul figyelnek, mind a négyen. Rjabcev a barátjuk volt. A mellettem ülő, Viktor Kuznyecowal már nem tudta befejezni a megkezdett sakkpartit... „Majd este folytatjuk. ..” — mondta. De erre már nem kerülhetett sor. A szalag lassan tekeredik lefelé. Először csak furcsa nesze- zést, zörejeket hallani. Aztán egy férfi hangját: „Kérem az irányt!”. Ismét csend következik, csak azokat a furcsa neszeket halljuk. A pilóta nem jelentkezett: nem volt jelenteni valója Talán nem mindenki tudja, hogy a pilóta és a repülőtér párbeszédét mindenkor magnetofonszalagra veszik. így később is meg lehet hallgatni, hogy a pilóta mit kérdezett odafentről, s hogy a földről mit válaszoltak, tanácsoltak, vagy parancsoltak neki. Lám, Rjabcev már nem él, de utolsó szavai, élete utolsó százhatvan másodpercének tanúi örökre fennmaradnak. Hallhatják gyermeked is, akik most még nem fogják fel apjuk tettének jelentőségét. De megértik, ha meghallgatják utolsó szavait, s; .14 óra 20 perckor Rjabcev berepülő-pilóta lökhajtásos vadászgéppel szállt fel. Négy év alatt jó néhány gépet kipróbált. Most is a megszokott feladat várt rá; hogy kitapasztalja a gyárból újonnan kikerült gépet. A be- repülő-pilótának kell minden szempontból kipróbálnia a gépet, kihozni belőle a maximumot, s ha minden rendben van, Kolumbia rémei Testőrök nélkül a milliomos sehova sem mehet Hol van Harold Eder kolumbiai milliomos? Hol van Carlos Haramsa tanító? Mi történt Juan Quasena patikussal? Hol van még az a kétszázhúsz személy, akik, az utóbbi egykét év folyamán nyomtalanul eltűntek és eltűnésük előtt fenyegető és zsaroló leveleket kaptak. Harold Eder talán hamarosan előkerül, mert családja kibérelt egy helikoptert és az azon a környéken köröz, ahol állítólag a rablók tanyáznak, akik fogva tartják a milliomost. A helikopter röpcédulákat szór, amelyekkel felhívja a rablók figyelmét, hogy az eltűnt milliomos családja hajlandó kifizetni a 120 millió dinárnak megfelelő válságdíjat. Mi történt azonban a többiekkel? Kolumbiában az emberrablás ma már mindennapos eseménynek számít. Olyan megszokott dolog hogy a hatósági szervek a vagyonosabb családoknak azt tanácsolják, hogy gyakran változtassák tartózkodási helyüket, ne jelentsék be. hova akarnak utazni, és sohase menjenek egyedül az utcára, A polgárok minden nehézség nélkül vásárolhatnak fegyvert, sokan géppisztolyt tartanak ajtójukban. Sok családfő külföldre küldte családját, nehogy a rablók valakijét elrabolják. Akik ezt nem tehetik, kénytelenek testőröket tartani. Ki szervezi ezeket az emberrablásokat? Csak 1963-ban 130 kolumbiai polgár tűnt el. Amióta a kormány megsemmisített néhány nagy bandát, az országban a bűnözés más formában burjánzik, de úgy látszik, hogy néhány jobboldali politikai párt támogatja a bűnözőket. Ha valaki például a nyilvánosság előtt is kifejezi rokonszenvét Fidel Castro iránt amellé még gazdag is, biztosra veheti, hogy elrabolják és sohasem tudja, mikor fog kiszabadulni a fogságból. A sok pénzt, amelyet a politikai pártok zsarolás útján szednek be, politikai harcukra használják fel. Erre a legjobb példa Harold Eder esete, aki nemrég Kubában járt. és visz- szatérése után kijelentette, hogy hajlandó Castróval kereskedni. Kijelentése után négy nappal eltűnt. a gép megkapja beosztását, a berepülő pedig kezdi elölről