Tolna Megyei Népújság, 1965. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

1965. április 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 (Héúi ítéletek — Amikor Simontornya megyeszékhely volt Simontornya több mint egy íél évszázadon keresztül Tolna me­gye közigazgatásának székhelye volt, 1727 és 1784 között. Nem mintha erre különösebb földrajzi adottságai tették volna alkal­massá, hanem, mert a helyszűké­ben lévő Tekintetes Karok és Ren­dek hosszú alkudozás után itt kaptak alkalmas telket a földes­úrtól, melyen székházukat felépít­hették. Styrum gróf, Simontornya és környékének ura, meglehetős sokáig kérette magát. Már 1718- ban megkezdődött a levelezés a telekvásárlás ügyében, de a gróf csak 1724-ben szánta rá magát az üzletre és a szerződést egy sereg kikötéssel súlyosbította. A megye­gyűlések résztvevőit és a megye foglyait az uradalom élelmezte: — természetesen nem ingyen. Styrum grófnak azonban pallosjoga volt és jogot szerzett arra, hogy a sa­ját rabjait is a megyeházán őriz­tesse. Bíráskodási hatalmát a me­gyei törvényszék nem csorbít­hatta. Egyedül az ötszáz forintos telekárból — akkori pénzértékben jócskán borsos összeg —, engedett el kétszázat Ezt sem jószántából, hanem mert hírét vette, hogy her­ceg Esterházy József Pincehelyen ingyen telket ajánlott és azt a gróf is tudta, hogy a birtokára lá­togató urak és kísérőik hasznot hajtanak majd a városkának: A megyeházát Hatszinger Pál, székesfehérvári kőmíves és Feil- linger Kilián ács építette fel. Volt benne főispáni és alispáni hivatal Vámagyi lakás, tanácsterem, levél­tár, pénztár, lakás a hajdúknak, istállók és börtön. A közigazgatás 1727-ben költözött be, és itteni működéséhez semmilyen jelentő­sebb esemény, intézkedés nem fű­ződik. Fennmaradt viszont egy sor emlék és ítélet ebből a korból, ami érdekes fényt vet az akkori igazságszolgáltatásra és börtön­ügyi viszonyokra. Simontornya várát valamikor a mocsár sokkal alaposabban véd­te, mint az egyébként tiszteletre méltó vastagságú kőfalak. Az al­talaj változatlanul nedves maradt és ezzel a megyeház építői nem számoltak. Már 1735-ben tölgyfa­padlókat kellett lefektetni a bör­tönökben, mert a foglyok vizben álltak. A vizsgálati fogság tarta- ,mát semmi sem szabályozta. Le­hetett egy esztendő, de több is. A helybeli egyházi anyakönyvekben ebben az időben megszaporodtak a rabhalált hírül adó bejegyzések. 1781-ben két bölcskei rab halt meg a börtönben, nem sokkal utóbb egy Németh István nevű férfi. Ez a kínvallatás következ­ményeiben pusztult el. 1763-ban ugyanilyen sorsra jutott a hu­szonkilenc éves Sivó János, 1781- ben a tizenkilenc esztendős Haus- man Márton. A börtönt a megye elköltözte után is használhatták, mert 1801; március 22-én itt halt meg a harmincnyolc éves Feje­delem Erzse is; Börtönbe csak a főbenjáró, vagyis a nagyobb bűnös került. A kisebb tolvajok, garázdák sorsé­ról gyorsan döntöttek. Az „adag” Makacs villanyóra A szekszárdi művelődési ház képzőművészeti körében sok fiatal te­hetséges műkedvelő képezi magát. Képünkön: Utolsó simítások a készülő portrén. Valahányszor átmentem a Garay téren mindig felpillan­tottam az órára, már megszo­kásból is. A szekszárdiakhoz már annyira hozzánőtt ez a villanyóra, mint a téren áiló szobor, vagy az „épülő” Garay- szálloda. A munkába, vagy a munkából siető dolgozók na­ponta többször ott haladnak el mellette és mindig meggyőződ­hetnek mennyi idejük van még. Igaz. ha mostanában akarnak meggyőződni az idő állásáról, Az üzletek ünnepi nyitva tartása Április 17., szombat: Kiskereskedel­mi egységek és vendéglátóipar! egy­ségek szombati nyitva tartás szerint Szemelnek. Április 18., vasárnap: Édesség- és dohányboltok vasárnapi, zenés ven­déglátóipari egységek szombati, egyéb vendéglátóipari egységek vasárnapi nyitva tartás szerint üzemelnek. Egyéb kiskereskedelmi egységek zárva tar­tanak. Április 19., hétfő: Illatszerboltok 7— 5-ig, édesség, és dohányboltok, vala­mint a vasárnap is nyitva tartó élel­miszerboltok és vendéglátóipari egy­ségek vasárnapi nyitva tartás szerint Szemelnek. Apróhirdetések Az apróhirdetés dija szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ün­nepnap 2 Ft. Az első, és min­den további vastagon szedett szó ________két szónak számit.________ E nyingen, kétszobás családi ház, 600 négyszögöl telekkel eladó. Hor- Váthné, Móricz Zs. út 14. (127) 11. sz. Autóközlekedési Vállalat Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szek- szárd főnökségeire azonnali belépés­sel rakodómunkásokat felvesz. (128) becsapódnak, mert a villanyóra makacs, megállt körülbelül egy I hónappal ezelőtt, háromnegyed tíz előtt öt perccel. Azóta is „büszkén” áll, rajta a felirat: Órások Ktsz. Az első napokban még csak reménykedtem, hogy talán ész­reveszik, hogy nem mutatja a greenwichi időt, de most már felhagytam a reménnyel! Úgy látszik a nevezett ktsz reklámnak használja! / — Vízbemerítés — 24—32—50 botütés volt, a nők ese­tében — „embepbaráti” meggon­dolásból — ugyanennyi korbács. Volter Katalin 1785-ben megkísé­relte eltenni láb alól férjét Negy­venöt éves volt. Százhuszonhat vesszőcsapásra és egy esztendei, vasban eltöltendő börtönre ítélték. Forgács György fia notórius mun­kakerülő volt és csavargóit. Tizen­két bottal igyekeztek közhasznúbb életfelfogásra bírni. Tóth Pétör előszeretettel káromkodott, tizen­hat pálcával próbálta a megye er­ről leszoktatni. A drasztikusabb kifejezések alaposan elterjedhet­tek, hiszen azért a bókért, hogy „akasztófáravaló” már 12—16 bo­tot lehetett kapni és a ma már cseppet sem sértő „huncut”-ért ugyanennyit. A mérlegelés, vagyis egyik bün­tetésnek a másikra való átváltása olykor meglepő volt. A harminc­éves Samarjai Ilonát például 1805. október 14-én magzatgyilkosságért fővesztésre ítélték, majd kegye­lemből hatévi börtönt kapott, fél­esztendőnként elszenvedendő 25— 25 botütéssel súlyosbítva. Voltak azonban cifrább büntetések is. A harmincas években például né­hány bűbájossággal vádolt foglyot vízbemerítésre ítéltek. Ez annyit jelentett, hogy az illetőt a megful­ladás határáig tartották a víz alatt, aztán kiemelték, majd ami­kor magához tért, néhányszor megismételték vele a műveletet. Halálos ítéleteket egész biztosan hoztak Simontornyán is, mert Styrum gróf átiratban kérte a megyétől, hogy a vesztőhelyet vi­gyék messzebbre a községtől, el­viselhetetlen a bitófán lógó hullák bűze. A kivégzések helye a mai Homokdomb volt. A rossz talajon emelt épület 1773-ban már erősen tönkrement. A megye eladását határozta el, ami ismét csak a grófnak jelentett hasznot. A háromszáz forinton el­adott telket a nagy épülettel együtt 1784. július 2-án nyolcszáz forintért vásárolta vissza. Ezzel szűnt meg Simontornya megye- székhely lenni. Május 1-re dekorációk és felvonulási táblák megrende­lését a torlódások elkerülése vé­gett, már most adja le, a Tolna megyei Festő Ktsz dekorációjába. Szekszárd, Rákóczi u. 1. (133) Szabad kapacitásunk van f. év II., III.. IV. negyed­évében kotrógéppel és doserrel történő földmunka végzésé­re. Budapesten és vidéken egyaránt. Megrendeléseket kérjük: Főv. Csatornázási Művek, Budapest, V., Be­loiannisz u. 12-re megkülde­ni. (Fertői) O. I. (102) A Pénzügyminiszternek és az Országos Tervhivatal elnöké­nek 114/1965. (P. K. 8.) 1965. február 18. PM-OT együt­tes utasítása „A felesleges készletek 1965. évi hasznosításá­ról és értékesítéséről” intézkedik. A feltárt felesleges készletek hasznosításának és értékesité- senek, a vevő és eladó találkozásának elősegítése érdeké­ben, a hetenként késxlet9 kínálat-kereslet hirdetési rovatot indított. A készlet feleslegessé minősítését és a készletfeltárás le­bonyolítását az együttes utasítás 2. § 2. pontja szerint a vállalat, szerv igazgatója, vezetője saját hatáskörében sza­bályozza. Az alaprendelet, valamint az MNB ezzel kapcsolatos 405/1965. sz. a BB. 5041965. számú körlevelei, az ezzel biz­tosított lehetőségek a közlemények mielőbbi megjelenteté­sét teszik szükségessé. A várható nagy érdeklődés és a korlátozott terjedelem miatt hirdetendő közleményeiket mielőbb küldjék be a „FIGYELŐ” Szerkesztőségébe. (Cím: FIGYELŐ Szerkesztő­sége, Budapest, V. Kossuth Lajos tér 11.) Tel.: 312—553.

Next

/
Thumbnails
Contents