Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-24 / 70. szám

8 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 19G§. március 24. ftLAG PROIZTAHJA2. EGYESOUETE» TOLNA MtGYElp m m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä ’MEGYÉÍ TANÁCS LAPJA Pénteken ISO tagú éhek- és zenekarral vendégszerepeinek Szekszárdon a pécsiek Évről évre ellátogat Szekszárdi-1 ra a Pécsi Liszt Ferenc Zene-1 művészeti Szakiskola közel 50 j tagú zenekara Antal Györgynek, a szakiskola igazgatójának ve­zényletével. Amióta a 100 tagú Liszt Ferenc-kórus is bekapcsoló­dott a szekszárdi hangversenyek­be, azóta még színesebbek lettek a pécsi kulturális küldöttség ren­dezvényei, amely iránt minden évben nagy érdeklődés nyilvánul meg. Elegendő, ha csak a leg­utóbbi szereplésükre, Haydn: Év­szakok című oratóriumának az előadására gondolunk. Ezúttal is együttes hangver­senyt ad pénteken este fél 8 órai kezdettel a művelődési házban a két kitűnő vendégegyüttes, amely Cherubini: Requiem című művét tűzte idei műsorára. Ez lesz a | műnek első szekszárdi előadása. I A műsor első felében előbb Bach i 21. számú kantátájának nyitá- ' nyát halljuk. majd Négyesi János hegedűművész, a zeneművészeti szakiskola új hegedűtanára mu­tatkozik be a szekszárdi zene­barátoknak Beethoven hegedű- versenyének az előadásával. A hangversenyre Bátaszéken és Bonyhádon is olyan nagy ér­deklődés nyilvánul meg, hogy mind a két községből különauió- busz szállítja az érdeklődőket Szekszárdra. De igényeltek jegyet a szomszéd községekből is. Kérik a Zenebaráti Kör tagjait, hogy jegyét mielőbb vegye át minden­ki. Az egyes igénylőknek a zene­iskola gondnoka és a kultúrház- ban árusítják a jegyeket. OLVASTAM: Mikor lesz rongyrázó gép ? A Népújságban olvastam a következő hírt: „Rongytépő gé­pet állítanak üzembe a Tolna megyei Textilfeldolgozó Válla­latnál. Ezáltal fel tudják dol­gozni azokat a hulladékanyago­kat, amelyeket eddig kényte­lenek voltak a MÉH-nél érté­kesíteni”. Egyszerű, érdekes hír. Azt mondja el: lesz rongytépő gép, nem vész kárba a drága hulla­dékanyag. Tehát gépesítettük a rongytépést. De mikor gépesítjük a rongy- rázást? Ezt még nem tudni. A tudó­sok úgy vélekednek egyelőre, hogy a rongyrázást azért nem lehet gépesíteni, mert a szekszár­di és más utcákon olyan nagy len ne a berregés, a zakatolás, hogy beleőrülne az ember. A rongy- rázást csak akkor tudják gépe­síteni, ha az utcákat hangel­nyelő készülékekkel szerelik fel. Erre pedig egyelőre várni kell. Addig mindenki nyugodt le­het. addig mindenki gép nélkül, saját maga rázhatja a rongyot egészen addig, amíg bele nem fárad. (Sz.) Szór vány gyümölcsösök védelme 1. Erős kaliforniai pajzstetűfertőzés esetén permetezzünk hektoliterenként 5 kilogramm gyümölcsfaolajat tartal­mazó permetlével. A gyümölcsfaolaj évenkénti használata kárt okozhat, ezért csak három évenként alkalmaz­zuk, a másik két évben téli higítású mészkénlével, vagy 5 százalékos Neo- pollal permetezzünk. Ha erős pajzste- tűfertőzésen kívül bimbólikasztó, sod­rómoly, vagy takácsatka kártétellel is számolni kell, akkor 2 százalékos sár­gaméreggel permetezzünk. 2. Kaliforniai pajzstetűvel közepesen vagy gyengén fertőzött és lisztharma­tos fákat téli higítású mészkénlével permetezzük, melybe előzetesen 50 dekagramm — meleg vízben oldott — vasgálicot is keverünk. Az 5 százalé­kos Neopollal való permetezés is igen jó hatású. Stocker Mihály Tolna megyei Növényvédő agronómusa Állomás 1965. március 24., szerda. A Nap kél 5.41 órakor, nyugszik 18.02 órakor. A Hold kél 0.57 órakor, nyugszik 9.20 órakor. Névnap: Gábor. * 60 éve, 1905. március 24-én halt meg Verne Gyula francia író, a legkedvel­tebb ifjúsági írók egyike. Rendkívü­li képzelőerejével megteremtette a tu­dományos-fantasztikus kalandos re­gény műfaját. Termékeny írói pályá­ja folyamán változatos tárgyú, gyak­ran humoros hangvételű könyveiben gazdag műszaki és természettudomá­nyos ismeretanyagot kedveltet meg az olvasóval. Nagyszerűen tudta egybe­hangolni a szórakoztatást az ismeret- terjesztéssel. Fantáziájának számos szülötte azóta megvalósult. A faápolási munkálatok minden év­ben legkésőbb a rügyfakadás előtti permetezés megkezdéséig el kell vé­gezni. Ä fák koronájából csonkok megha­gyása nélkül el kell távolítani az el­száradt, rákos, beteg, szuvas, vala­mint pajzstetű, minilia, lisztharmat és taplógombák kártétele következtében pusztuló ágakat, gallyakat és vessző­ket. Továbbá eltávolítani és elégetni a hernyófészkeket. A termőfelület le­hetőség szerinti növelésének szem előtt tartásával szükséges megritkítani a sűrű koronájú fákat. A nagyobb se­bet, (nyulrágás, fagyfolt), minden el­halt élettelen résztől meg kell tisztí­tani és a fás részt éles késsel simá­ra vágni, majd sebpasztával bevonni. A fák törzsét, vastagabb ágait kéreg­kaparó vassal lehet legjobban meg­tisztítani, úgy, hogy a fa élő részét ne sértsük meg, majd pedig drótkefével le kell kefélni. A kéregkaparékot mé­lyen ássák el, vagy tegyék tűzre. A faápolási munkák elvégzése nél­kül rügypattanáskor ne permetezzünk, mert hatástalan marad, a növényvé­dőszerek nem tudnak a kórokozókhoz hozzáférni. Ha a faápolást rendesen megtettük, rügypattanáskor a követ­kező permetezéseket kell elvégezni: A fertőzött fák permetezését a kártevők illetve a kórokozók figyelembevételé- Hazánk felszabadulásának 20. Tolna megyei parancsnoksága a ve! a következő változatok egyikével évfordulójára készülnek megyénk napokban valamennyi csapathoz végezzük: | úttörői is. Az Úttörő Expedíció eljuttatta a helytörténeti kuta­» ,, .......— . . . — . ■— tás legfontosabb irányelveit. Az ú ttörőcsapatok feladatul kapták, hogy tisztázzák: milyen körülmé­nyek között szabadult fel közsé­gük, hogyan tudták megakadá­lyozni — ha ez sikerült — a fa­siszták pusztításait, hogyan kez­dődött újra az élet, hogyan tör­tént a földosztás és kik voltak a földosztók? A kutatómunka során felderí­tik az úttörők a községek mai életét is. Választ adnak arra, mi­vel gyarapodott a falu, hogyan változott az élet az elmúlt két évtized alatt. A kutatómunka so­rán eredeti okmányokat, fény­képeket is gyűjtenek az úttörők. Helytörténeti kutatást végeznek megyénk úttörői SZÖVEG NÉLKÜL A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: Közvetítés Bukarestből, Gheor- ghiu-Dej elvtárs temetéséről. 9.40: Milánói történet. Magyarul be­szélő olasz film. 11.10: A vidéki kór­ház. Amerikai burleszkfilm. 17.38: Hí­rek. 17.45: A Magyar Hirdető műsora. 17.55: A háziasszonyok munkáját se­gítő újdonságokról. 18.10: Tessék kér­dezni — a nyelvész válaszol! 18.35- Lányok, asszonyok. 18.55: Esti mese. 19.05: Az Egri Gárdonyi Géza Szín­ház előadása. Jacobi: Leány vásár. 22.10: Tv-híradó. 22.30: Bemutatjuk az iskola filminté&gíét Ahogy elolvadt a hó, Báta lakói azonnal hozzáfogtak községük rendbetételéhez. A tél folyamán az utcákon felgyülemlett sarat a tsz által használt markolóval emelték a gépkocsira, amely azt a falu határain kívülre szállította. Foto; Bakó Jenő. aiwirár — Kibővített ülést tartott az MSZMP bonyhádi járási bizott­sága kedden délelőtt a pártszék­ház tanácstermében. Az ülésen Daradics Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára ismertette a Központi Bizottság 1965. évi március hó 11—13-i ülésének ha­tározatát. — Értekezletet tartott kedden délelőtt a bonyhádi járási nőta­nács. Az értekezleten Baricz Jó- zsefné járási titkár tartott be­számolót a nőtanács munkájá­ról. Ezután került sor a 25 tagú nőtanács, majd a 11 tagú végre­hajtó bizottság megválasztására. — Ülést tart az SZMT elnök­sége. Szombaton négy fontos je­lentésről tanácskozik a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának el­nöksége. A megye sütőipari hely­zetéről Kelemen Sándor, az üzemegészségügy helyzetéről Schrottner Károly, az 1964. évi FELHŐS IDŐ Várható időjárás szerda estig: erősen felhős idő, sokfelé eső. Tovább élénkülő déli, délnyugati szél. Az éjszakai lehűlés mérsék­lődik. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 12— 16 fok között. TOLNA MEGYEI NÉPÜ.ISAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei ‘Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: PETRITS FERENC Szerkesztőség: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—11, 23—61. Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 20—IC. Felelős kiadó: KATONA JÓZSEF Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj- egy hónapra 13 • Ft Index-szám; 25 069, szocialista munkaverseny tapasz­talatairól Horváth József, a szak- szervezeti választásokról Egyed Mihály jelentését vitatják meg; — Hatvanöt fiatal vett részt a szekszárdi szövetkezetekből a Szakma ifjú mestere mozgalom­ban. Tizenöt fiatal díszes jel­vényt kapott, a mozgalom vala­mely fokozatának eléréséért. — Nem keli sárban járni. Eb­ben az évben befejezik Báta- apáti járdásítását. Mintegy ezer folyóméter van még hátra, ami­re 60 ezer forintot fordítanak községfejlesztésből. Április 4-re két buszvárótermet adnak át a rendeltetésének, ami 20 ezer fo­rintos költséggel készült el. — Kullúrcsoportot alakítottak a Szekszárd-szőlőhegyi kiszesek. Vezetőjük Takaró István agro- nómus. A közeljövőben Csite Ká­roly „Katica” című 3 felvoná- sos színművét mutatják be — je­lentette H. J. tudósítónk; — Egy hét nyereségrészesedés. A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál körülbelül egy hét munkabérnek megfelelő összegű nyereségrészesedést fi­zetnek a dolgozóknak. — Négy cipészbrigád versenye. A Kövendi Stándor Tolna megyei Cipész Ktsz-ben négy brigád tag­jai határozták el, hogy versenyt indítanak a szocialista címért. A brigádok munkáját rendszeresen értékelik. — Az idén befejezik a tamási tejüzem villamos berendezésének rekonstrukcióját. Az átépítés, fel­újítás munkálatait a múlt évben kezdték meg. — Szekszárd újságolvasó városi Amíg országos átlagban ezer la­kos 190 napilapot olvas, addig I Szekszárdon 261-et, — A Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben a ha­gyományok felgyűjtésével 60 új cikkféleség került bemintázásra. Ezek közül 20 népművészeti hím­zés, a többi szőttes.

Next

/
Thumbnails
Contents