egy újabb géppel. Rjabcev ezen a napon is mosolyogva készülő dött: „Tedd fel a sakktáblát szekrény tetejére, majd este folytatjuk...” A gép a hangnál is sebesebben fúródott felfelé kéklő égbolton. A magnetofonszalag lassan tekeredik tovább. Már itt az első papírcsík, jelzi, hogy kezdődik Rjabcev utolsó párbeszéde. — A fordulatszám egyre csökken. — Forduljon a rádió-navigációs pont irányába! — Értettem..:, — Magasság? — Magasság — kétezerötszáz egyre csökken. ■— Milyen a húzóerő? — Gyenge. Nagyon gyenge.: Meglepően nyugodt a hangja Mintha otthon ülne a lakásán és a feleségének mondaná: „Ne oltsd el a villanyt. Máris veszem a kabátom és mehetünk”. De idelent, a repülőtéren jól tudták, hogy baj van: •— Magasság? — Magasság — ezer.; ^ — Katapultáljon! — Távolabb viszem a gépet aztán katapultálok! A repülőgép ebben a percben a város fölött haladt át..: Emlékszem egy képre: „Repülőgé zuhant New York egyik lakónegyedére”. Borzalmas látvány volt. De ennek a városnak a lakói csak annyit észleltek az egészből, hogy egy alacsonyan szálló repülőgép fülsiketítő zúgással száguldott el felettük. Egy másodpercig tartott az egész, s aztán tovább csilingeltek a villamosok, tovább zsivajgott piac, tovább füstöltek a gyárkémények. — Katapultáljon! !! — Értettem! Katapultálok..-: Jól kiválasztotta a helyet a lezuhanó gépnek. Ismerte a kis tó homokos, néptelen környékét, nyáron gyakran kirándult idea gyerekekkel. A gép lezuhant. Nem tett kárt semmiben és senkiben. De a pilóta aznap este nem tért haza, s nem ültette térdére Jurkát. A sakkparti is befejezetlenül maradt. Már nem maradt annyi ideje, hogy ejtőernyővel kiugorjon.:. Véget ért a harmincméteres magnetofonszalag. De senki sem ugrik, hogy kikapcsolja a gépet. Szótlanul szívjuk cigarettánkat. — Éppen ott ült, ahol most ön. — A pilóták egymás szavába vágva beszélnek róla. S bennem egyre erősebb a meggyőződés, hogy utolsó százhatvan másodpercében csak az viselkedhet így, aki egész életében igaz ember volt. Cseng a telefon. A mellettem ■ ülő pilóta felveszi a kagylót, de nem szorítja a füléhez. Jól hallom, egy kislány boldog, örömteli hangját: — Papa, jutalmat kaptam! A szobából a sűrű cigarettafüst a kis szellőzőablakon gomolyog kifelé. Az ablaküvegre ci kornyás jégvirágok rajzolódnak. — Kiderült az idő. Repülhetünk. : i De ma elmarad a berepülés. Ünnepségen emlékeznek meg elhunyt baj társukról. Az ablakon át jól látni a betonkifutót, s rajta a sok egyforma gépet, nédgszeníözl A tej pasztőrözése Kaptuk az alábbi sorokat: Kedves Négyszemközt! Legyenek szívesek megírni, hogy a tej pasztőrözése hogyan folyik? Ez az eljárás a bacilusokat elpusztítja? A tuberkulózis ellen biztosan megvéd-e? Szívességüket nagyon köszönjük. Több olvasó nevében Vesztergombiné.” A pasztőröz és (Pasteur Lajos 1822— 1895) tudós nevéhez fűződik. Egészségügyi szempontból a pasztőrözés igen nagy jelentőségű. A pasztőrözés célja a megbetegítő kórokozó elölése és általában a tej csírátlanításának csökkentése. Pasztőrözésen mérsékeltebb hőkezelést értünk, amelynek eredményeképpen a tej nyers jellegét és biológiai értékét jobban megőrzi, mint a forralt tej. A gyakorlatban a pasztőrözés a tejsavbaktériumok elpusztítása által inkább a tej konzerválását szolgálja, mint a fogyasztók egészségének védelmét, ezért a pasztőrözött tejet is tanácsos felforralni. A pasztőrözés értéke a hevítés hőfokától és időtartamától függ. Többféle pasztőrözési eljárás van. Lassú pasztőrözésnél a 62—65 fokra hevített tejet 15—40 másodpercig, pillanat-pasztőrözésnél 85 fokon 1—2 másodpercig tartó hőhatásnak teszik ki. Tejszín pasztőrözése 92 fokon 1—2 percig tart. Tejelő állatok emberre is átterjedő betegségeinek okozói közül magas hőfokon történő pasztőrözésnél, a brucellózis, a száj- és körömfájás kórokozója, a salmonellák stb. elpusztulnak. A tbc. kórokozói is nagy részt elhalnak. Az ilyen módon pasztőrözött tejben a gümőkór okozói átlag 0,5 százalékban maradhatnak meg mérsékelten fertőzőképes állapotban. Pasztőrözéssel lecsökken a fertőző anyag mennyisége és virulen- ciája is. A legjobb pasztőrözés sem számítható sterilizálásnak, csak 99- 99,95 százalékos hatásfokú csírapusztító eljárásnak. A tbc-vel erősen fertőzött tejben, a pasztőrözés után is előfordulhatnak virulentiájukban csökkent, de fertőzőképes baktériumok. A pasztőrözendő tejet elő kell melegíteni, mert a hideg tej, hirtelen felmelegedésekor a tej fehérjéinek egyrésze odasül és ez a tejnek erősen főtt ízt kölcsönöz. Az előmelegített tej vagy tejszín pasztőrözését különböző típusú úgynevezett vitorlás, dob és lemezes pasztőrözök végzik. Legkorszerűbbek a lemezes pasztőrözök. Ezeken az eljárásokon kívül külföldön ultra- pasztőrözést is végeznek 140—150 fokon háromnegyed másodpercig tartó hőhatás alatt. Ezzel az eljárással gyakorlatilag steril tej (csíramentes) állítható elő. Kísérleti állapotban van az elektropasztőrözés, infravörös sugárral, ultrahanggal, radióaktív sugárzással működő pasztőröző készülékek használata is. Pasztőrözni csak I savfoknál nem savanyúbb tejet lehet. Nagyobb savfokú tejeket pasztőrözés előtt szóda hozzáadásával „tompítjuk”. Pasztőrözés után — nyitott rendszerű pasztőrözök használata esetén — a forró tejet az úgynevezett hőcserélő külső bordázatán csörgedeztetik le. Ilyenkor a hőcserélő csőrendszerben áramló hideg, nyers tejtől a pasztőrözött tej 30—40 fokra hül le. A hőcserélőről, a bordás hűtőre kerül, ahol szintén felülről lefelé csorgatva, a hűtő felső részén vízhűtéssel, alsó részén pedig mélyrehűtött sóoldattal 3—5 fokra hűtik le. A hűtött tejet tárolótartályokba vezetik. A fogyasztási tejet palackokban vagy kannákban hozzák forgalomba. A hólyagos himlő (variola) Kaptuk a következő levelet: „Olvastam, hogy az Egészségügyi Világszervezet április 7-én az egészségügyi világnapon felhívta a földkerekség lakóinak figyelmét, arra a nagy veszélyre, amit a himlő betegség jelent számára. Erről a betegségről nagyon keveset tudunk. Inkább regényekben olvastunk róla, az elcsúfított női arcokról stb. Nagyon kérjük a Négyszemközt rovatot írjon egy részletes ismertetőt róla. Egy vidéki pedagógus." A himlő évszázadokon keresztül súlyos pusztításokat okozott. Európában — ahol aránylag kevésbé dühöngött — évenként több százezer ember halálát okozta. Kórokozója a Paschen által leírt vírus. Az állatok himlője (tehénhimlő, nyulhimlő, lóhimlő, stb.) és az emberi himlő, ugyanannak a vírusnak a változatai. Az emberi megbetegedéseket két különböző törzs okozza, ezért van a betegségnek súlyos és enyhe megjelenési formája. A himlő vírusa a felső légutak nyálkahártyáján át jut az emberi szervezetbe. A beteg minden váladéka és ürüléke fertőző. A hólyagok tartalma is! Terjedési módok: A beteggel való közvetlen érintkezés, cseppfertőzés, szennyezett tárgyak, rovarok, legyek. Fertőzőképessége igen magas. Lappangási idő 7—17 nap. Leggyakrabban 12 nap. Fontosabb tünetek: Hirtelen kezdet, néhány napig tartó magas láz, fejfájás, tagfájdalmak. A kiütések az egész testen, főleg az arcon jelentkeznek (1—4 nap), amelyek savós hólyagokká, majd köl- dökszerűen behúzódott gennyes hólyagokká alakulnak. Később beszáradnak és a betegség kezdetétől számított 10—14 nap múlva hegesen gyógyulnak. A hólyagokban néha vérzés keletkezik. A sötét szín miatt „fekete himlŐ”-nek is hívták. Az ilyen esetek lefolyása rendszerint súlyosabb. A fertőzőképesség már a lappangási szakban is fennáll, legmagasabb a kiütések megjelenésekor. A beteg addig tekinthető fertőzőképesnek, amíg testéről az összes pörök lehullanak. A himlő iránti fogékonyság általános. A betegség átvészelése tartós védettséget nyújt. Második megbetegedés igen ritka. A halálozás 10—12 százalék. A legfiatalabb és legidősebb korosztály körében magasabb lehet. A fertőzés forrása kizárólag a beteg ember. A himlő a táviratilag bejelentendő betegségek közé tartozik. A beteget kórházban kell elkülöníteni. A beteggel érintkezett egyéneket azonnal védőoltásban kell részesíteni. A himlő elleni védekezésnek nemzetközi szabályai is vannak. A himlővel fertőzött légi-, vagy vizi- jármű érkezésekor a beteget el kell különíteni, a környezetet és az eljáró hatósági személyeket azonnal védőoltásban kell részesíteni. Az utasokat és a személyzetet 14 napig megfigyelés alatt kell tartani. A himlő megelőzése és megszüntetése a védőoltásoknak köszönhető. A védőoltások bevezetése előtt a himlő a legtöbb halálozást okozó betegség volt. A védőoltásokat Jenner dolgozta ki 1796-ban. Azóta sok államban kötelezően alkalmazzák a védőoltást. Segítségével az 1900-as évektől kezdve Európa nagy részéből eltűnt. Hazánkban már az 1876. évi XIV. te. kötelezővé tette a védőoltást. Az oltással létesített védettség már körülbelül a nyolcadik napon kezdődik és a 9—11. napon már véd a himlő ellen. A himlő elleni első oltást követő 6—8. napon az orvos ellenőrző szemlén győződik meg arról, hogy az oltás megfogamzott-e vagy sem. Ha az oltás eredménytelen volt s az oltás helye változást nem mutat, az oltást az ellenőrző szemle alkalmával meg kell ismételni. , Előfordulások: Az utóbbi években a Világszervezetnek, évente százezer körüli himlős megbetegedésről és huszonötezer halálozásról tesznek jelentést. Az utolsó öt évben bejelentett betegségek 60—90 százaléka Ázsiában, 10—30 százaléka Afrikában és a többi a latin-amerikai országokban fordult elő. Európából 1959—63. közötti években összesen 350 megbetegedésről szereztünk tudomást. Évek óta megfigyelhettük, hogy a himlőmegbetegedések körülbelül 50—60 százaléka Indiából, további 10—20 százaléka együttesen Pakisztánból és Indonéziából származik. Az 1963. évben Ázsiából 16 ország jelentett himlőmegbetegedést. A fent említett 3 országon kívül jelentős számú megbetegedés fordult elő még Afganisztánban és Nepálban. Az afrikai országok közül 38 közölte, hogy területén himlő megbetegedések léptek fel. A legkiterjedtebb járvány Kongóban (Leo- poldville) keletkezett 5500 esettel.
