Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
1965. február 1. TOLVA MEGYEI NEPtJSÁG 9 A Fáraó gyöngyétől a mexikói ekevasig Amulettek és talizmánok — „Isten” kardja — Sándor cár fegyvere — Kezdetleges szerszámok meteorvasból A legtöbb tudós álláspontja szerint a vaskorszak előtti idők emberének vas eszközeihez a világűrből idekerült kozmikus vasdarabok — meteoritok — szolgáltatták az alapanyagot. Á vas- meteoritokat — tudományos nevükön szideriteket — már a csiszolt kőkorszak primitív eszközeivel is megmunkálhatták, reszelhették, kovácsolhatták, HONNAN SZÁRMAZOTT ATTILA KARDJA? Régészeti leletek bizonyítják, hogy Egyiptomban még a dinasztiák előtti idők (i. e. IV. évezred) uralkodói vasgyöngyöket viseltek. A gerzeh-i ásatásoknál kilenc gyöngyöt találtak, erősen oxidált állapotban, 7,5 százalék nikkel- tartalommal, ami csaknem azonos a vasmeteoritok ismert nikkeltartalmával. (A vasolvasztás tudományát csak az i. sz. első évezred derekán ismerték meg KözelAz 1. e. 2050 körüli időkből származik a második legrégibb lelet, amely biztosan meteorvasból készült: a XI. dinasztia korából származó amulett. A neolitkorszak embere az „égből”, gyakran a szemeláttára lehulló, izzó, füstölgő meteoritot mágikus, természet feletti tulajdonságokkal ruházta fel, amely bűvös fegyverek, amulettek, csodatévő szerszámok készítésére alkalmas. E korai időkben a vas becsesebb volt, mint az arany, amelynek birtoklásáért később emberek milliói pusztultak el. Ebben az időben a vas lehetett az igazi i,királyi” fém, mint ezt a híres Tutankhamon fáraó sírjának vaspengéjű tőre is bizonyítja^ Az ó-egyiptomi nyelv a vasat bia en pet-nek nevezte, ami égi ércet jelent! Az „égből” hullott vas mítoszának nyomait más népek történetében is megtaláljuk. Honnan származott Attila kardja, amelyet isteh kardjának is neveztek? A monda szerint az „égből” hullott alá, csak éppen nem kard alakban, hanem alaktalan meteorvas formájában, s ezt találta meg a híres legenda pásztorfiúja. Hasonló eredetű volt Tameríán (Timur Lenk) tőre is. A meteorvas mágikus erejében való hitet az újkor is átvette. Feljegyezték, hogy az indiai Jaland- har mellett. 1621-ben lehullott vasmeteoritból szablyákat, tőrt és lándzsahegyeket készítettek, s ezeket Jahangir nagymogulnak ajándékozták. Az „égi” vasból kovácsolt fegyvereket legyőzhe- tetlennek hitték; INDIÁN EKEVASAK, ESZKIMÓ KESEK A kultúra és a civilizáció térhódítása folytán a „csodatévő” amulettekben való hit — a babonás emberek egyik jellegzetes gyermekbetegsége — áttolódott az elmaradott társadalmak területére. Feljegyezték, hogy egy 1793-ban lehullott meteorvasból a délafrikai parasztok mezőgazdasági szerszámokat készítettek, s egyikük, James Sowetby farmer egy 60 centiméter hosszú pengéjű kardot kovácsolt belőle L Sándor orosz cár számára. Történelmi dokumentumok szerint a spanyol—portugál hódítókat rendkívül meglepte, amikor megpillantották az indiánok vasÉEQQQlDgSnH amulettjeit éS-nyílhegyeit. Ezeket csak meteorvasból készíthették, mert az indiánok sem ismerték a vasérc olvasztását. Az európai kultúrnépek által gyakran lebecsült primitív népek nem egyszer nagy gyakorlati érzékről tettek tanúságot. A mexikói Xiquipilco mellett még a középkorban hullott vasmeteoritból nem amuletteket és nem fegyve reket kovácsoltak, hanem a környékbeli indián patkoló kovácsok évszázadokon keresztül „dézsmálták” a hatalmas vasdarabot és patkót, meg ekevasat készítettek belőle. Hans Egede német utazó 1721 ben az egykori normán kultúra nyomait kutatva, Grönlandban észrevette, hogy az eszkimók vas késeket használtak. Csak nem a! normanok tanították őket erre? És ha igen, honnan a vas? A rejtélyt csak 1894-ben oldotta meg Robert Peary, az Északi-sark későbbi felfedezője, aki a grönlandi York- foknál megtalálta az eddig földre hullott vasmeteoritok egyik legnagyobb! át. Megállapította, hogy az eszkimó kések anyaga ebből a 33 tonnás szideritdarabból származik: A modern kor embere már többé-kevésbé kilábalt az égből hulló vas mítoszából és nincs szükségünk arra, hogy- fegyvereket, használati tárgyakat kovácsoljunk belőle. A meteoritok mégis igen fontosak a tudomány számára: hírt hoznak távoli világokból, s tahulmáriyozásúk nagy- mértékbéh elősegíti a világegyetem megismerését Gauser Károly, a Planetárium vezetője Feltárul a napsugár titka? Az utóbbi időben rengeteg áj adatot kapott a tudomány a Nap működéséről. Felhasználásuk során az elméleti, majd a gyakorlati fizika számos új lehetőséget kapott. Különösen jelentősek azok a megfigyelések, melyeket az űrben keringő megfigyelő állomások jelentenek. A képünkön bemutatott féltonna súlyú berendezés műszerei 43 millió észlelést közölnek a földi megfigyelő állomással. A tudósok a kapott adatok alapján a napsugárzás számos eddig meg nem oldott kérdésére várnak választ. Fellép a nőhiány ? Chicagóban az Evanston kórház kutatóintézetének egyik igazgatója, dr. Berger szerint az orvos- tudomány fejlődésével eljuthatunk idáig, hogy fellép az általános — nőhiány! Ha ugyanis a gyermekhalandóságot tovább csökkentik és ez kiterjed a magzathalandóság csökkentésére is, az eredmény ilyen furcsa következményekkel járhat. A különös megállapítás magyarázata, hogy a férfinem ma még általában kevésbé életképes, mint a női. Mert igaz ugyan, hogy ál-' tálában 106 fiúgyermek születik] 100 leánygyermekre számítva, de 30 éves korban az arány már kiegyenlítődik és 30 éves kor után a nők javára billen, hiszen a nők általában hosszabb életűek. A fogamzás pillanatában az arány még a férfiaknak kedvez: minden száz nőnemű magzatra valószínűleg 120 vagy 150 hímnemű jut. Ez a szám azonban dr. Berger megállapítása szerint már a születésikor jelentékenyen esik és 100 leánygyermekre számítva mindössze 106 fiú születik meg, mert a hímnemű magzat kevésbé életiképes a nőneműnél. Ha azonban az orvostudománynak sikerül tovább csökkenteni a magzat-elhalálozást, előfordulhat, hogy 50 százalékkal több fiú születik, mint amennyi lány és a nemek egyensúlya a férfiak javára 1 felborul. Hogyan védekezzünk az influenza ellen ? Kaptuk az alábbi sorokat: »Állítólag a szomszédos államokban influenza-járvány van. Hogyan védekezzünk? Egy hálás olvasójuk.” Kedves Olvasónk! Az influenza betegséggel rovatunkban sokat foglalkoztunk. Ezért válaszunk, csak a lényegre kitérően, rövid lesz. Az influenza rövid lefolyású, igen ragályos fertőző betegség. Okozója: filtrálható vírus. A vírusnak többféle típusa van, ez az oka a betegség sokféle megjelenési formájának. A betegség hirtelen, 39—40 fok körüli lázzal kezdődik. Általános tünetek: levertség, deréktáji és háttáji fájdalmak, kinzó fejfájás, a szemgolyók fájdalmassága, hasi nyomásérzékenység, émelygés, hányás, hasmenés... stb. Terjedése rendkívül gyors, cseppfertőzés útján történik, a belélegzett levegővel vagy a beszáradt és felkavart porral. A fertőzés ellen azzal védekezhetünk, ha a zsúfolt, zárt helyiségekét, járványos időben nem látogatjuk. A kisgyermek különösen érzékeny a fertőzés iránt. Járványos időben ne vigyük gyerekeinket olyan helyre, ahol fokozott a fertőzés veszélye. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében vigyázzunk embertársaink egészségére is! Köhögés és tüsszentés alkalmával zsebkendőnket tartsuk szájunk és orrunk élé! A meghűléstől óvakodjunk, iíiért ä meghűlés a szervezetet legyöngíti és kaput nyit a fertőző kórokozók ^^megtelepedésére.. Alkalmazkodjunk az időjáráshoz. Hűvös, esős időben öltözködjünk melegen. Átázott ruhánkat, minél gyorsabban, cséréljük szárazra» Meleg helyiségből ne menjünk hirtelen hideg és főleg szeles, huzatos helyre. Igen fontos a megfelelő étrend biztosítása. A „C”-vitamin, kisgyermekeknél a kellő „D”-vÍtamin a szervezet ellenállóképességét fokozza. A téli hónapokban minél több savanyú paprikát, savanyú káposztát és paradicsomot fogyasszunk! Ügyeljünk a kielégítő fehérje (tej, tejtermékek, húsféleségek)* ellátására is! A szeszes italok sem a betegség megelőzésében, sem annak gyógyulásában nem segítenek! Gyakori szellőztetéssel gondoskodjunk lakásunk, munkahelyünk jó levegőjéről. Sokat tartózkodjunk szabad levegőn. Mértékletes életmóddal, testedzéssel fokozzuk szerkezetünk ellenálióképes- ségét. Ne látogassunk influenzás betegeket! Köhögés, tüsszentés esetén használjunk zsebkendőt, azt sűrűn cseréljük. Gyakran mossunk kezet. Megbetegedés esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Övsömör „Tisztelt Négyszemközt! Legyen szíves megírni, hogy az övsömör milyen betegség? Mi okozza? Ragályos-e? Családunkban már hárman szeiivedríek e betegségben! A választ nagyon köszönjük.” Az övsömört egy filtrábilis (szűrhető) vírus okozza. Létrejöttében az idegrendszernek, nagy szerepe van. Azokban az esetekben, amikor arsen, bismut vagy más gyógyszerek alkalmazása után, mérgezések, más betegségek (influenza, malária stb) vagy más traumák (gerinccsapolás) kapcsán fejlődik ki. Az utóbbiak csupán alkalmi okot „szolgáltatnak a vírus szereplésére, Az övsömör bőrelváltozásai az esetek túlnyomó többségében egy, vagy több szomszédos idegnek végelágazási területén jelentkeznek, a test féloldalán. Csak igen kivételesen keletkeznek egymástól távol eső területeken .yagy kétoldalt. Rendszerint zsábaszeríT fájdalom kíséri,, sok-r szór meg is előzi, őkét, amely különösen öreg embéreknél igen kínzó lehet. Fiataloknál többnyire kisfokú. A fájdalom helyett kivételesen viszke-i tés jelentkezhet. A bőrelváltozások kendermagnyi, gombostűfejnyi tiszta,i savóval sűrűn egymás mellé szorult hólyagocskák, amelyek kisebb nagyobb csoportokat alkotnak. Belsejük néhány nap alatt zavarossá vagy gennyessé válik, majd varrá szárad be, amelynek leválása után a folyamat súlyossága szerint majd csupán festékezettség, majd csoportos apiró hegecskék maradnak utánuk. Gyakori eset, hogy egyes hólyagocskák vérrel teltek. Enyhébb esetekben csupán gyulladásos pír, és savós duzzanat mutatkozik' a gócokon és a hólyagképződés elmaradhat. A hólyagoes- kák csoportjai majd kisebb, majd nagyobb számban jelennek meg egyszerre, vagy két-három nap leforgása alatt. Néha csupán egy csoport mutatkozik. Ritkán olyan nagy számmal jelentkeznek a hólyagocskák hogy különálló csoportok helyett összefüggő sáv alakjában nyomulnak egymás mellé, amely a törzsön félkörben, a végtagokon azok hosszában fut. A kiütéssel szomszédos mirigyek érzékenyek. Az esetek egy részében láz is jelentkezik. Kedves Olvasónk! Sürgősen jelentkezzenek,! a Bőr- és Nemigondozó Intézetben,* ahol a korszerű kezeléssel kellemetlen betegségüktől megszabadulnak. A lakásfütés egészségtana Egy olvasónk leveléből idézünk: „Kedves Négyszemközt! A sok és' nágyon érdekes válaszuk, bátorít fel arra, hogy megkérjem a Négy- szemköztöt írja meg, van-e a lakás- fűtésnek egészségtana? Szíves válaszukat váróm. ^ A fűtés célja olyan hőmérséklet biztosítása, amely mellett a szervezet a hőszabályozás megerőltetése nélkül megőrizheti normális hőmérsékletét. A helyiségek levegőjének olyan melegnek kell lennie, hogy a szervezet hővezetés és hőszállítás követ-, keztében minél kevesebb meleget ve-' szítsen, a falak, bútorok hőmérsék-' lete pedig a szervezet hősugárzását csökkentse. A szükséges hőmérséklet a helyiségek rendeltetésétől függ. A konyhában tartózkodás mozgással, hőtermeléssel jár, itt a 15—16 fokos hőmérséklet is elegendő. Lakószobák megkívánt hőmérséklete 18—19 fok. (Nálunk a 22 fokot szeretik.) A fürdőszobáké, ahol a meztelen, nedves test sok meleget veszíthet 23^-25 fokos hőmérséklet kívánatos. A fal hőmérséklete közelítse meg a levegő hőmérsékletét, a fal és a szoba le-L vegője között a különbség legfeljebb« 6 fok legyen. Az egyoldalú lehülék! megakadályozásához szükséges, hogy! a szoba egyes pontjai között legfel-} jebb 1—2 fokos különbség legyen a! levegő hőmérsékletében és napi ingadozás se legyen nagyfokú, még akkor sem, ha a külső hőmérséklet nagymértékben változik. A fűtéssel kapcsolatban fontos egészségügyi követelmény, hogy porral, füsttel, ko-* rommal, bűzös vagy mérgező gázokkal ne szennyezze a levegőt. A kalóriákról A fűtés során a meleget különböző tüzelőanyagok elégetésével nyerik. A tüzelőanyagok szilárdak, cseppfolyó: sak, vagy gázneműek. A tüzelőanyagok elégetésekor felszabaduló hő mennyiségét kalóriákban mérjük. A tüzelőanyagok fűtőértékét az egy- kilogramm tüzelőanyag elégetése során keletkezett kalóriák számával jellemezhetjük. (Száz kalória az a melegmennyiség, amely szükséges, hogy' egy liter vizet 0 fokról 100 fokra (Celsius) felmelegítsünk.
