Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

1965. március ft fOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Bölcskéről jelentjük Közepes lett a Rákóczi Tsz Az elmúlt évben többször ír- czi Tsz előrejutása; Úgy mutat­tunk a bölcskei Rákóczi Terme- kozák, igen lőszövetkezetről riportot, tudósí­tást, egész évben végigkísértük szerencsés választás volt, a szövetkezet munkáját, küzdel­eddig is, csak nem dolgoztak. Látják, hogy van értelme, és ezen túl a dolgozó tagok közé akarnák sorakozni. Fiatal nő az egyik állaltenyész­elevenítjük fel, hogy a mostani eredményt legyen mihez hasonlí­tani. Tehát a szövetkezet első négy esztendeje eredménytelenül, igen kevés jövedelemmel zárult, és a tagok elégedetlensége ért­hető módon egyre növekedett A írtéit, fejlődését. Amikór meg- hogy a főagrónómúst' tették meg-tési-bngádveze0: Fp-kág-Pálné. kezdtük ennek a „rendszertelen” elnöknek, inért nemcsak*' szak-- 'Azt mondja, most' nincs munka­sorozatnak az írását, éppen a értelme, hanem embferi magaiaf- erőhiáfe^, fn-Jíább' e^^'líél'yekre negyedik mérleghiányos - rzár- tása,'határozottsága',’ egyszóval ;a több is ;■& jfetentkéző, 7 mint számadást tartották a Rákóczi vezetni tudó képessége álkalfiias- amennyi ; kellene.^ Parkasné egyébr Tsz-ben. Ezt csak emlékeztetőül sá teszik erre a munkára. Most, - ként az Jrqd.áh ' dölgd^ött eddig, hogy ismét eljutattam Bölcskére, és levelekéként tanulta a mező­beszélgettem tagokkal, akik kér- gazdasági technikum anyagát, dezés nélkül is véleményt mond- Ez is jellemző a bölcskei változá- tak Glaser Pál elnökről. Például sokra, mint ahogy még jónéhány egy éjjeliőr így nyilatkozott: példát lehetne felsorolni. Átvet- „Mondja meg neki, hogy nagyon ték a traktorokat a. gépállomás- meg vagyok elégedve, igazságos tói és javítják, készülnek a me- megyei pártbizottság és a megyei ember. Csak az a baj, hogy nem zei munkára. A járási pártbizott- tamács segítsége nyomán 1964 négy évvel ezelőtt lett az elnö- ság véleménye szerint kora tavaszától új útra tért a künk.” Rákóczi Tsz, új elnököt kapott Persze az elnök egyedül nem és egyéb személycserék is tör- tudná összefogni ezt a nagy szó­tőn tek, továbbá megváltoztatták vetkezetett, és a vezetés nem le- a gazdálkodás, a termelés egyes hetne igazán jó, ha nem értené­nek egyet az elnök és a többi szakember, beleértve a főköny­velőt is, meg a brigádvezetőket. A járási pártbizottságon, Pakson úgy jellemezték a Rákóczi Tsz „nagyon jól állnak a gépek dolgait, az ésszerűség alapján. A kis jövedelem és a kedvetlenség mellett jellemző volt az is, hogy rendkívül kicsinek mutatkozott a taglétszám (a munkaképes tagok száma) a szövetkezet földterületéhez ké­pest. Az említett írásokiban már vezetését, hogy „az elnökön sok múlott, de a középkáderek is megváltoztak, sokkal határozot- tabbak. Azelőtt állandó problé­ma volt a brigádvezetők tény­kedése. Változott a helyzet, nyil­A fej trágyázás megtörtént, a gyümölcsfák tisztítása és met­szése szintén. A premizálást to­vább javították, csiszolták, és a kukorica megmunkálására any- nyian jelentkeztek, hogy a ter­mándig elmondhattunk vala- ván a felsőbb vezetők határozott­mi biztatót, ami a gazdaság fej- ságából ragadt rájuk vezett 800 hold helyett 900 holdat vethetne a szövetkezet, ha lenne hozzá terület. A mesterséges bor- júnevelést tavaly nyáron kezd­ték meg a szövetkezetben, és eredményesen végzik. Végül még egy tény, ami már valóban a jövőbe mutat: megállapodás tör­tént Kiss Imrével, a bölcskei is­kolaigazgatóval, hogy mezőgaz­dasági politechnikai oktatást-----— szerveznek az iskolában. Kedvet k erült ide Glaser Pál, valamiképp akarnak teremteni ahhoz, hogy "" ~ kapcsolat teremtődött Előszállás és Bölcske között. Tény, hogy amikor az elnökkel beszélgettem, bejött egy férfi és azt mondta: lődését mutatta. Az idei év Bölcs- kén úgy kezdődött, hogy vaiószí­A jó hír, úgy látszik, gyorsan terjed. A bölcskei eredmény híre nűleg sokáig emlékezetes marad a megyén túlra is, valamennyi tsz-tag szamara. A Előszállásra. Igaz, mivel onnan mindenki megkapta, amire a négy gyenge esztendő után a mostani körülmények között szá­míthatott. Sőt többet is annál. A számok alapján ez az jelenti, hogy a tagok részesedése a ter­vezett 3 866 000 forint helyett 3 928 000^ forint lett, és ha még a Előszállásról jött. Az elnök meg­told járadékot is hozzászámítjuk, kérdezte, szerződéssel-e, vagy összesen 4 2to 000 forint az ossz- pedig beiratkozik tagnak? Az jövedelem. Többet mond az egy ü]ető tag akar lenni. Természe- jövedelem: tesen a vezetőségnek meg kell P?11 formt, ahogyan tervez- tárgyalni a dolgot, de előre is ték, hanem 9737 forint. Közepes csaknem biztosra vehető, hogy .^,2, Sajdasag, tehat a gyenge- maguk közé fogadják. Lakást is segbol felemelkedett megyénk tudnak neki adni, két lakás van közepes szövetkezeteinek színvo- a szövetkezet egyik majorjában, nalaru. lakatlanul. Tavaly ilyenkor egy­Az örvendetes eredmény déré- szerűen elképzelhetetlennek tar- sének több oka van, és ezek az az iskolából kikerülő lányok, fiúk közül maradjanak otthon is, és a mezőgazdaságban dolgozza­nak. Az elképzelések között sze- . -1 „ .. . KStet- átadni egy traktort az is­elszegodne ide a Rákóczi Tsz-be. kólának, és traktóros sza^ört alakítani. Szabó József Március* 15* Száztizenhét éve. a feljegy­zések szerint Pesten esett az eső. A tömeg mégis az utcára tódult, s izgalommal hallgatta, tárgyalta azokat a lelkesítő gondolatokat, amelyeket a már­ciusa ifjak, Petőfi, Vasvári és a többiek izzó jelszavakként han­goztattak, -A Nemzeti Dal szin­te egy csapásra a legismertebb 'költőd alkotás lett. Olyan köl­temény amelyik nemcsak a szí­vet lelket gyönyörködtette, ha­nem buzdított, lazított. Harcra szólított a függetlenség kivívá­sáért, igazságos háborúra a nemzet jogaiért. Európa közepén úgy állt Ma­gyarország, min t egy középkor­ból ittmaradt kővémeredt rek- vizdtum. Körül már régen a polgárosodás útján jártak az ál­lamok, ám hazánkban még mindig a jobbágyrendszer bék­lyói alatt nyögött a nép. Az ország, a monarchia éléskam­rája az éhhalál szélén állt Pe­tőfi, s az 1848-as polgári forra­dalom vezetői világosan látták: az ország romlását csak akkor lehet megállítani, ha a nemzeti függetlenség kivívása mellett leküzdik az előjogaihoz mere­ven ragaszkodó, s a földesúri kizsákmányolás legrafináltabb módszereit is ismerő és alkal­mazó főnemesi osztály ellenál­lását is. Enélkül csak félmun­kát végzett volna az egész nem­zetre kiterjedő forradalmi meg­mozdulás. A pozsonyi diéta tanácsko­zott. A T. Rendek és Karok döntését azonban már szinte fi­gyelembe sem vette a felkelés mámorától ittasult nép. Pestre irányult Európa szeme, s az addigi történelemben először megváltozott egy sorrend: Pest­hez igazodott Becs, s pesti jel­szavakat hangoztattak a bécsi utca tömegei is. A nemzetközi reakció nem nézte jó szemmel á magyar eseményeket. A jogaiért, nem­zeti függetlenségért felkelt nép ellen