Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1965, április Í8: Tolna megye az országban Legmagasabb a tejhozam — Egy holdra 739 forint mezőgazdasági beruházás — jó az óvodai ellátottság Figyelemre méltó könyvvel örvendeztette meg szakfemberolva- sóit és érdeklődőit a Statisztikai Kiadó Vállalat. A közelmúltban adta közre Területi statisztikai zsebkönyvét. A kiadvány tükör az 1964-es esztendőről, s arról ad hírt: mennyit és hogyan fejlődött az elmúlt évben az ország 19 megyéje, s közöttük a miénk, Tolna megye. Az érdekes összehasonlításokra és következtetések levonására alkalmas adattár számtengeréből csak néhányat emelhetünk ki, amelyek Tolna megyével foglalkoznak. Az első arról tudósít, hogy a megye jelenleg az ország területének 3,9 százaléka, s 3688,7 négyzetkilométer területével sorrendben a 15. helyet foglalja el. Nála kisebbek csupán Vas, Zala, Nóg- rád és Komárom megyék. A népesség tekintetében viszont csak Nógrádot előzte meg. Annak 236 200 lakosával szemben a dombos Tolna 107 községében és egy városában 258 200 ember él. Az iparosítás helyzetére mutat rá a következő kiragadott adat. Eszerint az összes aktív keresők 53,2 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, s az iparban az össz- keresőknek csak 18,8 százaléka. Ennél hátrább már csak Szolnok, Békés, Bács-Kiskun. Zala, Somogy, Hajdu-Bihar és Szabolcs- Szatmár megye áll. Nem sokkal szebb a kép az egy főre jutó beruházásokkal kapcsolatban sem: Egy lakosra 2769 forint beruházás jut. Ez akkor látszik valójában kevésnek, ha hozzátesszük, hogy a területben és lélekszámban egyaránt kisebb Komárom megyében az egy főre jutó beruházás 6467 forint. A kommunális beruházások tekintetében megyénk a 16. helyen áll: Egv lakosra 541 forint esik. Viszont örömmel nyugtázhatjuk, hogy az 1 katasztrális hold területre jutó mezőgazdasági beruházásban a megyék élére kerültünk: Tolnában 739 forint jutott egy hold termő- területre. Ebben a vonatkozásban megelőztünk olyan megyéket, mint Békés és Csongrád. A nem jelentéktelen befektetések bizonyára előbb- utóbb éreztetik majd hatásukat a növénytermesztés és állattenyésztés területén. Mint már említettük, a zsebkönyv igen részletes adatokat tartalmaz. Ezek között mutat rá arra. hogy megyénk például az árpatermés átlagában országosan a harmadik, azzal a 11.7 métermázsás holdankénti átlagCseméiusek SOROKBAN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Luxemburg Kommunista Pártja április 18-án kezdődő 18. kongresszusát. * Algéria washingtoni nagykövete pénteken háromnegyedórás megbeszélést folytatott Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel. A tanácskozás tárgykörét nem ismertették. * Mexikói lapjelentések arról adnak hírt, hogy az Egyesült Államok beszüntette a lakásépítési hitelek folyósítását Kolumbiának. E hiteleket az úgynevezett „Szövetség a haladásért” washingtoni program keretében kellett volna az Egyesült Államoknak folyósítania. Eredetileg tízezer munkáslakást terveztek építeni Kolumbiában e hitelekből, s annak idején a hitelnyújtást a „Szövetség a haladásért” példás akciójaként tüntették fel az Egyesült Államokban. A sajtó szerint a hitel folyósításának beszüntetése politikai okokból történt; mert a „kolumbiai munkások nem rokonszenveznek eléggé az Egyesült Államokkal”. * Földrengés rázta meg Alaszka nyugati részét pénteken, magyar idő szerint szombaton 0.24 órakor. A földmozgások a Richter-skála szerint csupán 5—6-os erősségűek voltak, s az első jelentések nem adnak hírt károkról. Érdekes módon. tavaly is éppen nagynéntekre esett az alaszkai földrengés. * Nagyszabású gyógyszerkiállítást rendeztek Accrában. A kiállításon bemutatták a Medimpex által exportált magyar gyógyszereket is. Algír városában véget ért a 4. nemzetközi pedagóguskonferen- eia, amelyen 65 ország képviselői voltak jelen. A konferencia több határozatban szállt síkra a népek függetlenségi és szabadságharca mellett. Szombaton 0 órakor egynapos ffigyelmeztető sztrájkot kezdtek a Sabena belga légiforgalmi társaság repülőtéri alkalmazottai. A brüsszeli és az ostendei repülő 1600 munkába, tisztviselője és technikusa szüntette be a munkát, hogy ezzel is alátámassza tize tésemelési követelését. Minthogy a sztrájk éppen a húsvéti üdülőszezon idejére robbant ki, a Sabena nagy zavarba jött, mert nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségei t. A bajon úgy próbáltak segíteni, hogy amikor a sztrájk híre kitudódott, a társaság 14 repülőgépét francia és holland repülőterekre irányították, hoigy ott lás sák el azokat a szükséges szolgáltatásokkal. * Az első afro-ázsiai értekezlet 10. évfordulója alkalmából Dja- kartában tartózkodó Csou En-laj kínai miniszterelnök pénteken felkereste Subandrio indonéz miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert. Csou En-laj szombaton Djakartában Norodom Szihanuk kambodzsai államfővel is találkozott. • Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken fogadta Hasszán Mariud szíriai külügyminisztert, aki Gro- miko szovjet külügyminiszter vendégeként tartózkodik a Szovjetunióban. A beszélgetésben részt vettek a szíriai külügyminiszter kíséretéhez tartozó személyiségek, Andrej Gromiko és Tarazi szíriai nagykövet. * I Április 21—22—23-ra összehívták az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságát, hogy megvitassa Luigi Longonak, az OKP főtitkárának a következő témákról tartandó beszámolóját: az új többségért folyó harc. a középbal válsága következtében előállt helyzet és az ország gazdaságii nehézséged. * A DÍVSZ végrehajtó bizottságának accrai ülésszakán részt vevő magyar küldöttség találkozott a ghanai ifjúsági szervezet ve- zetődvéL A baráti légkörben megtartott találkozón a két ország ifjúsági vezetői megvitatták az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit és más közös érdekű kérdéseket. A magyar küldöttség nevében Nádasda József, a KISZ Központi Bizottságának titkára ajándékot adott át Z. B. Shardow- nak, a ghanai ifjúságii szervezet vezetőjének. gai, amit a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok együttesen elértek tavaly. Lényegesen kevesebb azonban a szarvasmarha nálunk, mint az előttünk helyet, foglaló 9 megyében. Annak ellenére, hogy néhány járásunkban hsgyománvai vannak a szarvasmarha-tenyésztésnek. 100 katasztrális hold mező- gazdasági területre csak 15,3 szarvasmarha jut. Ez az arány Vasban 26,9, Zalában 25,4 — csakhogy néhány nagyobb különbséget említsünk. Sertéstenyésztésben azonban több nagy megyét utasítottunk magunk mögé, mivel nálunk a fentebb már említett területegységre 36.2 sertés jut. Itt említjük meg, hogy, bár a szarvasmarha-tenyésztésben akadna javítanivaló, a tejhozam tavaly Tolnában volt a ]p"iobb. A megyék között első helyet foglal el a tehenenkénti 2467 literes átlaggal. A mezőgazdaság után nézzünk néhány más területet, amelyekről ugyancsak sok adatot nyújt a zsebkönyv. Többek között ez szerepel benne: Tolna megyében 1964-ben egy lakos 2658 forintért vásárolt élelmet, s ezzel a 13. helyre került, ugyanakkor azonban az iparcikkek tekintetében a harmadik hely birtokosa, mivel egy megyebeli lakos 3602 forintot költött iparcikkre. Ennél többet csak a jelentős iparral rendelkező Győr és Komárom megyében fordítottak különböző ipari termékek vásárlására. Igen sok szó esik a falvakban, hogy probléma van bölcsődei és óvodai férőhelyekkel. A zsebkönyv erre is megkísérel válaszolni. Adatai szerint 1000 bölcsődés korú gyermekre 52,4 férőhely jut. Ebben csak Győr-Sopron megye előzött meg bennünket. Az óvodai férőhelyeknél azonban már mögénk kerültek olyan megyék is, mint Győr-Sopron, Komá- | rom, Békés. Tolnában ugyanis 1000 ! óvodás korú gyermekre 567 óvodai férőhely jut. A számból feltehető, hogy inkább az óvodák területi elhelyezkedése körül lehet probléma. Carmelo Scialato balladája A Szicíliából való Carmelo Scialato egyike azoknak az évekig Svájcban dolgozott olasz munkásoknak, akiket az elmúlt hetekben kiutasítottak Svájcból és akikről a nagy olasz polgári hetilap a ,,L’ Europeo” képes riportot közölt. „Dolgozni akarok, nekem dolgozni kell, mi lesz a családdal, ha akár egy napig is nem dolgozom?” A ,,L’ Europeo” tudósítója szerint ezeket a kérdéseket százszor is megismételte — mint egy ősi, szomorú balladát — Carmelo Scialato Chiassa-ban, a határállomáson, ahová a svájciak, számos társával együtt, őt is visszaküldték. Ott állt Carmelo Scialato, töprengve és kétségbeesve, balladás hangon ismételt kérdésével a Chiasso-i állomáson. Kis motyójá- val, a többiek között. Várta, hogy jöjjön egy másik vonat és elvigye őt Milánóba, ahol egy irodában a Nyugat-Németországba és Francia- országba jelentkező olasz munkásokat lajstromozzák. Hazatért — ha nem is a maga akaratából — Olaszországba és arra sincs módja, hogy meglátogassa saját családját. Tovább kell mennie, dolgoznia kell, mert Délen nincs munka, nincs kenyér. Tovább kell mennie, ahová lehet és ameddig lehet. . . A balladás hangú kérdések mögött olasz munkások balladatörténete, nyugtalanító drámája feszül. A. G. Carmelo a pályaudvaron, indulás előtt, r&n uittij, „tőkés pardicsomból” száműzettek egy csoportja peronjára indul... a pályaudvar Szocialista módra A műhelyben megszokott rend. Keveredik egymással a csiszolókefe, a ponthegesztő zaja. Mindenki a helyén van, dolgozik. Pedig ma nincs itt művezető, orvoshoz ment, a szemével van valami baj, huzatot kapott. Azonban nyoma sincs sem a kapkodásnak, sem a lógásnak. Pitz János, a műhely egyik legrégibb dolgozója most abbahagyja munkáját, a vödör- palást-hajlítást és a másik sarokban dolgozó, idősebb asszonyhoz megy. Belemarkol a ponthegesztő melletti üstbe, kivesz néhány munkadarabot. Egyenként satuba fogja őket, megkocogtatja a kalapáccsal, és amikor már vagy tíztizenöt darabot megnézett, elégedetten bólint — Jól van, Link néni, ezek hibátlanok. Biztosan a többi is jó. Pitz János nem meós. Senkitől sem kapott megbízást, hogy ellenőrizze Linkné munkáját. Az asz- szony azonban nem sértődik meg, hiszen tegnap kapta ezt a munkát, a légszűrőkhöz tartóvasakat hegeszt. A fiatalember tapasztalt hegesztő, hát így segít neki. Ha e tíz perc alatt is vödörpalástokat hajlítana, talán egy-két százalékkal magasabb teljesítményt, több keresetet érne el. De a műhelyben nemcsak ez számít. Az is, hogy ne kerüljön ki hibás alkatrész, ne legyen selejt. — így megy ez minálunk, mióta a szocialista műhely címért versenyzőnk mondja Bajkó László brigádvezető. — Vigyázunk nemcsak a magunk, hanem mindenki munkájára. Ott, a műhely túlsó végében az a fiatalember tegnap került hozzánk. Nem múlik el fél óra, hogy valaki oda ne menne hozzá ráigazítani a kezét a jobb munkafogásra. Kioktatni, hogyan vigyázzon, nehogy elkapja a gép a kezét. Most éppen Veszprémi Imre foglalkozik vele. A műhely tiszta, világos. Falain hiába keresem a jelszavakat, feliratokat. Egyetlen dekorációja a bejárattal szemben lévő, bekeretezett oklevél és fölötte a vörös selyemzászló. Utóbbit tavaly kapta a brigád, amikor ismételten szocialista brigád lett, a másikat április negyedikére kapták. Arról szól, hogy a Bonyhádi Zománcgyár nyersáru-műhelye elnyerte a „Szocialista munka műhelye” címet. Amikor egy héttel az ünnep előtt szóba került, hogy ki kéne dekorálni a műhelyt, úgy határoztak, hogy nem raknak föl selyempapírszalagokat, jelszavakat. Elég lesz a zászló és oklevél is. Helyette azonban befestik a gépeket, hiszen azok kopottak, olajosak, nehezen tarthatók tisztán. Kaptak festéket a raktárból és megcsinálták. Munkaidő után. Most valamennyi gép csillogó zöld, a védőberendezések pedig piros színűek. Jobban megy így a munka, könnyebb a géptisztítás, takarítás. Mert jó ideje ez is a műhelyrendhez tartozik. Szombaton, a délelőttös műszak kettő után bentmarad egy fél órára, letisztogatják, zsírozzák, olajozzák a gépeket, megtisztítják az ablakokat,- Ki, mihez ért jobban.- Tavaly az év elején vállalkozott a húsztagú kollektíva arra, hogy versenyre lép a „Szocialista munka műhelye” címért. És amikor most, az év lejárta után számba vette a gyár vezetősége az eredményeket, javasolta a termelési tanácskozásnak a cím odaítélését. Termelési tervüket teljesítették. Korábban általában a kezük közül kikerült gyártmányok, félkésztermékek 99 százaléka volt hibátlan, most 99,8 százalékot vállaltak. Ezt is teljesítették. Igazolatlan hiányzás, késés ismeretlen fogalom náluk, a vállalás szerint a baleset miatt bekövetkezett kiesés személyenként, átlagosan egy nap, — összesen tehát húsz nap — lehetett legfeljebb. Ténylegesen tizenhét nap volt kiesés. Ennek a története különösen érdekes: Ferencz Andrással történt meg a baj, miközben utánakapott az eldőlni készülő légszűrőnek, az éles lemez bevágta a kezét. Felgyógyulása után aztán „elővették”: Nem firtatjuk, ki a hibás a dologban, a tizenhét nap belefér a „keretbe”? De emiatt hat pontot veszítettünk!
