Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
-ff L,.noi Gű— >*., i r* r - t TOLNA MEGYEI* NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÚTFÚRÓK XV. évfolyam, 54. szám. ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1965. március 5. Az irányelvek a tennivalók Ä mozgás, a nekigyűrkőzés, a falvak határában megkezdődött. A mezőgazdasági vezetők immár hagyományos kora tavaszi megyei tanácskozása is megtörtént a hét első felében. Ez mintegy hivatalos jeladás a tavaszi mezőgazdasági munkák átfogó teljes mellszélességgel való megkezdésére. Az eddigi ütemmel a szövetkezetek döntő többsége máris elégedett lehet, de sajnos már most is vannak elmaradók, főleg a fej- trágyázás, valamint a pocokirtás terén. A zárszámadásokat a tsz-ek döntő többségében megtartották. A tervjóváhagyó közgyűléseket pedig már olyan időpontban tartják, amikor gyakorlatilag a tervek teljesítését a gazdáknak meg kellett kezdeniük. Hosszabb szünet után ismét megkezdi működését a megyei mezőgazdasági operatív bizottság. Szombaton, március 6-án tartja első ülését. Dologhoz látnak a jánási operatív bizottságok, mert ismét eljött az ideje annak a nagy munkának, amelyet a parasztember soha nem unhat meg, és ha megúnja, újból kezdi. Dologhoz kell látni a traktorosoknak, a növénytermesztésben dolgozó asszonyoknak, o. kertészetek munkásainak, szóval itt az ideje, hogy valóban benépesüljön a határ. Pontosan még senki nem tudhatja, hogy év közben milyen ■buktatókra, nehézségekre, menynyi esőre és hány aszályos napra számíthatunk; Az osztrák meteorológia egy évre szóló előrejelzése közkézen forog ugyan, de hogy májusban vagy éppen júniusban milyen lesz az idő, azt majd akkor fogjuk megtudni, hamarább nem. Régi gazdaszokás szerint legjobb rosszra számítani, és kellemesen csalódni, nem pedig jóra számítani és csalatkozni. Legjobb nem megkésni semmivel. Az időnyerés rendkívül döntő. Legyen tehát az idén is törvény: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Ezt az alapvető követelményt tartalmazzák a tavaszi és kora nyári munkák végrehajtásáról szóló megyei irányelvek. Gyakorlott, a megyét jól ismerő, a realitásokkal gondosan számoló szakemberek állították össze az irányelveket. Elsőrendű szempontként a termelési tervek teljesítésének az előfeltételei érvényesülnek a megyei irányelvekben. A Tolna megyei Mező- gazdasági Szemle legújabb száma az irányelveket vezető helyen, teljes terjedelemben leközölte. Valamennyi tsz-tagnak és vezetőnek módjában áll tehát ezt a megyei technológiai utasítást tanulmányozni, és az egységes erőfeszítéseket igénylő tennivalókhoz kinek-kinek lehetősége van a maga részét is hozzátenni; A megyei irányelvek az egyes üzemek vezetőit és dolgozóit elsősorban a megye egésze előtt álló tennivalókról tájékoztatják. Érzékeltetik a munka méreteit, és nagyságát, ezzel a módszerrel a kollektív felelősséget mintegy kihangsúlyozzák. Jó és hasznos ez a módszer, mert ha a főagro- nómus csak azt látja, hogy gazdaságában mindössze 500 hold kukoricát kell elvetni, akkor esetleg úgy véli, ezzel az 500 holddal nem kell túlságosan iparkodnia, hisz úgyis meglesz. Ha viszont tudja, hogy a megye közös gazdaságaiban 92 ezer holdon kell kukoricát, 13 ezer holdon napraforgót, 12 500 holdon burgonyát, 6000 holdon cukorrépát, 3900 holdon kendert, 8500 holdon zöldséget vetni és termelni idejében, valamint jó minőségben, ha ezt is tudja, akkor jobban érzékeli a tennivalók nagyságát, és feltehetően saját portáján iparkodással segíti elő a megyei tervek teljesítését. Az irányelvek végeredményben azt kívánják elősegíteni, hogy megszűnjön a szétszórtság. A szövetkezeti tagoknak módjukban áll hosszabb távon áttekinteni a megye egész mezőgazdaságára vonatkozó tennivalókat, s ennek megfelelően van idejük felkészülni ahhoz, hogy állandóan lépést tartsanak az évek óta élenjáró, a gazdag termelési eredményeket produkáló üzemekkel. Az irányelvekben megszabott határidő betartása azt jelenti, hogy a Tolna megyei tsz-ek mindegyike nagyjából azonos időpontban a legoptimálisabb időpontban kezdheti el és fejezheti be a soron következő munkákat. Kellő szervezettséggel ezt meg lehet csinálni, hiszen nincsen annak semmi elfogadható magyarázata, hogy jelenleg is több közös gazdaság a fej- trágyázást még el sem kezdte, néhány viszont már napokkal ezelőtt befejezte. Ezt az áldatlan és káros egyenetlenséget fel lehet számolni, ha valamennyi gazdaságban szigorúan és következetesen ragaszkodnak az irányelvekben megjelölt határidők betartásához. S ha már itt tartunk, akkor ne restell- jük kimondani: érdemes a határidők betartásához ragaszkodni, mert Tolna megyének minden adottsága megvan ahhoz, hogy 1965-ben az élenjáró megyék közé kerüljön. Elsők között lenni nemcsak erkölcsi, méginkább anyagi haszon. A mezőgazdasági üzemek dolgozói, a traktorosok, a nődolgozók, a vezetők mór rég megtanulhatták, hogy a folytatás mindig olyan lesz, amilyen a kezdés. Ne feledjük, ezek a hetek jelentik a kezdést, a március tehát úgy is mondhatnánk, a mezőgazdaság szempontjából kulcshónap. Jóformán minden ezekben a hetekben dől el. Amelyik közös gazdaságban már most márciusban utolérik magukat, abban év közben aligha lesz elmaradás. Ahol viszont már most megkésnek, tehetetlenség, okoskodás, vagy szervezetlenség miatt, ott 1965-ben már bajosan érik utói magukat. V Tavaly ez történt a kalászosok vegyszeres gyomirtásával, gondolkodás, tűnődés, s ennek csúfos kudarc lett a vége, valamint jelentős terméskiesés. Végeredményben minden munkafolyamat megkezdése kizárólag elhatározás kérdése. Egyszer úgy is meg kell csinálni, jobb tehát a kezdéssel néhány napos előretartással lenni, mint késni. Tolna megye mező- gazdaságának a népgazdaság előtt kötelezettségei vannak, s amelyik tsz-vezető az irányelvekhez tartja magát, az ezeknek a kötelezettségeknek a maradéktalan teljesítését segíti. Szp. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1966—1970-es évekre szóló tervek egyeztetése céljából Bukarestben és Prágában folytatott tárgyalásairól. Az aláírt jegyzőkönyvekre alapozódnak a harmadik ötéves terv időszakára megkötendő hosz- sz.ú lejáratú külkereskedelmi egyezmények. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára beszámolt a szakemberek külföldi tanulmányi munkaútjainak múlt évi tapasztalatairól. A beszámoló megállapította, hogy a tanulmányutaknak ez a formája eredményesnek bizonyult, elősegíti a szakemberek továbbképzését, lehetővé teszi, hogy fél évtől két évig terjedő időn át külföldön termelő-, kutató-, tervező-, illetve felsőoktatási munkában vegyenek részt. Az Állami Díj- és a Kossuth- díj-bizottság elnöke előterjesztette a bizottság javaslatait az idei Állami Díjak és Kossuth- díjak, továbbá a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címek odaítélésére; A fúrótorony 12 méter magasságú... — Képriport az 5. oldalon. Tudnivalók a ragadós szájr !■■■■ / f ■ f r § es körömfájásról Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás az elmúlt 10 évben csak szórványosan fordult elő. A betegséget a fertőzött helyek állatállományának hatósági rendelkezésre történő leölésével, vagy a fertőzött állomány zárlat alá helyezésével minden esetben sikeresen fel lehetett számolni. Az elmúlt évben több közép-európai országban járványos jelleggel lépett fel a ragadós száj- és körömfájás. A nagyarányú idegenforgalommal a betegséget Magyar- országra is behurcolták. Az ország több megyéje fertőződött és a betegség egyes községekben járványos jelleget öltött. Az ország fogékony állatállományának a betegségtől való megvédése érdekében szükséges megismerni a betegség természetét és az ellene való védekezés módozatait. Kötelező a bejelentés A ragadós száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség, melyet vírus idéz elő. Különös sajátossága a ragályanyagnak a rendkívül nagy ragáhmkozó képesség. Ezzel magyarázható a betegség rendkívül gyors terjedése és ez nehezíti meg az ellene való védekezést. A ragályanyag a lúgos fertőtlenítőanyagok és hő hatására aránylag könnyen megsemmisül. A betegség ragályanyagát a beteg állatokon kívül méginkább az ezekkel közvetlenül vagy közvetve érintkezésben volt személyek és tárgyak közvetítik, az állati nyerstermékek közül a tej és a friss hús, valamint az ezek szállítására használt edények (tejeskanna) és göngyölegek. Terjesztheti a betegséget a fertőzött helyről származó takarmány is — különösen a szálas takarmány, valamint az abraktakarmányok szállítására használt zsákok forgalma is. A betegség megelőzése és elterjedésének' megakadályozása végett éppen ezért rendkívül fontos a betegség mielőbbi felismerése és bejelentése, a fertőzött községekben pedig az állatok és az állati nyerstermékek forgalmának, valamint a személyforgalomnak korlátozása és állategészségügyi ellenőrzése. A betegség behurcolá- sának megakadályozása érdekében a gazdaságok az újonnan beszerzett és máshonnan érkezett állatokat meglévő állataik közé csak 30 napig tartó előzetes elkülönítés és megfigyelés eltelte után állítsák be. Az állatgondozókon és az állattelepen foglalkoztatott dolgozókon kívül az állattelepekre más személyeket ne engedjenek be. Az állattelepeken alkalmazott dolgozókat lássák el munkaruhával és lábbelivel, amit csak a telepen belül viseljenek. Biztosítsanak az állattelepen a dolgozók részére megfelelő öltöző- és mosdóhelyet. Az egyéni állattartók se engedjenek be udvarukba idegeneket. Mind a saját, mind pedig hozzátartozóik kijárását, utazását, látogatását a legszükségesebb mértékre korlátozzák. Állataikhoz csak tisztára mosott kézzel és fertőtlenített lábbelivel men-1 jenek. A betegség tünetei A ragadós száj- és körömfájás a kérődző állatok (szarvasmarha, bivaly, juh, kecske) és a sertés fertőző betegsége. Megbetegedhet-; nek a vadon élő kérődző állatok | és a vaddisznók is. A ragadós száj- és körömfájás tünetei az egyes, a betegség iránt t fogékony állatfajoknál különbözők j lehetnek. Az állatok lázasak, a j szájban, sertéseken a túrókarimán is, a lábvégeken és eset-1 lég a tőgyön hólyagok keletkeznek. A szájbeli hólyagok szarvas- marhán diónagyságúák, sőt nagyobbak is lehetnek, és csakha-1 mar felfakadnak, helyükön élénkvörös, kerek cafatolt szélű sebek tűnnek elő. Az állatok nem esznek, csámcsognak és nyáluk folyik. Juhon és kecskén a szájbeli hólyagok alig lencsényiek, ezeknél csámcsogás és nyálfolyás nem mutatkozik. A lábvégen a hólyagok a pártaszélen, a körmök között, valamint a fattyúkörmök tájékán keletkeznek. A beteg állatok sántítanak és sokat feküsznek. A juhoknál, kecskéknél és sertéseknél sokszor csak a lábvégek betegednek meg, a szá’ban nem mutatkoznak hólyagok. Az állattartó, aki állatán a ragadós száj- és körömfájás tüneteit észleli, azonnal jelentse a községi tanácsnak vagy a községi állatorvosnak. A betegség észlelése utón az udvart ne hagyja el, a bejelentéssel olyan valakit bízzon meg, aki a beteg állat gondozásánál, etetésénél nem működött közre. A betegség leküzdését a továbbiakban a tanácsok irányítják. Szudáni jegyzék Kongóhoz A szudáni külügyminisztérium szerdán jegyzéket intézett' a Leo- poldville-i Kongó kormányához. Ebben tiltakozott amiatt, hogy a kongói légierő gépei az utóbbi időkben többször megsértették Szudán légiterét. A külügyminisztérium figyelmezteti a kongói kormányt, hogy a jövőben lelőnek minden gépet, amely engedély nélkül repül be Szudán fölé. — Mindez azt bizonyítja — mondja a szudáni jegyzék —, hogy a kongói kormány eltökélt szándéka: zűrzavar- és pánikkeltés Kongó szomszédainál.
