Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

1959. március 25. TOLNA MEGYEI NF.PÜJSÁQ CMffliijp-=#§r«Bár A felszabadult Tolna első híradása Ifjúsági munka — Anno 1950 1945. FEBRUÁR 13. A Balaton A Szovjet Tudósító Iroda e napi északi térségében még német csa- hadijelentése: A szovjet és szo­patok kísérlik meg egyre ziláltabb vetséges csapatok átkeltek a Raj­soraikat rendbehozni, hogy ellen- nán. Március 13-án: A Dunához támadást kíséreljenek meg a fel- akar kitörni a balatoni német szabadító szovjet csapatok ellen, haderő. A főváros budai oldalán még foly­nak házról házra a csatározások. Ezen a reggelen jelenik meg Szekszárdon az első helyi újság. A „Szabadság” címet viseli, alat­ta pedig ennyi áll: Tolna megyei baloldali lap. Címek az első év­ÁPRILIS 3., KEDD. Danzig el­esett. :. Sopront, Szentgotthárdot, Zalaegerszeget elfoglalták az oro­szok. Április 5., csütörtök. A dö­cögő hírszolgálat még csak késve szállítja az események adatait. Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa felszabadításáról ad hírt az enapi Tolna megyei Néplap. Ugyanebben a számban egy megdöbbentő le­leplezés a közelmúltról: „850 ezer A MÁRCIUS 15-1 Tolna megyei Néplap első oldalas szalagcímei: A Berlin előtti Küstrin várost el­foglalta a Vörös Hadsereg. A Du­nántúlon egyre hevesebb erővel tombol a harc. Ugyanebben a lap­folyam első számából: „A szovjet számban olvashatunk a tudakozó csapatok átlépték a berlini mű- iroda felállításáról, amelyet a hoz- embert hurcoltak el a nyilasok”, utat; — Budán a Gellérthegy Iá- zátartozók felkutatására hívnak és ugyanitt először esik szó nyom­má1 folynak a harcok. A belső életre. Szekszárdon megalakul az tatásban a gázkamrákról És etzv nióaiaknn »óv foihíttóc- o MKP pedagóguscsoportja és sza- ., . g ' valókórusa. Egy vastagbetűs fel- tudósítás: „Szekszardot bekapcsol- hívás: „Támogassátok a Vörös ták a távbeszélő-forgalomba, már Hadsereget, járjatok rendesen ro- lehet: Bonyhád, Zomba, Hidas, botra!”; Püspöknádasd — ma Mecsek­A 3-as oldalon Jaross Andor, nádasd —, Pécsvárad, Aparhant, oldalakon egy felhívás: a honvé­delmi miniszter toborzása a ma­gyar szabadságharcra. Aláírás: Debrecen, 1945. január 20. Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök, Vitéz Vörös János honvédelmi minisz­ter. Ugyanitt: Városi pénzváltó­jegyet bocsátanak ki Szekszárdon, volt belügyminiszter letartóztatá- Lengyel, Mekényes, Mágocs, Harc készül a Molnár—fele nyomdában, sarol szóló tudósítás alatt pedig gg Sióagárd községekkel beszélni"'. A Szabadság február 15-i szá­ma adja hírül a szekszárdiaknak, és ahová a lap eljut: Budapestet teljesen bevették az orosz csapa­tok. Nyomtatásban a 3. számú parancs: ”.. .helyi idő szerint reg­gel 6-tól este 8 óráig szabadon járhatnak a megye lakosai a me­gye városaiban. Davidov s. k. Szekszárd város és Tolnavárme­gye katonai parancsnoka”, A FEBRUÁR 22-1 lapszámból: Március^lö-ig megalakítandók a községi nemzeti bizottságok. Tö­egy rég várt híradás: „Szervez­kedjen a földet igénylő paraszt­ság. A földosztás már áprilisban meg fog kezdődni és október vé­géig befejezést nyer”. Március 22- én: Elfogadták a földreform­javaslatot. .: 35 tagú polgárőrség alakult Tamásiban; MÁRCIUS 25-ÉN, vasárnap a fejléc felett hirdeti a vastagbetűs cím: „Ma, vasárnap déli 12 óra­kor nagygyűlés lesz a Béla-téren. «sete! «etette Zr>, SZABADSÁG POeaBTlCfl TOI.NAMSGYEI LÄÜ* 1945. ÁPRILIS 8-ÁN a kissé megkésett híradás ujjongó címe: „Magyarországot felszabadította a Vörös Hadsereg az ellenségtől”. A hadijelentések után a következő címek: „Húszezer tonna élelmi­szert kapunk a Szovjetuniótól... Népgyűlés Nagydorogon... Káro­lyi Mihály hazatér”. És egy ma­gáért beszélő szerény hirdetmény: „A szekszárdi polgári fiúiskolá­ban a rendes tanítás megkezdő­dik. ..” Végh Miklós A DISZ titkára, Fontos 7 Rúzsa Jancsi I telefonon ke- ügyben hívjam resett. vissza. — Taggyűléseket tartunk, sze­retnénk, ha néhányra elmennél előadónak, ellenőrizni, segíteni. Ráérsz? Már hogyne értünk volna rá. Előtte két napja, amikor a Gal- lusz Jóska, a megyei titkár kint járt a nemrég államosított üzemben, összeverbúvált vagy hatónkat. Aktívának. Két do­logra kért bennünket. Kerék­párunkat hozzuk rendbe, és te­gyünk a táskába egy kis kosztot — ha hívnak. Másnap elhozták a gyárba a kikérőt. Három napra szólt. Ketten mentünk a kendergyár­ból, a fűtőházból vagy hárman, meg a téglagyárból egy leány. Reggel eligazítás. Választások lesznek. Arról beszéljünk, ho­gyan, s mint élt a nép a fel- szabadulás előtt és mi a párt programja. Meg toborozzunk ta­gokat. Kerékpárra ültünk és irány a járás. Gyulaj, Mucsi, meg Döb- rököz volt rám bízva. Akkor még rosszabbak voltak az utak, rosszak voltak a kerékpárok is. Este Gyulajon, vagy harminc fiú és lány, gyenge petróleum­lámpa-világnál együtt volt. Vi­tatkoztunk, beszélgettünk. Ak­kortájt ez is szokás volt. Azután elmentünk szegényes szállá­sunkra. És falatoztunk a tarisz­nyából. Előttünk ment a Miskolci Márta Mucsiba. ö ott volt este a gyűlésen, de a program úgy szólt, hogy másnap mi is kere­kezzünk oda. Csibráknál átvág­tunk a hegyen, hogy rövidebb legyen utunk. Ide mindig sze­rettünk menni. Mucsiban sze­rették a fiatal kommunistákat; Soha nem felejtem el például azt sem, amikor a járásban má­sodiknak fejeztük be a válasz­tást, s önkényesen feloldottuk a szesztilalmat —, mert akkor még erre is volt lehetőség — igaz, ez valahogy „ára” is volt a korai szavazás befejezésének. A választások előtt, az elő­készítés idején gyakorta háromnapos kiszállá­sokon voltunk a járásban. Vajon emlékeznek-e még a régi ifjú­sági harcosok a hőstörténetekre? Arra, amikor a honvédségtől kapott öreg GMC-kocsival kint rekedtünk Szakcson, a dombó­vári kollégistákkal? És lehet-e feledni a döbrö- közi szép ifjúsági estéket? Ami­kor a nagykocsmával szemben, a düledező falu kis ifjúsági házban több volt a fiatal, mint a kocsmában. Pedig még rádió­juk sem volt a döbröközi fiúk­nak. A villany is csak egy szál dróton lógó égő képében adott világosságot. .. De ez fényesen ragyogott. Sütvény-pusztán, Györgyi- pusztán, meg Vörösegyházán az­óta sem jártam. Akkor még kö­zös konyha volt a cselédházban. Az istálló takarmányelőkészítő­jében tartottuk a gyűlést...- Ma, nyilván más az ifjúsági szervezők, aktívák dolga. Nem kell éhesen kerékpárt taposniok napokon át. Nem. Ma, tizenöt évvel idősebbek vagyunk, tizen­öt évvel közelebb jutottunk a célhoz.. . Mi csak elindultunk akkor. .. Pálkovács Jenő , Steten^ öíc« te, ..........te—-­& <*«<<■>;*> tí.js , P.Qf í tto&xá í'<$< .... 1 . Zrmé&t 90 kilométerre kMmUtmék mm m orosz csapatok ■ M 3"i:í magyar Tárgy: a földreform”, pártélet ugyanebből a lapszámból: Hírek A Ma­megesen jelentkeznek a önkéntesek. Ugyanitt a első híreit is olvashatjuk. A Ma­gyar Kommunista Párt helyi szer­vezetei alakultak: Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Bonyhád, Decs, Dunaföldvár, Fadd, Hőgyész, Nagydorog, Ozora, Paks, Pince­hely, Szedres, Tolna községekben. ... . És egy szomorú hír: „A Magyar bovárott... Rövidesen működni Kommunista Párt ozorai szerve- f°§ a Világ mozi Szekszárdon... zetéhez tartozó nagydáda-pusztai Orosz katonai színtársulat szere- földmunkás-párttagokat a néme- P^t Dombóvárott”, tek betörésükkor elhurcolták és _. _. „ „„ ....... l ajdonosa adta ki a németeknek. , ... ... . , .’ , , Miklós István ozorai párttitkár je- harmadlk oldalon mar részletes lentést tett a tamási orosz katonai gyár Kommunista Párt bonyhádi szervezete megünnepelte március idusát. Az ünnepségen a többi de­mokratikus pártok is részt vet­tek”, „Járási rendőrség alakult Dom­parancsnokságnak, ahol megbízták az áruló letartóztatásával”; Március 6-án, kedden új fejléc­cel jelenik meg a Tolna megyei újság. „Tekintve, hogy Budapes­ten már van Szabadság nevű új­ság, azért a mai naptól lapunk neve Tolna megyei Néplap”. Te­hát Tolna megyei Néplap. A Nem­zeti Függetlenségi Front lapja. beszámoló olvasható a szekszárdi népgyűlésről, amelyen többek kö­zött Csősz János, az MKP buda­pesti kiküldöttje is felszólalt. Az aznapi hadijelentésből pedig csak ennyi: A Vörös Hadsereg meg­semmisítette a dunántúli német haderő zömét. Április elsején, vasárnap a nagy húsvéti szám arról tudósít: ,Az orosz csapatok átlépték az Megjelenik kedden, csütörtökön és osztrák—magyar határt”. Egy fel­vasárnap. Szerkesztik Szekszár- Földigénylő Bi­don. Széchényi utca 46. szám alatt. , A szerkesztőbizottság tagjai: dr. zottsag Szekszárd, másutt a Tol- Dulin Jenő, a Független Kisgazda- na megyei Földrendező Tanács párt, dr. Áldor György, a Demok- a(j útmutatást a községi föld- ratikus Polgári Párt Román Béla, ;g£nylö bizottságoknak. Tolnán a Szociáldemokrata Part es Klem ... _ , Kálmán, a Magyar Kommunista megalakul a DISZ, ugyanitt sport­párt képviselői. műsor és táncdélután. I A pénzügyek veteránja Tanukat keresünk mostanában az elmúlt húsz év felidézéséhez. Tulajdonképpen mindnyájan ta­núk vagyunk, de élnek közöt­tünk olyan emberek, akik számon tartottak mindent, vagy pedig azért lehet az ő húsz esztende­jükön legjobban lemérni a vál­tozásokat, mert nyakig benne van­nak az élet közepében. Zádor György, a szekszárdi já­rási tanács pénzügyi csoport- vezetője, harminckilenc év óta ugyanabban az épületben dolgo­zik, a volt megyeházán, és csak­nem tíz éve egyazon szobában. Mindig pénzügyekkel foglalko­zott, jövőre nyugdíjba megy. — Hatvanhatban lejár a „mandá­tumom” — mondja. — Első Iá Nagy itt a rendetlenség, már nem férnek el az iratok, de jobb, ha minden kéznél van. Számára a szekrények zsúfolt­sága nem áttekinthetetlen irat­halmaz, hanem olyan kellék, mint másnak egy könnyen forgatható kézikönyv. Csak belenéz. De fej­ből is tud minden lényeges dol­got, beruházást, eredményt. — Az első intézmény, amit örö­költünk, a tengelici szociális ott­hon. Sem felszerelés, sem szak­ember. Aztán tíz év alatt tizen­három gondnok. Volt olyan esz­tendő, amikor hárommal kínlód­tunk. Most már példás a rend. Országosan az első három közé tartozik a tengelici szociális ott­gítjük. Elégedetlenség, türelmet­lenség viszont mindig akad. Mi középen állunk, a durrogó vége a falu. Nincs kút, — legyen, köl­dökig érő a sár, — kövesút le­gyen. Mi döngetjük a megye ka­puját, a megye döngeti a mi­nisztériumét. A népgazdasági terv­hez igazodik minden, évente fel­mérjük, mi a legszükségesebb és fölterjesztjük. Semmiféle szociá­lis intézmény nem volt falun, most vannak állandó bölcsődék és idénybölcsődék, óvodai és is­kolai napközik, 59 800 kötet könyv található a községi könyvtárak­ban, a decsi művelődési ház járá­si lett, hogy a kisebb községek­ben sem csupán a népi táncot hanem------------^ ^ „ # y t hl uu-k-Lít nt, jlx jvy J ^ •'J '-'J t ásra tipikus hivatalnok. jellegzc- élőit. Mentesíti a szekszárdit. Ha hon Nagy létesítmény a tolnai gyakorolhassák, hanem legyen ------ szaksegttseg minden kulturális gimnázium, 11 osztályig felfejlő­tesen irodai ember, de a látszat csalóka: kimondottan színes egyé­niség. Huszonhattól 1950-ig tarto­zott Zádor György a megyei számvevőséghez. ötvenben meg­alakultak a tanácsok, és ő azóta a járási tanács embere. Számunk­ra, de tulajdonképpen Zádor György számára is, ez a tizenöt év a legérdekesebb, legfontosabb a vizsgálódás szempontjából. — Valóban érdekes volt mez­telen íróasztal mellé ülni, és tel­Tolnán nem lenne gimnázium, ezeknek a gyerekeknek a többsé­ge nem is járhatna iskolába. A bátaszéki gimnáziummal is az a cél, hogy fölszívja a környék gyerekeit. Eljutottunk vele a má­sodik osztályig; helye még ideig­lenes. A terv elkészült egy új épülethez. Nem megy minden egyszerre. A pénznek három tu­lajdonsága van, amint az egy­szeri vizsgázó meghatározta, hogy valamiképpen kivágja magát: „A munkához Az orvoslakások szerzé­se ugyancsak jól halad az utób­bi években. Falun orvos csak úgy marad meg, ha jó lakást kap. Legutóbb Sióagárdon szereztünk. Tolnán három évvel ezelőtt köz­ponti rendelőt létesítettek, kipo■> foztak egy állami házat, röntgen­gépet vettek bele. Egy kis SZTK. Utak, hidak építésére másfél mil­liót költünk évenként. Főleg hi­dak épülnek és főleg a Sárközben. A keskeny, szekércsapáshoz iga­zított hidakon nem boldogul a jesen új hivatalt felépíteni. Két- pénznek három tulajdonsága van, Ó(,P- Megtörtént, hogy a kombájnt a,, nintt kialakult. Jöttek p^zor úr Lehet sok lehet szkellett szedni és így meg­bánom év alatt a rendeletek, lassan kikristályo­sodott a költségvetés rendszere. Most 40—45 millió forinttal gaz­dálkodunk egy-egy évben, az­előtt fele se volt ennek. Az aktakötegből pillanatok alatt kikereste ezt a számol. Mentege­tőzik. professzor úr. Lehet sok, lehet kevés, de elég sohase.” Minden­esetre mi nem csinálunk két- krajcáros munkákat, inkább te­szünk hozzá még egyet, de mara­dandó legyen. A községek is job­ban vigyáznak a forintra. Már nem átjáróház a tanács, javít­gatjuk a dolgokat, aki új, azt se­csonkítva „átimádkozni” a kis vacak hídon, az alkatrészeket meg ölben vinni utána. Gyönyörű hi­dakat építünk. Sorolja, mire költik a járás pénzét. Mindent számon tart. Kü­lönösen tizenöt év óta. SZABÓ JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents