Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
/ f9S5. jannär ST. "WilWA 1HW5TEI WRPTTJRW $ ÜÖlulZ io aLatt tízmillió Sióagárdon a tanácsházzal szemben van az iskola. látszik rajta, hogy új épület, maigán hordja az új színt. Bővítéséről kedves történetet mesélt él Má- linger György, a tanács vb-el- nöke. — A felszabadulás előtt, de Málinger György tanácselnök sióagárdi születésű. Faluja fejlődéséről szívesen beszél. Nem is csoda, abban, ami a felszabadulás óta eltelt húsz év alatt épült, neki is része van. A tanácsok megalakulása óta tanácstag, s 1957 óta elnöke a községnek. még utána is néhány évig négy tanteremben szorongtak iskolásaink. 19>8-ban fogtunk hozzá az útépítéshez, s iskolánkat négy tanteremmel és zsibongóval bővítettük. Amikor az iskola fundamentumát leraktuk, egy üveget is beépítettünk. Az üvegben az akkori tanácstagok névsorát, egy forintost, egy húszfillérest és a Tolna megyei Népújság aznapi számát helyeztük el emlékeztetőül. Mint későbbi beszélgetések során kiderült, az újság azért került az üvegbe, mert abban a számban egy cikk jelent meg a sióagárdi iskola építéséről. A község húszéves fejlődéséről olyan érdekes dolgokat mondott el a tanács vb-ednöke, hogy érdemes volt fényképezőgép lencséje elé vinni az új létesítményeket. épületeket. Sióagárdon sok minden épült az elmúlt húsz év alatt. Az 1956- os árvíz több mint száz lakóházat döntött romba. A régi, vályogból épült vaksi ablakú házak helyett egészséges, nagy ablakos téglaházak épültek OTP-kölcsönnel. A házépítésre nyújtott állami támogatáson kívül a felszabadulás óta tízmillió forintot költöttek a község korszerűsítésére, szépítésére. Egyik nagy beruházás a községet a határral összekötő sárvízi vasbeton híd. 1957—58-ban épült hárommillió forintos költséggel. A hídépítéssel a falu népének régi óhaja testesült meg. A fel- szabadulás előtt egy rozoga tahidon jártak át a Sárvízen túli határrészre az agárdiak. A hídépítés a régi képviselőválasztások minden ciklusában be volt iktatva. Megismétlődő ígéret volt. Az agárdiak sorra-rendre eleget tettek állampolgári kötelességüknek, leszavaztak a legtöbbet ígérő képviselőre. A képviselő Csinosak, életvidámak a sióagárdi húszévesek. Közülük hármat mutatunk be. Apari Erzsiké könyvelő a tsz-ben. Páli Györgyike még otthon van, de ő is dolgozni szeretne. Tegzes Józsefné fiatalasszony, a tanács dolgozója. Szívesen van együtt a lányokkal. Mind a hárman tagjai a művelődési ház kultúrcsoportjának. Asszonyok tereferélnek a presszóban. Ök most ráérnek, Pesti Lászlóné vendégei. Medina-Szőlőhegyről jöttek látogatóba. Mi sem természetesebb, mint az, hogy Pestiné a presszót is megmutatja vendégeinek. szerencsésen bekerült az országházba, aztán elfeledkezett ígéreteiről. A sióagárdiak továbbra is a korhadt faludat koptathatták. A megyeszékhelyhez közel eső Sióagárdnak a felszabadulás előtt nem volt villanya, mozija, óvodája. Nem hiába érezték magukat mostohagyereknek. A felszabadulást követő harmadik évben megtették az első lépést a fejlődés útján, világosság költözött a faluba, villanyt kaptak. A község fejlődésére fordított tízmillió forintból a húsz évre felosztva félmillió forint jut. A falu közepén 1957-ben egy modem. szép épületet emeltek, az óvodát. A szülők szeretik gyermekeik második otthonát. Szépítik kedvencüket, az óvodát. A szobákat sióagárdi hímzésekkel ékesítették fel. A szülői munka- közösség társadalmi munkanaplójának adatai szerint évről évre a szülők végzik ej az óvoda takarítását, tatarozását kívül, belül. Az orvos és a védőnő részére lakást biztosítottak az agárdiak. 1963-ban felépült a mozi. Erről a falu népe így beszél: „Nagyon szép és olyan modem, hogy még egy hozzá hasonló talán a megyében sincs.” Tavaly nyáron megnyílt a presszó, falatozó, a sióagárdi fiatalok kedvenc szórakozóhelye. A maradiak kezdetben rosszallóan csóválták fejüket: — Presszót építenek? Minek? Kell is ilyen a faluba, — mondták; A szépen berendezett presz- szóval már az idősebbek is megbarátkoztak. Amikor tehetik szívesen elüldögélnek egy kávé egy-két sütemény, vagy egy pohár szörp mellett. A Sárvízen túl új gazdasági épületek mutogatják piros tetejüket. A négyezer holdas Siógyöngye Tsz központi majorja terebélyesedik itt. A községben megszüntették a szétszórt közös istállókat Ahogy erősödik a tsz, úgy szaporodnak a gazdasági épületek. A tsz-tagokkal beszélgetve nagyon megoszló véleményeket hallhattunk. Vannak Sióagárdon elégedetlenkedő tsz-ta- gök; És ez nem is baj, ha az elégedetlenség egészséges, a több és a jobb munkára ösztönzően jelentkezik. Sióagárdon, mint ahogy másutt is tv-t, új berendezést, és ki tudná felsorolni, hogy még mi mindent nem vásároltak. És ha a húsz éves fejlődést akarjuk bemutatni, nem érdektelen megemlíteni, hogy az 1668 lélekszámú Sióagárdon 360 rádió, 62 tv, 28 személygépkocsi és 110 motorkerékpár-tulajdonos van. Sióagárdon a felszabadulás óta eltelt húsz év alatt, állami támogatással több mint száz ház épült újjá, és tízmillió forintot költöttek a falu fejlesztésére, szépítésére. Irta: Pozsonyi Ignácné Fényképezte: Túri Mária Az óvodások legkedvesebb időtöltése a festés. Az apróságok élénk színű virágokat festenek, és Tarlós Lászlóné óvónő szerint egyikmásik kicsi a veleszületett szépérzékkel keveri a színeket, festi a virágokat.
