Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
1965. január 13. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Baráti együttműködéssel A nagy folyam új korszaka Fél évszázad telt el azóta, hogy a Duna Pozsony—Budapest szakasza villamosenergiai hasznosítás szempontjából felvetődött. Schmidthauer Antal mérnök tervét azonban — amelynek finanszírozására a svájci Buss cég vállalkozott — az első világháború meghiúsította. 1922-ben a budapesti Duna Vízierő RT az említett cégtől átvette a folyam hasznosításának a jogát és új tervet készített. A Duna mellékágának hasznosítására tervezett 10—37 megawatt teljesítményű erőmű dokumentuma ugyancsak feledésbe merült. A második világháborút követően, 1948-tól a szakemberek számos változatban foglalkoztak a Pozsony—Budapest közötti dunai' vízierőmű-rendszer létrehozásával. A végső, most már megvalósításra érett tervet a két baráti drszág, hazánk és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közös beruházással odja meg. Közös erővel Mindkét országnak nagykapacitású energiaforrásra van szüksége. A megnövekedett igény, és kovóí csúcserőmű lesz. A Duna egésznapos helyzeti energiáját a szükségnek megfelelően néhány óra alatt akkor alakítja át villamos árammá, amikor a legszükségesebb. A csúcserőmű természetesen növeli az építkezési költségeket, mégis ez a megoldás a gazdaságosabb, hiszen reggeli és esti órákban három-négyszeresére növekedik a villamosáram-fo- gyasztás. Különleges műszaki megoldások A gabcsikovoi csúcserőmű a Duna átlagos vízhozama négyötödének a felfogását és tárolását igényli. Ehhez ki kell alakítani a Pozsonytól keletre — a Körtvé- lyesig tartó 1000—3000 méter széles és 25 kilométer hosszú 50—60 négyzetkilométer felületű víztárolót. A Duna napi 16 órás feltartóztatása a jelenlegi vízmagasságot lényegesen megnöveli. Érthető. ha a kialakítandó vízgyűjtő töltéseit különleges biztonsággal szükséges készíteni. A tárolóban összegyűjtött vizet 25 kilométer hosszúságú üzemi dencét szükséges kialakítani. Ide ágyazzák majd be a gabcsikovoi vasbetonból és acélból készülő energiaszolgáltató turbinaberendezést. A nyár folyamán Dunakiliü térségében. Farkaszátonyon Ambrus László mérnök vezetésével találtak megoldást, a száraz munkagödör kialakítására. Az olasz gyártmányú Titánia géppel 20—30 méteres mélységig 80 centiméter széles rést vágtak. A mechanikai maróhoz hasonló Titánia a megadott mélység elérése után vízszintesen is halad a talajban és a szükséges rést így alakítja ki. szélyt, akadályt ad a hajósoknak. E veszély megszűnik. Az üzemi csatornában, ahová a nagyméretű zsilipkamrák felemelik, illetve leeresztik a hajókat, az egyenletesen mély vízben teljesen biztonságossá válik a hajózás. A gabcsikovoi csúcserőmű nyolc hatalmas Kaplan turbinája 710 megawatt teljesítményű lesz és 2,58 milliárd kilowattóra energiát szolgáltat. A nagymarosi erőmű tíz kisebb Kaplan turbinája 200 megawatt áramot termel majd. Ez az erőmű folyamatosan üzemel és 1,1 milliárd kilowattóra villamos energiát biztosít. A nagymarosi erőműnek — az áramszolgáltatással együtt — nagyon fontos feladata: a két erőmű között a víz szintjét úgy szabályozza, hogy Gabcsikovotól Nagymarosig a hajózás állandóan biztosítható legyen. millió tonna szenet kellene felhasználnia. A monumentális erőmű építéséhez 800 000 tonna cementet, 10 000 tonna acélt, 30 000 köbméter fát, 5000 millió köbméter homokot és kavicsot és 1 millió köbméter követ és egyéb anyagokat használnak fel. Mi történik most, a téli hónapokban? A tavaszi-nyári-őszi szabadtéri sikeres kutató, kísérleti munkálatok után jelenleg a laboratóriumokban találhatók az erőmű tervezői. A pozsonyi Hidrotechnikai Kísérleti Intézet laboratóriumában már felében-harma- dában a Duna medrével együtt látható a gabcsikovoi erőmű. A A farkaszátonyi munkahely, a háttérben a Titánia résetőgép. A rést — nehogy bedőljön — ideiglenesen nehéz fajsúlyú betoniszappal fel töltötték, majd betonnal véglegesen betömték. Ily módon 450 méter hosszú és 250 méter széles száraz munkahelyet is kialakíthatnak. A munkagödör padozatát is el kell zárni a víztől, de ennek a módját a szakemberek már jól ismerik. Kilencszáz megawatt Sokan attól tartottak, hogy a hajózás az üzemi csatornában — az alkalmazandó zsilipkamrákkal — bonyolultabbá válik. Az üzemi csatornában azonban biztonságosabb lesz a víziközlekedés. A Dunának ugyanis éppen ez a szakasza szeszélyes gyorsasággal homokzátonyokat épít, és sok veA két erőmű összesen 910 megawatt energiát szolgáltat. Az áramfejlesztő rendszer Közép- és Nyugat-Európa egyik legnagyobb vízierőműve lesz. (Csak a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban működnek nagyobb vízierőművek.) A csehszlovák—magyar közös alkotás nagyságára jellemző, hogy a tiszalöki víziérőműnél (amely 11,5 megawattos) á nagymarosi tizennyolcszor. a gabcsikovoi pedig hatvannégyszer több energiát ad. Amikor a Gabcsikovo—nagymarosi erőműrendszer elkészül, mindkét szocializmust építő ország 455 megawatt áramot kap. Ilyen nagy- mennyiségű villamos energia előállításához Magyarországnak és Csehszlovákiának is évente 5—5 modellen minden láthatóvá válik, ami a valóságban felépül. Karol Rohan, az intézet osztályvezetője és Karol Taus, a gyakorlati kutatások vezetője munkatársaikkal együtt a legkülönbözőbb kísérleteket végzik a gyakorlati feladatok kidolgozása céljából. Mielőtt a nagy építkezés megkezdődik, a miniatűr erőművön működés közben is ellenőrzik a tervek realitását. A pozsonyi Hidrotechnikai Kísérleti Intézet ablakai alatt békésen hömpölyög az öreg Duna. Bent, az intézeti laboratóriumokban pedig már azt figyelhetjük, miképpen alakul majd a nagy folyam új korszaka. Lónyai Sándor Bratislavai Hidrotechnikai Kísérleti Intézet laboratóriumában készült a miniatűr gabcsikovoi turbinaberendezés. természetesen a gazdaságosságra való törekvés alapján született a Gabcsikovo—Nagymaros vízierő- mű-rendszernek az elgondolása: Az 50-es évek végétől napjainkig a két ország szakemberei a tervezés és. kísérleti feladatok nagyrészét elvégezték és nincs messze az az idő, amikor hazánk és szomszédunk történetében is egyik legnagyobb építkezést megkezdik. Mit mond a pozsonyi Víz.ierőmű Tervező Vállalat specialistája dr. Damisovits Péter a leendő erőmű- rendszerről? A Dunának a Pozsony—Budapest szakaszán másodpercenként átlagosan 2000 köbméter víz áramlik. Ezt a hatalmas vízmeny- nyiséget a legésszerűbben két egymással összeköttetésben dolgozó erőműrendszerrel lehet hasznosítani. A folyam felső szakaszán — Dunakilitivel egyvonalban a csehszlovákiai Gabcsikovo község térségében létesül az egyik vízierőmű. A másik erőmű Nagymarosnál épül fel. Az ismertetés szerint a gabcsi csatorna vezeti a gabcsikovoi turbinákhoz. A Duna északi partját követő 200 méter szélességű üzemvíz-csatorna elkészítése bonyolult műszaki feladatokat ad. Duzzasztás miatt az üzemi csatornában á víz szintje — a jelenlegi Dunához mérten — 16—18 méterrel magasabb lesz. A Duna régi medre is megmarad, amelyben a víz egyötödét azért vezetik el, hogy a szigetközi és csallóközi erdőségek a szükséges nedvességet megkapják. De az öreg Dunának a medrére azért is szükség lesz hogy az áradások idején rendkívül nagy víztömeget, télen pedig a jeget elvezethessék. A legbonyolultabb műszaki feladat az erőmű építéséhez száraz munkagödör kialakítása. A Duna ágyazata és annak környéke ugyanis 150 méter mélységig homok és kavics keveréke. Ezen a rétegen a víz szinte szabadon tör magának utat. Ebben a talajvízben rendkívül gazdag , kavics és t’omokréfe^ben 450 méter hosszú, 250 méte»- széles és 30—40 méter mélységű száraz, vízmentes meLégáramlattal i végeznek kísérlc tét a modellen
