Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-09 / 57. szám
19S;i. március 9. TTTLWA MEGYE» NEFÜJSAQ MHS-brigád a tanácsi építőknél Még az elmúlt év tavaszán történt, hogy a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál Alpár Miklós, Géczi Lajos és Heilig László, megalakították a gépcsoport karbantartórészlegénél az MHS-brigádot. Megbeszélték a dolgot a vállalat igazgatójával, László Istvánnal, s attól kezdve a nyolctagú csoport mintha szárnyakat kapott volna. — Tervszerűbb lett a munkánk — mondja Alpár Miklós, a brigád vezetője. — Nagyon sokat tudtunk segíteni abban, hogy a karbantartás meggyorsításával és a minőség javításával gépkihasználásunk országosan is elismerést érdemlő értékre emelkedett. A jobb munkaszervezés, a pontosabb, gyorsabb munka lehetővé tette, hogy a brigád, nevéhez híven, sok segítséget adhasson az MHS-nek is. Rendszeresen patronálják a repülő- és motoros- klubot. Nem kis dolog ez, hiszen a vállalatnál is egyre nőnek a követelmények. Simon Lajos főgépész, a gépcsoport vezetője ad ebből egy kis ízelítőt: — 1963-tól 1964-ig több mint négymillió forint értékkel nőtt a gépparkunk. — Magyarázatképpen hozzáteszi: — Ez még magában nem mondana semmit. A fejlődés nagyságát úgy lehet érzékeltetni, ha azt is elmondom, hogy 1960-tól 1963-ig, tehát sokkal hosz- 6zabb idő alatt is, ilyen mérvű W ' .; Csepella József árokásó gép nagyjavítását végzi. volt a géppark gyarapodása. A létszám viszont lényegében ma- cadt. Az idén ismét több gépet várnáik. A kotrógépet, a mélyépítő Orbán János «■cWSsk&Sí motorszerelő részleg nemrég kapta. Egyik ké-- pünk éppen ezen a gépen mutatja be Csepella József gépszerelőt, amint felkészíti a tavaszi „rohamra”. — Jó szolgálatot tesz ez a masina — mondja árokásásnál, vagy hegybontásnál. Igyekszünk elsőrangú munkát végezni vele. A régi gépeknek, a gőzösöknek is hasznát lehet és kell venni. Ezek javítását Erdélyi Gyula végzi, nagy szorgalommal és hozzáértéssel. — Jólesett hallani — mondja —, amikor közölték velünk. elégedettek a munkánkkal, s a vállalati tervteljesítésbe legalább 30 százalékkal besegítettünk. Nem lesz hiba az idén sem, ha rajtunk múlik. A brigád egyik legnyugodtabb tagja Orbán János. A nagy zajban is magabiztosan végzi a téli nagyjavítást. És így lehetne sorolni a brigád többi tagjának tevékenységét is. Most van nagy szükség az összefogásra, hiszen a tervszerű megelőző karbantartás mellett, a téli nagyjavításokat is időre el kell végezni. Ez annyit jelent, hogy 65—70 gépet kell kijavítani. Az első ütemben, március 31-ig a mintegy 300 ezer forint értékű nagyjavítás 40 százaléka van előírva. Ennek már több mint 60 százalékát el is végezték. — Most azon gondolkodunk — mondja búcsúzóul Alpár Miklós, — hogy kidolgozzuk, miként érhetjük el a Szocialista brigád megtisztelő címet. Foto: Túri Mária Szöveg: Szalai Endre Gazdasági alapfogalmak Társadalmi össztermék — nemzeti jövedelem Ha minden terméket, amit egy országban megtermeltek — gépeket, szerszámokat, élelmiszereket, háztartási cikkeiket, stb. — mind felhalmoznának egy hatalmas raktárban, az év végén óriási áruhalmaz állna előttünk — a társadalom egy évi termelő tevékenységének eredménye. Ezt a terméktömeget társadalmi összterméknek nevezzük. Ezt persze még senki nem látta együtt, hiszen minden árut igyekszünk gyorsan használatba venni. Ha a társadalmi össztermék nincs is együtt soha egy csomóban, a pontos nyilvántartás, könyvelés eredményeképpen minden év végén összeszámolhatjuk. A hosszú listán sok tízezerféle termék szerepel, a neki megfelelő mértékegységben: tonnában, literben, méterben, darabban, kilowattban, stb. De egyszerűbben is kiszámolhatjuk a társadalmi összterméket, úgy, hogy összeadjuk valamennyi termék árát. Így végül is egy pénzösz- szegben kifejezve megkapjuk az év során megtermelt társadalmi össztermék összértékét. Mire fordíthatja a társadalom ezt a terméktömegei? Vajon felhasználhatja-e az egészet, mint jövedelmét? Nem, az ösz- szies termék nem fogható fel jövedelemként, hiszen a termelésben kopnak, használódnak az előző években előállított gépek, és egyéb termelési eszközök. A termelés zavartalansága érdekében ezeket rendszeresen pótolni kell. Ha egy gép például nyolc év alatt elhasználódik, a segítségével termelt áruk árából fokozatosan félre kell tenni annyit, hogy a nyolcadik év végére együtt legyen az elhasznált gép helyett beállítandó új, ugyanolyan teljesítményű gép ára. Szükség van tehát egy pótlási alapra, amelyből a népgazdaság minden ágában fedezni lehet az elhasznált termelési eszközöket. A társadalmi össztermékből tehát le kell vonni ezt a pótlási alapot, és csak a megmaradó részt lehet elkölteni. mint jövedelmet. Ezt az összeget nevezi a politikai gazdaságtan nemzeti jövedelemnek. Eszerint tehát nemzeti jövedelem nemcsak pénzben kifejezett értékösszeget jelent, hanem egy meghatározott nagyságú társadalmi terméikmeny- nyiséget is. Olyan termékeket, amelyeket az ipar, építőipar, mezőgazdaság állított elő, és amelyeknek értékét a közlekedés is növelte azzal, hogy a felhasználókhoz szállította. A nemzeti jövedelem növekedése és az ország egy lakosára számított hányada fő jellemzője egy adott ország gazdasági fejlettségének, s csak ennek növekedése lehet forrása a személyes jövedelmek emelkedésének, az életszínvonal szüntelen javulásának. B. Gy. KÉTNEVŰ UTCÁK Magyarke szín, bár a íahi nem nagy, az idegen nehezen tájékozódik, s főleg nehezen találja meg azt, akit keres. Ennek egyik oka — s ez nemcsak magyarkeszi példa, más községben is gyakori —, sok az azonos családi és utónévű lakos, s ha az illető nem teszi hozzá, mondjuk a „K.” megkülönböztetést, könnyen elirányít.ják az alvégről a felvégre. A másik ok az, hogy a hivatalos utcanevek mellett a régi, messzi múltból visszamaradt névvel szerepelnek az utcák a köztudatban. A falu legöregebb emberei sem tudnák megmondani példának olcáért, honnét nyerte egyik, vagy másik utca a nevét, esetleg csak következtetnek. Magyarkeszibe érve az első utca. amely ma a Széchenyi utca nevet viseli, a lakosság szerte a faluban Csák utcának nevezi. Németh István, a tanács vb-tit- kára szerint — aki ilyen vonatkozásban vizsgálódott — Magyarkeszi 1902-ig Tótkeszi néven volt ismeretes. Azért volt Tótkeszi, mert a községet tótok lakták. A Csák utcában laktak egymás mellett, Smátrola, Tüzkü, Hangyák, Sziporka, Kersák és Kacsák nevű személyek. Ebből következtetik, hogy bizonyára a Kacsák név utolsó szótagjáról kapta a Csák utca nevet. A következő utca a mai Ady Endre utca. Korábban Andrássy néven volt ismeretes, de az emberek ma is a még régebbi néven Huszt-nak mondják. Erről a krónika annyit mond, hogy valamikor ebben az utcában lakott egy Huszt János nevű, jómódú polgár, s róla nevezte el a népszáj a környéket. A fent említett leél utcából ágazik el a Hunyadi utca. Ezt az utcát a magyarkesziek Viglik néven ismerik. Az elnevezésnek különös története van. Ezen a környéken ugyanis nem házak, hanem partba ásott pincék voltak, s valamikor itt tartották a pincemulatságokat, vígalmákat. A falu főutcája a mai Kossuth Lajos utca. Nagy utca néven ismert. Nevének eredetét a falu öregjei is vitatják. Egyesek szerint a Nagy nevezetű utcabeliről, mások szerint azért kapta a Nagy utca nevet, mert a községben ez a legnagyobb. A Nagy utcából ágazik el a Csárda, hivatalos nevén a Rákóczi utca. A Csárda már nincs meg. rombadöll. Helyén lakóház épült, de a környék még őrzi a Csárda nevet. Sok elnevezés van még Ma- gyarkeszin. Ilyenek a Selyemkert, az Újfalu, stb. Említésre méltó, hogy a Selyemkert a mai Mikszáth utca. Az öregek szerint előbbi nevét akkor kapta, amikor mint ipari termék, megjelent a selyem ruhaanyag. A Selyemkert nevét onnét nyerte, hogy ezen a részen igen drága volt egy-egy darab föld, házhely, s értékmérőként a selyemszövet egy-egy méterének árával hasonlították ősz- sze. Az öregek szerint ide vezethető vissza az, hogy Magyarkeszin még a mai napig is fennmaradtak a kettős utcanevek, amelyeket mint érdekességet említünk meg P.' M. Változatos hétköznap az ifjúsági házban Erdélyi Gyula a gőzgéplcfújó-szelepek javítása közben. A paksi ifjúsági háznak mozgalmas csütörtökje volt a héten. Délelőtt az úttörőcsapatok vezetői találkoztak, s beszélték meg az úttörőszervezet előtt álló tavaszi feladatokat. Délután diákok vették birtokukba az ifjúsági házat. Több mint 300-an hallgatták meg Palotás Józsefnek, a KISZ megyei bizottság iskolai osztálya vezető- 1 jenek élmény beszámolój át az ifjúsági szövetség VI. kongresszusáról. Este pedig szellemi vetélkedőre álltak ki egymással, több mint hatvanam A vetélkedő programjában olyan politikai és társadalmi kérdések szerepeltek, amelyek összefüggésben állnak Magyarország felszabadulásának huszadik évfordulójával. A vetélkedőben legjobb eredményt elérő fiatalokat megjutalmazták.
