Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

1965. március 21. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 9 I Ez a csoda tovább tar­---------------------------, tott három n apnál. Az emlékezetes esemény kedden játszódott le, de Medinán még mindig nem tértek napi­rendre fölötte. Mert ilyen még nem fordult elő. Az idősebbek emlékezetében több olyan histó­ria is él, amikor egy fiú meg­szöktetett egy lányt, hogy így erő­szakolja ki a házasságkötéshez szükséges hozzájárulást, arról azonban még a legöregebbek sem tudnak, hogy valaha is összefogott volna Medina fiatalsága, s együt­tes erővel szerzett volna érvényt az egyik legnemesebb emberi ér­zés, a szerelem jogainak. Most ez történt. Az előzményekről egy keveset: A szelíden emelkedő dombok tö­vében meghúzódó, kissé bezárt világú faluban, szinte mindenki tudta, hogy Jóska évek óta udva­rol Irénkének. Azt is sejtették azonban, hogy a szerelemből vaj­mi nehezen lehet házasság, mert a szülői előítélet, a régi hagyo­mányokban gyökerező szokás igyekszik megakadályozni. A va­gyon, a nagyobb darab föld, a gazdatradíció még tartotta magát. S Jóska szülei nem voltak gazdák. Az apa brigádvezető az állami gazdaságban. A fiú vasesztergá­lyos a gépállomáson. Rendes, be­csületes ember, szorgalmas, jól keres, ám úgy látszik, ez még ke­vés az üdvösséghez, az imponáló, a lány szüleinek is tetsző egzisz­tenciához, A két fiatal harcolt egymásért. Körömszakadtáig folyt a küzde­lem. Odáig eljutott már, hogy végső elkeseredésében Jóska egy­szer így szólt: — Irénke, hagyjunk itt mindent, fnenjünk el valahova, máshova, ahol nem áll az utunkba senki. Irénke megijedt. Szokatlannak tartotta, -amit hallott, vagy csak egyszerűen a falú szájától félt? Nem lehet tudni. Az emberi ér­zésben sosem könnyű az eligazo­dás. Csitította, nyugtatta udvarló­ját, — Várjál, legyél még egy kicsit türelemmel. Ha nehezen is, de bí­rom az otthoni légkört. Majd szó­lok, ha már nem bírom tovább.. i Közben az a bizonyos otthoni légkör egyre romlott. Megjelent a színen az első szülői jelölt. Tal­pig ember volt az is, de a húsz­éves Irénke semmit sem érzett iránta. Illetve egyet mégis: azt, hogy akarata ellenére hozzá akar­ják kényszeríteni, s ez még akkor is elnyomja a szív melegét, ha lett volna vonzalom benne. Ezt kö­zölte is egy levélben a fiúval, ke­véssel azután, hogy a két anya az ő nevében, névnapi ajándékot küldött a jelöltnek. Ezután követ­kezett a másik vőlegény, akit ta­lán életében sosem látott még a lány. Úgy látszott azonban, en­gedni kell a szülői akaratnak, s Irénke olyan ember felesége lesz, aki iránt semmit sem1 érez. A falu, de főként a medinai fia­talok, a szűkebb és szélesebb ba­ráti kör aggódva figyelte sorsukat. A szűkebb körhöz tartozott Schef- fer József, a községi KlSZ-szerve- zet titkára is, és fiúk-lányok szá­mosán. Jóska és Irénke mellettük voltak az első lázadók, a fiatalok feltétlen bizalmasai. Esti beszélge­tések során Scheffer József gyak­ran hallotta Jóska és Irénke pa­naszkodását. Érezte, tenni kell va­lamit, de maga sem tudta, mi le­gyen az. A halvány tervezgetés tulajdonképpen akkor ért szán­dékká, amikor megtudták, hogy a kijelölt más falubeli vőlegény, ha­marosan háztűznézőbe érkezik, s Utána, rövid időn belül megtart­ják az esküvőt. | Pattanásig feszült aot^a"" Otthon már szinte vigyáztak Irén- kére, a kapun is alig engedték ki. szöktetett a falu — Úgy tartották, mint a régi várkisasszonyt a toronyban — vé­lekedett egy idősebb falubeli. S aztán hozzátette: — Hogy ennek mi értelme van a mai világban? ... Megért hát az idő. Irénke két­ségbeesetten kérte Jóskát: — Ezt most már nem lehet to­vább bírni, tegyél valamit! Jóska szándékai tiszták és ne­mesek voltak. Feleségnek és nem szeretőnek akarta Irénkét. Ám azt is látta: a becsülete, munkás volta, s az, hogy szakmájával, munkájával elismerést szerzett magának, mit sem számít a meg- kérgesedett szívű szülők szemé­ben. — Elmegyünk a faluból, meg­esküszünk máshol — határozta el, azt azonban még nem tudta, mi­ként hajtják végre ezt a merész­nek számító tervet. Ám jelent­keztek mindjárt a barátok, a fia­talok. — Segítünk nektek — mondta ráncolt homlokkal Scheffer Jó­zsef, azon a hétfői estén. Kati és Kató, a két legtöbbet serénykedő barátnő, meg a többiek egyet­értőén bólintottak. A szökés tehát tervből, kivitelre váró ténnyé vált. Igen, de hogyan csinálják? Akkor sem gyerekjáték szembe­szegülni előítéletekkel, szokások­kal, ha az egész falu az ő pártju­kon áll. Az újat és mást akarónak mindig meg kell küzdenie saját igazáért. Izgalomban éltek egy es­tén át. Hétfőn mindössze annyi történt, hogy Irénke „véletlenül” kint felejtette a kabátját, s valaki ugyancsak véletlenül elvitte. A tettes ismert, s ez a csíny ponto­san beleillett a programba. Csak­úgy, mint a másik, amikor Kati így állított be a házhoz: — Irénke, add ide egy kicsit a sötétkék kosztümödet, meg aka­rom mutatni édesanyámnak. Olyat szeretnék csináltatni én is..: A szemét lesütötte, miközben beszélt, de a mama ebből semmit nem vett észre. Még bíztatta is a lányt: — Add csak oda nyugodtan, majd visszahozza.. ■ Megvolt tehát az esküvői ruha is. De a nehezén még nem jutot­tak túl: Hogyan hozzák ki írón­két a szülői házból, ahol szinte minden lépését vigyázták. A má­sik barátnő, Kató leleményessége segített, így nyitott be a család­hoz: kWWW' 1 — Irénke, Vali néni üzeni, fel­tétlenül menj el hozzá,’ de azon­nal. Igazítsd meg azt a mellényei amit a múltkor csináltál neki, mert a tizes busszal utazni akar. A varrónőt szólította a köteles­ség, a szülők nem mondhattak el­lent. Irénke tehát elindult, I Az Utcán a falú központ­1--------------------- jában tétlen fia­t alok sétálgattak, ők voltak az őrök. A templom környékén pe­dig ott állt a jelző ember. Neki az volt a feladata, hogy pontosan je­lezze, mikor indulhat az autóbusz. Az akcióba ugyanis bekapcsoló­dott az autóbusz személyzete is. Ök azt vállalták: pontosan az in­dulás idejére érkeznek a tanács­ház elé, hogy a két fiatal, meg a tanúk azonnal beszállhassanak, s indulhassanak Szedresre. Minden az előre elképzelt terv szerint tör­tént Alig telt el egy óra, s Irénke már, mint Jóska törvényes fele­sége lépett ki a szedresi tanács­háza ajtaján. Kevéssel az igen ki­mondása után látta az ifjú párt «EEfiClQGJgElQn Ütéstől a süketség és a vakság bekövetkezhet-e? emlékszik rájuk: —1 Teljesen megnyugodtak. Irén­ember széklete, torokváladéka, és vére. Terjedési módok: A beteg ürülékévell* váladékaival fertőződhet az ágyne-l* mű, fehérnemű, különféle használatig Kaptuk az alábbi levelet: „Milyen tárgyak. Szennyeződhet a beteg vagy# körülmények között jöhet létre tel- az ápoló keze. A piszkos kéz és a# jes süketség és vakság? Két nagy legyek közvetítésével a fertőző anyag# ütés érte baloldalt a fülemet és a élelmiszereinkre kerülhet és újabb szememet. Pillanatnyilag a nagy megbetegedést okozhat. A lappangási fájdalmon kívül nem történt sem- idő különböző, 15—35 nap között, leg- mi, pár órával később a fülem erő- inkább 25 nap. Fontosabb tünetek: sen elkezdett vérezni, azonnal or- Fejfájás, hasi fájdalmak, émelygés,i voshoz mentem. Egy héttel később hányás, hasmenés. Láz ritkán jelent- észrevettem, hogy valami nincs rend- kezik. Legjellemzőbb tünet a sárga­ben a bal szememmel, akkor is ság, amely a betegség 5—10 napján orvoshoz mentem, hosszas kivizsgá- kezdődik s amely napokig vagy hete- lás után szemüveget kaptam. Azóta kig is eltarthat. Előfordulnak sárga­több mint egy év telt el. A fülem ság nélküli, enyhe esetek, de máj­igen gyakran vérzik és nagyon rom- zsugorodással járó súlyos, halálos ese-# ük a hallásom, ugyanúgy a látási tek is! A sárgaság nélküli betegek a# zavarok is mindig erősödnek. A környezet szempontjából veszélyeseb-# hosszú orvosi kezelés sem hozott bek, mert a sárgasággal járó esetei kellő eredményt. Félő, hogy bekö- rendszerint kórházba kerülnek s így# vetkezik az, amitől nagyon félek, elkülönítve nem veszélyeztetik kör-\ elvesztem látásomat, hallásomat. Ez nyezetüket. a gondolat nagyon gyötör állandóan, A fertőző képesség tartama: leg-\ ezért az a kérésem hogy szívesked- alább két hét. A betegség általában* jék választ adni, hogy fenn állhat-e jóindulatú. A gyógyulás három-négy az a körülmény, hogy ütéstől sü- héten belül következik be. Az elhú- ketség és vakság következzen be. zódó esetek ritkák. Haláleset alig Egy hűséges olvasójuk.’* fordul elő. A betegség kedvező lefo­Kedves Olvasónk! Arra a kérdésére, lyása érdekében s mivel az a kez­a medinai tanács titkárnője. Igy*h°£y „milyen körülmények között jö- deti tünetek idején is erősen fertőz, 9hét létre teljes süketség és vakság” a beteget mielőbb szállítsuk kórház- #azt válaszoljuk, hogy igen sok körül- ba, ahol a szükséges teljes ágynyu-f _#mény játszhat szerepet, a teljes sü- galom, a megfelelő étrend és a szak-* kp árpán n KnlrWréP mpllptt ki-fketség és vakság kialakulásában. Ezek szerű gyógykezelés a legtökélcteseb- *te arcan a rxnaogsag eiiett ki iközött iegklsebt, szerep jut a külerő- ben biztosítható. Megelőzése: Minden egyensúlyozott, nagy nyugalom J Isstalci behatásoknak, hogy az ön sza- étkezés előtt és WC-használat után látszott. Mintha megváltozott |>vaival éllek az „ütésnek”. A íül és kezet kell mosni! A gyümölcsöt és a volna. .: í*a szem a „természet” által olyan ki- nyersen fogyasztható zöldséget (zöld­(Itűnően körül van bástyázva „csont- paprika, paradicsom... stb.) áramló J S most már talán ne is folytas- ((pajzsokkal”, hogy az ütésnek olyan vizben, erős sugárral alaposan mossuk ' suk tovább. Még csak annyit az ((hatalmasnak keU lennie, hogy e szer- meg. A közös beretva használata ti-' eddigiekhez, hogy mielőtt nász-llvek működését tönkretegye, amely los! A beteg környezetét gamma- f útra indultak vnlna Tnskn kóréh- <la sérült lél életben maradását is két- globulin védőoltásban kell részesíteni, f Útra indultak volna Jóska korab-Jgégessé <esz. Tenyér ütésétal ez a amely a betegség terjedését megaka- f bán megszerzett üdülői beutaló- isbiyog végkimenetel nem fordulhat dályozza. Az oltásokat díjtalanul kap- f iával. eev táviratot küldtek a te lő. csak ieen kirívóan ritka és sze- iák a veszélyeztetettek. iával, egy táviratot küldtek a (lelő, csak igen kirívóan ritka és sze- iák a veszélyeztetettek, szülőknek: , frencsétlen esetben... Ha például egy /bottal ráütnek az ember szemére, en- „Esküvőnket megtartottuk. Irén- )nek különösebb komoly kővetkezmé- ke és Jóska”; ínye nem lesz. A szemet egy igen . , .... , ferős csontgyűrű övezi. A szem mé­A fiatalasszony szülei persze ha- f iyebben fekszik normális körülmények ragszanak. Lehet, hogy a történ- fközött ezen gyűrűnél, a szem még tek már bántják is őket. De az idő fvissza is húzódhat a mögötte levő majd eldönti, kinek volt igaza. Jszemüregbe. így az ütés, még ha az . . , , , . , , , , , , , , \durva is volt, komoly bajt, vagy plá­Az ifjú pár bimbodzó boldogsága, i maradandó vak3ágot nem okozhat! s a később bizonyára érkező unoka r Egészen más eset, ha valakinek a pedig feledteti majd az esemé- f szemébe szúrnak. Ez a látás teljes A vesebetegség Kedves Négyszemközt! Karácsony óta vesegyulladásom van. Több mint egy hétig kórházban voltam vele. Két hónapig feküdtem. Nem szabad sós, fűszeres ételeket ennem, Alkoholt nem szabad innom. (Nem is szeretem!) Meg szeretném kér dezni, hogy mennyi idő múlva mú­lik el a betegségem és marad-e utána valamire (betegségre slb.) való hajlam? Az orvosok azt mond­t * nyékét S a most még bosszús szil” ^ romlását vonhatja maga után. Nem ták, hogy tavasszal ki kell vetetni ... . c \egyszer okozott halált a szembe erő­iok csatlakoznak a józan többség- _ ka,x,„u„ ____ ~ „„„„ _ J 0 \sen „bedofott esernyő vagy sétapal­hez, amelyik örül annak, hogy l Ca végi része. Minden a külerőszaki megkötötték ezt az igaz szerelmen * behatás erősségi fokától függ. Ugyan­fez áll a fülre vonatkozóan is. Lapos ftárgy erős ütésétől (tenyér) mara­alapuló házasságot. Szolnoki István * úandó süketség nem szokott előállni, * dacára az ön által említett vérzések- ' * nek sem. A sérüléseken kívül igen * sok betegségnek velejárója a teljes fsükétség és vakság. Különösen a fér­Fotói Túri .. mandulámat, de én nem szeret-, nem ezt, mert életemben egyszer ? volt tüszős mandulagyulladásom f (tudniUlik ettől kaptam a vesegyul-f ladást). Kérem önöket, írják meg, f fontos-e kivenni, vagy sem? Még * egyet szeretnék megkérdezni: Art-e a dohányzás a vese működésére, nagyon csekély mennyiségben? (Napi 2—3.)-----------= — --------=- ----------------- - — A vesegyulladás egy igen komoly U őző megbetegedések azok, amelyek- betegség. A vesének életfontos szere- < nek szindrómája (velejárója) lehet a pe van az emberi szervezetben, mint fsükétség és a vakság. Keresse fel a legfőbb elválasztó szerv, őrködik a (kórházunk kiváló fül- és szemorvosait, vér és a szövetek normális összetété- akik a valóság feltárásával aggodal- le felett. A vízbevitel, a táplálkozás, .mait el fogják oszlatni. a lélegzés, az Izzadás és bélműködés r következtében nagy Ingadozásoknak A járványos májgyulladás van alávetve. A vese feladata, hogy ezen nagy kilengések ellenére, a szef- Egy olvasónk írja: „A májgyulla- vezet víztartalmát állandó színvona- dás ragadós betegség-e? Olyan sár- ion tartsa azáltal, hogy egyszer nagy, ga lesz tőle a beteg, mint a sáf- máskor csekély mennyiségű vizet vá- rány. Hogyan kapja meg az ember? [ászt el. Ezen bonyolult folyamatok Mivel tudjuk a betegséget elkerül- elvégzésében működési zavarokat leg-/ ni, megelőzni? többször a fertőző megbetegedések, A járványos májgyulladás (hepati- leggyakrabban a skarlát (vörheny), a tis epidemica) fertőző jellegét (ragá- gennyes mandulák és gennyes fog- lyos voltát) csak az utóbbi évtizedek- gyökerek által okozott gyulladások, ben fedezte fel az orvostudomány, bizonyos mérgezések (alkohol, hi- Nem is olyan régen ezt a betegséget, gany, ólom stb.) okoznak. Az ön ese- amelynek legszembeötlőbb tünete a tében, amint levelében írja, a vese- sárgaság, az epevezeték elzáródásának betegséget a gennyes mandulák okoz- tartották, amelyet bőséges zsíros ét- zák. Azoknak eltávolítása mielőbb |kezés, gyomorrontás okoz. Az esetek feltétlenül indokolt. Az a megállapítá- kisebbik részében az epevezeték elzá- sa, hogy életében csak egy ízben volt rődása (epekő, daganat, májzsugoro- tüszős mandulagyulladása, még nem dás... stb.) is előidézhet sárgaságot, zárja ki a lehetőséget, hogy a man- de ez nem fertőző és nem járványos dula mélyebb szövetei ne legyenek májgyulladás! A sárgasággal járó be- gennyesen fertőzve. A műtéttel egy tegségek nagy többsége fertőzéses ere- állandó fertőző góctól szabadul meg. detű. A betegség előidézője, a leg- Mielőbb vétesse ki manduláit, hogy) parányibb kórokozók, az úgynevezett azok fertőződése mielőbb megszűnjön!) rvírusok csoportjába (A és B vírus) A dohányzásról bármilyen keveset) ftartozik. A fertőzés forrása, a beteg cigarettázik naponta, szokjon le. )

Next

/
Thumbnails
Contents