Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-16 / 63. szám
4 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. március 10. Gazdasági alapfogalmak A termelékenység Széles körökben ismert Leninnek az a megállapítása, hogy a munka termelékenységének növekedése a legdöntőbb az- új társadalom, a szocializmus győzelme szempontjából. A munkatermelékenység a termelőerők (az emberi munka, a különféle gépek és eszközök) hatékonyságát fejezi ki. Ha egységnyi munkaidő — például egy óra — alatt a korábbi egy darab termék helyett ugyanannyi élőmunka-ráfordítással kettőt állítanak elő, a munka termelékenysége kétszeresére nőtt, és így felére csökkent az egy termék gyártásához szükséges munkaidő. Az így megtakarított munkaerővel vagy az adott termék termelését növelik, vagy más termékek — például új cikkek — előállítására fordítják. Látható, hogy a termelékenység növekedése közvetlenül hat a társadalmi termék és így a nemzeti jövedelem nagyságára. A termelékenység ilyen általános megközelítésben talán nem is tűnik túlságosan bonyolultnak, de amikor megpróbáljuk kiszámítani, egy sor probléma bukkan elő. Ha például megszámoljuk az egy gépen egy óra alatt előállított munkadarabok számát, ez pontosan tükrözd a termelékenységet. De hogyan hasonlítsuk össze mondjuk egy vasesztergályos munkájának termelékenységét a kohó mellett dolgozó munkás teljesítményével? Vagy hogyan fejezzük ki sok ilyen egymástól eltérő jellegig, termelékenységi mutató összegezésével az egész népgazdaság termelékenységét? Ez bizony így nem sikerülhet. Mérhetjük azonban a termelékenységet úgy is, hogy ki számítjuk, mennyi az egy munkás által 'egy óra vagy egy nap alatt előállított termékek értéke. Ez a számítás sok nehézségen átsegít, hiszen így összehasonlíthatjuk az öntő munkájának és például a gyógyszergyári munkás munkájának termelékenységét. Amikor pénzben számolunk. nem okoz gondot, ha az egyik termék nehéz öntvény, a másik meg esetleg kényes gyógyszer. Bár itt más probléma is adódhat. Mert például ha az öntvénybe valamilyen ok miatt olcsó hazai ötvözőanyag helyett külföldi anyagot használnak, ez a termelékenységen valójában nem változtat, de az értékben számított termelékenység mégis növekedést mutat: az egy munkásra számított termelés értéke a szóban forgó termékből a korábbinál nagyobb lesz. Csak egy töredékét soroltuk fel a termelékenység kiszámítása körüli problémáknak, hogy érzékeltessük: a számítások nem mindig tükrözik pontosan a valóságot. Pedig nekünk a termelékenységnövekedés valóságos tükrére van szükségünk. Hogyan érhetjük ezt el? Úgy, hogy több oldalról, több mutató segítségével vizsgáljuk a termelékenység alakulását. Megnézzük, hogy az adott területen melyik számítási mód tükrözi legjobban a valóságot, s ezt segítségül használva keressük a technika fejlesztésének, a munka ész- szerűsítésének, a termék jobbáté- telének útjait és fellépünk az ellen, hogy egyesek anyagi előnyökhöz jussanak a mutatószámok körüli „mesterkedések” révén, a látszateredmények helyett mindenütt a termelőmunka valóságos hatásfokának a növelését helyezzük a figyelem központjába. B. Gy. BMKTIENTEN 8. — Az ördög vigye el, teljesen tiszta az idő! — káromkodott Clark oroszul. Amióta elhagyta rejtekhelyét, John Fine vendég- szerető házát, nemcsak hogy kizárólag oroszul beszélt, de nagy akaraterővel kényszerítette magát, hogy oroszul is gondolkodjék. Felállt, odalépett a határra néző padlásablakhoz, letörölte róla a port és a pókhálót, s szinte hozzátapadt az üveghez. A ragyogó holdvilágnál tisztán kivehető volt a vasúti híd, amely a Tiszán át a Szovjetunióba vezetett. Közvetlenül a híd mögött, a folyóparti kertek feketén bólogató fái mögött terült el Jávor városa; ide kellett átjutni Clarknak és Grabnak. A téglagyár hatalmas kéménye, a régi kolostor kupolája sötéten emelkedett ki a világos háttérből ... A házak bádogteteje fémesen csillogott a holdfényben. Az állomás különböző színű jelzőlámpái egy nagy város jelenlétéről árulkodtak. Clark a fényképekről jól ismert régi városháza magas tornyán még az órát is látni vélte. Magas vasoszlopokra erősített nagy erejű fényszórók négy oldalról ontották fényüket a nagy vasúti csomópont elágazó vonalaira, a fehér kőből épített négyemeletes állomásépületre, a szivattyúházra, a fűtő- házra. Clark oktatói mindent elkövettek, hogy Clark minél többet tudjon Jávor városáról és a város lakóiról, hogy számíthasson a cinkostársakra, hogy minden reménye meglegyen a sikeres határátlépésre. És mégis... Clark nem volt tökéletesen biztos küldetésének sikeres kimenetelében. Milyen közelieknek tűnnek innen ezek a jávori házak, ezek a szikrázó, meleg fények... Normális körülmények között fél óra alatt ed is lehet érni őket. De ki is feláldozta volna, csak hogy tudja, mennyi időt vesz majd magának nyugodt életet biztosít- igénybe, mennyi energiába kerül, hasson Jávorban. Ha valaki még ezt a jelentéktelen távolsá- olyan erős ellenféllel áll szemgot titokban áthidalja! S amellett ben, mint a szovjet államvédel- fennáll az a lehetőség is, hogy mi szervek, annak ravasznak kell Jávorban már minden részleté- lennie, annak semmitől sem ben ismerik a tervét: a szovjet szabad visszariadnia. feEdSeíÓk™a f“atégiai Clark számított arra, hogy szolgálat” Vezetősége 'is tiszta- nyomukra akadnak. Graban van Hiszen éppen ez az ^ nem kísérőnek vitte magá- oka annak, hogy a tehetségtelen yal’ mint ,abo^ Grab gondolta, és ostoba John Fine most wa- ,azfrt; £ogy félrevezesse shingtoni, magas állású protek- a hnfaroroket Clark mar jo elo- torainak jóvoltából Budapesten re gondoskodott arról, hogy Grab, élvezheti a tavasz minden gyö- telie^tese utan rmnyörét, neki meg, a tehetséges, nel előbb a hatarorok kezebe ke- okos Clarknak ezen a barbár múljon. Abban brztos volt h^ vidéken az eletet kell kockáztat- k™ik _ ^ját jószántából szét fogja harapni a méregfiolát, hima. Hirtelen hogy veszélyes területre kalanrajtakapta magát, szén más kiútja nincs, élve nem doztak a gondolatai. Gyorsan el- adhatja ™^™gát A háború lépett az ablaktól. Nem hitte ff* egy bu.rfe1 volna, hogy rajta is úrrá lehet teletett szolpdatot, gyujtogailyen hangulat, hogy egy pilla- ^sl^Vuíc-üiláVa lőtt agyon natra is megtorpanhat. S külö- nyezspen, tue, tszamra lőtt agyon nősen most, legnehezebb vállal- tel]eSen artatlan kozásának kezdetén, a szovjet embereket. föld küszöbén. Micsoda ostoba- Clark tizenöt éven át gyako- sag! Mint egy taknyos gyerek, rolta magát, tizenöt éven át kény- U8Ü!r víselkedik! szeri tette idegeit és érzéseit, hogy Megborzongott, gondolatban hideg, számító eszének engedel- alaposan lehordta magát, majd rnes szolgái legyenek. Clark hi- hatso^ zsebéből előhúzta konyakos heteden eredményeket ért el fiaskóját, és egy jót húzott be- ezen a téren, de mint a mai ole' .... . . eset is bizonyítja, még mindig Na komám szólt, vissza- előfordult, hogy nem tudott uraicsavarva a dugót — eddig még kodni magán. Most is ahelyett, minden jól ment. Az első sza- hogy nyugodtan aludna, vagy kaszon már túl vagyunk. legrosszabb esetben még egyszer Grab csak mogorván nézett pontosan ellenőrizné, nem csú- maga ele, egy szót sem válaszolt, szott-e be valahol valami hiba Negyszogietes állkapcsával gépié- a számításába, mindenféle veszé- sen őrölte az ételt. A jelen pil- lyes gondolatokat forgat a fejé- lanatban nem érdekelte más, ben, s irigyli John Fine-t, aki csak az^ a darab füstölt kolbász, most biztosan nyugodtan alszik amit meg meg szándékozott enni. kényelmes ágyában. „Állat!” — szögezte le magá- _. , bán Clark, akiben undort keltett Tjzenot evvel ezelőtt Franklin Grab csémcsogása. ló!” Clark Barom ví-ri Clark ezredes úgy határozott, ” ’ V 21 oogy egyetlen fiát beadja egy bizalmas jellegű, amerikai „collenagyszabású terveiben S?tar3^UhiE'ESF Ötota? A tiä£t éveíüú«- helvi viszonvokkii a - t ,a teának a rendes tantárgyakon kíeS7ff vül egész sor különleges dolgot iával ismerőé omkellett elsajátítania, öt év alatt al .frnfer (Jobb mint megszerezte az általános középZThZ atve- iskolai végzettséget, és attól fogS batarof % ,a va teljes egészében átállt a kjaTtT^Ä nehezebb területen - OroszorkaocsolatötT^ r^fnnvír - sasban - végzendő titkos szolrégi LmtjávL és komájává ^fr,mŰvésZetönek tanuimányo- ugyanazon az úton. amelyen odaérkezett, visszatérhet Magyaror- ,A „college”-ban fontos tan- szágra. Abban az esetben, ha a fárSy v°lt a Szovjetunió Kommu- felaclatát teljes sikerrel oldja nista Pártjának története, a szov- meg, vagyis ha Grab John Fine Jet állam története. Clark ala- utasifásait a legpontosabban tel- Posan áttanulmányozta „A kom- jesíti, dollárban egy nagyobb munista kiáltvány”-t, nagy részét összeget kap kézhez, és megváló- szóról szóra is megtanulta, rög- síthatja régi vágyát: családjával zítette agyában a párt történeté- együtt kiutazhat Amerikába. nek fontosabb dátumait, renge- John Fine még azt is előírta fog. szovjet könyvet olvasott ere- utasításaiban, mit kell tennie detiben. M>anul.t sok orosz és Grahnak, ha a szovjet határőrök szov-!et dalt, tanulmányozta a kezébe kerül. Ebben az esetben sz°vjet emberek életét és szoká- végeznie kell önmagával. Ehhez fff. gyűjtötte a jellegzetes orosz elég, ha szájába veszi inggaüérja kifejezéseket, szólás-mondásokat, csücskét, és az abba beievarrott közmondásokat, megfigyelte, ho- méregfiolát szétharapja. Ha arra gyan beégetnek egymás között kerül a sor, hogy Jaroszlav az , egyszerű orosz emberek. A Grabnak végre kell hajtania ezt >*college’-ban — ez már magától az utasítást, úgy hátramaradt értetődik — megtanulta a szí- családtagjainak, kik jelenleg egy nészi mesterségét is, kitűnő célkodnak, a megállapított összeg re tett szert’ mergeket tudott ké- tízszeresét fizetik ki. Ha azonban szíteni, és még sok egyebet meg- Grab élve kerülne a szovjet ha- tanult. Elsajátította a mozdony' akkor családja lakatosi mesterséget, az autóve- nemcsak, hogy egy fillért sem . . , , , ,, kap, hanem a legkegyetlenebb tes1, a borbély mesterséget, megtorlást kell elszenvednie. Mérnöki, műszaki dolgozók között Clark kísérőjére pillantva, gú- épp olyan otthonosan érezte ma- nyosan elmosolyodott. „Barom — gát, mint katonák között. Szűkgondolta magában hát nem s£g esetén felléphetett volna mint tudja megértem, hogy akar sí- . , ,. , kerül a vállalkozás, akár nem, Clrkuszi artista vagy mint tan- neki el kell tűnnie a föld színé- góharmonikás, sőt, akár számtanról?!” Mit számít egy ilyen sen- tanárnak is elmehetett volna, leinek, egy ilyen Grabnak az élete? Clark akár tíz ember életét (Folytatjuk) IRTA: HUNYADY JÓZSEF RAJZOLTA: FRIEDRICH GABOR
