Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

MS5. január 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 1 jobb, gazdaságosabb gyümölcs- és züldségtermesztésért Hasznosítható kísérletek nagygazdaságokban és háztájiban A Kertészeti Kutató Intézet te­lepein hosszú évek óta kísérle­teznek olyan növényfajták ter­mesztésével, amelyek az egész ország mezőgazdaságának, álla­mi, termelőszövetkezeti, háztáji gazdaságoknak hasznára válnak. E kísérletek eredményeként ki­alakultak bizonyos gyümölcs- és zöldségfajtáknak olyan termesz­tési módszerei, amelyeket nem ismernek még minden vjdéken. Keresettek a bogyós gyümölcsök A gyümölcstermesztés! kutatás nagy eredményeket hozott a bo­gyósoknál: a ribizli-, málna-, eper- és szamócafajtáknál. Ter­mesztésük gazdaságos, kevés gondot igényelnek; könnyen sza­poríthatok, korán érők, vitamin- tartalmuk magas, ezért bármi­lyen mennyiségben értékesíthe­tők, bel- és külföldön egyaránt. Bogyós gyümölcseinket korlátlan mennyiségben exportálhatjuk; az eddigi termésnek is mintegy két­harmad része ment külföldre. E gyümölcsfajták háztáji termesz­tése is kifizetődő, mert nem kí­vánnak sok munkát A kutatók a szamócafajták kö­zül elsősorban azokat próbálták ki a hazai termesztés számára, amelyek nem hazai eredetűek. Ilyenek például a Sengasengana, a Szurprize, az Afrika, a házi- kertek számára pedig a Brigadé- ros. E szamócafajták ültetését nagygazdaságokban, gépi műve­lésnél 80x25—30 centiméteres, háztájiban pedig a tapasztalatok alapján 40x50 centiméteres tá­volságban ajánlják. Nagy C-vitamin tartalmú bo­gyós gyümölcsünk a fekete ribiz­li, amelyből kitűnő szörp készít­hető. A fekete • ribizli elsőrendű exportcikkünk, ezért különösen fontos a szaporítása. A kutatók szerint a Silvergeiter, a Boskop Giant, és a Góliát fajták érde­mesek elsősorban a termesztésre, főleg úgy, ha soronként keverve ültetik Nagygazdaságban a leg­kisebb távolság 2x2 méter, házi­kertben pedig 2x1 méter legyen. Egyik legkedvesebb korán érő bogyós gyümölcsünk a málna, amelynek gazdaságos termeszté­sével ugyancsak foglalkoztak a kutatók az ország málnatermő vidékein. E fontos hazai és ex­portgyümölcsünknek, amelyet a konzervipar is nagy mennyiség­ben feldolgoz, több fajtája isme­retes. Termesztésre legjobban a Nagymarosi, a Loyd George, a Knewet fajták váltak be, ame­lyeknek ültetése nagygazdaságok­ban, gépi műveléssel 180x40—70 centiméteres, háztájiban pedig lxl méteres távolságra ajánlatos. Fontos export­gyümölcseink a cseresznye és a meggy is, nyer­sen és feldolgozva egyaránt. Az intézet kísérletei szerint legjob­ban bevált a keményhúsú, és nagy gyümölcsű cseresznyefajták termesztése, ezek közül is a középérők. amelyek könnyen szállíthatók, és nem kukacosod- nak. Ilyenek a Jabonlai ropogós, a Germersdorfi, Solymári fajták. A Germersdorfi kényes fajta, a termékenyítés biztonsága érdeké­ben vigyázni kell tehát, hogy az ültetvényben ne álljon egyedül. A felsorolt fajták bármelyikével vegyesen ültetendő, különben nem hoz termést a bő virágzás ellenére sem. A meggyfajták közül a Pándi meggy a legelterjedtebb. A nép­szerű meggyfajtónak ugyanaz a tulajdonsága, mint a Germers­dorfi cseresznyének. A két fon­tos, és termesztésre érdemes gyü­mölcsnél alkalmazhatnak a ter­melők vegyes ültetést, mégpedig úgy, hogy egy sor Pándi meggy, és egy sor Germersdorfi cseresz­nye. A kutatási tapasztalatok ilyen követésénél jól járnak a termelők, mert e meggy és cse­resznyefajták jó hatással vannak egymásra a termékenyítésnél. Az intézet nemesítéséből hamarosan forgalomba kerül több olyan ön- termékenyülő ' cseresznye- és meggyfajta, amely egymagában Horváth Ist- vánné, a Pa­muttextil Mű­vek tolnai gyárának szö­vőnője kiváló munkájáért minden évben kap dicsére­tet. Már sok­száz négyzet- méter anyag készült az ő gépén, de munkáját mindig ponto­san és gyorsan végzi. is ültethető. Ezek a fajták a Pándi meggy előtt és után érnek. A kajszibarack-fajták legjobb exportgyümölcseink. Különösen a homoktalajt kedvelik. Főleg olyan területeken termelhetők biztosan, ahol a talajvíz négy-öt méternél nincs mélyebben, és ahol a májusi utófagyok ritkáb­bak. Legérdemesebb az ültetésre a korábban érő Magyar kajszi, a Gönci-fajta, és a Kecskeméti piros kajszifajta, exportra pedig a Borsi-féle késői rózsabarack. A szedés könnyítésére is folytat­tak kísérleteket az intézetben, és ezek eredményeként javasolt az 50—60 centiméteres törzsű ba- nackfák ültetése. Ezekről az ala­csony fákról könnyen, létra nél­kül szedhető le a gyümölcs. A zöldségtermesztési kísérletek egyik legjelentősebbje a különböző nagy termést hozó paprikafajták nemesítése. Ilyen például a Cecei édespaprika, ez a fehérszínű, vastaghúsú hegyes­végű paprika, amely a vegyes, és régebben elterjedt fajtáknál 30—40 százalékkal magasabb termést hoz, természetesen meg­felelő trágyázás és öntözés mel­lett. A Szentesi paprika is világos színű, nagyalakú, vastaghúsú, de tompavégű. Terméshozama ugyancsak magas, a Kálinkéi fajtánál 50—60 százalékkal na­gyobb. Mindkét paprikafajta ke­resett exportcikk, nagyban és kicsiben egyaránt termeszthető. Paradicsomfajták nemesítésé­vel is foglalkoznak az intézetben, nem kis eredménnyel. A Budai korai, és Budai törpefajták ala­csony növésű paradicsomok, egyszerre több gyümölcsöt is ér­lelnek; termésük kétharmadát az érési idő első felében adják. Ter­mésmennyiségük valamivel na­gyobb, mint az egyidőben érő­fajtáké, értékük a gyorsabb éré­si folyamat. Mivel alacsony nö- vésűek, ikersoros művelésben termelhetők, így könnyebb a talajművelés, és a szedés. A korai kalaráb legjobbjának a Szentesi korai fehér és kék bi­zonyult. Szélvédett helyre ültet­ve rövidebb idő alatt érik, „fá- sodásra” kisebb a hajlama a töb­binél. Mivel korán érik, igen jó exportcikk. Az intézet — növénytermesz­tési kísérletei mellett — foglal­kozik a gyümölcs- és zöldségtáro­lás helyes és gazdaságos mód­szereivel, (Varga Aranka) A szekszárdi GELKA félfogadói munkakörbe azonnali belépéssel, lehető­leg férfi munkaerőt felvesz. (134) A kakasdi Egyetértés Tsz- nél igáslovak és 3 éves csikók eladók. Érdeklődni pontban, a köz- (110) Apróhirdetések Szekszárd Városi Tanács VB. felvé­telre keres dísznövény-termesztésben jártas szakmunkást kultúravezetői munkakörbe azonnali belépéssel. Fi­zetés (megegyezés szerint) 2224 kulcs­szám szerint. Jelentkezés a Szekszárd Városi Tanács VB. építési és közle­kedési osztályán. (130) Lakásomat elcserélném szoba, kony­ha, mellékhelyiséggel kettő szoba, konyhás lakásért költségtérítéssel. Ér­deklődni: Szabó Ktsz, Bet ha* (117) GAZDAGODOTT AZ ORSZÁG Évente 115 millió téglát pótol a Kazincbarcikán felépült Könnyű- betongyár termelése. A KGST keretein belül, lengyel segítség­gel létesített gyár Északmagyarország lakás- és üzemépítkezéseit segíti elő. Autoklávokban, száraz gőzben szárítják a falazó ele­meket. ÜVEGSZÖVET Különleges anyag „fut” a Tolnai Selyemgyár negyvenes szövőgépén. Látszólag semmi különbség nincs közte és a többi gépien lévő fonalak között, a szö­vőnek itt mégis más a munkája. Ha elszakad a szál, neifí lehet összekötni, csak ragasztani. Cso­mózáskor törik. A hajszálnál is vékonyabb fonalak ugyanis üveg­ből vannak. — Egyelőre próbagyártás fo­lyik— mondja Szentendrei János üzemvezető — arra készülünk, hogy ezt a profilt átvegyük a Hungária Jacquard gyártól. Az üvegszövet készítése ugyanis munkaigényesebb, mint a se­lyemszövés, itt legfeljebb két- három gépet kezelhet egy 'szövő, míg a selyemnél hatot. A pesti gyárban nincs elegendő szövő, nálunk viszont nem okoz külö­nösebb nehézséget több szövő be­állítása. — Miben különbözik a selyem- szövéstől? — Hát nem sokban. Ránézésre nem is igen lehet megkülönböz­tetni a fonalat. Azonban gondo­sabban kell kezelni, mert mégis csali üveg. Hajlékony, de köny- nyen törik, morzsolódik. Aztán — hasonlóan az üveggyapothoz — ha a ruha alá kerül, viszketést okoz. — Mire használják fel? — Műszaki célokra. Legtöbb- nyire szigetelőként, de például a vastagabb üvegszövetből készítik a műanyag bukósisak vázát. A gyár január elején kezdte meg a próbagyártást. Hogy az itteni adottságokhoz — a gépek rövidebbek és az üvegfonál nem nyúlik úgy, mint a selyemfonál — kidolgozzák a megfelelő tech­nológiát. A próbagyártás tapasz­talatainak felhasználásával ke­rülhet sor a többi gép beállítá­sára. A TELEVÍZIÓ • •• rr m , m jovo heti FEBRUAR 2. Kedd 8.05: Iskola-tv. 9.00: Iskola-tv. 9.25: Iskola-tv. 10.05: Iskola-tv. 11.00: Is­kola-tv. 14.00: Iskola-tv. 14.55: Isko­la-tv. 15.20: Iskola-tv. 15.50: Iskola- tv. 17.25: Az Iskola-tv postája. 17.40: Hírek. 17.45: 100 kérdés — 100 fele­let. 18.15: Üttörőexpedfció a jövőbe. 18.35: Csak egy kicsivel jobban. 19.05: Tv-bébi. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Nincs többé válás. Magyarul beszélő lengyel film. 21.35: Érmek és érmesek. Visszapillantás a tokiói olimpiára. Atlétika. 21.55: Tv-híradó. — 2. kiadás. FEBRUÁR 3. Szerda 9.30: Klasszikusok a képernyőn. Toledói szerelmesek. 10.55: Barátság sarka. 17.08: Hírek. 17.15: A Magyar Hirdető műsora. 17.25: Falusi dol­gokról. 17.30: Bagolyvár. (6—9 éve­seknek.) 18.00: Gyűjtőúton. 18.30: Könyvismertetés. 18.35: Visszapillan­tó tükör. 18.45: Esti mese. 18.65: Ungvári Tamás színházi jegyzete. 19.05: Közvetítés a Thálla Színház­ból. Levitt: Parancsra tettem. Drá­ma két részben. 22.15: Tv-híradó. —. 2. kiadás. FEBRUÁR 4. Csütörtök 17.10: Iskola-tv. 17.58: Hírek. 18.05: Az orvos válaszol, 18.20: Könyvis­mertetés. 18.25: Mezőgazdasági szak­filmsorozat. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: A jövő hét műsora. 20.10: Klasszikusok a kép­ernyőn. Julius Caesar. Magyarul beszélő amerikai film. 22.10: Tv-hír- adó. — 2. kiadás. műsora : FEBRUÁR 5. Péntek 8.05: Iskola-tv. 9.45: Telesport. (Ism.) Kb. 10.00: Közvetítés a lottó­sorsolásról. 10.15: Klasszikusok a képernyőn. Julius Caesar. (Ism.) 12.15: A jövő hét műsora. 18.30: Téli falusi esték. FEBRUÁR 6. Szombat 17.13: Hírek. 17.20: Mezőgazdasági Könyvhónap. 17.40: Rajzolj velünk! Látogatás egy szobrász műtermé­ben. 18.40: Barangolás. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Hétről — hétre... 20.00: Melódia-magazin. Az Intervízió műsora Bitterfeldből 21.00: „Csak a szépre emlékezem...” 1. 1900—1920-ig. 22.15: Tv-híradó. — 2. kiadás. 22.35: Geszty Szilvia éne­kel. FEBRUÁR 7. Vasárnap 8.40: Iskola-tv. 9.05: Iskola-tv. 9.35: Az Iskola-tv jövő heti prog­ramjának ismertetése. 9.40: Iskola- tv. 10.00: Ifjúsági Filmklub. Az Epeios akció c. tv-film. 11.30: Nyi­tánytól az oratóriumig. Versenymű- vek. I.- Mozart: kürtverseny. Beet­hoven: Esz-dúr zongoraverseny. 16.15: Falusi jegyzet. 16.26: Mező­gazdasági szakfilmsorozat. 16.55: Cirkuszkocsi. Az Intervízió műsora Katowicéből. 17.45: A Magyar Hir­dető műsora. 17.55: Egyéves az Iskola-tv. 18.55: Illusztrációk az Iro­dalmi Lexikonhoz. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Angyal ka­landjai. A kék liba. Magyarul be­szélő angol film. 20:40: A Tv túlsó oldala. Szilveszteri paródiák.' (Ism.) 22.10: Telesport. 22.30: Tv-híradó. — 2. kiadás.

Next

/
Thumbnails
Contents