Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

SMS. március % TOLNA WEG TÉT fíEPŰJSAG 11 Az Össióió!a vízilépcsőig Galerius császár és Beszédes József Ä Balaton vizének természet­alkotta levezető útját, melyet Össdó néven emlegetnek a szak­emberek, időszámításunk kez­dete táján már teljesen eltömte a tó hullámverésétől odasodró­dott hordalék és a leszakadt partfalak agyaga; A Balaton akkor egészen más formájú volt, mint ma, környéke pedig mo­csaras, zsombékok, vadvizek út­vesztője. Az örökké építő és ki­tűnő mérnök rómaiaknak kellett jönniük ahhoz, hogy a tó elmo- csarasodását megakadályozzák, és megtegyék az első lépéseket egy egészséges vízháztartás kialakítá­sára. Lacus Peiso , \ Ezeket a lépéseket aztán más­fél ezer éven át nem követte további. A vadvizes part mentén nem lehetett utat építeni, pedig a pompásan alapozott utak vol­tak a római birodalom hatalmá­nak ütőerei. Ezért rendelte ed Galerius császár (293—311), a lacus Peiso — a Balaton latin neve — megcsapolását A római csatorna zsilipéit torkolatának kőfalai a mai kifolyástól keletre megvannak, sőt szolgálnak a föld mélyében. A vasúti töltés 1907- beüi építésekor kerültek elő, és ma is a töltést hordják. A csa­torna három méter széles és két méter mély volt, partját hatvan centis töltés kísérte. Pontos nyom- vdnalát nem ismerjük, de valahol mai megyénk területén halad keresztül. Bivalytipratás A népvándorlás és a magyar történelem zivataros századai ezt az első zsilipet tönkretették, és a fok folyócska — egész a XIII. századig ez volt a Sió neve — üledékének, hordalékának tisztí­tására is csak egyetlen módszert ismertek; a belehajtott bivalycsor­dákkal való tipratást. A XVIII. században szinte ugyanolyan volt a helyzet, mint a rómaiak előtti korban. Az or­szágot beutazott földrajztudós, Bél Mátyás, így írt tapasztalatai­ról: — A Sió '„csak akkor vezet le bőven vi­zet, ha ez a tóban nagy bőség­ben, mondhatni csordultig van; egyébként száraz időszakban, mikor maga a tó is visszahúzó­dik, megszűnik benne a vízfo­lyás.-’ Bárány Tamás: Rákóczi zászlai I.—II. rész. Gárdonyi Géza: Ida regénye I.—II. rész. Szunyoghy miatyánkja Illés Béla: Kárpáti rapszódia I.—II. rész, Illyés Gyula: Puszták népe. Jókai Mór: Szegény gazdagok I.—II. rész. A három királyok csillaga. Az új födesúr I.—II. rész. Kosztolányi Dezső: Pacsirta. Krúdy Gyula: A podolini kísértet. A Sió eliszaposodását Igencsak fokozta a töménytelen vízimalom, mely évtizedekig egyhelyben lé­vén, gátjaival szintén felfogta a hordalékot. Elsőnek egy osztrák mérnök, Krieger Sámuel javasolta Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedében, hogy létesít­senek zsiliprendszert. Ez a terv csak terv maradt A Sió és a kör­nyező folyóvizek komoly szabályo­zása egy nagy magyar mérnök működéséhez fűződik, akinek ne­vét azóta már múzeum viseli Sió­fokon. Beszédes József Beszédes József, a „Sió—Kapos Biztosságbéli igazgató vízmérő” (mai szóval: vezető főmérnök) munkássága máig is felmérhetet­len jelentőségű egy sor megye — így Tolna — mezőgazdálkodásá­nak életében; 1786-ban született és 1852-ben halt meg. Tervei és irányítása mellett készült egyebek közt a Sárvíz, a Sió és a Kapos, összesen 352 kilométer hosszú sza­bályozása, aminek révén nem ke­vesebb, mint százháromezer ka- tasztrális hold földet sikerült ter­mővé tenni. Ennek kereken fele Tolnában vám Vízmémöki szem­pontból a Kapos és a Sió völgye azért jelentett (és jelent) problé­mát, mert a főágak esése arány­lag csekély, a mellékvölgyekből betóduló vizeké viszont nagy, így fokozott a hordalókképződés ve­szélye. Beszédes kimélyítette a medreket, ugyanakkor kemény kézzel elpusztíttatta, vagy mellék­ágakra parancsolta a j vízimal­mokat is. A munkákat bámulato­san szervezte. A környező közsé­gekben házanként be volt osztva, hogy kire mikor kerül sor egy- egy heti közmunkára. 1812-ben megkezdett, és tizennégy évig tartó munkájának eredményeként a Sárvizén egész Fehérvár, a Ka­póson pedig Simontornya magas­ságáig közlekedhettek ezer, illet­ve kétszáz mázsa teherbírású ha­jók, dereglyék. Beszédes tevé­kenységének hasznosságára és realitására mi sem jellemzőbb, mint, hogy ebben az időben a Sió szabályozásával kapcsolatban teljes komolysággal kavarogtak a legfantasztikusabb tervek. Somogy megye rendjei például amellett kardoskodtak, hogy akár a Mura vízrendszerének bekapcsolása árán, de teljesen ki kell szárí­Mesterházi Lajos: Pár lépés a határ I.—II. rész. Mikszáth Kálmán: Akii Miklós. A Noszty-fiú esete Tóth Marival I.—II. rész. A fekete város I.—II. rész. Móra Ferenc: Aranykoporsó I.—II. rész. Hannibál feltámasztása. Móricz Zsigmond: Forró mezők. Szántó György: Aranyágacska I.—II. rész. Széchenyi Zsigmond: Csűri I.—II. rész. tani a Balatont, hogy így termő­földhöz jusson az ország. A világtengerek része A Balaton ma már szerves összeköttetésben van a világten­gerekkel. A füredi gyár hajói a Sión keresztül jutnak a Dunára és tovább a világ bármelyik pont­jára. A vízszintszabályozás egye­lőre az 1858-ban építeni kezdett fazsilip utódján, az 1893-ban lé­tesült modem zsilipen keresztül történik. A hajózsilip kialakítása már a népi demokráció eredmé­nye. A hajók átbocsátása egyelőre azonban még nehézkes és függvé­nye annak, hogy a Balatonból mennyi vizet lehet egyáltalán ki- bocsájtani. Ezért készültek ter­vek egy újabb zsilip építésére a Sió ellentétes torkolatánál, me­gyénk területén. Ha ez felépül, egyrészt Szekszárd válik a vízi­lépcsők jóvoltából „kikötőváros­sá”, másrészt Tolna megye kap egy olcsó és rendszeresen haszno­sítható kereskedelmi utat. Ez egyben az öntözési lehetőségek gyarapodásával jár, amiről, már Beszédes József így írt: „Az öntözés mindinkább növek­vő fontosságú leend, mert az előbbi időkben több erdők ki­irtásával, a mocsarak kiszárítá­sával az éghajlat melegebb és szárazabbra átváltozik; szüksé­ges tehát a szélesebb völgyek­ben a folyamvidékeken a víz hatalma által a hervasztó szá­razság eleit venni, mely minden évtizedben érezhetően növeke­dik”. Beszédes József, aki Vásárhelyi Pál mellett, a XIX. század leg­nagyobb magyar mérnöke volt, 1851-ben a paksi közbirtokosság töltéseit vizsgálva kapott tüdő- gyulladást és 1852. február 29-én halt meg. Sírja a dunaföldvári te­metőben van. (ordas) Mélyépítésben gyakorlattal rendelkező technikust felvesz a Hídépítő Vállalat szekszárdi építésvezetősége. Jelentkezés Bogyiszlói út 1. szám alatt. Telefon: 20—52. (40) Háztartási kisgépek (mosó­gép, porszívó, centrifuga, padlókefélő stb.) villanymo­torok, villanyborotvák, fő­zök szakszerű javítását ga­ranciával vállalja": Falusi János műszerész. Rövid határidő. Levélmeg- híviásra házhoz megyek. Cím: Szekszárd, Benczúr u. 33. (SZTK-rendelő alatt má­sodik utca.) (42) FIGYELEM! A Városgazdálkodási Vállalat fuvarozási részlege mindennemű fuvarozást vállal közület és lakosság felé a város területén belül. Cím: Szekszárd, Rákóczi ’t. 7. Telefon: 24—71 A teljes sorozatot egyszerre szállítjuk. Átvételkor 26,— Ft-ot, a fennmaradó összeg 4 havi, 40 Ft-os részletekben fi­zetendő. A felsorolt könyvek külön-külön is megvásárol­hatók! Megrendelés: Megrendelem a fenti sorozatot részletfizetésre és kérem, hogy postán utánvéttel szíveskedjenek szállítani. Név: __________________________________ L akcím:_____________________________________ S ^erróH-j igazolvány száma:___________________ A megrendelést borítékban kérjük beküldeni az aláfc" címre: MESZVÖV, iparcikkosztály, Szekszárd, Rákóczi u. 2 (51) Kedvezmény olvasóinknak, Kincses Könyvek részletre! 30 kötetes, rendkívül olcsó, 186.— Ft-os áron, 4 havi részlet- fizetéssel! Kisipari szövetkezetek lakosság szolgá­latában l Autó- motorszerelés, lakatos, bádogos, víz-, gáz-, vasipari javítások, bútor-, faipari javítások, üveges, képkeretező, bérfűrész, építés (családi ház) tatarozás, tetőfedés, cserép- kályha-készítés, átrakás, tisztítás, bőripari javítások, mére­tes cipő és textilruházat-készítés és javítás, fehérnemű-ké­szítés és javítás, fodrászat, manikür, kozmetika, foto és még sok más szolgáltató tevékenységgel (szemfelszedés, gombáthúzás stb.) állunk kedves megrendelőink rendelke­zésére. Vegye igénybe, a lakosság érdekében bevezetett szolgáltatásainkat! - , . . Tolna megyei kisipari szövetkezetek (i) Teához ropogós, finom kekszet, háztartási kekszet! Fél kg 8,— Ft (15 Apróhirdetések.» 1600 öl príma állapotban levő szőlő íeles művelésre kiadó. Szekszárd, Al­kotmány 61/b. ___________________________________(44) A Városgazdálkodási Vállalat felvesz két rakodómunkást. Szekszárd Rá­kóczi u. 7. ____________________________________(45) 2 50-es fekete Pannónia olcsón sürgő­sen eladó. Szekszárd, Várköz-pressó. ___________________________________(47) V ennék házhelyet Szekszárd belterü­letén. Ajánlatokat Szekszárd, Wossinsz- ky Mór utca 10. szám alá kérek. Csige István. ___________________________________<43) Szekszárdon Kótai szőlő mellett 628 őles szőlő eladó. (Jobbremete) Érdek­lődni Szekszárd, Tinódi u. 15. ____________________________________(48) B onyhádon Damjanich u. 25. számú ház eladó. Azonnal beköltözhető. __________________________ (49) E gy pár erős igásló szabad kézből eladó. Cím: a Szekszárdi Hirdetőben. • (50) Szekszárdi Vasipari Vállalat értesíti az érdekelt ügyfeleket, hogy mérleg­javítási igényeiket a nyári torlódások elkerülése érdekében már most ren­delje meg javítóműhelyénél. _____________________(39) A Szekszárdi Kórház igazgatósága nővérei részére albérleti szobát keres. Bejelentéseket Írásban, vagy szóban a kórház vezető-főnővérhez kérjük. ________ (41) D ughagymát, hagymamagot, zöldség- magot; pattogatni való kukoricát stb. szállítok. Jácinthagymára előjegyzést már felveszek. Takács kertész Makó, Bárány 43. _____________________________(36) S koda-Colonial eladó. Szekszárd, Rá­kóczi u. 20. __________________________ (35) Ó riásgyümölcsű szentendrei egres és í nagy gyümölcsű hollandi piros, fekete ribizlitövek kaphatók, darabonként j 5.— forintért. Toronyi kertésznél, Bé­késcsaba, Sztraka 27. (34). Sezlonok állandóan raktáron külön­böző színben és nagyságban kapható. Ágybetéteket rendelésre vállalok Szekszárd, Baka u. 23. Vörös Erzsébet kárpitos Újváros. _______________________________________(32) 2 50-es fekete Pannónia, ugyanott 400 öl szőlő eladó. Szekszárd, Vak Boty- tyán 4. (33) A DÉDÁSZ szekszárdi üzemvezető­sége értesíti fogyasztóit, hogy folyó hó 7-én Szekszárd város területén 6 órától 10 óráig részleges áramszü­netet tart. Az áramszünet az alábbi területekre terjed ki: Mátyás k. u.* mellékutcái, Rákóczi u., Damjanich u.; Szluha Gy. u., Kossuth L. u., Garay tér, Széchenyi u., és központtól a hármashídig, Várköz u., Marx K. u.,- Dózsa Gy. u., Zalka M. u., Fürdőház u., Táncsics M. u., Kadarka u. és a felette lévő újtelep. Béla tér, Garay tér, Bezerédj u., Munkácsy u., Babits M. u., Bartina u., Mérey u., és az egész felsőváros. (28) Autó-, motoralkatrészek krómozása rövid határidővel, Somogyvárinál, Dombóvárott. Telefon: 11—16. (37) Felhívás! Felkérjük megrendelőin­ket, hogy az 1965. január 31-ig beadott ruháikat váltsák ki, mert raktárhiány miatt azokat tárolni nem tudjuk. Az elkészüléstől számított 60 napon túl ki nem váltott ruhákért a 9138/1962. sz. KIP. Min. rendelet értelmében havi 4 Ft tárolási díjat számítunk fel té- i telenként. Ez a rendelkezés a vidéki fióküzleteinkre is vonatkozik Szek- . szárdi Patyolat Vállalat. (19)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents