Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-24 / 70. szám
1C65. március 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s T sz-kőművesek a esárdaépítkezésen Ä 6-os műút oldalában, Paiksnál modern fomájú, épülő ház tekint a Dunára, ősszel még semmit sem vettek észre az itt haladó járművek utasai, ma már azonban gom- taamóijára kinőtt a domboldalon és „félkészen” is kíváncsiságot gerjeszt az arra haladókban. Vajon mi lehet ez a községtől elég távol eső épület? A Paksi Halász Szövetkezet csárdája. Ha a csárda szót halljuk, mindig valami betyár szórakozóhelyre gondolunk, magyaros, népi díszítéssel, romantikus berendezéssel. Ma azonban már a halász- csárdák nem ilyen elgondolással és kivitelezéssel születnek, aminek egyik bizonyítéka az épülő paksi csárda. Helyét nagyszerűen kiválasztották. Nem az út mellé tervezték, mint az eddigiekben szokás volt, hanem a domb tetejére, amely majd a vendégeknek nagyszerű kilátást biztosít. A Paksnál lévő Duna-kanyar festői látványt nyújt. A legérdekesebb pedig az, hogy a halászcsárdát nem építőipari vállalat, vagy ktsz, hanem termelőszövetkezeti kőműves szakmunkások építik. Amikor a halászszövetkezet vezetői elhatározták, hogy megépítik a csárdát, elkészíttették a terveket a Tolna megyei Tanácsi Tervező Irodával. A Imre János villanyszerelő már a bekötési munkán dolgozik. több mint 1000 köbméter földet mozgatott meg és ezután az előkészítő munka után, októberben megkezdték az alapozási munkálatokat. Fritz János, a Vörös Csillag Halász Szövetkezet részéről són állandóan öt szakmunkás és öt segédmunkás dolgozik. Féhr József brigádvezető csoportja eddig még nem dolgozott ilyen nagy építkezésen, és a kezdetkor egy kissé megijedtek a munka nehezétől. Ma már olyan szakértelemmel folyik a munka, mintha mindig csak ilyen komoly építkezéseken munkálkodtak volna. Szinte kinőtt a földből a csárda, amely majd minden igényét kielégíti a vendégeknek. A tágas emeleti termekben, modern berendezés készül, és talán a paksi fiatalok egyetlen zenés szórakozóhelye lesz. A tervezésnek mindenre kiterjedt a figyelme. Az épület különböző helyiségeinek az elhelyezése a legcélszerűbb. A földszintén helyezkednek el a raktárak, irodák, a dolgozók öltözői, j az emeleten a három nagy terem, előcsarnok, a modern konyha és mellékhelyiségek. Az épület körül is komoly tereprendezést hajtottak végre, itt tervezik a gépkocsi-parkolóhelyet — körülbelül 50 gépkocsi számára. Lassan elkezdik a csárdához vezető út építését is és a tervek szerint június elején átadásra kerül a Paksi Vörös Csillag Halász Szövetkezet csárdája. Az Ezüst Kalász Tsz kőművesei derék munkát végeztek és a két szövetkezet vezetősége a segítség- nyújtás követendő példáját mutatta. Amikor a nyári munkála................. ,,, , .... . , tokát, a 96 férőhelyes itatásos t ervek elkeszultevel, nem talaltak vezeti, irányítja a munkát, amely kivitelező vállalatot & így szüle- gyorsan és pontosan halad. Csu- borLuneve1^ , epiteset befejeztek, tett az ötlet: Elmentek a paksi pán egy-két anyag beszerzésével 32 Ezüst Kalász Tsz-ben, segítsé- Ezüst Kalász Tsz-be és megbe- bajlódnak, de még igy is gyorsabb get nyújtottak a halászszövetke- szélték, hogy az ősszel felszaba- az építkezés üteme, mintha szak- zetnek Mire a nyári munkálatok dúló szakmunkásokkal építik fel vállalat készítené. Az ősszel még tsz.do]gozók csaJádi házainak a modem epuletet. semmi sem látszott a modem ° Tavaly augusztusban elkezdőd- épületből, ma már a belső mun- építésere kerül a sor, már javá- tek a munkálatok. Az épülő csár- kálatokat végzik a tsz kőműves- bán üzemel az új halászcsárda, da helyén álló házat lebontották, brigád tagjai. Az itt dolgozó hat-hét kubikos A kétmillió forintos beruházó- (Fertői) Zsoldos Lajos és Va.-gi János fűtésszerelők. A június elején átadáitu kerülő halászcsárda, Kétszer annyi szerződéskötés sertéshizlalásra a háztáji gazdaságokban Kedvezmények az üszővásárláshoz — A dombóvári járás áll az Tájékoztatást kértünk Tárnok Lajostól, az Állatforgalmi Vállalat igazgatójától a hízó állatok felvásárlásáról, illetve a szerződés- kötés eddigi eredményeiről, és különböző lehetőségek kihasználásáról. Az Állatforgalmi Vállalat igazgatója elmondotta, hogy sertés- felvásárlásból a kilátások alapján sikerült teljesíteni a tervet, hiszen az éves terv 70 százaléka már szerződésben szerepel. Igen örvendetes, hogy a háztáji gazdaságokból az idén sokkal több hízott sertést akarnak eladni az államnak, mint az előző esztendőkben; egészen pontosan kétszer any- ftyi sertés értékesítésére kötöttek szerződést a vállalattal, mint tavaly. A vállalat nem gördít akadályt az elé sem, hogy a korábbinál nagyobb súlyban adják el hízóikat a gazdák. Sőt, helyeslik, ha 110, vagy még inkább 120 kilós sertéseket értékesítenek. Ez is lehetővé teszi, hogy minél nagyobb meny- nyiséget vásároljon fel a vállalat sertéshúsból. A különböző megszorításokat, előnytelen feltételeket megszüntették, egyedül az a követelmény, hogy jó árut adjanak el a termelők, illetve hizlaló gazdaságok és gazdák. A megye járásai közül mostanáig a dombóvári járásban kötöttek legtöbb szerződést hízottsertés- eladásra: az éves tervnek csakelső helyen nem 80 százaléka már szerződésben áll. Igaz, hogy az állatsűrűség ebben a járásban a legnagyobb. Az Állatforgalmi Vállalat adatai szerint — állami gazdasági területet is beleszámítva —, 100 hold összterületre 21 hízót ad el a járás. A nem megfelelő tehenek és üszők kicserélésére lehetőség van, elegendő vemhes üsző áll rendelkezésre különböző gazdaságoknál, amiket a vállalat számon tart. Héthónapos vemhes üszőket tud adni a kiselejtezett jószágok helyett. Természetesen nagyon vigyázzanak a szövetkezetek, hogy csak úgy selejtezzenek, ha új tenyészüszőt állítanak be a kiselejtezett jószág helyére. Az üszővásárláshoz 32 százalékos kedvezményt kapnak; Igen jelentős kedvezmény az is, hogy az eddigiektől eltérően nem nézik a háztáji gazdaságokban, mióta nincs tehene egy-egy tsz- tagnak, csupán az a feltétele az üszővásárlásnak, hogy valóban szüksége legyen a háztáji gazdaságnak tehénre. A hízott állatok szerződésre történő felvásárlását úgy ütemezi az Állatforgalmi Vállalat a jövőben, hogy az év végére ne kerüljön olyan sok, mint eddig, mert torlódás keletkezik, a vágóhidak nem tudják feldolgozni az árut. Tehát a gazdaságok is úgy tervezzék a hizlalást, az állatok értékesítését, hogy az egyenletesen történjék egész évben. Népművészeti kiállítás Kurdon A felszabadulás 20. évfordulója Az összegyűjtött anyag szemlél- tiszteletére a kurdi művelődési teti a fafaragás fejlődését 1844-től ház nagytermében népművészeti napjainkig. Bemutatják még a kiállítást rendeznek. helyi népviseletet, hímzéseket és A kiállítás anyagát az úttörők, az iskolások kezemunkáját. a kézimunkaszakkör és az iskolai A kiállítás március 24-től ápri- politechnikai oktatás keretében lis 1-ig lesz nyitva, s díjmentesen készült anyagból állították össze, lehet látogatni. Megjegyzés: A két duzsi asszony SZTK-jához Az illetékességre nem akarunk jogot formálni, a szándék csupán annyi, hogy éppen az illetékesek figyelmét felhívjuk egy helytelennek látszó gyakorlatra, A következőkről van szó. Budai Andrásné és Farkas Jó- zsefné Duzson dolgozott, a termelőszövetkezet ottani üzemegységében. özvegyasszonyok mindketten. A férj után mindketten nyugdíj-jogosultak. Ennek megfelelően betegség esetén soha nem kellett a termelő- szövetkezettől kérniök beteglapot, mert a férj jogán mindkettőjüket megillette a társadalombiztosítás úgynevezett ipari formája. Amikor tehát szükségük volt rá, akkor orvosnál, gyógykezeltetésnél nem a termelőszövetkezetit, hanem az előbb említett utóbbit vették igénybe. Ök tudják miért, ez most más lapra tartozik. Tekintettel arra, hogy férjük jogán mindketten ipari biztosítottak, a közös gazdaság biztosítás címén mindössze havi 10.5 forintot vont le tőlük, ügy gondolták, a szabály az szabály és a tíz forint valahány fillér befizetése. illetőleg levonása ellen nem tiltakoztak. Bár azt is tudták, számukra ez az összeg ablakon kidobott pénz, mert érte sehol semmiféle ellenértéket nem kapnak. Tavaly azonban Kaposvárról ellenőr érkezett a termelőszövetkezetbe és megállapította a szabálytalanságot. Ennek megfelelően kötelezte a tsz-t arra, hogy Budai Andrásné, valamint Farkas Jánosáé esetében visszamenőleg a tíz és fél forint helyett a tsz- tagokra vonatkozó 37,5 forintot kell befizetni, illetőleg befizettetni. Ez ellen viszont a két asszony kézzel-lábbal tiltakozik. Arra hivatkoznak, hogy esetükben nem látszik igazságosnak a többi tsz-tagra vonatkozó rendelkezés, mert miután ők férjük után ipari biztosítottak, módosul a helyzet. Mégsem lehet tenni semmit. S a két asszony erre úgy döntött, kilép a tsz- ből. Most csupán az a kérdés; valóban nincs arra lehetőség, hogy indokolt esetben a szabályokat rugalmasabban alkalmazzák? — ir —
