Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

MÁSNAP HAJNALBAN MEGÉRKEZIK - A LOS AGELESaI TAYLOR MADNAQV. 4 NYOMOZÁST BEFEJEZEM. 4 JOGOS ÖN- TÉRELEMBŐL AOÓOÓ G YH KÖSS ÁG 07 A M ÉSZTÉNOŐS CNERYL KÖVESE EL, AKI 4 törvényeink érielmében- kiskorú­ságára való tekin revei.- m/noen tova mi felelősségre- vonás adói -• hentes / 4 METHO GOLDVYYN MAYER -CÉG SZÁMÍTÁSAI BEVÁLTAK... mi ■■■II -----­EGYEDÜL AMERIKÁBAN TÖBB MINT I 2L MILLIÓ DOLLART HOZÓN 4, PCYTON I PLACE“ C. FILMÜNK...KÖSZÖNJÜKÖN- I NEK MR. G/ESLER...' TEataSKSr~~ TOLYTATJUK MR. G/ESIER ! TEHÁT MEGEGYEZTÜNK! LANA TI NEK NEM SZABAD A BÍRÓSÁG ELÉ KERÜLNI...4 M ■■ KÉSZÜLŐ FILMÜNK!, -FQSZERi m J; ..«■uSll EZ PEDIG 7 MILLIÓ DOLLÁRBA NYUGODJON MEG, IGAZGATÓ UR! A HONORÁRIUMOT PEDIG SZÍVES­KEDJÉK a számlámra átutalni. TOLNA MEGYEI NEPG.TSAG 1965. február 2. Visszaadták a látását Irta: V. Hrapov, ax orvostudományok kandidátusa Egy fiatal asszony kereste fel a Burgyenko akadé­mikusról elnevezett idegsebészeti intézetet: — Jobb szememmel egyre gyen­gébben látok — panaszolta nyug­talankodva. — Sok specialistát felkerestem, — hiába... A beteg ott maradt az intézet­ben. Megkezdődtek a vizsgálatok. Az agy röntgenfényképezése út­ján a látóidegnél daganatot ész­leltek. Az asszonyt csakis a sebé­szeti beavatkozás menthette meg látásának teljes elvesztésétől. Az ilyen műtét bonyolult volta min­denki számára világos: az emberi szervezet legfinomabb részébe, az agyba, való behatolásról van szó. A betegnek nem volt töpren­gésre ideje: látása romlott. Bele­egyezett a műtétbe. A. Arutyunov professzor, a Szovjet Orvostudo­mányi Akadémia levelező tagja hajtotta végre a műtétet. Az agy nehezen hozzáférhető részlegeiből eltávolította a jóindulatú dagana­tot. A sebész kése elejét, vette a látás elvesztésének. Miért kell az idegsebészeknek a látószervek gyógyításával fog­lalkoztok? Az embernél külön­féle okok válthatják ki a vaksá­got. Közülük az egyik a látóideg atrofiája (elhalása), amely a látó­ideg gyulladásának, vagy daganat által történő nyomásának követ­keztében megy végbe. Az ideg el­fajulásának, vagy elhalásának folyamata lassú. Az egészséges, erőtől duzzadó ember szeme előtt időnként elsötétül a világ. Olykor a látómezőben sötét foltok jelen­nek meg, vagy a látószög össze­szűkül. Később, ha a betegség ki­fejlődését nem állítják meg, be­következik a teljes vakság. Ezért ilyen tüneteket észlelve tüstént orvoshöi-kell fordulni1.' ,:. \ ‘ Mitől képződnek dadantok az agyban? Igen gyak­ran az idegrendszernek az alko­hollal és a dohányzással való túl­terhelésétől. Daganatok keletkez­hetnek koponyasérülés, továbbá heveny és krónikus fertőző beteg­ségek után. A daganat keletkezé­sének nagy veszélyét rejtik ma­gukban az idegtúlterhelések. A daganat hosszú ideig semmivel sem árulja el magát. A nyugtala­GÜNTHER-PRODÖHL KE PR EG E N Y V A LTO Z AT N', nító tünetek csupán akkor jelent­keznek, amikor már terjedelme meghatározott méreteket elért. A szovjet idegsebészet, amely­nek N. N. Burgyenko, nagyszerű tudós volt a megalapítója, nagy sikereket ért el az ilyen betegsé­gek elleni harcban. Az országban nagyszerű szakkáderek nevelked­tek fel, három tudományos kutató intézet működik, sok szakklinikát és tagozatot szerveztek a kór­házakban. Az intézetekben tanul­mányozzák a központi idegrend­szer sérüléseit, az agy válasz- reakcióit a műtétekre, kidolgozzák és tökéletesítik a gyógykezelés se­bészeti módszereit. A szovjet idegsebészet a gyakorlatban szi­gorúan megtartja azt az elvet, hogy központi idegrendszer sérü­lése esetén a diagnosztika és a gyógyítás valamennyi kérdését nem egy, hanem több specialista oldja meg. Számos tudás óriási munkájának eredménye­ként lehetővé vált a látóidegek atrofiájának megelőzését szolgáló sebészeti beavatkozás. Az ideg­sebészek remekül elsajátították a bonyolult műtétek technikáját. E műtéteknek rendszerint nincs semmiféle utókövetkezményük és az emberek visszatérnek az al­kotó életbe. A daganatos meg­betegedések gyógyításának ma még a sebészeti beavatkozás a leghatékonyabb eszköze. Az utóbbi időben kísérletek történtek a kombinált — sebészeti, sugár- és vegyiterápiai — gyógykezelésre. Biztató eredmények születtek. Mindamellett nem szabad meg­feledkeznünk arról, milyen szere­pet játszik az idegrendszer a szer­vezet erőinek mozgósításában. A hasotjló, idegbetegedések eredmé­nyes megelőzéséről van szó. Igye­kezni kell minél nyugodtabban, .minél higgadtabban , viselkedni mindazzal szemben, ami az ideg- rendszert terheli és izgatja. Ter­mészetesen a munka és a minden­napi élet egészségügyi szabályait is meg kell tartani. Gyakran nem törődünk a kisebb rosszulléttel, a hőmérséklet lényegtelennek tűnő emelkedésével. Pedig emögött gyakran influenza és más fertőző betegségek lappanganak, amelyek kellemetlen szövődményekhez ve­zethetnek és daganatok képződé­sét is okozhatják. ESérkezfk az az idő [amikor az agydaganatokat nem- [csak a sebészek fogják sikeresen [gyógyítani. A szakemberek szívó- [san keresik az aktív preparátu- [mokat, amelyek a szervezetbe jut­hatva lehetővé teszik a daganat [megszüntetését. (Ford.: Dosek Lajos) A kakasdi Egyetértés Tsz- nél igáslovak és 3 éyes csikók eladók. Érdeklődni a köz­pontban. (110) IUGAL egy nyugatnémet riporter szemével i. „Portugáliában megállt az idő” — írja a nyugatnémet Stern riportere. Ezt az országot 1928 óta Antonio Salazar és a titkos- rendőrség kormányozza. Salazar barátai azt .állítják, hogy a dik­tátor biztosítja a békét és a nyu­galmat. Eszerint Portugália egy boldog ország lenne? A turista — ilyennek látja. De a Stem ri­portere igyekezett a kulisszák mögé pillantani. És ekkor olyan országot talált, amelyben „való­ban nyugalom van, olyan, mint a temetőben sok jogtalansággal. Erről a „nyugalomról” számol be K. Jaeger riportja. ELINDULÁS Olyan, mint egy szolid német üzletember. Jól szabott öltöny, jól táplált, gondosan ápolt kör­mök: MANUEL EGREJA AREZ, Portugália hamburgi alkonzulja. Támogatását kértem. Portugáliá­ról szeretnék írni, az Ibériai fél­sziget nyugati partján fekvő és a NATO-hoz tartozó országról, amelyről a portói bornál, a para­fakészítményeiről és olajos szardíniánál alig tudunk többet. — Remélem, nem visz bele po­litikát, Jaeger úr. — Nevet. Né­met kiejtése kifogástalan. Vissza­nevetek. — Szeretném megismerni az ön országát. Olyannak, amilyen. Se többnek, se kevesebbnek. Válaszom nem elégíti ki. Túl általánosnak találja. — Szeretem a németeket. Be­csülöm őket. Mi, Portugáliában mind becsüljük a németeket. Azonban rossz tapasztalataink is vannak... Egy másodperc szünetet tart: „.. ’. az újságírókkal.” Nem értem. Nem akarom ér­teni. Kicsit; zavarbajön. — Vannak előítéletek, Jaeger úr. Érti, ugye? Portugália ide­gen önnek. Remélem, nem ítél elhamarkodottan. Igyekezzék tárgyilagos maradni. Mindennek két oldala van. Biztosítom: igyekszem tárgyi­lagos lenni. Jutalmam: ajánló­levél a sajtófőnökhöz, Lisszabon­ba; egy csomó útiprospektus, propagandaanyag és egy német nyelvű útikalauz. — Hogy már előre képet al­kothasson. Nevetve köszönöm meg és az ajánlott tárgyilagosságra gondo­lok. Búcsúzáskor melegen meg­szorítja a kezem. — Remélem, Jaeger úr, ön a nyolcszázéves német—portugál barátság jegyében írja meg a cikkét. Számolni kezdek: 1147, keresz­teshadjáratok, 1147, Lisszabont földig rombolták. Ennek azon­ban semmi köze Németországhoz, legfeljebb a kölniekhez; ők vet­tek részt benne annak idején. A Német Birodalmat csak 1871-ben alapították. Na mindegy, egy hét múlva Lisszabonban leszek, majd meglátjuk; LISSZABON Május vége van. Nyári hőség­re számítottam. Lisszabonban azonban kellemes hőmérséklet fogadott. Az útlevél- és vámfor­maságokat gyorsan elintézték. Előzékenyek. Kinn taxi vár. Nyaktörő út vezet a belvárosba. Széles sugárutak, pompás palo­ták, parkok és virágok, amerre nézek. Túlnyomóan Volkswagenek és Mercedesek, továbbá angol gépkocsik. Európai főváros. A sajtóhivatalban már várnak. Űtiprogramunk összeállítva. Meg­lepődöm. A titkár nevet. „Gon­doljon a kényelmére. Csak egy hónapig marad itt. Sokat akar látni. Mi terminusokat állítottunk össze az ön részére: népünnepé­lyeket, állami ünnepeket.” * Járjuk Lisszabont. Szép város. Sok utcát, teret neveztek el a szabadságról. „Liberdade”. Ez feltűnő. Az emberek jól öltözöt­tek, az urak feketében, a höl­gyek a nyári divat szerint. Min­denesetre a főutcákon. Az étter­mek és kávéházak zsúfoltak. A lisszaboniaknak van idejük, él­vezik a napsütést. Luxusüzletek, akárcsak Párizsban vagy Düssel­dorfban. A könyvkereskedések­ben meglepetés ért: Hitler „Mein Kampf”-ját látjuk, Mussolini és Franco művei mellett. És termé­szetesen Salazarét, a professzo­rét, aki 1928 óta birtokolja a ha­talmat ebben az országban. A fasiszta irodalom találkozót adott egymásnak a lisszaboni könyves­boltokban. EGYENRUHÁK Elhagyjuk a széles sugáruta­kat. Az utcák szűkebbé válnak, a kirakatok kisebbek. Az óváros festői, zegzugos, szinte romanti­kus. Egészségügyi berendezés is­gárda (Guarda National), közle­kedési rendőr, vámos, és tudja az ég (vagy Salazar) hányféle rendőri alakulat. És mindegyik a saját egyenruháját hordja. A CSODATEVŐ ESCUDOK A kávéházban kollégákkal ta­lálkozom. Egy forgatócsoport do­kumentumfilmet akar készíteni. A készülékeket azonban még nem kapták meg. Három napja harcolnak a vámmal, vándorol­nak hivatalról hivatalra. Nagyon szép hivatalok, a tizenkilencedik században épült palotákban, par­kok és virágoskertek közepette. Nagyvonalú berendezések, régiek és alaposak. Mahagóni és bár­sony. Előzékeny tisztviselők. Csak senki nem illetékes. Saj­nálkoznak. Az első nap után a bürokrácia folyosóján találtak egy ügynököt olyan adószakértő­félét. Neki sem sikerült. Túl sok a hatóság. Kétségbeesésükben pénzt ajánlottak neki. Kicsit za­varban voltak, de nem láttak más kiutat. Azóta minded zsinó­ron szalad. Száz escudo ide, száz escudo oda. Rögtön elintéz pecsé­tet, aláírást, okmányt. Holnap reggel elhozhatják a vámtól fi lmf elszerelésüket. Északra utazunk Tras os Mon- tes megyébe. Az út jó. Forga­lom alig van. Egy-egy autóbusz, néha-néha egy teherautó. Két tucat privát kocsi. Az aszfalt- utat főleg ökör- és szamárkor- dék használják. A vidék hegyes és hűvös. Külföldi rendszámú autó errefelé ismeretlen. Tras os Montes nem turistaszenzáció. Cé­lunk a vidék déli részén felevő 3000 lakosú járási székhely, Mo- gadouro. Salazar „Hitler-Jugend”-je. meretlen. Sűrűn lakott. Szegény­ségről árulkodik. A turisták szá­mára különösen vonzó — jegyzi meg útikönyvem. Lisszabon la­kosságának kétharmada ezekben a festői negyedekben él. Egyenruhaüzletek tűnnek fel. Rangjelzések hivalkodnak . ejtőj- emyős kombinációk, gombok, derékszíjak, csatok. Akaratlanul színházi jelmezekre gondolok. Figyelem az egyenruhákat. Bár inkább ne tettem volna. Meg lehet zavarodni. Van polgári gárda (Guarda Civil), nemzeti PORTUGÁL "HITLER JUGEND’» . A . „Mocidade Portuguesa”, a portugál állami ifjúsági szervezet zászlóavatása vár bennünket. A Mocidade olyan Hitlerjugend-féle egyenruhás katonai előképző. Vasárnap röviddel 10 óra előtt érkezünk .Mogadouro-ba. Kicsi, álmos hegyi városka. Egyenesen az iskolához megyünk. Már so­rakoznak. 12 és 17 év közötti fiatalok. Zöld ing, váll-lap rang­jelzésekkel, az övcsaton egy nagy „S” betű (Salazar). (Folytatjuk) HEGYEZTÜNK! LAMA TURNER- RÜLNt... A MOST -FŐSZEREPLŐJE_ KERÜL.

Next

/
Thumbnails
Contents