Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-24 / 46. szám

t VÍLAQ PROLETÁRJAI. EGYESÜLTET )LNA MEGYEIW ' . m m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS. LAPJA XV. évfolyam, 46. szám. ÄRA: 60 FILLÉR Szerda, 1965. február 24. Sajtótájékoztató tavaszi munkák előkészületeiről 2. o. 1 Fél óra a munkaügyön 5. o. A szerkesztőség postája 7. o. J Iíi tartsa magát illetékesnek ? Gyönkön egy alkalommal a szi- lázst készítő asszonyoktól meg­kérdeztük, miként halad a siló­zás. „Tessék ezt a brigádvezető­től megkérdezni, mert ő az ille­tékes” — mondták. Más alka­lommal hasonló választ adtak Szárazdon, valahogy így, majd odabent az irodán megmondják, ők tudják. Egyébként számtalan­szor felteszi az ember a kérdése­ket; Mennyi a súlygyarapodás, mennyi tehenenként az éves tej­termelési terv, hány mázsás át­lagtermést kell elérni kenyér- gabonából és a sertésgondozó, a tehenész, vagy a növénytermesztő legtöbbször a fejét rázza, azzal, hogy nem tudom. Egy, sok száz holdas mezőgaz­dasági üzemben a szövetkezeti gazdától persze nem lehet meg­kívánni, hogy fejből ismerjen minden számot és minden adatot. Az azonban mégis csak furcsa, hogy a tehenész nem ismeri a tejtermelési tervet, sőt illetékes­nek sem tartja magát arra, hogy ismerje. Másrészt kimondottan szánalmas annak a vezetőnek az igyekezete, aki úgy véli, hogy csak neki van joga mindenről mindent tudnia. Ez a két dolog összefügg egymással. Jártunk több magasrangú vendéggel olyan gaz­daságban a mi megyénkben is, amelyikben a vendég • kérdéseket tett fel a tagoknak, de a tagok ki sem nyithatták a szájukat, mert a jelenlévő vezető válaszolt he­lyettük mindenre. Talán a pon­tosság miatt. De miért ne lehetne követelmény, hogy a tag a saját munkaterülete terv- és tény- számait ugyanúgy, vagy jobban ismerje, mint a vezető. Ez egyébként követelmény és itt kezdődik az a nagyon fontos dolog, amelyet úgy szokás meg­fogalmazni, hogy minden ember ismerje meg az éves tervből reá háruló feladatokat. Az illetékes­ség kihangsúlyozásának és gya­korlati alkalmazásának egyéb­ként első jelentős állomása a terv­jóváhagyó közgyűlés. Erre már­cius végéig általában valamennyi tsz-ben sor kerül. Világos viszont, hogy a terv jóváhagyó közgyűlé­sen képtelenség mindent meg­jegyezni a gazdaságról. Éppen ezért követendő és kötelező mód­szer az egész tervet brigádokra, műhelyekre, sőt egyénekre bon­tani. Úgy, mint Pálfán és számos más közös gazdaságban teszik. Ne legyen titok például a baromfi­gondozók előtt, hogy nekik a be­tervezett átlagjövedelem elérése érdekében 1965-ben mit kell pro­dukálniuk. S ne csak azt tudják, hogy hány ezer baromfit kötelező felnevelniök, ismerjék meg, vitas­sák meg a hogyanokat, valamint a feltételeket is. A kertészetek dolgozói legyenek tájékozottak például a mennyiségek mellett arról is, hogy mit jelent a ter­melőszövetkezeteknek a minőség forintokban. Szóval, a szövetkezeti gazdák mindegyike tartsa magát illeté­kesnek. Ahol ugyanis a tag úgy véli, hogy nem illetékes ismerni, tudni saját munkaterületének szá­mokban kifejezhető adatait, ott rendszerint tervjóváhagyó köz­gyűlés idején követtek el mulasz­tást a vezetők és főleg a brigádve­zetők. Ne feledjük, könnyebb a tervet teljesíteni azokban az üze­mekben, ahol nemcsak néhány vezető, hanem mindegyik tsz-tag illetékesnek tudja magáti A szovjet vezetők és Kekkonen tárgyalása Kedden megkezdődtek a tárgya­lások a szovjet vezetők és Kek­konen finn köztársasági elnök kö­zött. A Kremlben lezajlott megbeszé­lésen szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi­zottsága első titkára, Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Miniszterta­nács elnöke, Gromiko külügymi­niszter és Kovaljov finnországi szovjet nagykövet vett részt. A meleg, baráti légkörben le­folyt megbeszélés során megvi­tatták a szovjet—finn kapcsola­tok kérdését, valamint a feleket kölcsönösen érdeklő külpolitikai problémákat. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége és a szovjet kor­mány kedden a Kremlben ebé det adott Kekkonen finn köztár­sasági elnök tiszteletére. Szovjet részről Brezsnyev, Kiri- lenko. Koszigin, Mikojan, Selepin,' Szuszlov, Voronov és más hiva­talos személyek vettek részt az ebéden. Az ebéden Mikojan beszédét mondott: — Nekünk és önöknek egyezik a véleményünk arra vonatkozó­lag. hogy tovább kell fejleszteni és erősíteni a szovjet—finn ba­rátságot. A továbbiakban meg­állapította, hogy Észak-Európában a helyzet „aránylag nyugodt” — ezt jelentős mértékben előmoz­dítják a szovjet—finn baráti kapcsolatok. Finnország független békeszerető külpolitikája. Mikojan rámutatott arra, hogy unióba látogat a svéd, a norvég és a dán miniszterelnök. — örömmel folytatunk majd eszmecserét velük a bennünket kölcsönösen érdeklő kérdésekről — mondotta. — Észak-Európában a helyzet még szilárdabb és egészségesebb lenne — fűzte hozzá —, ha a NATO-hatalmak nem törekedné­nek egyre fokozottabban arra, hogy e tömb katonai készülődéseit kiterjesszék a Balti-tenger men­tén' fekvő országokra is. — Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy közös szomszédaink — Norvégia és Dánia —, bár a NATO tagjai, látják, milyen ve­szélyek rejlenek a sokoldalú nuk­leáris haderő megteremtésére irányuló tervekben és nem haj­landók támogatni ezeket az el­gondolásokat. E tervek ellen har­colni annyi, mint a békéért és a népek békés jövőjéért küzdeni — jelentette ki végül Mikojan. Koszorúzás a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél A szovjet hadsereg megalaku­lásának 47. évfordulója alkalmá­ból kedden délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A szovjet és magyar Himnusz hangjai után elsőként a Magyar Népköztársaság fegyveres testü­letéi nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi- . niszter, Benkei Andnás belügymi- ' niszter és Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti parancs­noka helyezett el koszorút. A Szovjetunió budapesti nagykövet­sége nevében G. A. Gyenyiszov rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. N. R. Seleh követ­tanácsos, Sz. D. Zotov vezérőr­nagy, katonai attasé és B. K. Puskin kereskedelmi képviselő, G. I. Turjanyica nagykövetségi első titkár koszorúzott. A szocia­lista országok Budapesten akk­reditált katonai és légügyi atta­séinak koszorúját Milan S. Kola- revic ezredes, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság katonai és légügyi attaséja W. Jackowski ezredes, a Lengyel Népköztársaság katonai és lég­ügyi attaséja és R. Chlubna al­ezredes. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság katonai attaséja; az ideiglenesen Magyarországon ál­lomásozó szovjet csapatok pa­rancsnokságának koszorúját K. I. Provalov vezérezredes. G. V. Szregyin vezérőrnagy és Sz. A. Andrjuscsenko altábornagy he­lyezte él. A koszorúzási ünnepségen je­len volt Kristóf István, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, a magyar néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának számos tagja, ott voltak a társ­fegyveres testületek vezetői, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium vezető be­osztású munkatársai. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért vé­get. Weiter Wműü nyilatkozata ez a! flfaraniak Az al Ahrain című kairói lap nek megfelelően a tanácskozások keddi száma közli Walter Ulb- fontos témája lesz a békéért a richtnak, az NDK államtanácsa szabadságért vívóit harc, az im­elnökének nyilatkozatát. A lap perializmus és a kizsákmányolás tudósítója rádióinterjút kért ellen vívott küzdelem. Walter Ulbrichttól, aki szerdán érkezik meg hajóval egyhetes hi­vatalos látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba. Mint ismeretes, a nyugatnémet kormány felháborodottan fogad­ta annak hírét, hogy Nasszer. az EAK elnöke hivatalosan meghív- Ulbricht nyilatkozatában leszö- ta hazájába Ulbrichtot. Erről gezte. hogy az NDK és az EAK szólva az NDK államtanácsának kormánya egyetért korunk leg- elnöke kijelentette; „magától ér­fontosa bb kérdéseiben. A kairói letődően nincs szándékomban a Szovjetunió változatlanul kívá- . látogatás célja megszilárdítani és kairói barátaimat megterhelni a natosnak tartja a baráti kapcsola- ‘ elmélyíteni a két állam, a két két német állam viszályával hi­tok fejlesztését a többi észak-euró- j nép barátságát, együttműködését szén az Egyesült Arab Köztársa- p>ai országgal is. Emlékeztetett és kicserélni a nemzetközi kér- sóénak és a többi arab ország­aira, hogy hamarosan a Szovjet- ' désekről alkotott nézeteket. En- nak megvan a maga problémája, WlWI.W^JWW^/AW^WVH'VVWVWWf é rttJtit NH W/i\AAIV^njVAJV\AIVJ\AnAJWUWAnN Tollai cdiga faattclci aMal&h, Megyénkből évről évre több mezőgazdasági terméket szállíta­nak külföldre. Arra kértük meg Szénái Pál elvtársat, a MÉSZÖV elnökét, mondja el: mit adnak a megye földművesszövetkezetei ebben az évben exportra. Tolna megye különösen zöld­ségből. gyümölcsből exportál so­kat. De van olyan exportcikk is, amelynek legnagyobb részét csak­nem kizárólag a megyéből szállí­tanak külföldre. Ilyen például az éti csiga. A nyugati országok egyre többet igényelnek ebből a természetes exportcikkből. A fel­vásárlás emelkedett a tavalyi év­ben: míg 1963-ban 350 mázsát, 1964-ben 900 mázsát vettek át a megye földművesszövetkezetei. Ebből a teljes mennyiség export­ra kerül, nálunk senki sem ked­veli ezt a csemegét. — Úgy tervezzük, hogy a pri­mőráruból is szállítunk exportra. Az első szállítmányok a közel­jövőben indulnak a baráti orszá­gokba, de kerül Nyugatra is. — Jelentősebb exporttétel a második negyedévben lesz. Uj- burgonyát szállítunk, ez iránt elég nagy az érdeklődés. A terv szerint 50 vagonnal küldünk kül­földre. A harmadik negyedévben szintén újburgonyából tíz vagon­nal szállítunk. Az őszi termésű burgonya pedig a negyedik ne­gyedévben kerül exportra. 40 va­gonnal. így, ha éves viszonylat­ban számolunk, 100 vagon bur­gonyát exportálunk a megyéből. — Vegyes zöldségből a legna­gyobb az exporttervünk, az év fo­lyamán 153 vagonnal szállítunk. Legtöbbet zöldborsóból tudunk értékesíteni külföldön, összesen 60 vagonnal. Tervezzük még, hogy 15 vagon zöldbabot, 30 va­gon uborkát, és 20 vagon dinnyét szállítunk a külföldi piacokra. Keresik és igénylik a szárazbabot is. Úgy számijuk, hogy ebből 35 vagonnal kerül majd exportra. — A zöldség mellett gyümölcs­ből is számottevő mennyiséget fogunk szállítani a szocialista és a tőkés államoknak. A gyümölcs- félék között különösen a szőlő­export jelentős, 60 vagonnyit he­lyezünk ,majd el a külföldi pia­cokra. Tolna megyében a szőlőn kívül az alma és kajszi minősége és mennyisége olyan, hogy meg­felel a külföldi vásárlók igényei­nek. Almából az 1965-ös évben 20 vagonnal adnak a szövetkezetek exportra, kajsziból is hasonló mennyiséget tervezünk. Sajnos meggyből nem tudunk jelentős tételt exportálni. Nálunk főleg az apró cigánymeggy terjedt el. a külföldi vásárlóknak viszont csak az úgynevezett üvegmeggyet szál­líthatjuk. így mindössze 4 vagon meggyet fogunk exportálni az idén. — A felsoroltakon kívül házi- nyulat is szállítunk külföldre. Ha­zánkban még korántsem olyan mérvű ennek a cikknek az érté­kelése, mint külföldön. Exportá­lunk belőle Olaszországba, de ér­deklődés van a házinyúl iránt az NSZK-ban, Dániában, Norvégiá­ban, Franciaországban, és a szo­cialista országokban is. Erre az évre házinyúlbúl 45 ezer darab a felvásárlási tervünk, jelentős mennyiség külföldre kerül belőle. — Jó devizaforrás a gyógynövé­nyek, gyógyszerek exportálása. Gyógynövényből olyan mennyisé­get kell felvásárolnunk, hogy gyógyszeriparunk alapanyag-ellá­tása is fedezve legyen, de ezen­kívül külföldre is jusson. A szö­vetkezetek az idén 66 ezer forint értékben vásárolnak fel vadon­termő gyógynövényeket. Ezenkí­vül 1380 holdon fogunk termeltet­ni gyógynövényt ennek az értéke megközelíti a négymillió forintot. — Tolna megye területe alkal­mas a méhészkedésre. Tervezzük, hogy a méhészet fejlesztésével nö­veljük a mézexportot is, ami igen jó valutát jelent a népgazdaság­nak. de szeretnék megjegyzéssel élni arról a hűhóról, amelyet a bonni imperialista körök csapiak az EA.K-ban teendő látogatásom hí­rére. Az önök országa az egyik legnagyobb el nem kötelezett ál­lam. Ennek folytán szükséges, hogy az EAK jó viszonyban le­gyen Kelet- és Nyugat-Német- országgal. Nem óhajtjuk, hogy az önök kormánya megszakítsa e kapcsolatait a Német Szövetségi Köztársasággal, nem kívánjuk a kapcsolatok megromlását sem. Sőt, helyeseljük, ha Nyugat-Né- metország és az EAK népe között szívélyes kapcsolatok létesülnek” — mondotta. A továbbiakban Ulbricht kö­szönetét mondott az EAK kormá­nyának azért, hogy nyomatéko­san síkraszállt a béke biztosítása a leszerlés a német kérdés békés ren­dezése, valamint az európai, afri­kai és egyéb atomfegyvermentes övezetek megteremtése mellett. Méltatta a két ország gazdasági együttműködését, amely hosszú múltra tekinthet vissza. Nemré­giben pedig az NDK és az EAK új megállapodást kötött és ennek értelmében a Német Demokrati­kus Köztársaság kohászati, vegy­ipari és textilipari gépeket szál­lít az EAK-nak, s ezen túlmenő­en 17 millió font értékű kor­mányhiteit és egyéb kereskedel­mi hiteleket biztosít neki. U Thant és Quaison- Saekey májusban Becsbe látogat Bécs (MTI). Az osztrák kor­mány a keddi minisztertanácson úgy határozott, hogy meghívja U Thant ENSZ-főtitkárt és Quai- son-Sackey-t, a közgyűlés elnökét, vegyenk részt az osztrák állam- szerződés aláírásának 10. év­fordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A négy nagyhatalom — az Egyesült Államok, Anglia, a Szov­jetunió és Franciaország — kül­ügyminiszterei már elfogadták a meghívást. Az osztrák államszerződést 1955j május 15-én írták alá.

Next

/
Thumbnails
Contents