összefogott. A Becsből igazgatott monarchia, s az Európa csendőrének szerepében tetszelgő cári Oroszország hadai megindultak az ország, a nép ellen. Ám ez a nép fegyvert ra­gadott. Számokban alig kifejez­hető túlerővel szállt szembe a maroknyi és rosszul felszerelt honvédsereg. S mégis: ez a fel­szabadított jobbágyokból, váro­si plebejusokból álló hadsereg Pákozdnál döntő győzelmet aratott. Amennyiben az orosz cári seregek nem sietnek Bécs segítségére, s az erők összpon­tosítását nem gyengíti a belső egyenetlenség, a császári sere­gek veresége elkerülhetetlen lett volna. Világos csak azért volt lehetséges, mert a túlerő­vel vívott ádáz küzdelemben elvérzett, s a határokon belüli széthúzás következtében legyen­gült nemzet elveszítette azt a lendületét amelyikkel március 15-én indult. Mindig megünnepeltük ezt az évfordulót. Volt azonban a magyar történelemnek egy olyan szakasza a századforduló­tól a felszabadulásig, amikor pusztán a nacionalizmust szol­gáló talmi fényt próbálták elő­térbe állítani. Hazug módon azt hirdette az uralkodó osztály, hogy 1848 célkitűzései és a fennálló társadalmi rend ponto­san egybeesnek. A nép azon­ban a maga módján emléke­zett. S ez volt az igazi és mél­tó ünneplés. Ennél már csak az több és nemesebb, ahogy 1848 emlékét, a polgári forradalom évfordulóját ma ünnepli a fel­szabadult magyar nép. okok összefüggnek, mégis azt keil mondanunk — hiszen tények bizonyítják — hogy a vezetés gyökeres megváltoztatásának tettük volna, hogy tagnak je­lentkezzék valaki a bölcskei Rá­kóczi Tsz-be, most viszont ide­genből is jönnek. Tulajdonképpen 30 taggal növekedett a létszám a szövetkezetben az idén. Érdekes eredménye legfőképpen a Rákó- az eset, tudniillik tagok voltak egészségéből. Ö mintha most próbálná pótolni mindazt, amit egész életében elmulasztott. Dolgozik, de a munka mellett él is. Amikor a termelőszövet­kezetben kirándulásra toboroz­ták az embereket, ő is jelentke­zett. Nem sajnálta a pénzt arra sem, hogy egy pesti kiállítás­ra felutazzék. ö ezt mondogatja: — Mennyivel masabb most, csak az uram is megérhette volna. Egészen más a gondolatvilá­ga, mint valamikor volt. örül a családnak, az unokáknak, jól él, mert hát nem kell szűköl­ködnie a munkája után, és nem görnyeszti a vagyonszerzés gondja. A falu másik részében ugyan­csak gazdaház áll. Közeli csalá­di kapcsolatok fűzik az előbbi­hez. E ház legidősebb lakója ugyan sokat zsörtölődik a hely­zet miatt — hiába, ő nem tud­ja már magát beleélni, — de a többiek, a fiatalok, akik bele­kóstoltak a vagyonos világba, fiatalon, észre sem veszik a zsörtölődést. Az ő gondjuk az, hogy villanytűhely legyen a konyhában, meg vízcsap. Van is már mindkettő, a régi paraszt­ház belülről egyre inkább váro­si lakáshoz' kezd hasonlítani. Hogy könnyebb legyen a mun­ka, villanymotor segíti a háztá­ji állatok takarmányozását. Amint a jelek mutatják, ők sem a munkát unták meg, ha­nem a vagyonos, de emellett sivár életet: dolgoznak, és igye­keznek kényelmes, gondtalan életet biztosítani maguknak. A családfő, a férj a minap ezt mondta: — Semennyi pénzért nem fo­gadnám el a sok földet, mint ami azelőtt volt. Most kezdjük érezni, hogy mi as. élet. Hol van már a vagyon-, a földszerzési vágy? Az emberek nevetnek a régi önmagukon, hogy milyen életet is éltek, a földszerzés volt min­den, mintha az boldogított vol­na, mintha azt magukkal vi­hették volna a sírba. Nézzük a következő házat! Korszerűsítették az épületet, megtalálható benne már a mo­dern bútor, a beszédtéma nem a régi vagyon, hanem inkább az, hogy hogyan lehetne ered­ményesebb a szövetkezeti gaz­dálkodás. Aggódva mesélik, hogy a kései betakarítás mi­lyen kárt okozott. Gondjuk a közös gondja, mért ebben gyö­keredzik a hétköznapok sók ap­ró-cseprő, de jelentős változása Amit nyugodtan nevezhetünk egy forradalmi átalakulás min­dennapos jelének. o—c MŰI A falu küldöttei az országos tanácskozásra A szocialista brigádvezetők első országos tanácskozásán, három évvel ezelőtt, még csak néhány állami gazdasági brigádvezető képviselte a mezőgazdaság dolgo­elvtárs, akit csak Laci bácsinak hívnak a szövetkezetben — hi­szen nemrég kezdtük ed a ver­senyt. Inkább tapasztalatokat szeretnék gyűjteni. Hogyan ver­Brigádja hét főből állt eddig, most bővült ki komplex-brigád­dá. Négy éve vesznek részt a szocialista brigád mozgalomban, zóit. A jövő hét végén sorra ke- senyeznek a szocialista brigádok rülő második országos tanácsko­záson már jóval népesebb képvi­selete lesz a falunak. Az iparban elindult új versenyforma ered­ményesen terjed a termelőszö­vetkezetekben is, megyénkben is mind több termelőszövetkezeti brigád vállalkozik arra, hogy szocialista módon dolgozik, él és tanul. A megye termelőszövetkezetei­ben folyó szocialista brigádmoz­galom egyik küldötte MOLNÁR LÁSZLÓ ELVTÁRS, A TOLNAI ARANYKALÁSZ TSZ GYÜMÖLCSTERMELŐ BRIGÄDVEZETÖJE ÜSRS k 1 J És Wr . . .• ..JÉ ■ »Wj --A'-W ibé: az iparban, kereskedelemben, a közlekedésben és az egyéb intéz­ményekben, melyek azok a módszerek, amiket mi is átve­hetnénk. A tolnai brigádvezető szerény­sége azonban kissé túlzott, hiszen van mivel dicsekedni az Arany­kalászban. Kitűnő eredménnyel zárták az elmúlt évet és ebben nem kis szerepe van a huszonki­lenc tagú gyümölcstermelő bri­gádnak. A tízvagonos alma-ex- portterv tíz százalékos túlteljesí­tését vállalták tavaly, ténylegesen tizenkilenc és fél vagont expor­táltak. Hogy ennyi exportképes almájuk termett, az döntő mér­tékben a brigádnak köszönhető. Úgy végezték a növényápolást, hogy az egész gyümölcsösben egyetlen férges almát sem lehe­tett találni. Végső soron pedig a szedésnél dől el, hogy mennyi lesz az exportképes. Ezt a mun­kát is jól szervezte meg a bri­gád. Közösen ügyeltek a tsz va­gyonára, teljesítették a művelő­désre, tanulásra tett vállalásokat is. Közösen segítették a rászoruló­kat, „vállaláson felül” vették be a brigádba és nyújtottak se­gítséget a tsz egyik asszony­tagjának, akinek a férje és a gyermeke meghalt. KISS JÁNOS, A KANACSI ÁLLAMI GAZDA­SÁG BARACSI SERTÉSGONDO­ZÓ BRIGÄDVEZETÖJE. — Sok mindenről még nem I tudnék az országos tanácskozáson I beszámolni — mondja A megye állami gazdaságiban működő szocialista brigádokat Molnár képviseli majd a tanácskozáson, azóta minden évben túlteljesítet­ték a tervüket. A múlt évben a brigád százötven mázsával teljé- sítette túl hízlalási tervét, az egy kilogramm súlygyarapodásra eső takarmányköltséget 32 fillérre] csökkentette, ezzel egy év alatt 134 ezer forintot takarított meg a gazdaságnak. Nemcsak a sertéshízlalás ered­ményei tükrözik a brigád mun­káját. Ha a baracsi üzemegység­ben valahol sürgős segítség kell, a hizlaló brigádhoz fordulnak a vezetők. így a nyáron a gabona­betakarításkor segítettek több al­kalommal munkaidejükön felül. Kiss elvtársat az állami gazdasági szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán választották meg küldöttnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents