Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

1965. január 31. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1 1 s4 míg vonat megy pécé felé © Déii pólyaudvar. Tíz óra. Szi­táló eső, fényes lett tőle az asz­falt. Hosszú szerelvény erőlködik a bizonytalan piros, zöld fények felé. Az új pavilon csarnokában csak a hatos szám mögött világít az égő. A pénztárosnő kötöget. Fiú, lány támaszkodik a korlátnak, bámulnak a semmibe. Néha ref­lektor világítja meg a Vérmező fáit, beleharap a sötétbe, aztán elfordul. A kapus időnként fel­riad kis asztalkája mögött. Ilyen­kor óvatosan körülnéz: vajon észrevette-e valaki, hogy elbóbis- koit. Kezében markolja a per- romjegy-köteget. Most már nem járja végig az utasokat. Aki még most is itt ácsorog, az megér­demli, hogy ingyen tegye. „Személyvonat indul a harma­dik vágányról, Budapest-Kelen- föld, Pusztas zabolcs, Sárbo- gárd...” A rekedt hangszóró vé- gigüvölti a termeket. Inkább sejti az ember amit mond, érteni nem lehet. Bőröndös férfi lódul fel a lépcsőn. Középkorú, hosszú bőrkabátban. Amikor megszólal a „hangos” eigy pillanatra meg­áll, fülel. Pillantás az órára, aztán hármasával veszi a foko­kat. Kinn fütyülnék, hallani amint megrándulnak a kocsik. — Melyik vonat indul? — Bogárd felé. — A szentségit. Kirohan, mulatságosan kacsáz­va fut. Senki sem szól utána. Pedig én tudom, hogy nem érheti el. A harmadikon mindig két szerelvény áll. És éppen a messzebb lévő a bogárdi. A fotelekhez indulok. Jó lenne aludni egy kicsit. Nincs hely. Majdnem mindenki alszik. Az egyikben tizenötéves forma fitj ül, magasan egymásra vetett lábakkal. Pattanásos képén lát­szik. zavarban van. Azt szeretné leplezni - lezser viselkedéssel. Alighanem keveset utazott még egyedül. A cigarettát is úgy fogja kezében befelé fordítva, hátha jön valaki és gyorsan el kell tüntetni. Cingár nő eszik a sarokban. Nem tudni mit, gondosan titkol­ja. Belenyúl a táskába, tör vala­mit, aztán újból belenyúl, most mintha szeletelne. Bekapja, gon­dosan megtörli az ujjait. Aztán újból a táskába nyúl. öregúr ül nem messze tőle. Nyitva maradt a szája, úgy alszik. Kezében szo­rongatja a degesz aktatáskát, a biztonság kedvéért még át is öle­li. © — Korsó. — Fél cseresznye. — Forint vissza. A kasszagép szüntelenül zaka­tol. Már félszavakból is megértik egymást a pénztáros, és az ital­kedvelő. Nagy a forgalom. Ülni nem lehet, mindenki keres falat magának, aminek a hátát neki­vetheti. Kényelmesebb úgy. Bő­röndös ember ide nem nagyon te­szi be a lábát. Aktatáskák, háti­zsákok, kosarak hevernek a lá­bak mellett. Néhányan munkaru­hában vannak. — Azért is iszom. Figyelje meg uram azért is iszom. Képzelje ti- zenkétévi házasság után ... Ennyi idő alatt nem jöttem rá, hogy cafat. Jólöltözött, simára borotvált ar­cú. harmincas férfi egyensúlyoz előttem, három deci tisztával. Egyedül vagyok, kiszemelt. Vál- lamra teszi a kezét, pontosabban nekemdől. — Mit iszol komám? — Kösz. semmit. •— Te idefigyelj, ha te is azt kezded mondani mint a többi, szétverem a képed. Azért is iszom. Megyek vidékre, új életet kezdek. Teljesen újat. Nehezen a kasszához kacsájuk. — Jucika drága, még hármat, csókolom a kézit. Kevéssel mellettem kisebb tár­saság. Kivétel nélkül férfiak, nő csak annyi ideig van itt, míg megkapja a szendvicset vagy a fssíroaoifctat. Egyik férfi mesél, a többiek áhítattal figyelnek. Vala­mi gáláns kalandról lehet szó, mert a boltossegéd képű fiatal­embernek még a szája is tátva marad a figyelemtől. A szürke félkabátos parasztforma tömören értékeli az elbeszélést. — Az anyja istenit Nagy franc ez a Jóska. Másodszor állok sorba sörért. Aprótermetű férfi támaszkodik a bádogpultra. Még mindig ugyan­azt a klisfröccsöt szopogatja, amit az előbb kórt. Könyvelőnek né­zem. Szigorúan vágott vékony já- vorbajúsz. erős, fekete, hajszál­nyi szemöldök és megtörhetetlen szigor. Ahogy elmegyek mellette végignéz. Megkapom a sörömet, int, hogy menjek oda. — Képeket ajánlok. Érdekli? f— Mutassa. — Ez a naptáros a legjobb. Nézze uram micsoda pózok. Ahány hónap, annyi »5. — Mennyi? — Tizenkettő darabja. © Fehér asztalok, fehérkabátös pincérek. A közönség is ennek megfelelően alakul. Itt hátizsá­kost. kosarast nem látni. Tizen­egy óra. Helyet alig kapni. In­kább a tespedt unalom a jellem­ző. Mindenki magával van elfog­lalva, vagy ülnek és bámulják egymást. A terem sarkában közel az ablakhoz fiatal pár. Nem ismerhetik régóta egymást. A fiú konyakot kér, szódával, és nagyon sokat beszél. Heves kézmozdula­tokkal kíséri minden mondatát. A lány időnként aprókat nyik- kant. Vöröshajú nő, kövérkés, ke­resztrejtvényt fejt. Egyedül van, viszont erősen lerí; most éppen azon fáradozik, hogy ne legyen sokáig egyedül. Minden ajtónyi­tásra felveti a fejét. Igazít a ha­ján, néhányszor végighúzza a ke­zét harisnyás lábán. Fél tizenket­tő. Konyak kerül a vöröshajú asztalára, a főpincér tette le a hubertusz mellé. A lány csak bó­lint. A konyakot hamarosan egy fiatalember is követi. Háromne­gyedkor szólt a főpincér, hogy zárnak. Már nem voltak ott,.. © A nagy váróterem valahogy az óvóhelyre emlékeztet. Padok he­lyett asztalok vannak, egyetlen üres helyet művészet találni öten-hatan alszanak egy asztal­nál. Beatles-frizurás fiatalember mellett akad helyem. Udvarias mozdulattal söpri le az asztalról a csírkecsontokat, hogy nekem is legyen hová hajtani a fejem. Ö kezdi a beszélgetést. — Hova hajtasz? — Sehova. — Szunyáin! jöttél? Nincs la­kásod? — Ja. — Elvisz a zsernyák. — Fázó­san összehúzza magán a sport­zakót Azon felül sálat, visel. Nagykabát sehol. — Én is szunyátok itt. Eddig a Keletibe jártam. Az már nem hassa, mert ismernek a zserajrá- kok. Közelebb hajol. i— Jegyed van? — Minek? Nem akarok utazni. — Na ne csináld magad hü­lyének. Most szunyálsz így elő­ször? — Most. — Az más. Veszel öregem egy jegyet tíz kilométerre. Az kettő negyven. Mónid, hogy ne adjon biztosítást a spiné. Ha jön a zser­nyák, kérni fogja a bilétát. Érvé­nyes jeggyel viszont nyugodtan aludhatsz. Reggel meg el kell adni. A fene tudja az valahogy nehéz. Bizalmatlanok az emberek. Megveszem a jegyet. Csend van a teremben. Férfiak, nők ve­gyesen, asztalra borulva alszanak. Egy fiatalasszonyka, meglátszik, hogy nem aludt még ilyen helyen, olvasni próbál. Nem megy so­káig, leragad a szeme. Fészkelő- dik, sehogy se találja a helyét. Csend. Nem bömböl a hangszó­ró sem, ebben az időben nincs vonat sehová. Egy óra sem múlik el, jön az ellenőrzés. Két rendőr, egy vas­utas kíséretében. Már hangos kö­szönésükre is sokan felébrednek. Kócos férfi, olajos pufajkában a kijárat felé igyekszik. Visszaszó­lítja a rendőr. Elkérik az igazol­ványát, a férfi magyarázkodik. A rendőr csak a fejét ingatja. Elte­szik az igazolványt, a vattakabá­tos zavarodott tekintettel áll to­vább a terem közepén. Kímélet nélkül mindenkit felkeltenek. A helyiségben még ugyanolyan üres csenj. Akik felébredtek, a rend­őröket figyelik. Hátha akad va­lami érdekes, és arról kár lenne lemaradni. De nincs semmi ér­dekes. Egy asszonynak nézik át a bátyúját, de aztán attól is tiszte­legve köszönnek el. © Megúsztuk. Jegy, igazolvány és már mentek is tovább. — Látod, így kell ezt csinálni. Csak az a zűr, hogy holnapután megint ezek vannak szolgálatban- Egy hét és megismerik az embert. Akkor lelécelek. — Nincs lakásod? — Minek? Ez olcsóbb kégli. A presszósnő kialvatlan sze­mét próbálja rendbehozni egy csöppnyi tükörben. Sokáig igaz­gatja a fityulát a hajában. Ráér. A többiek jó negyedóra múlva jöttek. Pirkad. Egyre kevesebb asztal­nál alszanak, beállnak a presszó előtt kanyargó sorba. A perronon rikkancs kiabál, ide hallatszik a hangja. Halk kattanás, zúgás, aztán megszólal a rekedt hang: „Sze­mélyvonat indul Pécs felé az ötö­dik vágányról”. Kónya József Már 2000 forinttól vásárolhat OTP hitellevélre fényezett, dörzsölt, festett BÚTORT Keresse fel a Népbolt bútorboltjait! (129) Számvetés Február másodikán lesz a jogászszövetség megyei vezetőségválasztó taggyűlése A Magyar Jogász Szövetség — a haladó magyar jogá­szok társadalmi-politikai szer­vezete — ez év február havá­ban tartja országos küldöttköz­gyűlését. A küWöttkoegyúlés fel­adata az új elnökség, az országos választmány megválasztása, az alapszabály szükségessé váló mó­dosítása, de különösen azoknak az általános irányelveknek, szempon­toknak a meghatározása, amelyek a szövetség további eredményes munkáját biztosítják. A szövetség küdöttközgyűlését megelőzi a megyei szervezet ve­zetőségválasztó taggyűlése. A Tolna megyei szervezet taggyűlé­se 1965. február 2, napján, kedden lesz. A megyei vezetőségválasztó tag­gyűlés ismét alkalom arra, hogy visszapilantsunk az elmúlt három évre, számot vessünk eredmé­nyeinkkel, levonjuk a tanulságot abból, ahol eredményt nem ér­tünk el. A számvetés nem csupán a szö­vetség és annak tagsága előtt történik. Államunk, társadalmi és gazdasági szerveink szükségesnek tartják a jogász munkáját, azt a tevékenységet, mely a szocialista építés során kialkuló jogviszony­ban érdekelt felek között kelet­kező jogvitát a haladás, a társa­dalom érdekében dönti el.- E munka segíti a szocialista ál­lami és társadalmi rendet, bizto­sítja a jogos egyéni érdeket. A Magyar Jogász Szövetség és an­nak Tolna megyei szervezete is ennek tudatában igyekszik tagjai­nak politikai, szakmai képzését elősegíteni, társadalmi tevékeny­ségét szervezni. E tevékenység ha­tása az egész jogi életben, az ál­lami, gazdasági életben jelentke­zik. A számvetés tehát az egész társadalom érdeklődésére tarthat számot. A megyei szervezet az el­múlt három év alatt két ízben rendezett jogásznapokat. A .szekszárdi jogásznapok” néven immár hagyományossá váló rep­rezentatív jogászi megmozdulások közéleti és társadalmi jelentősége vitathatatlan. E tanácskozásokon kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek, állami szervek ve­zetői tartottak előadást. A vitá­ban egyre élénkebben vettek részt a megye jogászai: bírák, ügyészek, tanácsi jogászok, ügy­védek és vállalati jogtanácsosok. A „szekszárdi jogásznapok” a szakmai és tudományos jelentősé­gen túl, alkalmasak Tolna megye, de a megyeszékhely iránti még szélesebb érdeklődés felkeltésére is. A Magyar Jogász Szövetség széles körű továbbképzési lehe­tőséget biztosít a különböző munkakörben dolgozó jogászok számára. A megyei szervezet is részt vett e munkában. Eredmé­nyes volt az ügyvédek politikai továbbképzése, a termelőszövetke­zeti jogtanácsosok szakmai tovább­képzése. Folyamatban van a vál­lalati jogtanácsosi szakmai to­vábbképzésnek a megye terüle­tén való megszervezése. Számos ankét tette lehetővé, hogy a szö­vetség tagjai, de más érdeklődők egy-egy elméleti, vagy gyakorlati jogi kérdéssel behatóbban is fog­lalkozzanak; O egítette a megyei szervezet ^ a levelező oktatásban részt­vevő jogászok felkészülését; A megye közismerten mezőgaz­dasági jellege parncsolóan írta elő a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállo­másokon a szocialista tudatfor­máló, felvilágosító munka haté­konyabb megszervezését. A jog­propaganda-előadások a társa­dalmi tulajdon fokozott védelmét célozták. Tevékenységünk során •— a párt elvi iránymutatásának meg­felelően — együttműködtünk a Hazafias Népfronttal, a szakszer­vezetekkel, a TIT szerveivel és a különböző állami szervekkel. Ered­ményeinket a jó együttműködés növelte. Az elmúlt három év számvetése feltár kedvezőtlen jelenségeket is. A szervezeti élet nem eléggé egyenletes, javítani kell a tagdíj- fizetési morált, egy-két területen dolgozó jogászok részvétele a szö­vetség munkájában nem kielé­gítő. Vannak, akik a közreműkö­dést az érdekképviseleti jelleg erősebb érvényesítéséhez, mások ahhoz a kérdéshez kötik, hogy mit kapnak a Magyar Jogász Szö­vetségtől. Komoly szervező, és tü­relmes, meggyőző politikai mun­kára van szükség ahhoz, hogy fel­számoljuk e nézeteket, a nagyobb eredmények feltételeit megteremt­sük. Nehéz, de megtisztelő felada­ta lesz ez az új vezetőségnek. A további tervek között szere­pel a munkatörvény módosításá­nak feldolgozása érdekében széles körű ankét szervezése. Ünnepi előadással akarunk megemlékezni hazánk felszabadulásának 20. év­fordulójáról, foglalkozni kívánunk kriminalisztikai és közlekedési jogi kérdésekkel. A megválasztandó vezetőség " tevékenységének a jogászi munka kulturáltabbá, politikailag és szakmailag egyaránt alapo­sabbá tételéhez kell vezetni. Az eredményes, a társadalmi hala­dást segítő jogászi munka pedig méltán vívja ki mind a párt- és állami szervek, de az egész tár­sadalom és az állampolgárok meg­becsülését. dr. Szilcz Ákos, a megyei szervezet elnöke ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija: szavanként hétköznap I.— Ft, vasárnap és ünnepnap 2,— Ft Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számít. A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti az érdekelt vállalatokat, hogy 1965. február 1-től kezdődően csak kedd, csütörtök és pénteki napokon (8 órától, 14 óráig) végzi a személy- szállítási és körzethatár engedélyek kiadását. Ügyintéző: Pásztor Sándor, 11. sz. AKÖV, Szekszárd, Tarcsay Vilmos u. (140) Tolnán társasház emeletráépítéshez két társat keresünk. Ugyanott lakré­szek eladók. Kossuth Lajos u. 4/b. ______________________________(124) Fiatal fodrásznőt keresek ideigle­nes munkára. Leveleket (Ideiglenes jeligére) a szekszárdi hirdetőbe. (139) A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat a Szekszárdi Főnökség vasúti részlegé­hez 1 fő érettségizett férfi munkaerőt, a bátaszéki kirendeltségre 1 fő éjjeli­őrt kizárólag bátaszéki lakost azon­nali belépésre felvesz. (141) Lottón nyert „Junak” motorkerék­pár elfogadható áron eladó. Pólyák Kálmánná, Mucsi. (133) 6 köbméter, 1 colos tölgyfa­deszka eladó 2—3 méter hosszban. Érdeklődni: Tóth Istvánnénál, Tevel 210. SZ. (119) Ház eladó, két szoba, konyha, mel­léképülettel és 300 öles telekkel, öcsény, Garay u. 1. Újtelep. (136) Eladó 1 szamár, birkákhoz és kocsi- záshoz is alkalmas. Decs, Rákóczi u. 43. (144) Szekszárd város belterületén, Elő­hegyen lakható tanya 1600 öl szőlő­vel, üres telekkel eladó. Érdeklődni: Budai, Arany J. 3. (145) 60 év körüli nyugdíjas nőt család­tagként magamhoz vennék. Leveleket (Farsang jeligére) tolnai hirdetőbe kérem. (142) öriásgyümölcsű szentendrei egress, és nagygyümölcsű hollandi piros, fe­kete ribizlitövek kaphatók, darabon­ként 5 Ft-ért, Toronyi kertésznél. Bé­késcsaba, Sztraka 27. (118)

Next

/
Thumbnails
Contents