Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

1965. január 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 MIT MOND A ^ Családjogi tanácsadó Köteles-e felesége testvérét eltartani? — kérdezi V. M. le­velezőnk Váraljáról. Levelében pontos adatokat nem közölt, ezért jogászunk, dr. Deák Konrád általánosítva válaszol: „Családjogi törvényünk szerint rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra szorít­ható házastársa nincs”. A tör­vény további rendelkezése ki­mondja, hogy a tartásra jogo­sultat rokonai közül elsősorban leszármazni kötelesek eltartani, (tehát gyermekei, unokái) ameny- nyiben tartásra szorítható leszár­mazol nincsenek, eltartása fel­menő rokonait terheli. (Tehát szü­lők, nagyszülők.) A testvérek tartására vonatko­zóan családjogi törvényünk csak a kiskorúak tartásáról rendelke­zik, éspedig a következőképpen-. „Azt a kiskorút, akinek tartásra szorítható egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani. Ez a kötelezettség azon­ban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, há­zastársa és tartásra szoruló egye­nesági rokonai tartásának veszé­lyeztetése nélkül teljesíteni ké­pes.” Oldalrokonnak, tehát testvér­nek a tartási kötelezettsége csak a kiskorú testvérre terjed ki. Nagykorú, bár keresetképtelen testvér eltartását a családjogi tör­vény kötelezően nem írja elő. Eb­ből következik, hogy amennyiben feleségének testvére nagykorú, Önök őt eltartani nem kötelesek. Ha kiskorú volna és tartásra szo­rítható egyenesági rokona nincs úgy a testvérek egyenlő arány­ban kötelesek őt eltartani. A Munka Törvénykönyvéből Szfics József értényi lakos ez( kérdezi: Mezőgazdasági gépész­technikumban harmadéves hall­gató. Az iregszemcsei gazda­ságban átszervezés címén né­hány társának és neki is fel­mondtak. ö itt szeretett volna előbbre jutni, a környékben hasonló munkalehetősége nem akad. Jogos-e az elbocsátás? A Munka Törvénykönyve 29. §-a szerint a vállalat a határozat­lan időre szóló munkaviszonyt felmondással megszüntetheti töb­bek között, ha „a felmondást a vállalat vagy a termelés átszer­vezése indokolja”, a Munka Tör­vénykönyve végrehajtási utasítása 37. §-a felsorolja azokat az ese­teket, amikor a dolgozó munka- viszonya még átszervezés címén sem szüntethető meg, a 38. § pe­dig azokat az eseteket, amikor a munkaviszony „csak különösen indokolt esetben” szüntethető meg felmondással. Az említett 37. § a tanulókkal kapcsolatban csupán a követke­zőkben rendelkezik: „Nem lehet felmondással megszüntetni a mun­kaviszonyát a vállalat által, vagy a vállalat hozzájárulásával más szervek által olyan iskolára (tan­folyamra) küldött dolgozónak, amelynek időtartama alatt a dói­Panaszok nyomában Tollhegyen az építési és közlekedési osztály gozó a munka végzése alól fel van mentve”. A Munka Törvénykönyve fenti és sok egyéb rendelkezése is messzemenően biztosítani kíván­ja a tanulás lehetőségét, olyan rendelkezése azonban nincs, amely az Ön és társai esetében tiltaná az átszervezés címén tör­ténő felmondást. Önöket nem munkaadójuk küldte iskolára, s az iskola időtartama alatt nem voltak felmentve a munka vég­zése alól. Tájékoztatásul közöljük még, hogy a hivatkozott jogszabály sze­rint nem lehet felmondani a ka­tonai szolgálatra bevonult dol­gozónak, a beteg dolgozónak, az ideiglenesen rokkanttá nyilvání­tott, a külföldi tanulmányútra ösztöndíjjal kiküldött dolgozónak, a terhes és szoptató nőnek, stb. Az átszervezés, akár valamely vállalat, akár a termelés átszer­vezése, rendkívül fontos népgaz­dasági érdek. A Munka Törvény- könyve tehát csak nagyon indo­kolt esetben véd ilyenkor a fel­mondástól. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Tanfolyam indult Traktorostanfolyam indult a Dalmandi Állami 'Gazdaságban — küldi a hírt Szabó Mátyás. — A tanfolyam résztvevői javarészben a dombóvári és tamási járásból jelentkeztek, kisebb részben pedig a Dalmandi Állami Gazdaság dolgozói. Fácánkerti örömök A fácánkerti művelődési otthon vezetője Hostyánszki Etelka. Szer­vezésével január 15-én kézimunka­szakkör indult. Kezdeményezésére sok fácánkerti asszony vágya tel­jesült — tudósítanak a szakkör tagjai. Utolsó lépések Január 15-én végeztek a leltá­rozási munkákkal az őcsényi Kossuth Tsz leltárözó bizottsági tagjai is, Bántfai Zoltán főköny­velő-helyettes, Győry János anyag- könyvelő és Márkus Éva admi­nisztrátor. Január 24-ére az össze­sítést is elvégezték — küldi a hírt H, J. levelezőnk. Számítások szerint Három szekszárdi panasz nyo­mában indultunk a városi tanács építési és közlekedési osztályára. Az illetékesek- Ádám Ferenc mű­szaki ügyintéző és Reith András községxejlesztésd előadó, így vá­laszoltak: Horváth Klára szekszárdi láto­gató levelében olvastuk: „Gidres, gödrös, sáros a Pollák utca járdá­ja. Esőzéskor, az esti sötétségben lehetetlen kikerülni a bosszantó tócsákat A válasz: Legközelebbi látoga­tásánál Horváth Klárának már nem kell bosszankodnia. A Dam­janich utcából húzódó ároktól kezdődően január 16-án felsala- kozták a járdát. A gödör tehát már csak emlék. Az építési és -közlekedési osztály azonban azt is elárulta, hogy idén előrelátha­tólag az egész Pollák utca előre­gyártott betonlapokat kap burko­latul. * Major Istvánná, a szerkesztő­ségben járva személyesen tette szóvá, hogy a Csaba utcai villany éjjeli 1 óra felé elalszik. A korán reggel munkába menők sötétben kénytelenek botorkálni. Panaszol­ja, hogy családja fiatalkorú dol­gozója félve megy a világtalan ut­cán végig. A válasz: A Csaba utca és kör­nyéke villanyszolgáltatását „fél éjszakás” égők látják el. Ezek hat órai működés után automatikusan kapcsolnak ki. Hogy egész éjsza­kai világítás legyen, a vezérlő­szálat kéne átkapcsolni. Ezzel na­gyobb áramköltség is jár. A kerü­let tanácstagja, Hartmann Ferenc ígérete szerint január 28-án a vá­rosi tanács vb elé terjeszti a ja­vaslatot. Sérelmét tehát a vb ha­tározata alapján orvosolják. Megjeg ezzük azonban, hogy a belterület külső részeiben szintén „fél éjszakás” a világítás. Az át­kötéseket fokozatosan végzik. A Zrínyi utcát már reggelig műkö­dő kandelláberek világítják és a Rákóczi utca higanygőzös égőit most szerelik. • Harmadik panaszunk Stolczen- bauer Kálmán, Mátai Antal téri lakostól érkezett. A Bolyai János utcában még mindig nem fejez­ték be a nyáron elkezdett vízve­zeték-szerelési munkát. A válasz: A Bólyai utcai panasz körül némi differenciák vannak. Igaz ugyan, hogy a vízszerelési munkák ma is félbe vannak. Ag­gasztó, hogy a tátongó árok ko­moly balesetet is okozhat vigyázat­lan gyerekek között. Az 1964-es tervben eredetileg nem szerepelt az utca vízvezetékkel való ellátá­sa. A városi tanács vb azonban úgy határozott, hogy társadalmi hozzásegítéssel a Bólyai utca jár­dát és vízvezetéket kap. A Víz- és Csatornamű Vállalat a munkát 80—90 folyóméter terület kivéte­lével befejezte. Ez d szakasz „sen­ki földje”. De összefogással ki­áshatták volna már az árkot az utca lakói. A szükséges anyagok szeptembertől novemberig ott he­vertek, és Stolczenbauer Kálmán­ban sem volt annyi közérdek irán­ti érdeklődés, hogy a hiba fel- hánytorgatása mellett, a gyakor­latban is példát mutasson. Az ő telke előtt 30—35 folyóméteres szakaszt tévedésből fele részben más ásta ki. így. már mintegy 10 órai munkával „tartozik”. Figyel­meztették, ígéretet is tett, de a szó elszállt. Az árokásás elvégzése után a Víz- és Csatornamű Vál­lalat vállalta a munka azonnali befejezését. Hogy min múlik a Bólyai utcai ak boldogsága? Néhány lakójának a lelkiismeretén. A szálkai Fejlődés Tsz már de­cember 21-én felmérte az álló- és fogyóeszközeit. Leltározási mun­kálataikat Zam Józsefné köny­velő és Haász Katalin adminiszt­rátor végezte. A zárszámadási elő­készületeket Podoba György fő­könyvelő végzi — írja Hazafi Jó­zsef levelezőnk. A Bőrdíszműből jelentik Mintegy 40 dolgozó előtt ismer­tette Laky József munkaügyi elő­adó a Munka Törvénykönyve mó­dosításait. Előadását vita, hozzá­szólások követték, a szekszárdi Bőrdíszmű Vállalat dolgozói kö­zött. A 10 felszólaló között a fe­gyelmi rendelkezésekhez dr. Tol­lár Tibor csoportvezető, a szabad­ságolások kérdéséhez Vágvölgyi László TMK-művezető és Pintér József párttitkár szólt hozzá. Útnak indították január 19-én a bőrdíszmű első exporttermékeit, 1500 darab sima női műbőr- divattáskát. Terv szerint az első negyedévben összesen 43 000 da­rab exportárut készítenek — tu­dósít Stugner Rudolf levelező. Apróhirdetések Törköly bérfőzését mai naptól már­cius 1-ig szüneteltetjük. Tolna megyei Szesz- és Udítőitalipari Vállalat Szek- szárd. (105) Állami vállalatok tsz-ek figyelem! Patkány,- és egénrtást garanciával vállalom. Szakáli Kálmán, Siófok, Szőlőhegy út. (107) Ház eladó. Szekszárd, Szőlőhegy- Újtelep 13. Illés Imre. Buszmegállónál. (109) ! Bútor többféle, egy zomóncos tűz­hely költözködés miatt olcsón eladó. Szekszárd, Kölcsey u. 7^b. (108) HAJÓK cl Lzihj'buy Mejéii ..............................................................................■■••••• I Lassú jármű a ha-i°’ na" '---------------í---------- pok, hetek t elnek el, amíg egy utat megjár. A hajósnak így sok szabad időt ad az utazás. De amíg a száraz­földön élő ember száz- meg száz­féle módon töltheti el szabad­idejét, a hajósnak ott, a hajón kell unaloműző elfoglaltságot ta­lálni. Gombos Sándor bácsi pél­dául a faragásban találta meg az unaloműzés módját. Kerek ötven évig állt a hajózás szolgálatában. A tengereket járta, különböző tí- púsú, nagyságú, rendeltetésű ha­jókon. Mi mást csinálhatott volna; hajókat épített. Jobban mondva hajók kicsiny mását, modelljét. Nem kellett hozzá más. mint né­hány darab fa, rönk, egy éles zseb­kés, esetleg lombfűrész. A vízen töltött évtizedek ter­mése egy egész flotta lett, külön­böző hajókból. Tavaly tavasszal Pakson barkácsoló kiállítást ren­deztek, amelyen Sándor bácsi ha­jói nagy sikert arattak. A „flotta” közt volt az elmúlt századok ka­lózvitorlása, tengeri, folyami hajó, gőzös és motoros, számos válto­zatban, egészen a mostani bala­toni, dunai vízibuszokig. A kis lakásban most már csak a gyűjtemény néhány darabját őrzi. A többit megvásárolták tőle, és vásárlói közt volt múzeum, a hajósszakszervezet és magánosok is. Mindegyik alkotás egy-egy kis remekmű. El sem hinné az em­ber, mennyi türelem, mennyi munka rejlik bennük. — Mennyi idő kellett egy mo­dell elkészítéséhez? — Az ilyen, kisebbekhez három­négy hónap — mutatja a Solt motoroshajó tán negyven centi hosszif mását. — Ámít a múzeum vett meg, abban majd egy évi munka volt. De abban megvolt minden, a klubteremben még a billiárdasztal is. Dákókkal, go­lyókkal. .. A kis hajókon minden élethű. A kétoldalt függő mentőcsónakok leereszthetők, apró láncszemek­ből a horgonytartó lánc, a kapitá­nyi hídon a kormánykerék, a jel­zőlámpák. .: — Még félben van egy kerekes hajó. De az valahogy lassan ké­szül. Mostanában nincs úgy tü­relmem hozzá, mint régebben... — Talán fáradtnak érzi magát hozzá? — Nem. Nem mondhatnám.;. Csak most inkább a másik szen­vedély kerített hatalmába. A hor­gászás. .. Amikor csak lehet, kint vagyok a vízen. Van vagy ötven, különféle botom. Ilyenkor, télen azokat javítgatom. I Fényképeket mutat, ame- !----------— ---------lyek ot ábrá­z olják a zsákmánnyal. — Ez egy három kiló húsz de- kás ponty volt. Emez meg öt és fél kilós. Ez kisebb volt, három kilós..; — Aztán meg hangszereket ja­vítok, ha időm engedi. Itt van ez például, most szedtem rendbe, jö­het érte a gazdája. Teknőchéjkávás tamburát mu­tat, majd egy másikat vesz elő. — Ezt én faragtam. Ezt a cite- rát is... Ezt a hegedűt is. A he­gedű becses emlék, szegény Sár­közi Dezső — talán ismerte, itt volt a Békében prímás —, szere­tett rajta játszani. Ahány hege­dűt csináltam, mind ő próbálta ki, ő volt a tanácsadóm. Jó néhányat készítettem már. Volt rá időm... A beszélgetés során aztán ki­derült az is, hogy nemcsak a fa­ragásra jutott ideje Gombos Sán­dor bácsinak, hanem a nyelvtanu­lásra is. — A szakmához hozzátartozott a nyelvtanulás. Kint, idegenben anélkül nem lehet megélni. (Ti­zennyolc évet töltött a holland hajózás szolgálatában). — Milyen nyelveken beszél? — Német, olasz, szerb, román nyelven. Az olaszt még az első háború előtt tanultam. A négy közül is az olasz tetszik a leg­jobban. Szép, dallamos nyelv. Mi, magyarok is tudunk káromkodni, de igazán csak az olasz tud..; Különösen a déli olasz, I A beszélgetés végül is 1 vissza­kanyarodik az eredeti témához a hajómodellekhez. Ott sorakoznak a szekrény tetején. De nemcsak díszként, hanem emlékként is. Mindegyik az elmúlt, ötvenéves hajósélet egy-egy epizódját vil­lantja fel az emlékezetben. Mert az emlékek lassan elkopnak az idők múlásával. Gombos Sándor bácsi valamikor csak szórakozásként kezdte ha­jóit faragni. Dehogy is gondolta volna akkor, hogy évtizedek múl­va múzeumi tárgy lesz egyikből- másikból. BI. Műsoros ismeretterjesztés a külterületeken A városi művelődési ház mű* vészeti együttese a közelmúltban műsoros ismeretterjesztő előadást tartott Palánkon. Az érdeklődők száma és a siker bizonyítja, hogy a felvilágosításnak ez az új for- mája bevált, kedvelik az embe­rek. Természetes, mert a tudo­mányos előadás — bármilyen előadó is tartja — egymagában nem tudja lekötni az embereket A művelődési ház kezdeményezé­se jónak bizonyult. Verseket, ének-, hangszerszólókat hallgat­hatnak, a témához kapcsolódó filmet láthatnak az érdeklődők. Persze az ismeretterjesztő előadás sem marad el, csak így „körítés­sel” sokkal szívesebben hallgat­ják végig az emberek. Úgy tervezik, hogy a három külterületi helyet: Palánkot, Ózsák pusztát, és Szekszárd-Szőlő- hegyet látogatják rendszeresen különböző témájú műsoros elő­adásokkal. Egy-egy helyre kéthe­tenként jutnak el újból. Ha az idő engedi a város termelőszövet­kezeteiben is megtartják ezeket' az előadásokat, amelyeknek majd a jó idő, vagyis a mezei munka kezdése vet véget. A bogyiszlói Dunagyöngye Tsz eladásra felkínál egy­éves és kétéves melegvérű csikókat (in)

Next

/
Thumbnails
Contents