Tolna Megyei Népújság, 1965. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
JÍT35. február 18. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG 4 gurovicai erdőben Téli álmát alussza az erdő, de lélegzése messze elhallat- szik. Fúj a szél, csak egy-egy télire itthon maradt madár rebben lépéseink zajára. Mindenhol templomi csend, az ember szinte vigyáz, nehogy a ropogó, megfagyott avar túlságosan nagy zajt csináljon. Egyre beljebb haladunk az erdei csapáson, megállunk. Mintha valamilyen gép hangját hallanánk? Talán mégsem alszik az erdő, csak megtréfált' Elindulunk a vélt hang irányába és most már egyre erőteljesebben hallani a berregő hangot. Rövid gyaloglás után a tisztásra érve minden kiderül. A gurovicai erdő „becsapott” bennünket nem alszik. Belsejében, pezseg az élet, az erdő téli élete. Favágók dolgoznak serényen a hegyoldalban. Fent a hegy peremén pedig könnyű kis gépi fűrészével döntögeti a fákat Rácz Ferenc fiatal szakmunkás. Bámulatos gyorsan dőlnek a derékvastagságú fák, melyekből pillanatok alatt Rácz Ferenc gépi fűrésze, mint kés a vajban, úgy hatol előre a rendekbe rakott tűzifa készül. — Ugye milyen egyszerű egy fa kidöntése? — kiált oda Rácz melegedő társakat Ferenc, amikor fűrésze nyomán munkába. —> Hát bizony elég sokat kell dolgozni naponta, hogy meglegyen a huszonöt köbméter fa, — magyarázza mellém érve. — Ez 30—35 fa kidönté- sót és feldolgozását jelenti. Ha a munkát jól megszervezzük, akkor azonban mindig teljesíteni tudjuk. vastag fában. szólítja egy hatalmas faóriás dől le Bólogatok, s arra gondolok, hogy néhány évvel ezelőtt még milyen nagy munka kellett az embernek egy ilyen faóriás kidöntéséhez. Hány fejszecsapás, mekkora erőkifejtés és mennyi verejtékcsepp árán adta meg magát a fa. És most? Másodpercek alatt engedelmeskedik a favágó néhány ügyes mozdulatának. — Hahóóói Kezdhetitek a munkát! — Rácz Ferenc leállítja a gépet, homlokára tolja a védősisakot és 20—30 fa kidöntése után is fáradság nélkül beszélget. — Négy év óta dolgozom a bátaszékj erdőgazdaságnál. Ennél szebb foglalkozást el sem tudnék képzelni, mint az erdőben a favágást Ilyen szerszámmal öröm dolgozni és ami megfizethetetlen, «állandóan a szabadban! Arcát pirosra csípte a hideg, kezén még kesztyű sincs, pedig a hőmérő higanyszála mínusz nyolc fokot mutat. Edzett ember, megszokta a természet szeszélyeit. Óvatosan lebortorká- lunk a hegyoldalról és a völgyben már jajában folyik a fa- kidöntés utáni munka. A két fogatból kifogják a négy muraközi lovat és megkezdődik a kidöntött fák le- vontatása a hegyoldalból. — Neee! Sári! Ne lustálkodj, mert oda csapok! — sűrűn hallatszik a biztatás és a hatalmas állatok megfeszült izmokkal hamarosan levontatják a rönköket. Megszólal a fűrész hangja és rendre hullanak a méretre szabott fahasábok egy csomóra. 1 — Gyerünk, gyerünk! Eleget melegedtetek már! — harsan Murai László munkacsapatvezető hangja, amely a tűznél nak bennünket, — mondja az egyik fogatos. — Lehet, hogy még a hideg vízre valót sem keressük meg. Sokat kell dolgozni, de már úgy összeszokott a brigád, hogy szinte egymás gondolatát is tudják. Mindenkinek megvan a reszortja, mindenki időre dolgozik. Mire a szálkai templomban a delet harangozzák, a napi munka oroszlánrészét már el is végezték. — Gyertek fiúk, harapjunk valamit! — szól oda a többieknek Murai József és ő is lassan megindul a „táborhely” felé. A tüzet sohasem hagyják kialudni és az erdő kis védett tisztásán fatönkökön ülve megkezdődik az ebéd. Előkerülnek a tarisznyákból a vastag szalonnadarabok, hagyma, paprika és a „madárlátta” kenyér. Pattog a tűz, felette forognak a nyárson a gusztusos szalonnák. A munkától és a hidegtől kifáradt favágók jóízűt falatoz-—, nak. Ha valaki még nem látott favágókat az erdei tűz körül enni, az nem is tudja milyen. A levegőben terjengő szalonnái Hat és az erdei munkások jó étvágya még a legjólla- kottabb embert is kívánóssá teszi. Ebéd után megkezdődik a beszélgetés, élcelődés. Jóízűe- ket nevetnek egymás ballépésein. A beszélgetés közben előjön a szó a munkáról is — Most ezen a munkahelyen még jó a teljesítmény, de ki tudja, ha itt végeztünk, hova rak— Neked kellene tudni legjobban, hogy nem így van, — feleli rá a másik. — A teljesítménybérünket úgy állapították meg, hogy figyelembe veszik a terep járhatóságát, a faállomány vastagságát, magasságát, tehát a munkát befolyásoló összes tényezőt. Elhallgatnak, nézik a pattogó tüzet és ebben a percben talán mindenki a saját problémáiról gondolkodik Mert bőven akad nehézség az ő életükben is. Itt van például a munkahely megközelítése. Minden reggel már kora hajnalban kelnek és akad olyan favágó is közöttük, aki 6—8 kilométert tesz meg reggel és a munka végeztével este. Nem könnyű ez és főleg nem télen, a hidegben! Ök azonban már hosszú évek óta az erdőn élnek, ott dolgoznak, a természet a mindenük. Fertői Miklós A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére A pálfai Egyetértés Tsz-ben pártcsoport-megbeszéléseken ismertették a Központi Bizottság decemberi határozatát, ahol versenymozgalom indult a fel- szabadulás 20. évfordulója tiszteletére. A gépműhely dolgozói már az elmúlt évben szocialista brigádmozgalmat kezdeményeztek, a gépek gyors kijavítására kötöttek szerződést. A mostani pártcsoportmegbeszélésen korábban tett vállalásukat felülvizsgálták és kibővítették. A 12 pontból álló verseny egyik pontjába az anyagtakarékosságot is beiktatták. A pálfai Egyetértés Tsz gépműhely dolgozói a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére 50 ezer forint értékű anyagmegtakarítást vállaltak. Hegjegyzés A 26 perchez E lap hasábjain is szó esett már egy, a maga helyén valóban izgalmas tanulmányról, amely percnyi pontossággal összegezi, hogy mivel tölti idejét reggeltől estig a tsz-elnök és az agronó- mus. Percekre, órákra felosztva láthatjuk, hogy mire, mennyi jut. Szembetűnően kevés a tagokkal való foglalkozásra fordított idő. Az ilyen szempontból vizsgált tsz- ek elnökei a felmérés időszakában naponta átlag mindössze 26 percet fordítottak a tagokra. Van olyan elnök, aki 16 órát dolgozik, akad olyan is, aki 8—9 óránál többet nem. Az elfoglaltságuk, a szervezőkészségük, az időbeosztásuk tehát nem egyforma. Ez jórészt alkati kérdés, másrészt egyik gazdaság vezetője képzettebb. tapasztaltabb, gyakorlottabb. Ebből következik tehát, hogy a napi munka minőségét, tartalmát, hatásosságát illetően esetleg a 8 órás tsz-elnök is végzett annyi értékű munkát a nyolc óra alatt, mint a másik 16 óra alatt. Ilyen szempontból az elfogad képet a napi munkaidő igen váltakozó mennyiségéről, hogy egyúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy néhány vezető még nem tanult meg jól gazdálkodni önön erejével és a nap huszonnégy órájával. Miért lényeges ez? Elsősorban a huszonhat perc miatt. Ez nagyon kevés. A szövetkezeti gazdákkal nyilván az elnökön kívül vezetőkként még mások is foglalkoznak, feltehetően a párttitkár, valamint a brigádvezető napi elfoglaltságának ilyetén való tükrözése optimistább képet adna. De még ha ezt vessszük figyelembe, akkor is kevesellni kell, a tagok ügyes-bajos dolgaira jutó 26 elnöki percet. Az emberekhez való távolságnak, vagy közelségnek sokféle kifejezője lehet. Végeredményben a 26 perc kizárólag mennyiségre utal, minőségre nem. Viszont a tagokkal való kapcsolat minőségileg sem lehet teljes ott, ahol az elnök úgy kénytelen takarékoskodni idejével, hogy naponta még fél óra sem jut a laltság mértéke relatív. Bár a fel- szövetkezet gazdáinak ügyes-bajos mérés egyebek közöff éppen azért dolgaira. bír nagy jelentőséggel, mert úgy ( —vr — a munkásnők egy kis könyvecskét kaptak, betétlapokkal, s akiEmberek között Munkavédelmi jogosítvány a selyemgyárban Egy éve „forgalomba hozták” a nek év közben valami balesete Tolnai Selyemfonó Gyárban a van, vagy megsérti a munka- és munkavédelmi KRESZ-jogosít- óvórendszabályokat, attól a műve- ványt. Ennek az a lényege, hogy ze*ők egy-egy betétlapot elvesznek. Természetesen a kis könyvecskék önmagukban nem oldják meg a biztonságos munka megteremtését. A gyár vezetői sokat tettek annak érdekében, hogy a munkagépeket megfelelő védő- felszereléssel lássák el. A jó fel- világosító munka is hozzájárult a technikai felszereltségen túl a balesetek számának csökkenéséhez. A múlt évben mindössze nyolc betétlapot tudtak „begyűjteni” a több mint félezer munkással dolgozó gyárban a művezetők és a munkavédelmi őrök. Az elvett betétlapok mennyisége egy dolgozónál sem érte el azt a mennyiséget, amely után a nyereségrészesedés esetén levonás járna a tizenharmadik borítékból. A munkavédelmi KRESZ-jogosítványt megkedvelték a dolgozók, és idén is alkalmazzák. 1965-ben ezideig még nem vették el senki betétlapját. Az ember is, a ló is nagy munkát végez a szállításnál. Gyene néni Mindig nagy ér- ha nem is hatvanba- ja vagy nem bírja a deklődéssel figyeltem rom éves lenne, ha- dolgot. Én még meg- az idős asszonyokat, nem fiatalabb. találom és bírom is. Megmagyarázhatatlan Szemét csak néha Tavaly 180 munkamódon a kezüket és vetette fel. Nem va- egységet gyűjtöttem, a szemüket szeretem lamilyen szerénység Ha egészségem enge- elsősorban nézni, késztette a lefelé né- di, az idén sem lesz Mert a kézen és a zésre, hanem a mun- kevesebb, szemben hordják az ka. Amikor felnézett, Azt már csak úgy életüket, özvegy Gye- egy-egy tétova pillan- mellesleg említi, hogy ne Istvánnénak is a tás árulkodott már a van egy kis kertje, kezét meg a szemét fáradtságról, de a szó szőlője, s a háztájit néztem. mintha még azokat az is maga műveli. MiKellemes meleg volt ernyedtségről árulko- ként bírja és hogyan, a pálfai Egyetértés dó csillámokat is nem tudja megma- Termelőszövetkezet vissza próbálta volna gyarázni. Inkább azt épületében. Dohányt szorítani. mondja: a tétlenséget simítottak az asszo- Nyugdíjban jobb nem bírná, a semmit- nyök, s Gyene néni látni az idős embert, tevés verné le a lá- az egyik simítóasztal Gyene néni azonban bárói, mellett állt reggel 7 szóba sem hozta, órától. Amikor egy —Menjenek az öre- rövid időre megállt, Qek. — vélekedett hogy szót váltson ve- egy tréfa erejéig. — árulkodott csak a fáim, délután négy óra Én még ráérek ... radtságról. Munka ?lé járt az idő. Ujjat Csakugyan ráér után, amikor haza- ionban még mindig Gyene néni2 felé indult megfigyel'ürgén simítgatták a Furcsállotta a kér- tem: együtt lépett a -záradástól hurkába dést, s szapora sza- fiatalasszonyokkal, zaladt, rakoncátlan vakkal válaszolt. egy lépéssel sem akart formát mutató do- — Az menjen nyug- elmaradni mögöttük. UánulevelídtP? Mini- áíiha. alá nem talál- ss, i Gyorsan jártak az ujjai. Hatvanhárom éves szeme időnként Csaknem 6 000 gyermekrajx Négyezer ifjú művészjelölt 5800 rajza és festménye érkezett hazánk minden részéből az Országos Béketanács pályázatára, amelyet „Békés életünk — gyermek- szemmel” címmel a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából hirdettek meg. A pályamunkák az ifjúság és a felnőttek munkás hétköznapjairól, gazdagodó életéről vallanak, s az új nemzedék béke- vágyát, hazaszeretetét tükrözik. A legjobb rajzokat és festményeket értékes dijakkal jutalmazzák.
