Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
2 TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG 1065. március 18. UPI amerikai hírügynökség pán annyit jegyez meg, hogy >nai tanácsadódnak számát, ismeretes, a délvietnami Növelik az amerikai katonák számát Dél-Vietnamban Washington (MTI). Amerikai hivatalos körökben kedden este hivatalosan is bejelentették, hogy az Egyesült Államok Johnson tábornoknak, a szárazföldi hadsereg vezérkari főnökének javaslatára növeli Dél-Vitnamban állomásozó helikopter-alakulatainak és I Min szemleútjáról visszatért Johnson tábornok hétfőn számolt be tapasztalatairól Johnson elnöknek, McNamaxa hadügyminiszternek s a fegyvernemek vezérkari főnökeinek. Az újonnan Dél-Vietnam- ba küldött helikopterszázadok pontos számát nem közölték. Az su- inAz amerikai „tanácsadók” vallatnak egy „partizángyanús” vietnami parasztot. délEgybeterclik s a lakóhelyükről elhajtani készülnek falvak lakóit. a „gyanús” den század' 25 helikopterből áll s hogy jelenleg körülbelül 400 amerikai helikopter teljesít szolgálatot Dél-Vietnamban. Ezen a közvetlenül amerikai parancsnokság alatt tevékenykedő helikopterek értendők, — az adat nem vonatkozik a délvietnami kormányhadsereg rendelkezésére bocsátott helikopterekre. Ami a „katonai tanácsadók'* számát illeti, hivatalos körökben csupán annyit árultak el, hogy 200—300 ember Dél-Vietnamba küldéséről van szó. Egyben azt is közölték, hogy a hetedik amerikai flotta repülőgépei és rombolód már hosszabb idő óta rendszeres őrjárataikat végeznek a vietnami partok előtt. A délvietnami Da Nang-i támaszpontra érkezett amerikai tengerészgyalogosok közül a második katona is életét vesztette. Ugyancsak amerikai golyó oltotta ki életét. A „véletlen baleset” körülményei szinte teljesen megegyeznek a napokban lezajlott hasonló incidensével. A támaszpont közelében lévő egyik dombra négy főnyi amerikai őrséget küldtek ki. Az amerikai katonák zajt hallottak és hárman felderítő körútra indultak. A dombon maradt negyedik katona visszatérő társait partizánoknak nézte és tüzet nyitott rájuk. Az egyik a helyszínen meghalt, a másik súlyosan megsebesült, a harmadik könnyebb sérüléseket szenvedett Újabb tiltakozások Tovább gyűrűzik a városokban és falvakban az amerikai imperialisták vietnami agressziója elleni tiltakozás. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, a társadalom valamennyi rétegének képviselői őszinte felháborodással bélyegzik meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság békés falvaik városait pusztító bombatámadásokat, az amerikai tengerészgyalogosak . délvietnami partraszállását a fokozódó imperialista beavatkozást A Mecseki Szénbányászati Tröszt pécsi és komlói üzemeinek röpgyűlésén tizenötezer bányász tiltakozott a nemzetközi jog, az Indnkínával kapcsolatos genfi egyezmények durva megsértése ellen. A mecseki bányászok a szolidaritás erkölcsi megnyilatkozásain kívül a háború okozta károk helyreállításához nyújtott anyagi hozzájárulással is bizonyságot adtak internacionalista gondolkodásukról, segítőkészségükről. Eddig több mint százezer forint gyűlt össze szolidaritási számlájukon, s egyedül a Kossuth bánya ötvenes számú szocialista munkabrigádjainak tagjai tízezer forintot ajánlottak fel a nemes célra. Iseménpk SOROKBAN Saskatchewan kanadai tartomány miniszterelnöke kijelentette, hogy a tartományban 36 ezer indián és mesztic legalább olyan nehéz helyzetben él, mint az ala- bamai négerek. A beszéd a tartomány törvényhozó gyűlésében hangzott el, amikor megvitatták az indiánok és meszticek ügyeivel foglalkozó különbizottság felállításáról szóló törvényjavaslatot. * Egy névtelen levélíró kedden ismét felajánlotta, hogy visszajuttatja a három és fél éve etiópot világhírű Goya-képet, Wellington herceg 140 000 fontra biztosított portréját. Az ismeretlen levélíró csupán azt követelte, hogy a képet állítsák ki jótékony- sági gyűjtés céljából és ne indítsanak rendőri vizsgálatot. A képtolvaj eddig ötször írt egy kis londoni hírügynökségnek. Legutóbb 1963. december 31-én jelentkezett. Azt írta, hogy mivel a múzeum a képért nem hajlandó válságdíjat fizetni, az ügyre „alszik egy évet’’. * Szerdán Japán egész területén 2—24 órás sztrájkba léptek a bányászok, a mozdonyvezetők, a vasúti javítóműhelyek dolgozói, a postások, a tanítók, a vegyipari, gépipari munkások, a vasasok és más szakmák képviselői. Az idei tavasz második nagy munkásakciójának célja a béremelés, a garantált bérminimum megállapítása, az állami alkalmazottak sztrájkjoga, a társadalombiztosítás és a nyugdíjügy megjavítása. * Spaak belga külügyminiszter szerdán a NATO párizsi állandó tanácsának ülésén ismertette az európai atomfegyvermentes övezet létesítésére vonatkozó Ra- packi-tervet, a lengyel külügyminiszterrel Brüsszelben folytatott tárgyalásai alapján. A belga külügyminiszter hangsúlyozta. hogy a békés együttélés jelenlegi légköre kedvező lehetőséget nyújt a Rapacki-terv és általában a Kelet és Nyugat közötti problémák közelebbi megvizsgálására. Spaak hangsúlyozta, célszerűnek tartja az ilyen irányú megbeszéléseket a szocialista országokkal. * A Német Demokratikus Köztársaságban mélységesen elítélik azt az újabb bonni provokációt, hogy április 7-re Nyugat-Berlin- be hívták össze a Bundestagot. Az NDK fővárosában megjelenő Berliner Zeitung a lakosság különböző rétegeihez tartozó nyugatberlini polgárokat szólaltat meg. Ezek aggodalmuknak adnak kifejezést az újabb bonni provokáció miatt. Elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a berlini Passier- schein-egyezményt, amelynek alapján a város két részében lakó rokonok újra láthatják egymást, nem szabad semmiféle provokációval veszélyeztetni. * Péter János külügyminiszter április 7. és 9. között dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság külügyminiszterének meghívására hivatalos látogatást tesz Ausztriában. * A Rudé Právo, a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja szerdai számában közli, hogy a párt elnöksége március 16-án ülést tartott, amelyen meghallgatta a kommunista és munkáspártok Moszkvában tartott tanácskozásáról szóló beszámolót * Március 18-án parlamenti választások kezdődnek Kongóban (Leopoldville). A választók feladata az lenne, hogy megválasz- szák a nemzetgyűlés alsóházának tagjait, valamint a tartományi törvényhozó szerveket. Csőmbe és klikkje arra szeretné felhasználni a választásokat, hogy megerősítse helyzetet az országon belül, s némi törvényes színezetet adjon az amerikai fegyverekre támaszkodó uralmának. A kongói helyzetet figyelemmel kísérő nemzetközi megfigyelők egyetértenek abban, hogy a március 18-án kezdődő választások nem jelentenek többet, mint újabb bizonytalanságot Kongó életében. Hazautazott a szovjet nőküldöttség A nemzetközi nőnap és hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Magyarországra látogatott kétszáz szovjet asszony és leány csaknem kéthetes itt-tartóz- kodás után szerdán reggel elutazott Budapestről. A Keleti pályaudvaron a szovjet vendégek búcsúztatására megjelent Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Ortutay Zsuzsa titkár, Szabó Piroska, a budapesti nőtanács elnöke, továbbá a nőmozgalom számos ismert képviselője. Ott volt V. A. Guszev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, J. T. Gye- nyiiszova, a szovjet nagykövet felesége és a nagykövetség több tagja. A magyar asszonyok és leányok nevében Barna! Albertné. a budapesti nőtanács titkára búcsúzott a kedves vendégektől. A szovjet nők felvirágzott bé- kevonata a katonazenekar hangjaira hagyta el Budapestet. Egy édesanya, aki gye -lekéivel élte át egy „rókalyukban” az egyik USA helikopteriámadást. Jltai uzsorásaik Azt hinné az ember, kiveszett már a fajtájuk, mert a harpago- nok kora lejárt. Megszűnt az a társadalmi alap, amelyik lehetővé tette működésüket, az új korszak becstelenséggé degradálta a hajdan még imponáló emberi tulajdonságot: aki borsos kosztkamatra adja pénzét, az ma már méltán érdemli ki mindannyiunk megvetését* Ám, a fentiek ellenére ma is élnek még közöttünk olyanok, akik ájtatos ábrázattal, a jó lélek és segíteni kész ember leplét öltve magukra, valósággal kizsigerelik, aki kezükbe kerül. Csak most nem pénzt adnak ki borsos kamatra, hanem a házukban fellelhető szabad helyekkel manipulálnak. Azokról a háztulajdonosokról és nem ritkán állami házban lakó főbérlőkről van szó, akik a lakáshelyzet megoldatlanságát kihasználva nehéz pénzekért adják bérbe felesleges szobáikat, vagy éppen ágyaikat, Számuk az utóbbi néhány évben nemcsak a nagyvárosokban, hanem Szekszárdon is megszaporodott, s minden olyan helyen, ahol az iparosodás, vagy más következtében a lakosság száma a korábbiakhoz képest gyarapodott és gyarapszik. Kik ezek az emberek? Megtalálható közöttük minden rendű-rangú és foglalkozású. Miért teszik amit tesznek? Ha őket hallgatjuk, azt mondják: rászorultságuk kényszeríti a szobák vagy ágyak kiadására. Ha viszont így nézzük, hogy például Szekszárdon, a Beloiannisz utcában, majdnem tenyérnyi, dohos, piszkos, mállóit vakolaté lyukért havonta 300 forintot kérnek el, nem mondhatunk mást, mint az, hogy ez bizony uzsora, a javából. Ugyancsak Szekszárdon, az Arany János utcában jártunk egy ilyen, örökké kiadó lakásban. Hogy valamikor mi lehetett, nem tudtuk megállapítani. Lehet, hogy laktak benne, de az is lehetséges, hogy nem. Egy bizonyos: csak olyan ember költözik bele, akit a kényszerűség rávisz. Mert sem villany, sem víz nincs benne, sőt az ablakot is lefelejtették róla. A tulajdonos azt mondta, nem fontos kibérelni. Ha nem tetszik, jön majd más, aki szíves-örömest megfizeti érte a havi 300 forintot. Azóta bizonyára került bérlője. Sajnos, sok példát lehetne felhozni. Most azonban inkább hagyjuk a részleteket, s nézzük ezt a problémát másik oldalról. Kétségtelen, hogy a magánházak tulajdonosai szabadon rendelkeznek azzal, ami az övék. Ez a szabad rendelkezés azonban aligha jelentheti, hogy a szűkös lakás- helyzetet és a város növekedését kihasználva bárki indokolatlanul felsrófolja az albérleti díjakat. Ez törvényellenes, hiszen néhány éve napvilágot látott egy rendelkezés, amelyik részletesen szabályozta, milyen feltételek mellett adhatják ki szabadon álló lak-
