Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

1963. február 27. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁCS 3 NAPIRENDEN: a dunaföldvári, a szakályi, a tolnai, a felsőnyéki községi, a Szekszárd városi, a tamási és a dombóvári járási ta­nács. Az elmúlt évekhez viszonyítva A Tolna megyei Döntőbizottság munkája Tolna megye Tanácsa Végre- A kötbérügyek számának nőve-., a vállalatok ki is használják, hajtó Bizottsága pénteken dél- kedése arra mutat, hogy a határ- szabálytalan határidő-módosítá­előtt ülést tartott. Az ülés napi- idők betartására még mindig sokkal, és egyéb, jogszáhályelle- rendjére került a tanácsapparátus nem fordítanak kellő gondot. A nes intézkedésekkel. A múlt év káderhelyzete, a Tolna megyei késedelmi kötbérügyekben gyak- második felében már némileg Döntőbizottság munkája, és a ran tapasztalható gondatlan javult ez a helyzet PM revizori kirendeltség beszá- anyagkezelés, anyagbiztosítás, Eredményes keresetet indított mólója az 1964-ben végzett ellen- szerződéses kötelezettségek felül- őrzésekről. vizsgálatnak elmulasztása és a A Döntőbizottság munkájáról kooperáció hiánya, kevés kerül a nyilvánosság elé. a. Vasipari Vállalat egy kése- Feladata az állami, szövetkezeti delmi kötbérperben alaptalanul szervek, társadalmi szervezetek hivatkozott egy, egyébként nehe- közt keletkezett polgári jogi vi- zen beszerezhető öntvény hiányá- csökkent az építőinari számlavi­ták — szerződéskötési, szerződés- ra mert ugyanakkor nem tett ele- ták száma. A Döntőbizottság e szegési, és egyéb vagyoni ügyek get a rendeletben előírt, öntés- téren szigorú és következetes g/a- — eldöntése, a szocialista törve- minta-szállítási kötelezettségérek. korlatot folytatott, és nem ítélte nyesség, a terv-, pénzügyi, 6zer- Szinte általános tapasztalat, meg a beruházási, és felújítási ződési fegyelem megtartatása. hogy a vállalatokra kiszabott munkák terhére, az építtető elő­Az elmúlt évben —t 1963-hoz kötbérek áthárítása nem történik zetes engedélye nélkül végzett viszonyítva — az ügyforgalom 29 megfelelő szigorral. A Tanácsi munkák költségét. A volt Komlói százalékkal emelkedett. Az ügyek Építőipari Vállalat ismét példa: Állami Építőipari Vállalat kísér- többségét a minisztériumok köz- az egy év alatt kifizeted, létezett csak néhány esetben vetlen irányítása alá tartozó üze- mintegy 158 000 forint köt- olyan számlakövetelésekkel, mek, kereskedelmi vállalótok, bérből alig négyszázat hári- amely mögött nem volt munka, kisipari szövetkezetek és föld- tottak át a felelősökre. vagy amelyet korábban már le­művesszövetkezetek peres ügyei A Garay Szálloda szellőzőberen- számlázott. adták. Ezek közt is a legnagyobb dezésének hibás és késedelmes A kártérítési ügyek számának számmal szerepeltek késedelmi, tervszállítása miatt olyan későn növekedése összefügg a vállala- és úgynevezett meghiúsulási köt- érvényesítette ír én vét az éoítte- tok anyagi érdekeltségének nö- bérkeresetek. A szerződéskötési tővel szemben, hogv a keresetet vekedésével. A kár, amelyet a vál- viták emelkedő száma — 1965 elévülés miatt el kellett utasítani, lalat a másik szerződő fél szerző­januárjában például annyi indult, Tapasztalat az is, hogv a köz- désszegése következtében szenved, mint a múlt év első felében — ségi tanácsok nem ismerik a be- ma már a nyereségrészesedésre azt mutatja, hogy az eddisi kö- ruházási kódex, és a döntöMzot*-- is kihat. A kárigények eredmé- zömbcsséget felváltja a kötelező sági eljárás rende^ezé-eit, és nyes érvényesítését viszont sok­gondosság. nem érvényesítik igényeiket. Ezt szór kizárja az átvételkor tanú­sított felületes, gondatlan eljárás. Társadalmi összefogás a mezei pocok irtására Március 15>én lép életbe az üzletek új nyitvatartási rendje Különböző megyei, járási és vá­rosi szervekhez számtalan panasz érkezett a város üzleteinek nyit­vatartási rendje ellen. Csokorra kötve, ezeket a Tolna megyei Népújság „Miért kisváros Szek­szárd?” című cikkeiben tárta a nyilvánosság elé. Indokolta a probléma megvizsgálását és ren­dezését az a sok-sok kieső mun­kaóra is, amelyet a vásárló dől-, dozók munkaidejükből kénytele­nek elvenni. A városi pártbizottság végre­hajtó bizottsága ez év február 5-i ülésén határozatot hozott a város kereskedelmi ellátottságának és a nyitvatartási rend felülvizsgálatá­ra. Ennek alapján tegnap délelőtt a városi pártbizottság, a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya, a vá­rosi tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Városi Nő­tanács képviselői, a Nép bolt és a nagyobb városi üzemek vezetői együttesen beszélték meg a város üzleteinek új nyitvatartási rend­jét. Több nagyüzem és intézmény vezetője mondotta el véleményé' A Méröműszergyár problémája, — különösen a fejlesztés után, — amely mintegy 3 kilométerre van a központtól, nemcsak a nép- gazdasági érdeket, hanem inkább a vásárlók érdekeinek figyelem- bevételét sürgette. Határozat szü­letett. hogy a földművesszövetke- zetnek javasolni fogják egy ve­gyesbolt felállítását a gyár köze­lében. Valamennyi résztvevő javasol­ta: olyan nyitvatartási rendet kell bevezetni, hogy az üzemek, vál- ra ’és az elvi la.latók, intézmények dolgozói alapozza, munka után is meg tudják venni a szükséges cikkeket a boltokban. Ne kelljen ezért munkaidejük alatt kilépni az üzemből. A tej­es húsboltok, esetében jobban elő­térbe kell helyezni az ésszerűsé­get és a vásárlók igényeit. Utal­tak itt arra, hogy tejet délután és vasárnap is lehessen kapni. Nem volt könnyű közös neve­zőre hozni a népgazdasági, válla­lati, a vásárlók és a kereskedel­mi dolgozók érdekeit. Végül is mindhárom érdek képviselői, így gondoljuk elfogadható közös él­és javaslatát. Valamennyien hang-! láspontra jutottak. Ezek szerint, a súlyozták, hogy a nyitvatartási j idő megváltoztatása nemcsak a vásárlók érdeke, hanem népgaz­dasági szempontból is fontos. Fel­mérés folyt például a kórházban, melynek során kitűnt, hogy egy időszakban 1000 dolgozóra számít­va több száz munkaóra esett ki. mert a dolgozók munkaidő alatt voltak kénytelenek vásárolni. Népbolt Központ egyes üzlet nemekre és üzletekre bontva az új nyitvatartási rendet kidolgoz­za. jóváhagyás végett a városi ta­nács végrehajtó bizottsága elé terieszti. Az elfogadás után március 15-én lép életbe az üzle­tek új nyitvatartási rendje, me­lyet lapunk is közöl. (i—e) Községfejlesztési tervek Aparhanton Ebben az évben 500 méter hosz- szú járdát építenek 25 ezer forin­tos költséggel és 10 ezer forint értékű társadalmi munkával. Ez­zel a járdásítást befejezik. 250 méterrel bővítik a villanyhálóza­tot 25 ezer forintos költséggel. Hanton korszerűsítik a közvilágí­tást. Ezek a lámpák már higany­gőzösek lesznek. A ráfordított köl'ség meghaladja az 50 ezer forintot. Két buszvárótermet épí­A minőségi kötbérkeresettel együtt el kellett utasítani a szekszárdi kórház kárigényét, amelyet a tervezőiroda ellen nyújtott be, 300 080 forint összegben a központi fűtés kazánjainak hibás tervezése címén. Holott a jelentkező karbantartási nehézségek abból származnak, hogy a kórház a tervezett, és megrendelt kazánoktól eltérő tí- pusúakat vett át, és erről a ter­vezőt nem értesítette. A Tolna megyei Döntőbizott­ság munkájáról azt állapította meg a Végrehajtó Bizottság, hogy munkáját jól látja el, határozatai megalapozottak, jogilag és gazda­ságilag szakszerűek. Ugvane-t ál­lapította meg a Központi Döntő- bizottság is, azzal, hogy az üg**e- ket az átlagosnál gyorsabban in­tézi, határozatait a jogsz-'b-ilyok- állásfoglalás-'' ra BI. Az elmúlt esztendőben a mezei pocok országos méretben tömege­sen elszaporodott. Az enyhe tél következtében a kártevő áttelelt és a fertőzés súlyosan veszélyez­teti a vetéseket és a fiatal ültet­vényeket. A veszély és a kártétel teljes felszámolása érdekében a földművelésügyi miniszter az or­szág egész területén társadalmi védekezést rendelt el. A miniszter rendeletét a Magyar Közlöny 14. száma közli. Eszerint a védeke­zést a mező- ép erdőgazdasági ter­melő üzemekben, az egyéni gazdálkodók földterületén, a fertőzött erdőszegélyeken, a termények tárolását végző üzemeknél, a raktárak körül, valamint az utak, vasutak, csatornák, töltések füves és fásított részein az időjárástól függően, 1965. március 5-től legkésőbb április 15-ig kell végrehajtani. A védekezést a megyei taná­csok végrehajtó bizottságai, a mezőgazdasági osztályok útján szervezik és irányítják, a társa­dalmi szervek bevonásával. A Földművelésügyi Miniszté­rium növényvédelmi szolgálata a .cinkfoszfidhatóanyag-tartalmú Ar- j valint a megyei tanácsok útján díjtalanul bocsátja rendelkezésre. A védekezés megkezdésének idő­pontját a legalkalmasabb kora tavaszi időjárás és a megfelelő talajállapot figyelembevételével a megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságai állapítják meg. A hely­beli védekezési munkák szerve­zése és végrehajtása a községi ta­nácsok feladata. A társadalmi védekezéshez a lakosságot a köz­ségi tanácsoknak a Munka Tör­vénykönyve 139—140. paragrafu­sai szerint «kell bevonniok. Ennek értelmében a megvédendő terüle­tekhez szükséges számban a 14— 50 éves korú nőket és a 14—60 éves korú férfiakat, lehet pocok­irtás céljából közmunkára kiren­delni. A méreg kiszórására csak 16 éven felüli személyek vehetők igénybe (mentesek a kötelezettség alól a terhes és szoptatós anyák, azok, akiknek 6 éven aluli gyer­mekük van és gyermeküknek más gondozója nincs, továbbá a rok­kantak és a betegek. A védekezésre szervezett munkacsapatoknak az Arvali­nozást á számukra kijelölt ha­tárrészen, csatárláncban ha­ladva, valamennyi útjukba eső területen (vetés, szántás, parlag, rét, legelő, gyümöl­csös, dűlőút, part, árok, töl­tés, stb.) el kell végezni. Mivel az Arvalin erős méreg, kézzel érinteni, illetve kiszórni nem szabad, hanem az erre a cél­ra fából, vagy nádból készített esz­közökkel kell a járatokba el­helyezni, lyukanként 4—5 szemet. Utána a járatot betaposni nem ' szabad. Mivel a pocoklyukaknak csak 20—30 százaléka lakott, ezért — takarékosságból — célszerű az Arvalinozást megelőzően 2—3 nappal a lyukakat betaposni. A kártevők csak a lakott járatokat fogják újra kiásni. A pocoklyukak betaposására .a tavaszi szünetben a 16 éven aluli tanulóifjúság is bevonható. Az Arvalinozásnál a munkavé­delmi és balesetelhárítási óvó­rendszabályokat szigorúan be kell tartani. A községi tanács feladata a tárolt szer gondos el­raktározása száraz, nedvesség­mentes helyiségben, ahol sem élelmiszert, takarmányt, sem más anyagot nem tárolhatnak. A tár­sadalmi munkában résztvevőknek az Arvalint csak megfelelő fel­irattal és „méreg” jelzéssel ellá­tott dupla falú papírzacskóban szabad kiadni. Az Arvalinozást végző dolgozók munka közben nem étkezhetnek és nem dohá­nyozhatnak. A munka befejezése után melegvízben, szappannal gondosan kezet kell mosni. A megmaradt növényvédő szert min­den alkalommal vissza kell szol­gáltatni. A munka teljes befeje­zése után a papírzacskókat és az adagoló eszközöket el kell égetni, Az Arvalinozást a megkezdés előtt többször közhírré teszik. A vegyszer kimérését úgy kell meg­oldani, hogy elkerülhető legyen a porképződés, illetve a por be­lélegzése. Ezért ajánlatos légzés­védőt használni. Itt is fokozató^ san ügyelni kell, hogy a vegyszert nedvesség ne érje. Az Arvclint csak a lakott te­rületen kívül szabad felhasz­nál"!. s az ilyen területekre a védekezéstől számított 14 na­pig 16 éven aluli gyermekek nem mehetnek. Ugyancsak gondoskodni kell, hogy a vegyszerezett területekre legelő állat, vagy baromfi ne kerüljön, A vegyszerezés ideje alatt elhul­lott házi állatok, vas?v vadak hú­sát fogyasztani veszélyes és tilos! „Kihűlt” a termálvíz Tamásiban? I tenek házilagos kivitelezéssel 40 ' ezer forintos költséggel és 10 ezer forint értékű társadalmi munkával. Uj sportpályát létesí­tenek társadalmi munkával és gyermekjátszóteret 20 ezer forin- j tos költséggel, de erre ugyan­annyi értékű társadalmi munkát fordítanak. Ezenkívül hozzájárul- ' nak ötezer forinttal a Balatonon ""'■'ő úttörő sátortábor é . hez is. B. M. I MÉG 1962-BEN TÖRTÉNT a kísérleti fúrás Tamásiban, ahol megállapították, hogy a föld gyomra értékes termálvizet rej­teget. A község vezetői összedug­ták a fejüket és megállapították, hogy a Vörös Szikra Tsz épülő növényházainak, a csirkekeltető és -nevelő fűtésére gazdaságos lenne a termálvíz feltárása. A ve­zetők gondolatban még tovább szőtték a terveiket és úgy gon­dolták, hogy a feltárás után egy melegvízű uszoda nagyot lendí­tene a község idegenforgalmán. A lelkesedés határtalan volt, nemcsak a vezetők, hanem a la­kosság részéről is. Megkezdődtek a számítgatások, terveket készí­tettek és mindenki biztosra vette a felsőbb szervek segítségét is. A tsz növényházait, a csirkekeltetőt és a -nevelőt az eredeti tervtől eltérően a vasútállomás és a Kop­pány folyó közötti területre ter­vezték, ahol a termálvíz utáni fúrások történnének. Megkezdődött a felsőbb szer­veknél a járás vezetőinek kilin­cselése. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság 700 ezer forintot ígért de a későbbiek folyamán kide­rült, hogy a tamásiak ezt az ösz- szeget mindenhogyan visszakap­ták volna, mert a k^tel-ző vissz,a- férítés a f”i-ás után folyóméte­renként 700 forint. AZ ELSŐ AKADÁLY tehát már jelentkezett. A megyei ta­nács a lelkesedés láttára és a várható gazdasági eredmény tu­datában 400 ezer forintot aján­lott fel a feltáráshoz. A Koppánv- völgyi Vízgazdálkodási Társulat vezetősége is határozatot hozott, hogy a megtakarított 400 ezer fo­rintjukat feláldozzák a cél érde­kében, No, de ez még mindig nem volt elégséges a felmerülő 1 mil­lió 350 ezer forintos beruházásra. Több pénzt pedig sehonnan sem tudtak előteremteni a tamásiak. Járkáltak, ide-oda, kilincseltek, kértek, de egyetlen szerv sem volt hajlandó segíteni, pedig ha ki­számolták volna a leendő eredmé­nyeket, rájöhettek volna, hogy megéri a beruházást. A szakvélemény megállapította, hogy fúrás után a legrosszabb esetben is a termálvíz talohőmér- séklete 45 fok, de a valószínűbb az „igali” hőmérséklet, amely több mint 70 fokos. A Vörös Szik­ra Tsz palántanevelőit egész télen keresztül kazánokkal fűtik. Ren­geteg szén és a tüzeléshez mun­kaerő kell, amely nem kis összeg­be került. Arról nem is beszélve, hogy a palántanevrtők részére külön kutat kellett furatni és en­nek az eszese is 300 ezer forint­ba került. Könnyen megállapít­ható ezek szerint, hogy a ter­málvíz feltárása mennyivel gaz­daságosabb lett volna. A KEZDETI LELKESEDÉS most már teljesen alábbhagyott. Még a járás és a község vezetői is félretették az ügyet, mert azt mondják nem érdemes vele fog­lalkozni. Nincs pénz, nincs me­legvíz. Úgy érzik, a tamásiak, hogy mostoha gyermekek. Joggal mondják, mert egy ilyen gazda­ságilag rengeteg hasznot hozó termálvíz kiaknázásában magukra hagyták őket. A tervek az íróasztalfiókban hevernek, lassan beporosodnak, senki nem törődik már velük. A palántanevelők más területen épültek fel, a 10 ezres csirke­keltetőnek és -nevelőnek is más helyet keresnek. „Kihűlt” a ter­málvíz Tamásiban? A jelek sze­rint igen, de úgy gondoljuk, még meg lehetne melegíteni! Me­gyénkben sehol, ilyen lehetőség nem kínálkozik, mint Tamásiban. A többi megyék is igyekeznek le­hetőségeiket kihasználni, miért ne tudnánk ezt mi is megtenni. A legjobb példa az igali termálvíz. Nem szégyen a tapasztalatétvétel, nézzük meg a somogyiak hogy csinálták! Fertői Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents