Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-13 / 10. szám

J- u TOLNA MEDVÉI* VIIAC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f f\ befejezés és a kezdés Mözsön 1 3. o. XV. évfolyam. 10., szám. ARA: 60 FILLÉR. Szerda, 1965. január 13. Egymilliárd forint a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztésére 7. o. szaki I Fegyelmezett munkával, takarékos gazdálkodással, jobb szervezéssel, nagyobb aktivitással az 1965-ös gazdasági feladatok végrehajtásáért •• Ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága január 12-én kibővített ülést tartott, amelyen első napirendi pontként megtárgyalta a KB 1964. december 10-i határozatából adódó Tolna megyei felada­tokat. A végrehajtó bizottság beszámolóját Soczó József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára terjesztette elő. Második napirendi’pontként a pártbizottsági ülés meghallgat­ta a végrehajtó bizottság jelentését a pártvezetőségek újjáválasz- tásának tapasztalatairól, Kerekes Miklós, a PTO vezetőjének előter­jesztése alapján. TISZTELT PÁRTBIZOTTSÁG, Meg kell szilárdítani az eddig el­it ED VÉS ELVTÁRSAK! Pártunk Központi Bizottsága megtárgyalta népgazdaságunk helyzetét és megszabta az 1965-ös népgazdasági terv főbb célkitűzé­seit és elveit A határozat ki­mondja, hogy az 1965-ös év elő­irányzatai a legkedvezőbb módon segítsék elő az ötéves terv meg­valósítását és nyújtsanak induló alapot a harmadik ötéves terv si­keres megkezdéséhez. A határozat leszögezi, hogy 1965-ben tovább kell fokozni az exporttermelést, mérsékelnünk kell az importot. ért életszínvonalat, és meg kell teremtenünk a népgazdaság min­den ágában a takarékos gazdálko­dást. 1964-hez viszonyítva a nem­zeti jövedelmet mintegy három százalékkal, az ipari termelést át­lagosan 4,5, a mezőgazdasági ter­melést 1,5, az exportfeladatot 8, a közlekedés- és áruszállítást 6,4, a mezőgazdasági felvásárlást öt­hat százalékkal kell növelni. Nézzük meg ennek kapcsán, mi­lyen feladatok hárulnak ránk, Tolna megyében, a különböző gazdasági, párt és állami terüle­teken. Az ipar, építőipar, a közlekedés és a beruházás 1965. évi feladatai A megye ipari termelése a Köz­ponti Bizottság határozatában megjelölt feladatokhoz igazodik. Megyénk minisztériumi iparában ennek megfelelően az ez évi ter­melési feladatok megközelítően az elmúlt év szintjén maradnak. Ezen belül azonban kedvezőbb helyzetet kell kialakítani a minő­ségi mutatók teljesítésében. A Paksi Konzervgyárban a termelé­kenységnek közel 11 százalékkal kell emelkednie, a Gépjavító Vál­lalatnál kevesebb létszámmal, a termelékenység emelésével kell a termelési értékszintet biztosítani. A tanácsi iparban az elmúlt év termeléséhez képest 1,6 százalékos növekedést kell el­érni, döntően, a termelékeny­ség fokozásával. Ezért nagy figyelmet kell fordí­tani a munka- és üzemszervezés, a műszaki színvonal fejlesztésére; A szövetkezeti ipar mintegy 11 százalékos termelésnöve­kedését, elsősorban a terme­lékenység fokozásával kell megoldani. Az országos célkitűzéseknek meg­felelően megyénkben is nőnek 1965-ben a szállítási feladatok. A megnövekedett feladatokat szer­vezettebb, összehangoltabb, ^terv­szerűbb munkával, a műszaki biztonság fokozásával lehet és kell megoldani. Tervszerűbben kell gazdálkodnunk a rendelke­zésre álló szállítókapacitással. Jelentős feladat vár az 1965-ös esztendőben építőiparunkra is. Január elsejétől új megyei É. M.- vállalat kezdi meg munkáját, amely lehetőséget biztosít a ter­melést szolgáló beruházások ha­táridőn belüli teljesítéséhez. Alapvető feladat az építőipar te­tartása. A rendelkezésünkre álló tervezési kapacitást jobban össze kell hangolni a fokozatosan bő­vülő kivitelezői kapacitással. A mezőgazdasági termelés feladatai A Központi Bizottság határoza­tából adódóan az országos fel­adatokat és megyénk lehetőségeit, körülményeit figyelembe véve, 1964-hez képest, ez évben a mező- gazdasági össztermelés 2,1—2,5 százalékkal való növelését irá­nyozzuk elő. A növénytermesztés mintegy 0,5—1 százalékos növe­lése célszerű megyénkben. Ennek érdekében az őszi vetések téli és tavaszi ápolását az eddigiektől el­térően jobban és következete­sebben szükséges elvégezni, hogy ezzel is biztosítsuk me­gyei szinten a tanácsi szek­torban a 11 mázsás, az állami gazdasági szektorban a 15 mázsás búza-átlagtermést. Szükséges továbbá a kártevők el­leni ésszerű és tervszerű védeke­zés is. El kell érnünk, hogy min­den terület be legyen vetve, és ki legyen használva. A pillangó­sok pótlása mellett fehérjében gazdag és nagy tömeget biztosító takarmányféleségek termelésére van szükség. Ez mellett nagyobb gondot kell fordítani a rét- és legelőgazdálkodás tovább javítá­sára. Ez évben újabb 2500 holdon kell kiemelt rét- és legelőjavítást elvégezni. Nagyobb szerep jut 1965-ben a zöldségtermelésnek, a hazai és exportszükséglet teljesítése céljá­ból. Itt is nagy gondot kell fordí­tani a gazdaságosságra. Mindezek végrehajtásához a talajelőkészítő, vetési és ápolási munka gyors és szakszerű elvégzése, a rendelke­zésre álló eszközök koncentrált, tervszerűbb felhasználása szüksé­ges. A tsz-gazdaságok alkalmaz­zák szélesebb körben a növény­védő és gyomirtó szereket, tegyék szervezettebbé a nyári és őszi be­takarítást és teljesítsék követke­zetesebben a nyári mélyszántás feladatait. Egyszóval: az agro­technikai követelmények betartá­sával időben, jobb minőségben teljesítsük a vetésterveket. Az állattenyésztésben elsődle­ges feladat a hozamok fokozása, az állatállomány, főleg a tehén, a koca, az anyajuh minőségi ja­vítása. 1965-ben javulnia kell a tej hozamnak, ésszerűbben kell felhasználni a takarmányt, csök­kenteni kell a hizlalási időt és szakszerűbb gondozással kell az állattenyésztésben rejlő lehetősé­geket kihasználni. Nagy gondot kell fordítani a fertőző betegsé­gek visszaszorítására. 1964. évhez képest a növényi termékek felvásárlását 6—6,5, az állati termékek felvásár­lását 2,5 százalékkal kell nö­velni. E célkitűzés csak úgy valósítható meg ha jobbá tesszük a felvásár­lási munkát, biztosítjuk a határ­idő és a szerződések kétoldalú be­tartását. Népgazdasági jelentősé­génél fogva változatlanul támo­gatjuk a háztáji gazdálkodást, a háztáji árutermelés növelését. A mezőgazdasági termelés anyagi és műszaki megalapozását segíti a valamivel több traktor, az öntö­zött területek növekedése, a ja­vuló alkatrészellátás és az ész­szerű mezőgazdasági beruházás. A beruházások tekintetében alap­vető feladat a határidőre való be­fejezés, a termelésbe való be­vonás. Másik fő feladat: a meglévő beruházásaink hatékonyabb ki­használása. lalati gazdálkodás, az állami reprezentációs jellegű kiadásokat, gazdaság és a gazdasági élet min- Minden területen követelmény a den területén. Éppen ezért fel kel] takarékosabb, gazdaságosabb be­lépni a pazarlás, a felesleges ki- ruházások adások ellen, csökkenteni kell a ség. tervezése, a szerény­Tovább kell erősíteni az állami és gazdasági vezetést A termelés fejlesztése, az ez évi tervfeladatok maradéktalan telje­sítése megköveteli, hogy a gazda­sági vezetést tovább erősítjük, a gazdaságszervező tevékenységet javítsuk. Következetesen kell ér­vényesíteni az állami és gazda­sági munkában az egyszemélyi vezetés elvét. Ugyanakkor fej­leszteni kell a szocialista demok­ratizmust is. A vezetők támasz­kodjanak jobban a dolgozókra, a dolgozók képviseleti szerveire. A termelési tanácskozásokat vegyék komolyan, az elhangzott jó javas­latokat. hasznosítsák. A KB határozatának meg­felelően előtérbe kell helyezni a minőségi termékek előállí­tását, az exporttervek telje­sítését, az importanyagokkal való takarékosságot. Meg kell szüntetni azt a gyakor­latot, hogy egyes vezetők a minő­ségi tervek, a gazdasági mutatók, a kooperációs kötelezettségek nem teljesítéséért másokra hárítsák a felelősséget. Törekedni kell a ter­vek minden oldalú teljesítésére. A vállalatok, gazdaságok évi munkáját a jövőben főleg az el­lenőrzött és jóváhagyott záró­mérleg alapján kell értékelni, mert ez fejezi ki hűen az egész évi tevékenységet. Mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban szükséges az új módszerek bát­rabb bevezetése, azok széles körű alkalmazása. Nagyobb önállósá­got biztosítunk a járási szervek­nek. elsősorban a termelés ope­ratív irányításában. Az 1965. évi tervek maradéktalan végrehaj­tása megköveteli, hogy valameny- nyi megyei, járási, községi szerv a legjobban végezze munkáját, érezzen még nagyobb felelőssé­get az ügyek intézésében. A pártmunka feladatai a Központi Bizottság 1964 december 10-i határozatának végrehajtásáért A megyei vb-nek, s a járási bi­zottságoknak biztosítani kell, hogy a Központi Bizottság de­cember 10-i határozatát, az 1965. évi népgazdasági terv irányelveit minden kommunista megismerje, megértse. A tömegszervezetekben is ismerjék meg pártunk vélemé­nyét, álláspontját népgazdasá­gunk helyzetéről és a további fel­adatokról. Kapjon kellő helyet a propa­gandamunkában a december 10-i határozat lényege, tar­talma, essen több szó a nép­gazdaságot érintő egyes elvi, gyakorlati kérdésekről, s e kérdésekben pártunk állás- foglalásáról. Biztosítanunk kell az egy nyelven való beszélést. Járási pártbizottságaink adja­nak több gyakorlati segítséget pártalapszervezeteinknek, hogy állandóan napirenden tarthassák az üzem, a vállalat tevékenysé­gét, s a mennyiségi és minőségi mutatók teljesítését. Segítsék a szocialista munkavérsenyt, a szo­cialista brigád- és műhelymozga­lom szélesítését, eredményes munkáját, iparban és mezőgazda­ságban egyaránt. A politikai munkában, az agitációban szük­séges beszélni eredményeinkről, népgazdaságunk határozóit fejlő­déséről, szocialista építésünk nagyszerű vívmányairól, s nem szabad engedni, hogy fejlődésün­ket lebecsüljék, őszinte szavainkat félremagyarázzák, A tömegszervezeti munka feladatai A munka termelékenységének növelésével, a munkafegyelem javításával és a takarékosság fokozásával kapcsolatos tennivalók A munka termelékenységének lépni a hanyagokkal, rendbontók­növelésére, a munkafegyelem ja­vítására, a takarékosság fokozá­sára hozott intézkedéseket a ter­melés, a gazdasági élet minden területén figyelembe kell venni Éppen ezért rendezni kell a lét­kai szemben. Minden területen javítani kell az ellenőrzés haté­konyságát, növelni a vezetők ha­táskörét és felelősségét. Az 1965. évi népgazdasági terv a fokozott takarékosság jegyében került ke­rületén is a termelékenység foko- számproblémát, az elavult norma- dolgozásra A helyes elvet követ- o hptr~idő a minőségi köve- kát, javítani kell a munkaszerve- telm’ényék következetesebb be- zést, a munkafegyelmet, Fel kell kezetesen érvényesítem kell a val­A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és a szakszervezetek a maguk sajátos eszközeivel segítsék a ve­zetőket olyan közszellem kialakí­tásában, amely elítéli a fegyelme­zetlenséget, segíti a gazdaságos­ság elvének érvényesülését, a ta­karékos gazdálkodást. A fegyel­mezett, élenjáró munkásokra, ér­telmiségiekre támaszkodva segít­sék az üzemi, vállalati, gazdasági tervek maradéktalan végrehajtá­sát. Kísérjék figyelemmel az ex­portra termelő brigádok munká­ját. Neveljék az ifjúságot, az üzem kollektíváját a szocialista munkaerkölcsre, helytállásra, szer­vezzék, segítsék a hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenyt, szélesítsék a moz­galmat. A Hazafias Népfront­bizottságok, a nőtanácsok is szé­les körben kapcsolódjanak be a népgazdasági tervek, s az azzal összefüggő feladatok teljesítésébe. Segítsék mozgósítani megyénk társadalmát a gazdaságfejlesztő, építőmunkák maradéktalan elvég­zésére, segítsék a társadalom minden rétegével megértetni pár­tunk helyes, következetes politi­káját. * A beszámolót vita követte, amelynek során hozzászólás és ja­vaslat hangzott el a feladatok megoldásával kapcsolatban. A pártbizottsági ülés ezután meghallgatta és tudomásul vette a pártvezetőségek újjáválasztásá- nak tapasztalatairól szóló jelen­tést,

Next

/
Thumbnails
Contents