Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

MÁSNAP HAJNALBAN MEGÉRKEZIK - A LOS AGELESaI

TAYLOR MADNAQV.

4 NYOMOZÁST BEFEJEZEM. 4 JOGOS ÖN- TÉRELEMBŐL AOÓOÓ G YH KÖSS ÁG 07 A M ÉSZTÉNOŐS CNERYL KÖVESE EL, AKI 4 törvényeink érielmében- kiskorúságára való tekin revei.- m/noen tova mi felelősségre- vonás adói -• hentes /

4 METHO GOLDVYYN MAYER -CÉG SZÁMÍTÁSAI BEVÁLTAK... mi ■■■II -----EGYEDÜL AMERIKÁBAN TÖBB MINT I 2L MILLIÓ DOLLART HOZÓN 4, PCYTON I PLACE“ C. FILMÜNK...KÖSZÖNJÜKÖN- I NEK MR. G/ESLER...'

TEataSKSr~~ TOLYTATJUK

MR. G/ESIER ! TEHÁT MEGEGYEZTÜNK! LANA TI NEK NEM SZABAD A BÍRÓSÁG ELÉ KERÜLNI...4 M ■■ KÉSZÜLŐ FILMÜNK!, -FQSZERi

m J; ..«■uSll EZ PEDIG 7 MILLIÓ DOLLÁRBA

NYUGODJON MEG, IGAZGATÓ UR! A HONORÁRIUMOT PEDIG SZÍVESKEDJÉK a számlámra átutalni.

TOLNA MEGYEI NEPG.TSAG

1965. február 2.

Visszaadták a látását

Irta: V. Hrapov, ax orvostudományok kandidátusa

Egy fiatal asszony

kereste fel a Burgyenko akadémikusról elnevezett idegsebészeti intézetet:

— Jobb szememmel egyre gyengébben látok — panaszolta nyugtalankodva. — Sok specialistát felkerestem, — hiába...

A beteg ott maradt az intézetben. Megkezdődtek a vizsgálatok. Az agy röntgenfényképezése útján a látóidegnél daganatot észleltek. Az asszonyt csakis a sebészeti beavatkozás menthette meg látásának teljes elvesztésétől. Az ilyen műtét bonyolult volta mindenki számára világos: az emberi szervezet legfinomabb részébe, az agyba, való behatolásról van szó.

A betegnek nem volt töprengésre ideje: látása romlott. Beleegyezett a műtétbe. A. Arutyunov professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia levelező tagja hajtotta végre a műtétet. Az agy nehezen hozzáférhető részlegeiből eltávolította a jóindulatú daganatot. A sebész kése elejét, vette a látás elvesztésének.

Miért kell az idegsebészeknek a látószervek gyógyításával foglalkoztok? Az embernél különféle okok válthatják ki a vakságot. Közülük az egyik a látóideg atrofiája (elhalása), amely a látóideg gyulladásának, vagy daganat által történő nyomásának következtében megy végbe. Az ideg elfajulásának, vagy elhalásának folyamata lassú. Az egészséges, erőtől duzzadó ember szeme előtt időnként elsötétül a világ. Olykor a látómezőben sötét foltok jelennek meg, vagy a látószög összeszűkül. Később, ha a betegség kifejlődését nem állítják meg, bekövetkezik a teljes vakság. Ezért ilyen tüneteket észlelve tüstént orvoshöi-kell fordulni1.' ,:. \ ‘

Mitől képződnek

dadantok az agyban? Igen gyakran az idegrendszernek az alkohollal és a dohányzással való túlterhelésétől. Daganatok keletkezhetnek koponyasérülés, továbbá heveny és krónikus fertőző betegségek után. A daganat keletkezésének nagy veszélyét rejtik magukban az idegtúlterhelések. A daganat hosszú ideig semmivel sem árulja el magát. A nyugtalaGÜNTHER-PRODÖHL

KE PR EG E N Y V A LTO Z AT

N',

nító tünetek csupán akkor jelentkeznek, amikor már terjedelme meghatározott méreteket elért.

A szovjet idegsebészet, amelynek N. N. Burgyenko, nagyszerű tudós volt a megalapítója, nagy sikereket ért el az ilyen betegségek elleni harcban. Az országban nagyszerű szakkáderek nevelkedtek fel, három tudományos kutató intézet működik, sok szakklinikát és tagozatot szerveztek a kórházakban. Az intézetekben tanulmányozzák a központi idegrendszer sérüléseit, az agy válasz- reakcióit a műtétekre, kidolgozzák és tökéletesítik a gyógykezelés sebészeti módszereit. A szovjet idegsebészet a gyakorlatban szigorúan megtartja azt az elvet, hogy központi idegrendszer sérülése esetén a diagnosztika és a gyógyítás valamennyi kérdését nem egy, hanem több specialista oldja meg.

Számos tudás

óriási munkájának eredményeként lehetővé vált a látóidegek atrofiájának megelőzését szolgáló sebészeti beavatkozás. Az idegsebészek remekül elsajátították a bonyolult műtétek technikáját. E műtéteknek rendszerint nincs semmiféle utókövetkezményük és az emberek visszatérnek az alkotó életbe. A daganatos megbetegedések gyógyításának ma még a sebészeti beavatkozás a leghatékonyabb eszköze. Az utóbbi időben kísérletek történtek a kombinált — sebészeti, sugár- és vegyiterápiai — gyógykezelésre. Biztató eredmények születtek. Mindamellett nem szabad megfeledkeznünk arról, milyen szerepet játszik az idegrendszer a szervezet erőinek mozgósításában. A hasotjló, idegbetegedések eredményes megelőzéséről van szó. Igyekezni kell minél nyugodtabban, .minél higgadtabban , viselkedni mindazzal szemben, ami az ideg- rendszert terheli és izgatja. Természetesen a munka és a mindennapi élet egészségügyi szabályait is meg kell tartani. Gyakran nem törődünk a kisebb rosszulléttel, a hőmérséklet lényegtelennek tűnő emelkedésével. Pedig emögött gyakran influenza és más fertőző betegségek lappanganak, amelyek kellemetlen szövődményekhez vezethetnek és daganatok képződését is okozhatják.

ESérkezfk az az idő

[amikor az agydaganatokat nem- [csak a sebészek fogják sikeresen [gyógyítani. A szakemberek szívó- [san keresik az aktív preparátu- [mokat, amelyek a szervezetbe juthatva lehetővé teszik a daganat [megszüntetését.

(Ford.: Dosek Lajos)

A kakasdi Egyetértés Tsz- nél igáslovak és

3 éyes csikók

eladók. Érdeklődni a központban.

(110)

IUGAL

egy nyugatnémet riporter szemével

i.

„Portugáliában megállt az idő” — írja a nyugatnémet Stern riportere. Ezt az országot 1928 óta Antonio Salazar és a titkos- rendőrség kormányozza. Salazar barátai azt .állítják, hogy a diktátor biztosítja a békét és a nyugalmat. Eszerint Portugália egy boldog ország lenne? A turista — ilyennek látja. De a Stem riportere igyekezett a kulisszák mögé pillantani. És ekkor olyan országot talált, amelyben „valóban nyugalom van, olyan, mint a temetőben sok jogtalansággal.

Erről a „nyugalomról” számol be K. Jaeger riportja.

ELINDULÁS

Olyan, mint egy szolid német üzletember. Jól szabott öltöny, jól táplált, gondosan ápolt körmök: MANUEL EGREJA AREZ, Portugália hamburgi alkonzulja. Támogatását kértem. Portugáliáról szeretnék írni, az Ibériai félsziget nyugati partján fekvő és a NATO-hoz tartozó országról, amelyről a portói bornál, a parafakészítményeiről és olajos szardíniánál alig tudunk többet.

— Remélem, nem visz bele politikát, Jaeger úr. — Nevet. Német kiejtése kifogástalan. Visszanevetek.

— Szeretném megismerni az ön országát. Olyannak, amilyen. Se többnek, se kevesebbnek.

Válaszom nem elégíti ki. Túl általánosnak találja.

— Szeretem a németeket. Becsülöm őket. Mi, Portugáliában mind becsüljük a németeket. Azonban rossz tapasztalataink is vannak...

Egy másodperc szünetet tart: „.. ’. az újságírókkal.”

Nem értem. Nem akarom érteni. Kicsit; zavarbajön.

— Vannak előítéletek, Jaeger úr. Érti, ugye? Portugália idegen önnek. Remélem, nem ítél elhamarkodottan. Igyekezzék tárgyilagos maradni. Mindennek két oldala van.

Biztosítom: igyekszem tárgyilagos lenni. Jutalmam: ajánlólevél a sajtófőnökhöz, Lisszabonba; egy csomó útiprospektus, propagandaanyag és egy német nyelvű útikalauz.

— Hogy már előre képet alkothasson.

Nevetve köszönöm meg és az ajánlott tárgyilagosságra gondolok. Búcsúzáskor melegen megszorítja a kezem.

— Remélem, Jaeger úr, ön a nyolcszázéves német—portugál barátság jegyében írja meg a cikkét.

Számolni kezdek: 1147, kereszteshadjáratok, 1147, Lisszabont földig rombolták. Ennek azonban semmi köze Németországhoz, legfeljebb a kölniekhez; ők vettek részt benne annak idején. A Német Birodalmat csak 1871-ben alapították. Na mindegy, egy hét múlva Lisszabonban leszek, majd meglátjuk;

LISSZABON

Május vége van. Nyári hőségre számítottam. Lisszabonban

azonban kellemes hőmérséklet fogadott. Az útlevél- és vámformaságokat gyorsan elintézték. Előzékenyek. Kinn taxi vár. Nyaktörő út vezet a belvárosba. Széles sugárutak, pompás paloták, parkok és virágok, amerre nézek. Túlnyomóan Volkswagenek és Mercedesek, továbbá angol gépkocsik. Európai főváros.

A sajtóhivatalban már várnak. Űtiprogramunk összeállítva. Meglepődöm. A titkár nevet. „Gondoljon a kényelmére. Csak egy hónapig marad itt. Sokat akar látni. Mi terminusokat állítottunk össze az ön részére: népünnepélyeket, állami ünnepeket.”

*

Járjuk Lisszabont. Szép város. Sok utcát, teret neveztek el a szabadságról. „Liberdade”. Ez feltűnő. Az emberek jól öltözöttek, az urak feketében, a hölgyek a nyári divat szerint. Mindenesetre a főutcákon. Az éttermek és kávéházak zsúfoltak. A lisszaboniaknak van idejük, élvezik a napsütést. Luxusüzletek, akárcsak Párizsban vagy Düsseldorfban. A könyvkereskedésekben meglepetés ért: Hitler „Mein Kampf”-ját látjuk, Mussolini és Franco művei mellett. És természetesen Salazarét, a professzorét, aki 1928 óta birtokolja a hatalmat ebben az országban. A fasiszta irodalom találkozót adott egymásnak a lisszaboni könyvesboltokban.

EGYENRUHÁK

Elhagyjuk a széles sugárutakat. Az utcák szűkebbé válnak, a kirakatok kisebbek. Az óváros festői, zegzugos, szinte romantikus. Egészségügyi berendezés isgárda (Guarda National), közlekedési rendőr, vámos, és tudja az ég (vagy Salazar) hányféle rendőri alakulat. És mindegyik a saját egyenruháját hordja.

A CSODATEVŐ ESCUDOK

A kávéházban kollégákkal találkozom. Egy forgatócsoport dokumentumfilmet akar készíteni. A készülékeket azonban még nem kapták meg. Három napja harcolnak a vámmal, vándorolnak hivatalról hivatalra. Nagyon szép hivatalok, a tizenkilencedik században épült palotákban, parkok és virágoskertek közepette. Nagyvonalú berendezések, régiek és alaposak. Mahagóni és bársony. Előzékeny tisztviselők.

Csak senki nem illetékes. Sajnálkoznak. Az első nap után a bürokrácia folyosóján találtak egy ügynököt olyan adószakértőfélét. Neki sem sikerült. Túl sok a hatóság. Kétségbeesésükben pénzt ajánlottak neki. Kicsit zavarban voltak, de nem láttak más kiutat. Azóta minded zsinóron szalad. Száz escudo ide, száz escudo oda. Rögtön elintéz pecsétet, aláírást, okmányt. Holnap reggel elhozhatják a vámtól fi lmf elszerelésüket.

Északra utazunk Tras os Mon- tes megyébe. Az út jó. Forgalom alig van. Egy-egy autóbusz, néha-néha egy teherautó. Két tucat privát kocsi. Az aszfalt- utat főleg ökör- és szamárkor- dék használják. A vidék hegyes és hűvös. Külföldi rendszámú autó errefelé ismeretlen. Tras os Montes nem turistaszenzáció. Célunk a vidék déli részén felevő 3000 lakosú járási székhely, Mo- gadouro.

Salazar „Hitler-Jugend”-je.

meretlen. Sűrűn lakott. Szegénységről árulkodik. A turisták számára különösen vonzó — jegyzi meg útikönyvem. Lisszabon lakosságának kétharmada ezekben a festői negyedekben él.

Egyenruhaüzletek tűnnek fel. Rangjelzések hivalkodnak . ejtőj- emyős kombinációk, gombok, derékszíjak, csatok. Akaratlanul színházi jelmezekre gondolok. Figyelem az egyenruhákat. Bár inkább ne tettem volna. Meg lehet zavarodni. Van polgári gárda (Guarda Civil), nemzeti

PORTUGÁL "HITLER JUGEND’» . A . „Mocidade Portuguesa”, a portugál állami ifjúsági szervezet zászlóavatása vár bennünket. A Mocidade olyan Hitlerjugend-féle egyenruhás katonai előképző. Vasárnap röviddel 10 óra előtt érkezünk .Mogadouro-ba. Kicsi, álmos hegyi városka. Egyenesen az iskolához megyünk. Már sorakoznak. 12 és 17 év közötti fiatalok. Zöld ing, váll-lap rangjelzésekkel, az övcsaton egy nagy „S” betű (Salazar).

(Folytatjuk)

HEGYEZTÜNK! LAMA TURNER- RÜLNt... A MOST -FŐSZEREPLŐJE_ KERÜL.