Tolna Megyei Népújság, 1965. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-03 / 52. szám

1965. február 3. TOLNA MEGYEI NÉPOJSAO 3 INTÉZKEDÉST! Hol a korai borsóvetőmag? Tegnap, március 2-án indula- miféle elmarasztalásnak. Január tos telefonbeszélgetés zajlott le a 25-én közölték a dombóvári •(- MÉK-központ és a Dombóváron központtal, hogy megrendelnek székelő vetőmagtermeltető és el- 400 mázsa korai expressz borsót, látó vállalat között. Erre azért Feltüntették, hogy ezt a meny­került sor, mert itt az ideje a ko- nyiséget egy tételben, a duna- rai expressz borsó vetésének, és a földvári raktárba kérik. De ve- közös gazdaságok még nem ren- tőmag még ma sincs. Állítólag delkeznek a szükséges vetőmag- félreértés történt és megkezdö- gal. Joggal lehet attól tartani, dött a félreértések tisztázása, hogy valakiknek a mulasztása Viszont miért a 24. órában? Miért folytán a termelőszövetkezetek- nem előbb? ben ezzel a máris sürgős munká- j Aközös gazdaságok érdeke val megkésnek. * .. „ . ^ , A MÉK még idejében megtette sürgős és nagyon gyors mtezke- a kellő intézkedéseket. Jogilag, dést követel, formailag tehát nincs helye sem­— ír — 40 000 hold új szántóterület 1962-től 2500 község határában vizsgálták felül a földek rendeltetésszerű használatát A földvédelmi törvény érteimé- termőképességét. Talajjavítást ben ez év végéig az ország egész 360 000, talajvédelmi intézkedése- területén felül kell vizsgálni a két 270 000 holdra javasoltak, földek rendeltetésszerű használa- pontosan meghatározva az alkál­iét, Ezt a munkát az erre a célra mazandó módszereket is. létesített bizottságok 1962-től a----------------------------------------------­múlt év végéig 2500 községben, összesen több mint tízmillió hol­don végezték el. A felülvizsgálat már eddig is sok eredményt hozott a mezőgaz­daság, s így az egész népgazda­ság számára. A bizottságok sok helyen megállapították, hogy az ésszerű földhasználat érdekében meg kell változtatni a művelési ágat, s ezeknek a különböző vál­toztatásoknak a következtében összesen 40 000 holddal növeke­dett, illetve növekszik a szántó- terület. Az új szántók legnagyobb része eddig rét, vagy legelő volt, különböző forrásokból megnőve­Díszünnepséget rendeznek a nemzetközi nőnapon Március 8-án, hétfőn este 6 órai kezdettel a városi művelő­dési házban a nemzetközi nőnap tiszteletére díszünnepséget rendez a városi nőbizottság. Az ünnepi beszédet Kerekes Miklós elvtárs a megyei pártbizottság osztály- vezetője tartja. A díszünnepség után a Pécsi Nemzeti Színház művészei két órás műsor keretében szórakoz­tatják majd a résztvevőket. A kedett az egész mezőgazdaságilag. műsorban fellépnek: Pécsi Ildikó, művelt terület is. A bizottságok . Pataiky Ottilia, Mester István, Ivá- javaslatai alapján az illetékes i nyi József, Mendelényi Vilmos, Papp István művészek. és Kardos György szervek csaknem 30 000 holdnyi parlagföld megművelését rendel­ték el. Ezek a parlagterületek fő­leg az északi megyék dombos vi­dékein, a nagyobb ipartelepek környékén fekszenek, s műve­lésüket évek óta elhanyagolták. Egy részüket most erdősítik, a többin pedig a helyi körűimé- A . _ ___,___. . , . n yéknek megfelelő művelési ágati * hl+V-enuaZ alakítanak ki. További csaknem lden 18 megrendezik a tűzoltók EMBEREK KÖZÖTT: A naki kettesfogat kilenc elnök és titkár próbált birkózni a helyi ügyekkel, s bele­tört a bicskájuk. Ök tizedik esz­25 000 hold gyarapodást jelent egyes községek indokolatlanul nagy belterületének csökkentése. A felülvizsgálat során a bizott­ságok azt is megállanítiák, hogy hol lehet talajjavítással, illetve versenyeit. A korábbiaknak meg­felelően ez alkalommal is minden járás tűzoltói összemérhetik fel- készültségüket, tudásukat. A szék I Kit npU' Ricsovics József és jele inkább az, hogy a szót mind- mondják róla: kitűnő törvény- és 1 Szebeni Kálmán. Nem járt át is veszi. jogszabályismerő, úgy dolgozik, sokat mond, még akkor sem, ha — Egy év alatt tudomásom sze- hogy azt néha tanítani sem ár- hozzátesszük, hogy Ricsovics Jó- rint.6000 üdítőitalos és 2500 szódás- tana. S mégis olykor meg kell zsef tanácselnök, Szebeni Kálmán üveg tört össze rajta. Legutóbb a védeni. Mi erről az ő véleménye? pedig titkár Nakon, Tolna megye Déryné Színház autóbusza állt — Nem könnyű dolog igazságot egyik félreeső községében, ahova kényszerpihenőre az udvarban, tenni. Gyakran magam sem tu- szerintük csak akkor járnak más- Azt is az út tette tönkre. dóm, mit miért kapok. Előfordult honnan, ha közelebb nincs dől- Azt már majdnem egymás sza- például, hogy egy vita nyomán guk. Az elnök fiatalos, kövérkés, vába vágva hajtogatják, mit tét- megharagudtak rám, s kevéssel pirospozsgás az arca. A titkár vé- tek már az út megcsinálása re- később meg jutalomüdülésre küld- konyabb, talán csendesebb hangú ményében eddig, még teljesen tek a Szovjetunióba. Ennek is, is. öreg „bútordarabok”. Előttük eredménytelenül. annak is örültem. A vitából kö­Furcsa két ember. A beszélgetés vetkeztetést vontam le a jövőre közben olyan gondolat fészkelő- nézve, a jutalomból meg azt, hogy dött bennem, hogy akarva, aka- elismerik a munkámat, meg- tendeje intézik Nak dolgait, s ratlanul kettesfogathoz hasonlí- becsülnek, egyenesben, állva maradtak. Ha tottam őket. Olyan pároshoz, ame- Még annyit róla: járáshoz akar­jál meggondoljuk, olyan örökség lyiknek mindegyik tagja egyet ták vinni titkárnak, de nem után, amilyet ők vettek át, nem akar. A nagy akarásba aztán hagyta Nakot. volt könnyű helyben maradni, időnként becsúszik néhány félre- — Hova ment volna? — évődik Nekik sikerült. értés. Nem ők értik félre a dől- mindkettőnkkel az elnök. Hozzá­A járási tanács titkára úgy vé- gokat, hanem az ő szándékaikat, nőtt már ehhez a faluhoz. Nagy- lekedett róluk, ahogy a nehéz, de Ilyenkor kirobban a vita. Leg- kanizsát is otthagyta miatta... pontos emberekről szokás szólni, utóbb egy dűlőúton vitatkoztak. Nagykanizsán városi titkár volt. Ok meg azt mondták: maguk sem Az elnöknek tulajdonították a Bizonyára nagyobb távlatokat és tudják magyarázatát adni, hogyan termelőszövetkezetben előfordult lehetőségeket láthatott maga előtt, maradhattak meg abban a falu- hibákat. így beszélt a vitapartner: mint ebben a faluban. Huszon­— Ha te nem szólsz bele a dől- hatodik esztendeje közigazgatási az ember, s a tizenötödik évben dön­tött úgy, hogy visszamegy oda, hl plnhlí hallnatntt Mit mond- ahol mint gyakornok kezdte a Hf CIHUK lldliyaluli. az em_ pályát. A miértre ne keressünk va­— de mit csináljunk? Az emberi t,er igazságtalan vádra? Helyette laszt, emberek választásait gyak- természet olyan, hogy ritkán nézi azonban szólt a beszélgetés har- ran nehéz megmagyarázni, el a nem tetsző dolgokat. Itt van rnadik résztvevője, idősebb pa- A „hivatalos hangot” tréfálko- például ez az úthistória... rasztember: zás váltja fel. A közigazgatási Várakozóan a titkárra néz, — Nem tudod te, mit beszélsz, gyakorlatból említenek tréfás mintha azt latolgatná, érdemes-e Nem ártott nekünk Ricsovics, bár eseteket. Derűt keltő például a elsorolni megint a már annyi- néha hallgattunk volna rá... falutól 500 méterre fekvő Inám szór elmondottat. Szebeni Kálmán A titkárnak meg időnként égé- helyzete. Postája, iskolája, tej­bólint, ám a tökéletes egyetértés szén kellemetlen a helyzete. Azt csarnoka, üzlete Nakon van. A villanyt is innen kapta. Tőle kö­Megkezdte munkáját a megyei igazgatási állandó bizottság A megyei tanács vb. igazgatási kára, tagjai Kollár Ernő és Kiss osztálya mellett megalakult és Ferenc megyei tanácstagok. _ megkezdte munkáját az igazgatási Az állandó bizottság a végre- állandó bizottság. Elnöke Takács hajtó bizottság irányításával véle- Mihályné, a nőtanács megyei tit- ményező és javaslattevő jelleggel ---------------------------------------------------végzi munkáját. Foglalkozik töb­bek között az iskolai mulasztások­kal, az idevonatkozó szabálysér­tési ügyek törvényességének vizs­gálatával, az intézkedések gyakor­lati hatásával, illetve eredmé­nyességével. Segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi, a gyámhatósági, valamint a gyermekotthonok mun­b an, ahol úgy váltották egymást a vezetők, hogy az egyik szinte gokba, másként fordulnak nyitotta a másik előtt az ajtót. üsyeink. — Néha nagy volt a szánk neveti el magát Ricsovics József, Az idén is versenyeznek a tűzoltók ségeinek testületéi május 30-án Mucsiban, a paksi járáshoz tartó-___ _ z ók június 13-án Sárszenti őrin- j káját. Foglalkozik az állami gön­cén, míg a tamási járás önkéntes | dozásba vett gyermekek körülmé- tűzoltói június 20-án Iregszem- j nyeinek megismerésével olyan csén döntik el. melyik a járás szempontból, hogy adott esetben szárdi járás községeinek tűzoltói : legjobban felkészült testületé. A ] a folyamatban lévő állami gon- május 16-án Tengelicen, a bony-: versenyekre szóló benevezéseket: dozás mennyire indokolt, és idő- hádi járásbeliek május 23-án 1 március 20-ig küldik be a járások j közben hogyan rendeződnek a talajvédelemmel fokozni a föld Zombán, a dombóvári járás köz- tűzrendészeti előadóihoz. A áront éi>? a pénzt, amit a társulás nyújtani tud. Munkajogi kérdésekben nem tudunk vitatkozni. Felesleges is lenne, meg aztán nyilván legtöbbször csak bólintássa! jelzi, engedik, hogy az egész hónapot jobban tudják az ottani veze- hogy ő is egyetért. Inkább Ilona végigdolgozzuk. De már alig szá- tők. Sokkal érdekesebb a lányok a hangadó. mit, egy hét múlva itthagyom a véleménye, felfogása. Szakítani — Nem engedték meg azt sem, telepet. Pestre megyek a volegé- akarnak a termelőszövetkezettel, hogy huszonhat napnál többet nyemmel. Majd Gödöllőn el tudok Elmennének bizonytalanra, olyan dolgozzunk. így pedig vajmi ke- helyezkedni a szakmámban. munkát vállalni, amihez nem ér­vés a fizetés. Számítsa ki: 4,50-es — Én is elmegyek — mondja tenek, és valószínűleg érdeklő­órabérben vagyunk. Alig valami- Révész Irén. — Még egyelőre dési körüktől is távol esik. Mert vei több a fizetés havi kilenc- nem tudom, hová. Lehet, hogy egyikük sem mondta, hogy job- száznál. Azt mondták, nem lehet majd a kendergyárba, vagy talán bán szeretne valami mást csinál- többet dolgozni egy hónapban, Dunaújvárosba. Mindegy, de in- ni. Arra viszont egyikük sem mert bennünket munkakönyvvel nen elmegyek. gondol, hogy szakképzetlenül akár alkalmaztak a társulásban. Akik Munkaruhát sem adtak ne g^rban, vagy más helyen sem 5SSST2, HeÄE *«-»•*<* <*»* Pedig mi ^az iskolaidő alatt nem Esy_<!gy személynek 18 ezer csir- Elvesztették a három évet? A Wortíinlr opmmit két kell gondoznia. Ahhoz pedig A termelőszövetkezet küldte el — Szahadnaoot sem kammk kellerle 3 r“*13- Egyszer adtak őket három évvel ezelőtt szak­ai a másik lánv Idáig három évre egy köpenyt, abban munkás-iskolára. A tsz. vállalta a Ilona az n^Syen jártunk. Felváltva vi- tanulás költségeit, havonta bizo- átv«sTi a séltük, azt mondták, többre nincs nvos összegű ösztöndíjat is bizto­------- sított. Vagyis szakmát adott a k ezükbe. családi viszonyok, a szülők er­kölcsi és anyagi körülményei. A megyei igazgatási állandó bi­zottság mellett a társadalmi szer­vek bevonásával albizottságot hoztak létre, amelynek munkájá­ban részt vesznek a megyei KISZ- bizottság, a Hazafias Népfront, s az ifjúságvédelmi szervek képvi­selői. Még érdekesebb rülbelül négy kilométerre terül el a Somogy megyei Gölle. Úgy kí­vánkozna, hogy a területi közel­ség Nakhoz irányítsa a települést; Valamilyen sajátos és megmagya­rázhatatlan logika alapján azon­ban Inám Göiléhez és Somogy megyéhez tartozik. a következő! . a helybeli ter­melőszövetkezetnek 600 holdas táblája van ICO méterre a falu alatt, Somogy megyében. Ilyen helyzetben, ha valaki nem vágja le a kukoricaszárat, a naki tanács semmit sem tehet ellene, mert a szóban forgó kukoricaszár somo­gyi területen van. Viszont a so­mogyiak is keveset tehetnek, mert a föld a nakiaké. A kuko­ricamoly azonban keveset törődik a közigazgatási határ bakugrásai­val. A „naki kettesfogat” viszont törődik a saját dolgaival. Úgy tűnt a beszélgetés végén, hogy nagyon örültek a látogatásnak, de már azt sem bánnák, ha vége lenne. Sürgős munkájuk volt, be kellett még aznap járni a falut, hogv dönthessenek a tanácstagok bejelentéseiről, s a tanácsülés előtt beszámolhassanak, mi lett a be­jelentések sorsa, hogyan intézke­dett a végrehajtó bizottsn” s mit tettek ők. Sz. I. keret szól közbe a jut mondókájábán, újabb érvre megint szót — Pedig járna az is. Sokszor A lányok határozott szándéka, vasárnap, meg ünnepnap is itt hogy elmennek valahová, akár Kétségtelen, hogy van néhány vagyunk. Semmit sem kapunk másik szakmába dolgozni. Úgy probléma, amire kellene megol- érte. Pedig a vasárnap sok helyen érzik, hiába végezték el a három- dást találni. Sokféle módja van duplán számít. Azt hiszem járna éves iskolát, feleslegesen fecsé- ennek, ők éppen a legutolsót vá- valami éjszakai pótlék is. mert a relték el az időt Amint a be- lasztották. Valójában pedig akkor többiekkel felváltva időközönként szélgetésből kiderült, nem is az vesztik el a három iskolában töl- a telepen éjszakázunk. Nagyon a legnagyobb probléma, hogy tött évet, ha egy teljesen új, ide- kellene a pénz, ketten vagyunk majdnem két hónapig máshol kel- gén munkaterületre mennek dol- édesaoyámmal. Most nehezen si- lett dolgozni. A pan-'szok inkább gozni. került elérni annyit: újból meg- anyagi természetűek, keveslik azt Kónya József Plymouth törzsállomány lesz Sárpilisen A sárpilisi Uj Március Tsz-ben a legízletesebb húsúnak tartott Plymouth fajtájú csirkék tenyész­tését kezdik meg az idén. A na­pokban hétezer hófehér színű pelyhes csibe érkezett a sárközi szövetkezetbe a rácalmási mester­séges keltetőből. Az angol csir­kékből mintegy háromezret tojó­tyúknak válogatnak ki a későb­biekben. A Plymouth csibéket a közös gazdaság központi fűtéses nevelői­ben helyezték el, amelyeket ta­valy saját erőből épített a szö­vetkezet. A baromfiházakhoz az Uj Márciust pártfogoló Magyar Kábelgyár szerelői építettek ka­zánt és mintegy százötven méter hosszú forróvizes csővezetéket. A sárközi tsz-ben egyébként be­fejezték 600 holdnyi őszi búza és 300 holdnyi őszi árpa műtrágyá­zását, s a továbbiakban a pillan­gósokat is fejtrágyázzák. Csukákat tenyésztenek A Tolna—Baranya megyei Hal­gazdaság tavaiban nemkívánatos vadhalnak tekintették eddig a többi halakat felfaló csukákat. Egy véletlen folytán azonban „karriert csinált” a csuka a dom­bóvári központú gazdaságban. Az elmúlt ősszel ugyanis, a tavakból akaratlanul kihalászott tíz mázsa, 70 deka súlyon aluli csukát küld­tek az egyik osztrák halkereske­delmi cégnek. A külföldi vevő ér­deklődését felkeltették az ízletes húsú magyar „édesvízi cáoák” s további jelentős csukaivadék- szállítmánvokat rendelt az auszt­riai horgászvizek benéoes' tésére; Ezért a halgazda sárba n elhatá­rozták, hogy az idén már terv­szerűen tenyésztik a csukákat exportra, az erre a célra kivá­lasztott sumonyi tóban. Ötven anyahalat már kiválogattak, s mesterséges megtermékenyítéssel és keltetéssel hozzák életre a csu- knivadékokat. amint beköszönt 9 tavaszi időjárás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents