Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

8 VOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. február *?• F.<rt küldföldi ismerősöm nemreg járt otthon, többek kö­zön Szekszárdion is. Nagyon panaszkodott. Azt mondta: 6 alap: san megtanulta a magyar nyelvet, de volt amikor egy kukkot sem értett. El is mondott egy történetet. Bement a szekszárdi cukrászdába, ahol kávészürcsölgetés közben az em bereitet figyelte. Sok volt a fiatal. És, hogy beszéltek ezek a fiatalok?! — Csodálatos a hátid! , — Vonyitott is érte az öreglány. — Az öreglányok mind vonyítósak. Olyan Tikácsot csa­pott az én öreglányom is, amikor bejelentettem hogy csurglizni megyek. » — Azám, halálit csurgliztunk. Nagy buli volt. Tudod mi­lyen haláli kéglijük van a Szuny dáknak.?! — Annak az apja egy fej. — Nagy fej. — Én nem csípem az ilyen nagy fejeket. — Igazad is van. Ezek is mindig rikácsolnak Uj fiú érkezett. — Na, ide a jattyód. — Jattyóm, a jattyódbai Kezet fogtak. — Keccselsz már? — Ugyan! Voltán a seriffnél, de azt mondta tíz rúpiái fizet óránként. Tíz rúpiáért pedig nem keccselek. — Haláli fej a seriff. Tíz rúpiáért akar dolgoztatni. Feketét kértek. A szomszéd asztalnál egy hosszú hajú fiatalember ült. Egyedül. Láthatóan várt valakire. — Kire dzsalsz? — kiáltottak át hozzá. — Nem látod, hogylógatjaaséróját! Nem jön a masszá ja. — Az a bokszos hajú bőr? — Az hát, aki úgy löki a szöveget a krapekoknak. — Nem tudom, hogy mit kajálnak rajta? — Erről jut eszembe: az este olyant burkoltam, hogy nem is igaz. Utána bevertem a szunyát. Bámészkodott is az öreglány. Gondolta: mióta kiszállt a srác a tojáshéjból, azóta az ő kéglijében ilyen még nem történt. Hozták a feketét. Az egyik fiú a távozó kiszolgáld nő után kacsintott. — Harapod? _Olyan a sérója, hogy az nem igaz. Haláli sérója van. M eg a mankói is hálálták. — Ne sódérólj! Kis szünet. — Ma kinek a kéglijébe megyünk? A Piszökékhoz? — Yes. Klassz bőrök is lesznek. A Piszok öreglánya vidékre ment, a faterja meg ,,kiküldetésen” lesz. — Az haláli. Te milyen szerelésben jössz ... ? — Felhúzom az új topogót. Haláli topogó. Hétszáz rú­piába került. — Én se csípem a bolti topogót. — Csináltattam egy haláli jakót is. Tudod milyen? Nem is igaz. hogy milyen az a jakó. És haláli náci is van hozzá. — Magnó van? — Nincs. Bekapcsoljuk a hadovadobozt. Ha nincs más, arra is lehet csörögni. — Állati lesi. — Haláli lesz, ha jönnek a masszák... — A Kelvirág azt mondta, hogy ö csak stikában jöhet. — Haláli unalmas a Kelvirág! Megkeverték a kávét és ittak. Ismét átszóltak a másik asztalhoz. — Ne lógasd a diód! A fiú felkapta a fejét. — Hagyd, látod, hogy halálian bedőlt. — Na, hallod. Báró a csajkás! Te is bedőlnél neki. És micsoda pislogói vannak ...! Fizettek. Lassan magukra húzták felöltőiket és elmen­tek. Fiát ezt hallotta az én kedves ismerősöm, aki megtanult magyarul, és otthon, Magyarországon kiderült — semmit sem ér a tudománya. Azért keresett fel: fordítsam már le neki ezt a szöveget. Sajnos én is csak magyarul tudok. Ezért küldtem önökhöz. Talán, akad valaki ott Szek- szárdon, aki le tudja fordítani. A fordítási díjat postafordul­tával megküldöm. Én magam is nagyon kíváncsi vagyok arra: miről és milyen nyelven beszéltek ezek a fiatalok? Ezzel zárom soraimat. Maradok tiszteletiek: Amazonok az amerikai antóutakon Amerikában újabban a nők rabolják el a férfiakat Amerikában az első világháború előtt gyakori volt a nők elrab­lása. Az első világháború után a gyermekrablás harapózott el. A második világháború után, külö­nösen az utóbbi néhány évben, is­mét változott a helyzet. Most már nők rabolnak el férfiakat! — A jelenség egyáltalán nem tartozik a képzelet birodalmába — mondja dr. Sheller Upton- Lawton ismert amerikai pszichiá­ter. — Magam is kezeltem néhány ilyen nőt. A MEGSZEPPENT FARMER Elsőnek egy Los Angeles kör­nyéki farmer esetét ismerteti, aki ültetvényeiről hazatérőben az út szélén egy csinos fiatal nőt pil­lantott meg. A nő jelt adott, hogy álljon meg. A farmer besegítette kocsijába. A nő azonban váratla­nul revolvert rántott. — Ne moccanjon! — szólította fel határozott hangon. — A pénztárcája sem érdekel. Telefonálni akarok egy magán­lakásból. Azonnal vigyen a laká­sára. És nehogy valami trükkel próbálkozzon! A megszeppent farmer azt hitte, elmebajos nővel van dolga, snem mert ellenkezni. Elvitte lakására. A nőt azonban nem a telefon ér­dekelte. Ismét rászegezte revol­verét és felszólította: — Vetkőzzön le! — De... kérem, mit akar? — Nagyon jól tudja, hogy mit akarok. És figyelmeztetem, ha el­utasít, lövök. — De én nős ember vagyok — védekezett a farmer. — Felesé­gem bármely pillanatban betop­panhat. Ez használt. A nő meggondolta magát, és nyomtalanul eltűnt. HÄROM a kislány Észak-Karolina államban nem­régiben három lány gépkocsijába csalt egy autóbuszra várakozó 20 éves tengerészt. Egy magányos helyre vitték, aztán az egyik lány borotvát vett elő, s megfenye­gette: „Ha nem teljesíted kíván­ságunkat, ivartalanítunk”. Később levetkőztették, elvették táskáját, s egyszál alsóneműben otthagyták. Szegény tengerész úgy volt kény­telen a rendőrségre menni, és je­lenteni az esetet. Hasonló esetek más amerikai városokban is előfordultak. Or­szágos felháborodást keltett az eset, amikor egy női tanítóképző öt növendéke elrabolt egy fiatal­embert. A lányok meztelenre vet- kőztették, s utána az úton hagy­ták. Az iskolából természetesen azonnal kicsapták őket, de a fia­talember idegsokikot kapott, s jó ideig kórházban kezelték. Herbert Lamsen bostoni szocio­lógus, .aki behatóan foglalkozott e jelenséggel, a támadó nőket nős­tényfarkasoknak nevezi. Megem­líti három növendékének esetét, akiket egy idősebb asszony a la­kására csalt, majd botránnyal fe­nyegetőzve kényszerítette őket, hogy teljesítsék kívánságát. A támadó nők tehát nemigen válogatnak az eszközökben, és gyakran használnak revolvert, bo­rotvát. A leggyakoribb azonban mégis a botránnyal való fenyege­tőzés. — Elrabolt egy tőlem tizenkét évvel idősebb, kövér, egyáltalán nem valami vonzó külsejű asz- szony — panaszkodott dr. Upton- Lawton egy másik kezeltje. — Lakásába csalt, és azzal fenye­getett, hogy ha nem teljesitem kí­vánságát, olyan lármát csap, hogy az egész környék odacsődül. Mit tehettem? Ha kitör a botrány, fe­leségem, gyermekeim, s minden ismerősöm előtt lehetetlenné vá­lók. Engedelmeskednem kellett. .. Sok esetben természetesen fel­Tizennyolcszor ötösikrek A franciaországi Sambor ötös­ikrekkel együtt 150 esztendő alatt 18 esetben születtek ötösikrek a világon. Ilyen eset a statisztiku- I sok kimutatása szerint 62 millió I születés közül egyszer fordul elő. |A számon tartott ötösikrek közül l a legkevésbé ismertek a Buenos [Aires-ben 1943-ban született Dili- ' genfi ikrek. Szüleiket megrémí­tette a nagy hírverés, amit annak idején. 1934-ben a kanadai Dionne ikrek körül csaptak, s ezért éve­MÉG VALAMI A SZÓRAKOZOTT PROFESSZORRÓL A szórakozott professzor el­megy az orvoshoz: — Nézze doktor úr, én 85 éves vagyok és folyton a lányok után futok. De sehogy sem tud eszem­be jutni, hogy miért? • SZIÁMI MACSKÁK A szórakozott professzornak két aranyos sziámi cicát mutatnak. A professzor eltűnődik: — Milyen remekül sikerült szétválasztani őket. Nyoma sem maradt az operációnak. • ÓHAJ A modem csecsemő a haverjá­éhoz: I — Szeretném, ha már engem is inkább üvegből etetnének. Unom hogy folyton az arcomba hullik a hamu. BIZTOSÍTÁS Két gazda beszélget: — Én minden évben biztosítást kötök tűzvész és jégeső ellen. i| — Hm. A tűzvészt értem, de a jégverést hogy csinálja? • JÓTANÁCS TURISTÁKNAK I Tristan Bemard annak idején ezt tanácsolta a Franciaország­ba látogató és vásárolni kívánó turistáknak: ! I. Ismerkedjenek meg a frank árfolyamával; !| 2. Nézzék meg a megszerzendő tárgyat; kig mélyen hallgattak a család­jukban előfordult különös ese­ményről. 1963-ban Venezuelában Cuervo de Pietro családjában születtek ötösikrek, mindössze egy héttel később pedig az Egyesült Államokban világra jött az öt Fisher-csemete. Az ötösikrek egyébként majdnem mindig kora­szülöttek és halálozási arányszá­muk sajnos igen magas. (Az ,,Express”-ből) H. É. 3. Kérdezzék meg, mibe kerül; 4. Mondják: az drága; 5. Igyekezzenek megérteni a vá­laszt. 6. Fizessék ki a megnevezett árat, távozzanak emelt fővel és káromkodjanak anyanyelvükön. * BÜROKRÁCIA A hivatali szobába a hivatalse­géd papírkosarat hoz: — A főnök elvtárs azt mondta, hogy ezt hozzam ide. — Köszönjük, de már van pa­pírkosarunk. — De ez kifejezetten a sürgősen elintézendő akták számára van. * NEM ÉRDEMES New Yorkban az újságíró meg­kérdezi a szenátortól: — Szokott külföldre utazni? — Minek? Semmi értelme olyan emberek közé utazni, akik nem értik meg a beszédeimet, de még ha megértenék, akkor sem sza­vazhatnának rám. * ÓVODÁSOK Az óvónő megkérdezi a gyere­kektől. tudják-e hogy hívják azt az embert, aki apukának kiszedi a pénzt a zsebéből. vetődik a gyanú, hogy mindez csak kibúvó, s a hűtlen férj így akarja magát tisztára mosni; Kétségtelen, hogy ez is megtör­ténik. Ám a legtöbb esetben va­lóban a férfi az áldozat. HORMONZAVAR, VAGY NEURÓZIS? Mi készteti ezeket a nőket ilyen cselekedetekre? Miért dobnak félre minden női tartózkodást? Dr. Upton-Lawton véleménye szerint ezek a nők lelkileg nem kiegyensúlyozottak. Ennek sokszor hormonzavar az oka. — Egy alkalommal behívtak egy New York-i börtön kórházá­ba — mondja tovább dr. Upton- Lawton —, egy fogolynőhöz, aki semmiféle ruhaneműt sem tűrt meg magán, és minden férfit meg­támadott, aki csak megközelítette) Megtudtam, hogy a lány két nap­pal azután betegedett meg, hogy vőlegénye elhagyta. A puritán er­kölcsű fiatalember ugyanis nem volt hajlandó szerelmi viszonyt kezdeni vele házasságuk előtt. Megvizsgáltam a lányt, s megál­lapítottam, hogy súlyos hormon- betegsegben szenved. A legtöbb ilyen nő — teszi hozzá dr. Upton- Lawton —, mégsem hormonbaj­ban, hanem neurózisban szenved. Ennek oka különböző. Nem egy ilyen agresszív természetű nő maga is valami erőszakos férfi áldozata volt serdülő korában. Később úgy akar bosszút állni, hogy a férfire kényszeríti aka­ÜJ AMAZONOK Egyre több jel mutat arra, hogy az amerikai nő napjainkban eré­lyesebbé és határozottabbá válik; Dr. Edward Dangraw, az ismert New Yersey-i pszichiáter a le­gendás hirű amazonokhoz hason­lítja őket, akik valamikor nem elégedtek meg a férfiak elrablá­sával, hanem kezüket, vagy lábu­kat is levágták, mert úgy gondol­ták, hogy ezzel növelik férfiassá­gukat. Ismert példa az ilyen tí­pusú nőre Messalina római csá­szárnő is, aki szintén nemigen vá­logatott az eszközökben, hogy vá­gyait kielégítse. Dr. Philipps és dr. Cronnhou- sen, a Columbia-egyetem két ta­nára azt mondja, tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt a nő nemiségének iljlen mérvű meg­nyilvánulása. Lehet, hogy mindez a régóta fennálló, szigorú puritán erkölcs elleni lázadás, s leszámo­lás az előítéletekkel. Abban min­den szakértő megegyezik, hogy a baj ellen csak pszichoterápiával lehet eredményesen küzdeni. A gyerekek kórusban válaszol­nak: — A mama. * BÍRÓSÁGON A vádlott elragadtatja magát és dühösen kiabál a bírák felé: — Igazságot! Igazságot követe­lek! A bíró rendreutasítja: — Kérem a vádlottat, ne feled­kezzék meg róla, hogy a bíróság előtt áll. • A KULISSZÁK MÖGÖTT — Semmi sem kellemetlenebb, mint látni, hogy az emberek az előadás kezdete után érkeznek. — Van ennél kellemetlenebb. Az, hogy az emberek a darab be­fejezése előtt távoznak. 4c ISMERI A HELYZETET — Sajnálom, de ebben a város­ban nem találok vendéglőt. — Vagy egy, de ha ott étkezik, mén jobban fogja sajnálni, hogy talált. * EMLÉKEZŐTEHETSÉG — Roppant jó az emlékezőte­hetségem, — mondja valaki a na­pokban. — Evekig eszembe tar­tom az emberek nevét és arcát. Csak azt felejtem el. hogif melyik archoz tartozik egy-egy név. * ÁLMOK — Haj. hány agglegény álmo­dik megértő feleségről. — És hány férj!

Next

/
Thumbnails
Contents