Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-26 / 48. szám
■»ur Tötfl* MEGYEIm vhag asuBtoSfii £oreseí®tEtNÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 'I FAQ YL ALT ÉS KORCSOLYA XV. évfolyam, 48. szám. ÁRA: 60 FILLÉR Péntek, 1965. február 26. l\em kis ügyek Az egyik cipőgyári termelési tanácskozáson szóba hozták a munkásnők. hogy az öltözőben levő hajszárítót csak úgy tudják használni ha székre állnak. Kicsi ügy, a termeléssel alig hozható kapcsolatba. A gyár vezetői mégis azonnal intézkedtek. Egy másik termelési tanácskozáson felhívták a művezető figyelmét a munkások, hogy a tégla lebontása a billencs-au tóról nem jó dolog. mert tíz-tizenöt tégla minden esetben összetörik. Hallottunk arról is, hogy a munkások kifogásolták, miért nekik kell menni a segédanyagért, miért nem a segédmunkásokkal hordát ják oda, úgy sokkal kevesebb idő menne el a termelőddőből Nem kis ügyek ezek. Ilyenekből és hasonlókból a munka gondjaiból tevődik össze mindennapi életünk. S amikor megszüntetünk egy ilyen hiányosságot, mindjárt jobb kedvvel megy a munka. Pedig sok esetben csak egy kis figyelmességen múlik — sok minden. Az országgyűlésen Kádár elv- társ hozzászólásának ezért volt a nagy hatása, mert olyan sok és fontos kis ügyről beszélt, nagy ügyhöz méltó módon, amely kíséri tevékenységünket és mindenkit érdekel. Ezért emlékeznek az emberek az. országgyűlésre olyan szívesen, mert a képviselők valahogy idén sokkal többet beszéltek a tavaszi ülésszakon a munka apró gondjairól, mint máskor. A nagy gondok, például: hogyan és mikor . lép termelésbe a műszergyár vagy mi lesz az ötmillió forint értékű eladhatatlan dombóvári betoncsövekkel — e kis ügyek mellett fennállnak, gondot okoz megoldásuk. De ez nem jut el minden ember érdeklődési körébe, nem foglalkoztat minden embert Mert a termelő géppel előforduló hiba. a piszkos mosdó, a fűtetlen öltöző, a két- filléres alátét hiánya közvetlenül érinti a munkást. S ilyen filléres dolgok mindenütt vannak. Ilyen apró bosszúságok megszüntethe- tők de valahogy mindig keletkezik helyettük másik. Mit lehet tenni, hogy a kis ügyek megszűnjenek? Figyelmesebb, gondosabb munka csökkenti az apró bosszúságokat. így. ha a munkásnők hajszárítóját „emberi magasságba” szerelték volna, s csak egy művezetői utasításba kerül, hogy a segédmunkás hordja a termeléshez a segédanyagot, ne a munkás álljon fel minden fél órában két-három percre. Nem kis ügyek ezek a napi gondok Sokat foglalkoznak megoldásukkal. A Bonyhádi Cipőgyárban például a szakszervezeti bizottság — a termelési tanácskozásokkal kapcsolatos új rendelet értelmében — különös figyelemmel kezeli a dolgozók javaslatát. A simontomyai gyárban pedig felelőssé' tették a művezetőket, hogy az apró panaszokat, egyéni és közügyeket feszegető kis dolgokat, azonnal intézzék el. Hogy ne akadályozza a munkát semmi más. Néhány évvel ezelőtt az egyik tolnai gyárba meghívtak egy pszichológust, beszélgessen az emberekkel. A tudós a beszélgetések végén pontosan az ilyen apró ügyek megszüntetésére hívta fel a gyárvezetőség figyelmét. Ezek annyira lefoglalják a munkás gondolatát, hogy órákig tépelődik, mérgelődik rajta, mert tudja, hogy a hiba megszüntetése könnyű... A kis ügyek foglalkoztatják az embereket. A jó vezető előtt a munkások minden ügye nagy ügy, s gondoskodik arról hogy apró bosszúságok r-:" +t ne gyengüljön a munkamorál* Országos első kendertermelésben a döbröközi Zöld Mező Tsz A textilipar két fontos hazai nyersanyagának, a lennek és a kendernek a termesztéséről tanácskoznak csütörtökön a Könnyűipari Minisztériumban a len— kendertermesztő, nemesítő gazdaságok, á feldolgozó vállalatok, a Földművelésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezeti Tanács és az ipar képviselői. A megbeszélést Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese nyitotta meg. Pécsi István, a rostkikészítő vállalat mezőgazdasági osztályának vezetője számolt be a legutóbbi mezőgazdasági év tapasztalatairól és a következő évi felkészülésről. A beszámoló után kihirdették a len—kender- termelő gazdaságok elmúlt évi versenyének eredményeit, az élenjáró gazdaságoknak oklevelet és összesen 41 000 forint jutalmat adtak át. A lentermelők versenyében 109 gazdaság vett részt, a legjobb eredményt a mezőszilasi Mezőföld Tsz érte el, amely a 300 hold vetésterületről átlagosan 34,5 mázsát takarított be, s az összmeny- nyiség 85 százaléka első osztályú volt. Jó munkájáért 7000 forint jutalmat kapott. A 194 kendertermelő gazdaság versenyében a döbröközi Zöld Mező Tsz lett az első. A Zöld Mező Tsz 360 holdon termelt kendert és az átlagos terméseredmény 45,6 mázsa volt, amelynek 99 százalékát minősítették első osztályúnak. A gazdaság 12 000 forint jutalmat kapott. A téli vásár mérlege: 450 millió forint értékű áru talált gaxdára A Belkereskedelmi Minisztérium ezekben a napokban állítja össze a nemrégiben zárult kéthetes téli vásár mérlegét. Még nem érkeztek meg mindenhonnan az eredmények, az eddigi adatokból azonban megállapítható, hogy a vásár jól sikerült. A kereskedelem mintegy 600 milliós árukészlettel indította az idény végi kiárusítást, s ebből körülbelül 450 millió forint értékű áru talált gazdára. FLgyelembevé- ve a tavalyinál jóval nagyobb méretű árengedményt, a téli vásáron a lakosság mintegy 150 millió forintot takarított meg. A vidéki áruházak közül a kecskeméti 3,3 millió forint, a miskolci több mint 3 millió forinttal zárta a téli vásárt, s még a kisebbek közé tartozó szombathelyi áruházban is 2,5 millió forint volt a téli vásár bevétele. Túri M. felv. Parlamenti küldöttség utazott a Lengyel Népköztársaságba Parlamenti küldöttség utazott csütörtök reggel Varsóba, a Lengyel Népköztársaság szejmjének meghívására. A delegációt Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke vezeti; a küldöttség tagjai: dr. Babits Antal. Dobos József, Farkas János, Lombos Ferenc és Oláh György képviselők. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron dr. Beresztóczy Miklós, Pólyák János, az országgyűlés alelnökei. Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Marjai József, a Külügyminisztérium csoportfőnöké, az országgyűlés tisztség- viselői és parlamenti képviselők búcsúztatták. Jelen volt az elutazásnál Jan Kiljanczyk budapesti lengyel nagykövet. Az elutazást megelőző este Jan Kiljaczyk budapesti lengyel nagykövet vacsorát adott a küldöttség í tiszteletére. Az új építőipari vállalat első két hónapja 1965 a stabilizáció éve — 1965. január 1-gyel Tolna megyében új építőipari vállalat kezdte meg tevékenységét. Két hónap telt el azóta, hogy a hivatalos szerveket, ügyfeleket értesítette az új vállalat vezetősége a megalakulásról, és arról, hogy É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat néven kezdte meg működését a megyében. Mi történt a két hónap alatt ? Hogyan kezdődött a munka, milyen eredmények és gondok járnak együtt a vállalatszervezéssel és legfőképp, mit várhatunk az új vállalattól és az új vállalat vezetői mit várnak az őket segítő szervektől, intézményektől 1965- ben. Ezekre a kérdésekre kerestünk választ. Mindenekelőtt idézzünk egy bekezdést a vállalat nemrég elkészített 1965. évi intézkedési tervéből: „A vállalatunk előtt álló, 1965. évi feladatok megkövetelik a tervfegyelemnek a korábbi éveket meghaladó biztosítását, a rendelkezésre álló eszközök optimális kihasználását, a munkafegyelem és munkaerkölcs javítását, az üzem- szervezés előtérbe helyezését, a vezetési színvonal emelését”. — így summázza az intézkedési terv a legfőbb teendőket. S ebből következtethetünk arra, hogy az eredmény nem is marad el. Az első két hónap legnagyobb eseménye természetesen a folyamatos átszervezés volt. Sokoldalú és szívós politikai munkát kellett végezni, hogy megszűnjék az év "lső heteiben tapasztalt íróasztalharc, akkor az volt a szokás, hogy a dolgozók jelentős része azzal töltötte idejét, hogy találgatták, ki hova kerül, ki kinek lesz a főnöke. Természetesen így nem lehet dolgozni. Az ilyen légkört meg kell szüntetni. A vállalat vezetősége igen rövid idő alatt tisztázta ezeket a dolgokat. De ezután jött a nehezebb: a munkát úgy végezni, hogy közben a költözés is menjen, de ne hátráltassa ez a számlázást és a kivitelezést sem. Most, utólagosan már megállapíthatjuk, hogy a vállalat vezetői jól irányították a nem könnyű feladatok végrehajtását. Ma már beköltözött Szek- szárdra az adminisztráció több mint ötven százaléka. Ideiglenes irodákban, a városban négy helyen intézik a vállalat ügyeit. Nem könnyű így a vezetés. S ezért is szorgalmazták a kommunisták a pártalapszervezetek megalakítását, liogy a segítséget naponta tudják adni minden munkaterületen. Négy alapszervezet alakult az új vállalatnál, csaknem kétszáz párttag vette vállára a vállalatalapítással, a termeléssel kapcsolatos gondokat. Az első két hónapban jól vizsgázott az építő- vállalat. A januári tervet túlteljesítették. A termelési tervet 141 százalékra valósították meg, ugyanakkor a termelékenységi mutatót 119,7 százalékra teljesítették. Az átlagbért nem tudták tartani januárban. Akkor az volt ennek az oka — februárban nem ismétlődött meg —, hogy jelentős számban küldtek dolgozókat szabadságra, hogy a nyári hónapokat teljes kapacitással tudják végigdolgozni. Február az előzetes számítás szerint is az ígéri, hogy a terv teljesítése meghaladja majd a száz százalékot. Pedig érdemes elgondolkodni azon, milyen örökség után fogott munkához az új vállalat. A jogelőd, a komlói vállalat nem örvendett jó hírnévnek. S éppen ezért a jogutódnak, az új vállalatnak kétszeresen kell erőfeszítéseket tenni. Mert bizonyítani is kell, meg azután a régi hibák jelentős részét megszüntetni is. 200 milliós terv Még mozog a vállalat, még nem állapodott meg Tolna megyében, és a Baranyában maradt építési főnökségek sem. De máris biztosra vehető, az idei, több mint kétszázmilliós tervet megvalósítják a munkások. A legutóbb megtartott aktívaértekezleten, ahol már a fel- szabadulási munkaverseny is bontogatni kezdte szárnyát, arra tettek ígéretet a munkások és vezetők, hogy az idei évet a vállalat megszilárdításának évévé teszik. A cél az, hogy kialakítsák a megfelelő helyeken és kapacitással az építéskiszolgáló üzemeket. Ezek stabilizálása, megerősítése ember- és gépanyaggal, az alapja a kivitelezői kapacitás megerősítésének. Az a cél, hogy a vállalat egész kollektívája az idén több mint kétszázmilliós terv teljesítése mellett, felkészüljön a harmadik ötéves terv nagy Tolna megyei beruházására. A megye állami és pártvezetői azt a célt tűzték az új építőipari vállalat gazdasági és tömegszervezeti vezetői elé, hogy erős, jó kivitelező kapacitással rendelkező, jó szakemberekből álló vállalat létesüljön. Az út, amelyen az új vállalat halad, a célhoz vezet. Nagyobb szigorúság, a munkáért érzett fokozottabb felelősség lesz a további eredmények alapja. Felvetődik sokakban — érthető okok miatt —, mit várhatunk az új vállalattól ? A helyzet reális értékelése alapján azt mondjuk, csodákra az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat sem képes. Az országos gondokból eredő hibák megszüntetése Tolna megyében nem lehetséges, hogy csökkenthető. Az idén is lesz anyaghiány, ami miatt késik majd a kivitelezés. Számíthatunk természetesen szervezési, emberi hibákra is, hisz egy új vállalat alapozása, megindítása ezzel jár. Annyit azonban mondhatunk a felkészülés és a két hónap eredményei alapján, hogy sokkal kevesebb hibát követ majd el az új vállalat... Pedig olyán körülmények között kezdte meg működését, és olyan helyen — Tolna megye székhelyén — ahol minden lakos építésznek, mégpedig jó építésznek érzi magát... És- ezek után még nehezebb dolga lesz az olyan lelkes munkásoknak, műszakiaknak, akik valóban a szakma mesterei. Pálkovács Jenő
