Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-23 / 45. szám

19C3. február 23. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 3 Tapasztalatszerzés ablakon keresztül ? A mezőgazdasági szakmunkás- képzés érthető okokból egyre sűrűbben kerül szóba. Sokféle­képpen beszélnek róla, s azt is elmondják: ahhoz, hogy terme­lőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban a jelenleginél több szakmunkás dolgozzék, vonzóbbá kell tenni ezt a pá­lyát, Van azonban egy másik ol­dala is a kérdésnek: a jobb fi­zetés mellett az oktatás módoza­tain és színvonalán is változ­tatni kell. Itt van például a baromfite­nyésztés. Tolna megye közös gazdaságai örvendetes mérték­ben fejleszteni akarják baromfi- tenyésztő üzemágukat. A fej­lesztéshez, a korszerűbb neve­léshez és a gazdaságosabb tar­táshoz alaposan képzett szak­munkások szükségesek. Képzé­sük évekkel ezelőtt el is kezdő­dött Lengyelben a mezőgazdasá­gi szakiskolában. Igenám, de az oktatás tulajdonképpen csak félértékű, mivel a tangazdaság­ban baromfitenyésztés nincs. A hallgatókat a kurdi terme­lőszövetkezetbe vagy pedig a Högyészi Állami Gazdaság ba­romfitelepére szállítják, minden alkalommal külön gépkocsival Nem lenne semmi baj ezzel, hiszen Kurdon vagy Hőgyészen alkalmazzák azokat az eljáráso­kat, amelyekből lehet tanulni. Csakhát a termelőszövetkezet és az állami gazdaság nem veszi és nem is veheti sokáig szívesen, hogy a szakmunkás-jelöltek ná­luk végezzék gyakorlatukat. Ez érthető. Könnyen előfordulhat, hogy a látogatók esetleg vala­milyen pusztító vírust is visznek magukkal. Ez a veszély még akkor is fennáll, ha a legjobb szándékkal mennek gyakorlatra a hallgatók. Mi lenne a megoldás? Az sem­mi esetre sem, hogy a szak­munkás-tanulók ablakon ke­resztül figyeljék az állományt itt vagy ott. Helyesebb lenne, ha a lengyelt tangazdaság meglé­vő lehetőségeire alapozva léte­sítenének törzseket. Azt mond­ják az iskolán: az ideálisabb oktatáshoz legalább 6 törzsből álló tenyészetet kellene beren­dezni. Lehet, hogy ez egy kis­sé túlzott kívánság. Annyi azon­ban bizonyos, hogy valamit ten­ni kellene már azért, hogy a jövő szakmunkásai az iskolában vagy annak közelében sajátítsák el a baromfitenyésztés legfonto­sabb módszereit. Megérné a fá­radtságot, nyernénk vele. Cikkünkre válaszol: Az Építésügyi Minisztérium Az embertelen vezetési módszer idegen egész társadalmi rendszerünktől Az MSZMP megyei VB intézkedései a faddi ügyben Lapjuk 1964. december 29-i szá­mában újabb bíráló írást közöl-1 tek a Szekszárdi AKÖV-irodaház' építéséről. Közölhetem, hogy a helyszínen lefolyt »tolt vizsgálat megállapítá­sa szerint az épület megroggyaná-1 sát főleg tervezői hiba okozta. A hiba kijavítására 1964. őszén azért j nem volt mód, mert a helyreállí­táshoz szükséges dokumentáció szolgáltatásának időpontjában a kivitelező vállalatnak minden ere­jét a szekszárdi lakásépítkezések befejező munkálatai kötötték le. A helyreállítási munkák az iro­daépületen már megkezdődtek — jelenleg az I. emeleten folyik a munka. Az épület szerkezeti szó ami elhangzik a műszaki újdonságok érvényesülésének akadályairól. Dehát erről itt ta­lán nem is kell sokat elmondani, hiszen olvasóink többsége is lát­ta a filmet. A vetítés után sok kérdést ka­pott a rendező. — Mi volt a célja ezzel a filmmel? — Nem elsősorban ezekről az újításokról, találmányokról van szó. Hiszen igen sok hasonló eset fordult elő. Az embereket akartuk bemutatni, azokat az energiákat, amelyekkel nem gaz­dálkodunk megfelelően és veszen­dőbe mennek. így hát nem is az a célunk, hogy a filmben sze­replő ügyeket vigyük előre, hi­szen azok többsége — ha kisebb- nagyobb huzavonával — érvé­nyesült. — Van-e tudomásuk felelős­ségre vonásról, ami a film nyo­mán következett be? — Nincs tudomásom róla. De­hát nem is bűnbakot akartunk keresni hanem egy általános je­lenségre felhívni a figyelmet. Meg kell javítani a gazdaságve­zetést — mint Kádár elvtárs mondta az országgyűlésben — lent, középen és fent is .— ak­kor majd nem lesz ennyi aka­dálya a műszaki hal-dásmk. Az új gyakran igen nehezen tör utat a kapitalizmusban is. hiszen szá­belyreállítása márciusban meg­történik. " A cikkükben is felvetett felelős­ség kérdése jórészt tisztázottnak tekinthető azzal, hogy a tervező vállalat elismerte felelősségét. A tervező vállalat a KPM felügye­lete alá tartozik, így a felelősség alapos kivizsgálására nem az épí­tésügyi tárca illetékes. A kivite­lezői felelősség megállapítására a jelenleg is folyó rendőrségi vizs­gálat hivatott. Lapjuk őszinte, nyílt bírálatát köszönjük, s bízunk abban, hogy a jövőben is segítségünkre lesz­nek a hibák feltárásában. Varga András az Elnöki és Jogi Főosztály h. vezetője mos találmány • kallódott el a múltban és a feltalálóknak csak egy kis hányada kapta meg az elismerést. Ez azonban nem tör­vényszerű a szocializmus viszo­nyai között. Többen feltették azt a kérdést is, hogy a filmben miért nem szólaltatták meg a gáncsoskodó- kat. — Ez a műfaj nem alkalmas az ilyen leleplezésre. Nem lehet va­lakit arra kényszeríteni, hogy felvevőgép elé álljon. És ha vé­gül is vállalja, a személyiséghez fűződő jogok biztosítják, hogy nem köteles beleegyezni a nyil­vánosság előtti szerepeltetésbe. Minden szereplő előtt lej átszőt­tük a rávonatkozó részt és csak ha beleegyezett, akkor építettük be a jelenetet a filmbe Nyilván­való hogyha az illetőre vonat­kozóan kedvezőtlen a beállítás, nem adja beleegyezését. Dehát nem is ez a cél. hiszen ezekre a jelenségekre nem lehet egyéni bűnbakot keresni. Egyébként a filmről — a ív­ben való közlés után — hatszáz véleményt kaptunk, valamennyi helyeselte. Kedvező volt a fogad­tatása a párt- és állami vezetés részéről. Azt hiszem, sikerül vele egy kicsit elősegíteni a műszaki haladás ügyét. (J) Tegnap ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizott­sága. Olyan ügy végére tett pon­tot, amely felkavarta a közvéle­ményt, jogos felháborodást vál­tott ki a dolgozó emberekből, és amely tanulsággal szolgálhat a jövőre vonatkozólag. December 11-én felmondtak Orgován Józsefnek, a faddi pap­rikafeldolgozó éjjeliőrének, azzal az indokkal, hogy nyugdíj jogosult. Általában úgy történik a felmon­dás, hogy előbb meggyőződnek arról, hogy megvan-e a nyugdíja­záshoz szükséges ideje és azután közük az illetővel a felmondást. A Paksi Konzervgyár (hozzá tar­tozik a faddi üzem) nem így járt el. Utcára tett egy embert, aki még nem nyugdíjjogosult, akinek érdemei vannak, aki köztisztelet­ben áll és akinek munkája ellen az elmúlt hosszú évek során semmi kifogás nem volt. Mindez a faddi telep párttitkárának szeme előtt játszódott le. Miért akartak meg­szabadulni Orgován Józseftől ? Ez a kérdés is tisztázódott a vb-ülésen. Megmondta a vélemé­nyét, nem nézte el a vezető Báli Mihálynak, hogy ittasan járt a munkahelyre, hogy a hozzá közel­állókkal szemben engedményeket tett, hogy a munkafegyelem ennek következtében meglazult. Itt kez­dődött Orgován József kálváriája. Horváth József, a Paksi Kon­zervgyár munkaügyi osztályának helyettes vezetője aztán végre­hajtotta a telepvezető elképzelé­sét, hivatalosan is, pecséttel és aláírással nyugtázta a törvényte­lenséget, amelynek következtében Orgován József az utcára került. A munkaügyi osztályvezető állí­tólag nem tudott a dologról? A végrehajtó bizottság megálla­pította, hogy ez a lélektelen veze­tési módszer nem mai keletű Pak­son és a faddi telepen. Több íz­ben vizsgálta a járási pártbizott­ság és bírálta a párt- és üzemi vezetést, amely munkájában a párt politikájától idegen gyakor­latot honosított meg. A politikai munka javítását nem ellenőriz­ték, ezért a paksi járási párt- bizottságot terheli a felelősség. Ennek a lecsapódása most az Or- gován-ügy. A felsőbb pártszervek félrevezetése A megyei, a járási pártbizott­ság, a szakszervezet több ízben felhívta a paksi és faddi vezetők figyelmét, rendezzék Orgován Jó­zsef ügyét, helyezzék vissza be­osztásába, munkájába. A válasz minden esetben az volt, rendben van, visszavettük, nem éri hát­rány. Valójában félrevezették a felsőbb szerveket, és csak a párt­bizottság nagyon határozott intéz­kedése nyomán vették vissza. De amint kiderült, február 15-i be­jegyzéssel. így több mint harminc nap megszakítása van Orgován Józsefnek, és elesne egy csomó kedvezménytől. Vagy talán ez is volt a cél! A Konzervipari Tröszt vezérigazgatója gondoskodott ar­ról, hogy ez ne sikerüljön, vissza­menő hatállyal eredeti munka­körébe visszahelyezte Orgován Józsefet. A vb.-n újra bizonyságot nyert, hogy rossz szándékkal, tu­datosan vezették félre a pártveze­tést. Felmerül a kérdés, hogy ke­rülhetett Báli Mihály a pártba? Ezt ajánlóitól is megkérdezik, miért javasolták, hiszen az éjjeli­őr által felvetett hibák nem új- keletűek, iszákossága régóta is­mert. A tudatos félrevezetés ta­lán már itt kezdődött? Nem egyedi eset a megyében A megyei párt vb. teljes egyet­értésben ítélte el az ilyen gyakor­latot és kezelte az ügyet politikai ügyként. Annál is inkább, mert hasonló jelenséggel már találko­zott. A Dombóvári Cementipari Vállalatnál is a párttitkár került volna először az utcára, létszám- csökkentés címén, a pécsi központ intézkedése folytán —, ha a járási pártbizottság nem akadályozza meg. Egyébként ez a kommunista is hosszú évek óta jól végzi mun­káját, becsülik, tisztelik az üzem­ben. Itt is arra gondoltak, ime a lehetőség, szabadulni azoktól, akik bírálni mernek, akik nem tűrik a lazaságokat. A végrehajtó bizottság határozott intézkedése­ket hozott, hogy e káros, az em­bert lebecsülő és megszégyenítő, törvénysértő gyakorlatot csírájá­ban elfojtsák. Intézkedett, hogy azok, akik e gyakorlatot próbál­ták alkalmazni, megkapják jogos büntetésüket. intézkedések: A párt megyei végrehajtó bi­zottsága Báli Mihály faddi telep­vezetőt kommunistához méltatlan magatartása miatt a pártból ki­zárta és felszólította a paksi és szekszárdi járási pártbizottságo­kat, hogy Orgován József elvtárs ügyében pártszerűtlen módon el­járt, kisebb gazdasági beosztás­ban lévő párttagokkal szemben folytasson le vizsgálatot és a párt erkölcsi normája alapján bí­rálják el magatartásukat. A vb. határozatai és saját vizs­gálata alapján a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója Báli Mi­hály telepvezetőt azonnali hatály- lyel elbocsátotta. Bebizonyosodott, hogy Báli Mihályt a gyár igaz­gatója még a múlt év novembe­rében fegyelmi büntetéssel súj­totta, vezetőhöz méltatlan cselek­ményei miatt. Magatartása azóta sem változott, ezt bizonyította Orgován József elvtárs ügye is. A tröszt mindezeken túl meg­vizsgálja: a gyár vezetői közül kit, milyen mulasztás terhel, és ezek­kel szemben a járási, pártbizott­ságokkal együtt megteszi a meg­felelő intézkedéseket. A fegyelmi határozatokról és az ezzel egyidő- ben a munka megjavítását segítő intézkedésekről, valamint az egész ügy tanulságairól a járási pártbizottság és a tröszt a gyár kollektívája előtt beszámol és vi­tát rendez. A paksi halászok zárszámadása Hétfőn tartotta zárszámadását a Paksi Halászati Tsz. A községi pártbizottság székházában meg­rendezett zárszámadó közgyűlésen részt vett Ribiánszky Miklós, az Országos Halászati Felügyelőség igazgatója is. I A tagság előtt Bencze Ferenc, a htsz elnöke számolt be a végle­ges eredményekről és a feladatok­ról. A szövetkezet halászai a rossz vízállás ellenére a tervezettnél valamivel többet, 1868 mázsa ha­lat fogtak ki vizeikből az elmúlt évben. A szövetkezet saját erő­ből 690 ezer forintot ruházott be, főleg halászati felszerelésekre. I A közgyűlés után saiát halász- 1 csárdájukban tém^bé'le'n vettek .részt a szövetkezet tagjai. Levelek, fényképek, okmányéi; és sajtéiertirkek gyűjtésével Megkezdődött az egykari tamási—- ozorai, valamint a szekszárdi illegális pártszervezet történetének feldolgozása Tolna megye munkásmozgalma I történetének megírásával mind- ’ ezideig" adósak vagyunk. S ha or­szágos mértékkel mérve a Tolna megyei szervezkedések kezdetle­gesek és erőtlenek voltak, de még így is figyelemre méltó tevékeny­séget fejtettek ki. A szakszerve­zeti szervezkedés mellett a két világháború közötti időszakban a megyében két-harom helyen ille­gális kommunista szervezkedés­ről is van tudomásunk. Közülük legjelentősebb az ozorai—tamási szervezkedés volt, de a szekszár­di illegális páitsze. vezet is szá­mos alkalommal tört borsot a hi­vatalos szervek orra alá a kom­munista agitációjával. Mindkét kommunista szervezetnek több ál­dozata is volt. Többen a második korúban, mint munkaszol­gálatosok, vesztek el, mások emig­rációba kényszerültek, s csak a felszabadulás után térhettek visz- sza hazájukba. A megyei pártbizottság achívu- ma irányításával megkezdték a két illegális pártszervezet törté­netének feldolgozását. A munka az anyaggyűjtésnél tart E mun­kát segíti, hogy a levéltárakban több csendőrjelentés, a Tolna me­gyei és a Veszprém meeyei főis­pán levelezése és jelentése, a nyo­mozati anyag jelentős része meg­található. A kutatás során sike­rült felvenni a kapcsolatot az egykori illegális pártszervezet ma még élő egyetlen vezetőségi tag­iéval, akit többször is börtönnel sújtottak a Horthy-időszakban el­veiért. Végül emigrációba kény­szerült. Ö azzal segíti a munkát, hogy az archívum rendelkezésére bocsátia visszaemlékezéseit. A felsorolt adatok, forrásmunkák alapján eddig sikerült csaknem teljes egészében feltárni a szerve­zet tagságának létszámát, tevé­kenységének célját, ,és munka- módszerét. Sikerült hozzávetőle­gesen megállapítani, miként dol­gozott együtt a tamási és az ozo­rai csoport. Rendelkezésre áll az 1936-os pécsi törvényszék ítéleté­nek teljes szövege is. A pártszer­vezet tevékenységének feldolgo­zását indokolja az is, hogy ebben az esztendőben lesz a harminca­dik évfordulója annak, hogy le­bukott a pártszervezét, s a veze­tőit, legaktívabb tasja't elítélték. Lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésre a szekszárdi ille­gális pártszervezet életéről, tag­létszámáról, munkamódszeréről. Néhány irat, néhány újságcikk az egész, amely támpontul szolgál­hat az anyaggyűjtés kezdetén. A kutatás során azt a módszert vá­lasztják, hogy a pártszervezet egykori tagjainak hozzátartozóit keresik fel, s kérik meg őket, mondják el amit tudtak a szer­vezkedésről. A kutató munka során sikerült az egykori budapesti összekötő hozzátartozóinak nyomára jutni. Ez — minden valószínűség sze­rint — újabb adatok feltárását teszi majd lehetővé. Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága archívuma kéri mind­azokat, akik bármit is tudnak a tamási, ozorai és a szekszárdi il­legális pártszervezetek tevékeny­ségéről, esetleg a pártszervezettől kapott röpcédula, könyv, vagy okmány — például a k-mmunis- ták ellen indított per során ké­szült hivatalos iratok: bírósági idézők, stb. — valamint ezzel kapcsolatos sajtótermék van a birtokukban, értesítsék erről az archívumot levélben, telefonom vagy akár személyesen is.

Next

/
Thumbnails
Contents