Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

1965. fe&ruSr IT. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG s Az orvos panaszkodik A falusi emberek *ellk- ^ valaki ormán meg- mennem az egyik tanyára. Dél­, igényé fordul. A beteg ritkán tud maga előtt ll-kor kértem a fogatot de manapsag, hogy orvos is lehren elmenni a gyógyszerért, így az még délután háromkor sem volt, a falu bán. Es hogy ott, a faluban egészséges esik ki a munkából. Még ha magáncélra kérném, ak­tegyen, ne kelljen betegen a Még az a lehetőség sincs meg, kor megértené az ember hogy szomszéd községbe járni. Nagyon hogy a másik szomszédos köz- nincs éppen kéznél egy fogat sok község a követelményeknek seggel, Bikáccsal lenne közös sem De amikor betegekről van nundenben megfelelő orvoslakást gyógyszertár, mert az ottaniak- szó! ,,Az egy embert jelent aki épített ezért, esetleg ezert más nak közelebb esik Nagydorog. a lovakat hajtja.” De ha valaki létesítményről is lemondott. — Maradna egy lehetőség... kiesik a munkából, nem „egy A más vidékről odakerült or- Az, itteni gyógyszerszekrény ke- ember” a szövetkezetnek? Van- vos rendszerint más szemléletet ret<^nek növelése, de azt elutasí- nak napok, amikor hatvanan- is vitt magával, mint ami eddig ^°^k. Pedig indokolt lenne, hi- hetvenen vannak itt rendelésen. — még a község vezetői közt is itt a kimutatás; januárban előfordul, hogy a pusztáról az — ott uralkodott. Sőt igényeket 1380 .forint volt a forgalom a anya karon hozza be a gyereket, is támasztott. No, nem egyéni 3450 íorintos készletből. Többnek Volt rá eset. hogy tsz-tag beteg­igényeket, hanem olyanokat, kellene lenni, legalább a legálta- hez kijutni az állami gazdaság amelyek a gyógyító munkában Javasabban fogyó gyógyszerek- adott kocsit... A gazdaság rend­közvetlenül, vagy közvetve segí- °° - szeresen be is szállítja a bete­tik. A gyógyítás nem akkor kéz- Melyek azok? gedt. dődik, amikor a beteg elmondja — Lázcsillapítók, antibiotiku- _ Egy panasz; Hardon, panaszait az orvosnak, hanem az- mok, a reumatikus betegségek az óvoda előtt van egy közkút, zal, ha megtanulják az emberek, gyógyszerei, idegcsillapitók, a mar egy éve használhatatlan, hogyan lehet egészséges kömye- magas vérnyomás elleniek. .. So- olyan bő vizű, hogy szivattyú zetben élni, milyen általános sza- falhatnám még. kellene a kitisztításához. Ezide­bályokat kell megtartani, és má- i • „ ., ig még sorra azt a választ kap­sokkal megtartatni. Sajnos, né- A feÖrZftl OrYOS tam, honnan vegyenek szivattyút? melyik községi, körzeti orvos eb- Pokoli« hocv Különben is, nem érdemes már beli törekvésében kevés tárnoga- az. indokolja hogy egy-egy kútra költeni az idén fást talál o heivi vA7a.töknái gyógyszer kiváltása fél napba “rra a,, „ , a . . tast talal a helyi vezetőknél. kerül Előállhat olyan ^ is^_ úgyis elkezdik epitem a vizmu­Dr. Zádor Ferenc a múlt év például úgy fordul a téli idő- vet •' • márciusában költözött Németkér- járás —, hogy nem lehet ki- — Nos, a vízmű amire vizet re. Nem vezérelték világmegváltó jutni a községből Mennyivel szolgáltat, legalább két év eltelik. tervek; az embereket akarja gyó- súlyosabbra fordulhat a beteg Addig az óvoda ellátásához, fő­gyítani a helyi adottságok, és állapota, ha nem jut időben zéshez napi száz-százötven liter körülmények között. Most, egy év gyógyszerhez. vizet kétszáz méter távolra levő, elmúltával mégis panaszkodik. — Az is előfordult, hogy egy másik kútból hordják az óvoda — Az még a kisebbik panasz, viharos éjszakán nem tudtunk dolgozói? És csakugyan, lehetet­hogy csökkentették az orvosirnok mentőt hívni, mert elszakadt a ^’n volna a kitisztításhoz egy óraszámát egy órával. így a négy telefonvezeték. Egyedül Pakssal szivattyút kérni valahonnan? Sok órás rendelési időből egy órán vagyunk összeköttetésben. Még az mindenről lehetne még beszélni keresztül az adminisztrációt is volt a szerencse, hogy volt a fa- ~ például az üzletek egészség­magamnak kell végezni luban magánautó, amellyel el- ügyéről, vagy a község kenyér­*£r. ^ ss.­semm^^ehetőség52^«!! 'ígérkezik “került megértésre t aLáh?or£em Igazat kell adnunk zádd0rr arra, hogy kapjon a kö^ég. A JSS? Ä ? ÄdSSSÄSS ^ szomszédos községekben, Pakson, biztosítson egy kocsit betegszállí- “fllcsllt tot),b megiertesisel meg Cecén van ugyan, de félnapba tásra. Előfordult, hogy ki kellett szüntetni, hiszen nem------------------------------- - _______ millió forintok, meg ezrek s em kellenek hozzá. Annál in­kább kell, hogy az emberekben megváltozzon a szemlélet;’ „Azért orvos, hogy gyógyítson”. A községnek érdeke, hogy az óvodában levő gyerekeket köny- nyebben, jobban gondozzák, lás­sák el? Érdeke. A termelőszövet­Felújítjálc a járási művelődési házat Bonyhádon A bonyhádi járási művelődési is. Kicserélik az egész épület el- ház belső elrendezésében már el- avult villamossági berendezéseit, a , alt, korszerűsítésre szorult. A stúdiót, modern kapcsolótáblát kezelnek érdeke, hogy beteg tag- munkákat az elmúlt hetekben szerelnek a terembe. I jai mielőbb meggyógyuljanak, és megkezdték, és a kőművesmun- A művelődési ház vezetői azt' munkába (álljanak? Érdeke. A kával már végeztek. A tervek sze- is szeretnék elérni, hogy a meg- I község érdeke az, hogy az orvost rint a felújított művelődési ház- fiatalított helyiségekbe az április sc SÍ lsek a munkájában? Igen. bán helyet kap majd egy II. ősz- _ .... „ Egy kis jóakarat sokszor többet tályú Ijultúrpresszó is. Megna- negyedlkei^ megnyitóig a komye-, nyújt, mint sokezer forintos be- gyobbították az előteret, rendbe- zethez illő, új székeket is kap- ruházás. hozták a ruhatári helyiséget nának. BI. Nap, mint nap hallunk, olvasunk, látunk olyan eseményeket, amelyek nem kívánatosak. Jel­lemző és emberi gyen­geségünkből ered, hogy sokszor csak ezeket a történeteket vesszük ész­re. ezeket tesszük szóvá és általában szeretünk kritikusok lenni, el­csámcsogni azon, hogy „milyen az élet”, vagy: „milyenek ezek a mai emberek.” Az úgyneve­zett mai embereknek azonban nagyon sok ked­ves, előremutató meg­nyilatkozását legtöbbször nemcsak természetesnek vesszük, hanem közöm­bösen elsiklunk mellet­tük. Pedig ha egyébnek nem. követendő példá­nak okvetlen jó lenne a nyilvánosság előtt is szó­vá tenni azokat. * Északról fúj a szél, zúzmarások a mozdony kerekei és vastag jég­csapok lógnak az össze­kötő gumitömlőkön. A Hidas-Bonyhádról utazni szándékozók nem sokat keresgélnek. Megrohan­ják a szerelvény közép­ső kocsiját, s örülnek, hogy elfészkelödheinek. Mindenkin rajta marad a télikabát, az asszonyo­kon a gyapjúkendő, s szinte természetesnek veszik, hogy a múlt szá­zadvégi kocsi nagyon gyengén fűtött, ablakain itt-ott bedudál a szél. Ebben a helyzetben ki­csit kényelmetlen, hogy jön a kalauz, elő kell kotorni a jegyet. — Jónapot kívánok. A jegyeket kérem ellenőr­zésre! Szíveskedjenek felmutatni. Kellemes hang, udva­rias felhívás. Ilyenkor akarva, nem akarva fel­néznek az utasok, s szemügyre veszik a sö­tétkék bundás, arany csillagos ellenőrt, akinek arca barátságosan moso­lyog az utasokra. — Köszönöm szépen... Köszönöm szépen... — Gyorsan túl vagyunk a jegyvizsgálaton és akkor az ellenőr megáll az utolsó padnál, — Kedves utasok, len­ne egy javaslatom. Az plől'ilnk levő kocsi me­leg és utas sincs sok benne, helyes lenne, ha Szászváron átszállnának. Tiszteleg. Mindenki si­mogató , szeretettel néz utána, és Szászváron az átszállásnál is olyan ud­variasak az emberek egymáshoz, mintha hosz- szú idő óta ismerősök lennének, Délelőtt tíz óra. Pon­tosan tudom, mert meg­néztem az órámat már csak azért is, hogy nem késtem-e el a levélbedo­bással. A dombóvári Bajcsy Zsilinszky úti postaládán ugyanis tíz órára jelzik a levelek ki­szedését, összegyűjtését. Éppen megfordulok, hogy induljak tovább, amikor mellettem lefékez egy kerékpár és nagy táská­jával a ládához megy a postás. — Na ezek nagyon pontos emberek. — ál­lapítom meg magamban és akaratlanul is vissza­nézek. Ilyet még nem láttam soha: A postás le­teszi a nagy bőrtáskát, a zsebéből elővesz egy portörlőt és gondosan, alaposan letörülgeti a postaládáról az éjszakai havat. Apróság, de elgon­dolkoztató gondosságra, ügyszeretetre és jóízlés­re vall. Hirtelen azon veszem észre magam, hogy mint nagyon ked­ves jó barátomra, úgy gondolok a postára és annak minden dolgozó­jára. * Klubfoglalkozás volt és utána hazafelé ké­szülnek a fiatalok. Ked­vesek. hangosak, mozgé­konyak, főleg a lányok, ahogy csoportba verődve igyekeznek a ruhafoga­sok felé. A fiúkról azon­ban nem mondhatok ilyen jó véleményt, mert j zordon komolysággal elő­retörtetnek éS).. Szinte elszóltam magam és szinte rendreutasítottam őket, de hirtelen min­dent megértek és meg- I bocsátók. [ Minden fiú egy-egy leánykabátot tart a két kezében és most már ( mosolygó arccal fordul nak a lányok felé. Erre is jó a klubfoglalkozás. • —i. 1 Apróságok Szorgos munka folyik a kismórágyi alanyvesszőtelepen Százharmincezer szál első osztályú szőlő alanyvessző készül na­ponta a kismórágyi alanyvesszőtelepen. Baranya, Somogy és He­ves megye termelőszövetkezeteibe csaknem ötmilliót szállítanak márciusig. Az oltványnak való vesszőket lemetszik a tőkéről. Ezt a munkát letermelésnek nevezik. Az alanyvessző negyvenhárom centiméter hosszú. A méretrevá- gást asszonyok végzik. A minőséget ellenőrző brigád százas Vötegekbe köti az alanyvesz« szőkét.

Next

/
Thumbnails
Contents