Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-05 / 3. szám
1965. január 5. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 5 Gépesített libatömés Ember a periférián NfiHéZ egy emberről írni, ha n Slicc személyesen sohasem Még nyelni sem kell, mindent elvégez a gép. Ä parasztház istállójában lu- dak tanyáznak a lovak helyén. Mégpedig nem is kevés, pontosan háromszáz nagy testű, rajnai lúd. Ennyi biztosan legyőzné azt a bizonyos disznót. Más dolguk nincs is, mint hogy időnként belemártsák csőrükét a ketrec mellett levő vályúba és főleg, hogy kilóban szorgalmasan gyarapodjanak. Az evésre nincs gondjuk, mesrt a nap meghatározott órájában reggel és este néhány asszony gon-, doskodik arról, hogy kukoricával teljen meg a bögyük. Magyarán megtömik őket. Sok háziasszony csodálkozhat, hogyan bír néhány asszony naponta kétszer megtömni háromszáz libát. Hiszen a libának „foga” van, és bizony kisebesedik a tömőasszony ujja, ha csak néhányat töm is naponta: Itt nem forog ilyen veszélyben az asszonyok ujja, pedig egy perc alatt kettőt-hármat is jóllakatnak. Valóságos rejtély, hogy hogyan csinálják mindezt. A zon - 'nyomban kiderül, amikor Horváth Gyulámé és Berta Jánosné az istálló sötét zugából ki gördít egy kerekeken guruló alkalmatosságot. A ládaformájú szerkezetből kivezető kábel csatlakozóját a fali konnektorba dugaszolják. Egyik kapcsolóval a gépre szerelt lámpa gyullad fel, egy másik elfordításóval a motor kezd duruzsolni. Egyik asszony a garatba felönt egy vödör megáztatott kukoricát, de előbb még egy féldecit is ráönt — étolajból — és megfűszerezi a phylapolivit nevű tápszerrel. A másik meg kiemel két libát a ketrecből és hevederrel a gép forgatható zsámolyára rögzíti, nehogy esetleg kedvük támadhasson leszállni. A többi már szinte futószalagszerűen megy. Egyik liba nyakát a kinyúló vékony csőre húzzák, amelyen keresztül a gép a begyébe nyomja a kukoricát. Amint megtelt, a következő kerül sorra. A tömés így gyors, kényelmes, és ami kézitömésnél előfordul, itt nem megy félre kukoricaszem, nem kell idő előtt a késhez nyúlni. — A tömés kezdetén egy perc alatt hármat is megtörnünk így — mondják az asszonyok —. de Ez a liba még a „fejadagra” vár... ilyenkor, a hízlalási idő végén már csak kettőt. Részben, mert nyolc-tíz kilós libákat nem olyan könnyű kiemelgetni, visszatevés- nél meg vigyázni kell, nehogy ütődés érje őket. — Mennyi a hízlalási dő? — Előetetés után két-három hét. De ha közvetlenül a legelőről hozzák be a libákat, akkor négy-öt hét. A nagyüzemi libatenyésztéshez nagyüzemi hizlalás kell. E kettő együtt van a szakályi termelő- szövetkezetben. Kétezer-háromszázat neveltek fel. Ezer megmarad törzslibának, a többit meghízlal- ták, illetve hizlalják. — Tavaly kacsatenyésztéssel foglalkozott a szövetkezet de a hizlalás, a tömés nagyon sok időt, fáradságot vett igénybe. A libahízlaláshoz már két tömőgépet kaptunk — mondják az I asszonyok. Eldicsekednek azzal, is, hogy hatvan ilyen gép van i ielenleg az országban — a Tata- ! bányai Vasipari Ktsz gyártmánya — ezekből kettő itt, Sza kályhán. Hát így felvitte az isten a szakályi libák dolgát... gép eteti "két. Igaz, hogy utána aztán a "vakukra teszik a kést De ha már egyszer ilyen a libasors... találkoztunk. Mégis, sokszor a körülményekből, az illető munkájából, tetteiből sokkal élesebb kép rajzolódik, mint amennyit a telületes ismeretség adhat. így voltam Péntek Józseffel is. Döbröközön lakott, mindenki úgy ismerte: szegény ember. Döbröközön ez különösen kitűnt mert a szorgalmas munka biztos jólétet teremtett mindenkinek, akár a termelőszövetkezetben dolgozott, akár másutt. Péntek József szegény volt a ..gazdag faluban”. Érdekesnek ígérkezett vizsgálni, vajon mi az oka, hogy nem tud boldogulni, miért kell viselnie a manapság egyre ritkábban hallható szegény jelzőt. Először a tanácselnöki helyettese, Törő Gyula beszélt róla. Nem túl szívesen, érződött a szavaiból, nekik is kevesebb gondjuk lenne, ha ez az ember nincs a faluban. 1964. nyarán már az idejövetele körül huzavona volt. A tanács először nem engedélyezte a letelepedést, aztán azzal a feltétellel. hogy lakást szerez, mégis jóváhagyták. Honnan jöttek Döb- röközre, azt pontosan nem lehet tudni. Tulajdonképpen Várpalotáról jelentkeztek ki, de nem i Döbröközre, hanem Kapospulára. I Azt aztán megint nem lehet tud- j ni, hogy egyáltalán jártak-e Ott. i Annyi biztos, hogy valamilyen i okból meggondolták magukat és mégsem Kapospulára, hanem Döbröközre mentek. Puszta véletlenből választották-e éppen ezt a községet vagy sem, ezt megint nehéz eldönteni. ' A foglalkozása nem indokolta, hogy ideköltözzön. A legutóbbi időben bányában dolgozott Várpalotán. Előtte Komlón szintén bányában, rövid ideig Pécsett. Egyáltalán mindenütt csak rövid időt töltött. Amikor a tanácselnök megkérdezte tőle, hogy miért ‘jött el; egyik vagy másik helyről, csak vállrándítás volt a válasz, vagy legfeljebb annyi: „Mert ott nem tetszett.” Pedig három gyerekkel nagyon meg kell gondolni a helyváltoztatást. Nlegyedik gyerek is lett, az már Döbröközön született. Felelőtlen embernek kell lenni ahhoz, hogy ilyennek tegye ki a családot, különösen, ha semmi kényszerítő ok nem indokolja. A költözés után rövid idővel Törő Gyula az elnökhelyettes meglátogatta őket a helybeli védőnővel együtt. így írták le a helyszínt: A ház, ahol az öreghegy utcában laktak, legalább kétszáz éves. nádfedeles épület. A bútorzat annyira szegényes, hogy egyetlen széket sem találtak a házban, ahova leülhettek volna. Ezenkívül egy szekrény — a belsejét nem látták —, két ágy, egyiken szalmazsák, a másik rossz ruhákkal takarva, néhány apróbb bútordarab. Ebben a helyiségben laktak hatan, közöttük egy néhány hónapos csecsemővel. Hihetetlen hogy még nyet nnieicucii_ ,s találni_ Rossz emléknek tűnik inkább, mint kézzelfogható valóságnak. Szinte elképzelhetetlen, így is él még ember, ilyen minimális igénnyel, helyesebben, teljes igénytelenséggel. Amikor a tanács vezetői megkérdezték, miért lakik ilyen rossz körülmények között, ennyi volt a válasz: „Nem tudok kijönni a fizetésemből”. Nehezen hihető érv, mert a vezetők tudomása szerint havi fizetése a családi pótlékkal együtt 1700—1900 forint körül ingadozott. Kétségtelen, hogy ebből a fizetésből nem tud kocsit venni.. Arra viszont elég. hogy jó beosztással, szépen, emberi körülmények között éljen családjával. Világos tehát, hogy Péntek József szegénységének nagyon is emberi okai lehetnek. Egyik talán az. hogy a falubeliek tanúsága szerint nem egyszer látták részegen, a védőnő pedig elmondta, hogy neki hasonló állapotban fizetni akart. így valóban kevés a pénz, pontosabban: kevés jut a családnak, a gyerekeknek. A tanács tudomása szerint a legutóbbi időben Dombóváron, a vasútnál dolgozott. Hogy meddig, nem tudni. Fiatal ember, néhány évvel van csak túl a harmincon. Azt mondják, hogy a katonaidő alatt valamivel operálták és nem gyógyult meg teljesen. Most kérvényeket ír a Honvédelmi Minisztériumnak, különböző kérésekkel. Halomnyira tehető már a levelezés, de a válasz ritkán találja meg: addigra már máshová költözött. Lehet, hogy valóban nem gyógyult meg teljesen, senki sem vonja kétségbe. De dolgozni tud, ha könnyű munkán is, mint ahogy jelenleg is dolgozik. Meg tudna élni a keresetéből, ehelyett arra vár, hogy majd mások segítenek rajta. így is sok segítséget kap, mert nem .mindegy, mi lesz az apró gyermekek sorsa. Mások törődnek azzal, ami neki lenne elsődleges emberi kötelessége. Péntek József valahol a társadalom perifériáján él. néhányad- magával, elszigetelten, de nem magárahagyatottan. A társadalom törődik vele, most már csak neki kellene „törődni” a társadalommal és megérteni végre. hogy azért, amit tesz, már nemcsak önmagának, a családjának, az embereknek is felelősséggel tartozik. I Szerettem volna személ,yesen találkozni vele. A tanácsnál készséggel megmutatták, hol lakik, mégsem találkoztunk. A szomszédoktól tudtam meg. hogy elköltözött. Dombóvárra talán, vagy Várpalotára. ők sem tudják pontosan. Kónya József Korunk tudománya címmel új sorozatot indít az Akadémia Kiadó Ennek pedig már tele a begye. Bognár—Túri Ezekben a napokban került a könyvesboltokba Szabó Imre Társadalom és jog c. munkája. A kb. 150 oldalas könyvecske népszerű formában foglalkozik az állampolgároknak a joghoz való viszonyával, vagyis a jogtól való idegenkedés okaival, a jogszabályok ismerésének kötelezettségével, a szocialista jogfejlődés ellentmondásaival, az állampolgári magatartás követelményeivel, a kényszer és az önkéntesség szerepével, a jog és az erkölcs kapcsolatával. A Társadalom és jog első kötete az Akadémiai Kiadó Korunk tudománya c. új Ismeretterjesztő sorozatának, amely a tudomány egy-egy területének mai állását és várható fejlődésének irányát kívánja bemutatni a nagyközönségnek, A sorozat meg fog ingatni bizonyos még elég közkeletű, de elavult nézeteket, s rámutat azokra az igényekre, amelyeket a tudomány rohamos fejlődése támaszt a tudósokkal és a különböző szakterületek dolgozóival szemben. A soron következő kötetek közt szerepel Sós József Táplálkozás, egészség, betegség, Erdey- Gruz Tibor A világ anyagi szerkezete. Rónyi Alfréd Párbeszédek a matematikáról és Sőtér István Alom a történelemről (a Madách-probléma) c. munkája, amelyek előreláthatólag negyedéves időközönként fognak megjelenni. A sorozat külön érdekessége, hogy tudósok, akadémikusok Írják, tehát kielégíti azt a jogos igényt, hogy a tudomány leghivatottabb művelői maguk tájékoztassák a nagyközönséget tudományáguk legújabb eredményeiről.
