Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

•■cratt. Tanuär 31. TOLNA MEGYEI NÉPCJSAG 9 Á csodálatos rubinrúd jA rubinlaser legfontosabb alkat része a rubinrudat rejtő spirális alakú villanólámpa. A múlt évi fizikai Nobel-díj nyerteseinek, munkássága is az ér­deklődés homlokterébe állította a laserek kérdését. A technikának ez az új rúfomrúdíból készített „varázspálcája”,' az elméleti tu­domány számos eddigi „laborató­riumi” eredméáyót a gyakorlat­ban hasznosíthatja. A laser viszonylag egyszerű szerkezet: rubin alumíniumoxid- rúd, melynek kristályrácsába minden kétezredik alumínium atom helyén krómatom helyezke­dik el. A rubinrúd lapjainak ezüstbevonata úgy készül, hogy az áthaladó fényt a laserrúd egyik végén ne tartsa vissza. Az így előkészített rudat nagytelje­sítményű villanóláropa közelébe Mikrominiatür laser-berendezés. kel/ezf f- enfek ,a f í™ a Nyű mutat rá a rubinrudas rész- kronft?™kra £atás* ®fa­pe. A készülék nagyságát a gyufa- “-h(f azokból fotonok m; L fej nagysága is érzékelteti. dutoak el. A laser a keletkező fotonokat egy nyalábban tartja és felerősítve bocsátja ki. A lasersugarak rendkívül sok­oldalúan hasznosíthatók. A hír­adás céljára úgynevezett infor­mációkat lehet fény útján továb­bítani. Ilyen módon történnek például a rádiós és a televíziós adások közvetítései. Hogy milyen hatalmas lehetőséget rejt magá­ban ez az új metódus, arra talán elegendő egy adat: egyetlen la- sersugár huszonötezer adást is sugározhatna, tehát többet, mint amennyit a ma működő összes rádió- és televízióadás igényel. A laser-radarral a Holdról is pontosabb Információkat kapunk. A párhuzamos sugarak a Holdra érve mindössze 3 kilométer suga­rú területről verődnek vissza és a viszonylag kis területet „lefapo gatva” pontosabb értesüléseket nyújtanak, mint a másfajta méré­sek. A laser sugarával az energia át­vitel kérdésében is nagy haladást értek el. Elméletileg tízezer wattnyi energiát 1500 kilométer távolságra is át lehet vinni. A megvalósítás esetén nem kell az energiaforrások közelébe telepíte­ni a különböző üzemeket, hanem fény útján is megérkezhet az energia. Különösen jelentős ez klimatikus szempontokból szélső­séges helyeken, a Sarkvidékeken vagy hatalmas sivatagok alig el­érhető részein, ahol a természeti kincsek kiaknázásához és az em­beri települések fenntartásához szükséges energia, vezetékek nél­kül. kisugárzott fény útján ér­kezhet a helyszínre. (Dr. V. P.) Hány kilométert gyalogol az ember? Amerikában nemrég egy nem hiva­talos szervezet alakult, hogy segítsé­gére legyen azoknak, akik úgy érzik, kevés hiábavalóságot tudnak. A szer­vezet tagjai a világ minden részéből úgyszólván hasznavehetetlen, jelen­téktelen adatokat gyűjtenek, s azokat lapokban közük. Az ember figyelmét például eddig elkerülte az a kétségbevonhatatlan tény, hogy az írógéppel leírt vessző­nek is van súlya. A szervezet egyik tagja megállapította, hogy az írógép­pel leírt vessző súlya 0,000000035 uncia, Aki nem hiszi, leellenőrizheti. A szervezet egy másik tagja sokáig nem tudott nyugodtan aludni, mert1 nem tudta, hogy milyen gyors” a! csigalassúság. Végül ezt is megálla­pították. Azt mondják, hogy a csiga, — egy névtelen szakértő szerint — óránként körülbelül 500 centiméteres sebességgel halad. Az már régóta köztudomású, hogy Svédországban majd minden harma­dik ember Johansson. Azt azonban kevesen tudják, hogy hány Ivanov él Moszkvában. Ä szervezet egy másik szakértőjének becslése szerint mint-' egy 90 000. Már korábban kiszámították, hogy egy-egy háziasszony napi munkája közben egész éven át és egész életé­ben mennyit gyalogol. Most azt is kiszámították, hogy egy ember átlag 115 000 kilométert tesz meg életében, gyalog. | A világűrhajózásban rendkívül fon­tosak a kozmikus anyagok mozgásá­ról és sűrűségéről szerzett adatok. E kérdéssel komoly tudósok foglalkoz­nak! Az említett amerikai szervezet egy tagja szerint évente egymillió tonna kozmikus por hullik Földünk­re. Azt is megállapították, hogy mi­vel a testek melegben kitágulnak, hi­degben összehúzódnak, az Eiffel-to- rony is magasabb nyáron, mint télen. Hogy mennyivel? Szakvélemény sze­rint pontosan 16 centiméterrel. A papagájbetegségről Kaptuk az alábbi sorokat: „Szí­veskedjék lapjukban közölni, hogy van-e papagájbetegség? Ha van, milyen, s komoly betegség-e? Szí­ves válaszukat köszönettel várja. Egy olvasójuk/’ Számos olyan fertőző betegség van, amely az állatokról átterjedhet az em­berre, mert az ember is fogékony ve­le szemben. Ezeket a betegségeket zoonózisoknak nevezzük. A madarak közül a papagájfélék egy igen vesze­delmes, az úgynevezett papagájbeteg­séget (Psittacosis, ornithosis) terjeszt­hetik. A betegség kórokozója egy ví­rusfajta. A fertőzés forrása a papa­gáj, a kanári madár, a galamb, a ka­csa... stb. Ezek között vírusgazdák vannak. Lappangó fertőzés is előfor­dul. A vírust emlősökben is megta­lálták, de nincsen bizonyítva, hogy ezen az úton emberi fertőzés is elő­fordult volna. Terjedési módok: fertő­zött madarakkal, ritkán beteg ember­rel való közvetlen érintkezés. Lappan- gási idő: 6—15 nap. Fontosabb tüne­tei a madarakon: bágyadtság és has­menés. A betegség emberen a tüdő­gyulladás tünetei között folyik le. Hirtelen kezdet, magas lázzal, fej­fájással. Lepedékes nyelv, étvágyta­lanság, székszorulás, köhögés, sárgás gennyes köpet,, fehérj evizelés, a láz­hoz viszonyítva pulzusszámcsökke- nés... stb. A heveny tünetek idején az ember ugyanúgy mint az állat igen fertőző. A vírust a köpetben még hetvenöt nap múlva is kimutatták. A betegség 10—15 napig tart. Sokszor halálos kimenetelű. A halál rendsze­rint a harmadik héten áll be. A be­teget szigorúan el kell különíteni. Vesekő „Hű olvasó” jeligére kérnek vá­laszt az alábbiakban: Szeretnék a vesekővel kapcsolatban néhány dol­got megtudni. Hogyan képződik? Miből van? öröklődik-e? Okoz-e vese tbc-t? Férfiak révén van-e ki­hatással a házasságra? Házasságban akadály-e? A vese az emberi szervezetben mint legfőbb elválasztó szerv őrködik a vér és a szövetek normáüs összetéte­le felett. A vízbevitel, a táplálkozás, a lélegzés, az izzadás és bélműködés következtében nagy ingadozásoknak van alávetve. A vese feladata, fhogy ezen nagy kilengések ellenére, a szervezet víztartalmát állandó szín­vonalon tartsa azáltal, hogy egy­szer nagy, máskor csekély mennyi­ségű vizet választ el. Ha ezen bo­nyolult feladatok elvégzésében mű­ködési zavar, gyulladás áll elő, akkor képződhetnek a kövek, mert azok szerves magját -gyulladásos folyama­tok hozzák létre. A kövek leggyako­ribb anyaga: hugysav, oxálsav, phos- phorsavas vagy szénsavas mész. A cystin és xanthin kövek ritkák. A kása nagyságú vagy kisebb köveket vesehomoknak nevezzük. A kövek nagysága, a borsó és a férfiököl kö­zött változik. A klinikai tünetek a kövek elhelyezkedésétől és nagysá­gától függenek. A vesekelyhekben el­helyezkedett kövek sokszor évekig sem árulják el magukat. Gyakori vizelési inger áll elő. Nagyobb ráz- kódtatások, kocsizás, lovaglás... stb. kisebb vérvizeléshez vezetnek. Kicsi, borsónagyságú kövek a vizeletvezető csőben (uréter) vándorlásuk közben heves kólikát okoznak. A tűrhetetlen fájdalom az ágyéki tájékról indul el, az uréter mentén a hólyagba, fér­fiaknál a herékbe sugárzik. Kísérői: láz, hidegrázás, hányás, esetleg bél­működés szünetelése. A roham órá­kig, napokig tart. Ha csak az egyik vese beteg, reflektórikus úton mind­kettő beszünteti működését és eset­leg halálos kimenetelű hugyvérüség lép fel. Legtöbbször azonban néhány óra, vagy egy-két nap után a roham lezajlik és teljes jólét tér vissza. A kő a vizelettel eltávozik, vagy vissza­tér erédeti helyére, esetleg elzárja az urétert, zsákvesét okoz. Az egyik vese megszűnik működni és a má­sik készíti egyedül a vizeletet. A ro­ham ismétlődésének veszélye nagy, ha a kő el is távozott, mások követ­hetik. Vese tuberkulózist a kő nem okozhat. A vérkeringés útján, a tbc- bacilus megtelepedésével jön létre a vese tuberkulózis. Eleinte egyoldali a folyamat. A hajlam öröklődhetik. Vannak családok, ahol több vesekő megbetegedés fordul elő. A házasság­ban nem akadály, s a férfiakra ebből a szempontból kihatással nincsen. A vesekő-beteg menjen szakorvoshoz, aki a kövek analizálása után a szük­séges gyógykezelés bevezetésével igen nagy segítséget tud nyújtani. A terhesség művi megszakításának veszélyei Kaptuk az alábbi levelet: „A ter­hesség művi megszakításának ve­szélyeit szeretném megismerni. Re­mélem kérésem meghallgatásra ta­lál. Sok hálával és köszönettel: Egy szenvedő, többgyermekes anya.” A művi vetélések káros következ­ményeit sajnos kevesen ismerik. Bi­zonyos, hogy ha az asszonyok a ter­hesség megszakításának szövődmé­nyeit jobban ismernék, úgy e beavat­kozások száma lényegesen csökkenne. A művi vetélésekről a nők rendsze­rint úgy beszélnek egymás között, hogy e kis műtét annyira nem bír jelentőséggel, hogy egyik-másik asz- szony nyolcszor, tízszer is elvégeztette minden baj nélkül. A beavatközást olyan veszélytelennek minősítik, hogy szinte dicsekszenek azzal, hogy a megszakítás után saját lábukon men­nek haza; s másnap már rendes munkájukat végzik. Mivel a rosszul végződött esetekről rendszerint nem­csak hallgatnak, hanem egyenesen titkolják is, ezért a művi megszakí­tások veszedelmeit és karos következ­ményeit csak azok ismerik, akik a „csekély és ártatlan” műtétekre ráfi­zettek. Más volna a felfogás, ha meg­hallgatnák azokat a petefészekgyulla­dásban szenvedő betegeket és gyer­mek után vágyó asszonyokat, akik a nőgyógyászati rendelők beteganyagá­nak nagy részét kiteszik, pedig ezek a könnyebb, esetleg még gyógyít­ható szövődmények. A súlyosabb be­tegek hónapokig fekszenek, teljesen-,1 munkaképtelenek és hosszú időn át nem házastársaik férjüknek. Legke­vésbé ismeretesek az életet veszélyez­tető következmények, mert a halálos szövődményben elpusztult asszonyok örökre elhallgattak. A legtöbb asz- szony, hogy elmaradt havibaja, meg­jöjjön, forró fürdőkkel egyidejűleg egy-két gramm chinint vesz be. A chininnek is meg lehetnek a maga súlyos következményei. Gyermekel­hajtó szer nincsen! Nagyon sok gyógyszer azonban megindítja a méhvérzést, ha abból mérgező adagot vesznek be. Ez azonban sok esetben a terhes nő halálát okozza! A méh üre­gébe befecskendezett gyógyszerek (jód, formaiin... stb) igen nagy szere­pet visznek a későbbi méhenkívüli terhességek létrejöttében. A műsze­res beavatkozások kapcsán szóbajövő szövődmények között legnagyobb sze­repet a méh üregébe bevitt eszközök játsszák, mert ezek bármelyike át­fúrhatja a méh falát s ezzel súlyos fertőzést, halálos hashártyagyulladást okozhatnak. Sokszor falusi asszo­nyok esetleg bábái segédlettel, orsót kötőtűt, kemény tollat, drótot vezet­nek be méhükbe. Ez a művelet, ha későn kerül orvosi kezelésre a beteg — rendszerint halállal végződik. Fen­ti veszedelmek ismertetése után ki- hangsúlyozottan figyelmeztetjük, hogy a terhesség megszakítását, ha az teljes mértékben indokolt, törvé­nyes keretek között csak intézetben, szakorvossal végeztessék el. Híradástechnikai inf ormáció kát közvetítő laser-berendezés. (Tbe Weekend)

Next

/
Thumbnails
Contents