Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-27 / 22. szám
1965. január 27. TOLNA MEGYEI VÉPÜJSAG 3 Társasház-építés — AKADÁLYOKKAL Idősebb asszony áll meg a pultnál. Dr. Komlósi Andornak, az OTP hitelügyi főelőadójának ma nem ő az első ügyfele. — Tessék, elhoztam, kitöltve a hitellevelet. Hol kell aláírni? — Itt. Meg itt. Látom, a munkáltatói igazolás is rendben van. — Mikor kell befizetni? — Február elején. De úgy tudom, nálunk van már a pénze. — Igen, takarékbetétben. Most már csak azt tessék megmondani, mikor lehet beköltözni? — Hát kérem, majd valamikor hatvanhat közepén. Csak most, tavasszal indul az építkezés. — Bizony, jobb lenne, ha előbb elkészülne, dehát mit csináljak, megvárom. Az ügyfél, gimnáziumi tanárnő, társasház-építkezéshez gyűjtötte a pénzt. Egyedül él, nem is számíthat arra, hogy megfelelő lakást utalnak ki részére. Most együtt van az összeg, meg lehet kezdeni. Egy órával ezelőtt az egyik vállalat igazgatója járt itt, ők is szerveztek egy társasházépítő közösséget, de az egyik tag visszalépett, helyette a vállalat másik dolgozóját szeretnék bevenni. Ez azonban nem megy, az illetőt az előjegyzési lista vécére írják föl, a visszalépő helyére az kerül, aki a korábban előjegyzettek közt a sorban következik. Egyre nagyobb az érdeklődés a társasház-építés iránt. Az idén megépítésre kerülő lakásoknak csak negyven százaléka épül teljes egészében állami erőből, a másik hatvan százalékot a magánépítkezések különböző formáival kell lebonyolítani. Az építkezők közül pedig egyre többen választják a több szintes, több lakásos házat. Hiszen így lakásuk a város belső területén lehet, sokkal könnyebb közművesíteni, közelebb lesz a bolt, az iskola, a mozi, mintha a város szélén, csaláJi házat építenének. Mint Szigetvári Ernőtől, az OTP hitelrészleg-vezetőjétől megtudjuk, ilyen lakáshoz többféle módon juthat az érdeklődő. A legkedvezőbb a szövetkezeti lakóház. Ez általában az ipari települések magánerőből való építkezéseinek formája. A több szintes lakóházak ugyanúgy épülnek, mint a bérházak. Elkészültük után vállalatok közt osztják szét a lakásokat, a vállalatok jelölik ki lakásigénylő dolgozóik közt a leendő öröklakás-tulajdonosokat. Igen jelentős az állami hozzájárulás a szövetkezeti lakóházaknál, a lakások árát, már úgy szabták meg, hogy az alacsonyabb, mint amennyibe megépítésük tényleták. Hogy mi tartotta vissza, a szégyenérzet, a dac, nehéz lenne ■eldönteni, de most már látja, más. ként kellett volna cselekedni, és önkritikusan kellett volna szembenézni hibáival, ahogy a taggyűlésen tette. Fájó dolog így írni a régi ismerősről, egy olyan emberről, aki mögött több mint 15 éves mozgalmi múlt áll. A beszélgetés alatt többször arra kellett gondolni; milyen szomorú, amikor egy ember ilyen körülmények között kerül ki a pártból, a párttag számára legsúlyosabb pártbüntetéssel, a kizárással. Eveken keresztül volt közéleti ember, párttitkár falujában Kuru- csai Mihály. S a sok évi munka után talán azt hitte, elnézik neki a sorozatos hibákat. Tovább már nem lehetett a húrt feszíteni és az elkövetett hibák miatt a fegyelmi bizottság döntésével megszűnt párttagsága. Az ítélet jogos, ságát most már maga is elismeri. Sok álmatlanul töltött éjszaka döbbentette rá, hogy nem lett volna szabad visszaélni a bizalommal. Lehet, hogy e felismerés hozzásegíteni ahhoz, hogy minél előbb magára találjon. gesen kerül. Tizenöt százalékot kell értük befizetni, de minden eltartott családtag után kétezer forint engedmény jár. És ha a tulajdonos az előírtnál többet fizet be, a túlfizetés után további harminc százalék az engedmény. A fennmaradó összeg harminc év alatt törlesztendő, kamatmentesen. Szövetkezeti lakásokból azonban igen keveset kap a megye. Eddig egy huszonnégylakásos szövetkezeti házat építettek fel és értékesítettek, az idei tervben is csak negyvennyolc szövetkezeti lakás szerepel. Marad tehát a másik megoldás, a társasház. Itt is jelentős kedvezményt kap az építkező, az építési költség huszonöt százalékát kell befizetni, a hitelösszeg felső határa száz- húszezer forint. A társasházépítésnek két formája van. Az egyiknél maguk az építtetők szerveznek lakásépítési közösséget, megvásárolják a telket, elkészítik — igényeiknek megfelelően — a terveket és egyenként igénylik a hitelt. Ilyen építkezés indult már Szekszárdon, Dombóváron, az idén kezdődik Bonyhádon, Tamásiban, Simontornyán. A másik formánál az OTP bonyolítja le az építkezést és — természetesen előzetes jelentkezés alapján — az elkészült lakásokat adja el, részletfizetési kedvezménnyel. E módszerrel Szekszárdon, a Klapka utcában készítették elő ötvenhat lakás építését. A társasház-építkezések kivitelezése elsősorban a kisipari szövetkezetek feladata. A múlt év februári, építőiparról szóló központi bizottsági határozat felhívja az építőipari szövetkezeteket, úgy fejlesszék technikai alapjaikat, hogy képesek legyenek korszerűbb módszerekkel, többszintes lakóházak építésére. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy még eléggé hiányos a ktsz-ek felkészültsége. Több szintes lakóházakat nem lehet kisipari módszerekkel építeni. Illetve lehet, csak ez esetben sokáig elhúzódik az építkezés és sokba kerül. A Tompa utcai Szigetvári—Kocsis féle kétszintes ikerháznál a tégla úgy jutott fel az emeletre, hogy az egyik munkás lent, a földön állt, egy deszkából faragott lapáttal dobálta fel és fent lévő társa elkapta. Ahogyan kétezer évvel ezelőtt. Amikor a jövőjéről beszéltünk, így mondta: — Meggyőződései párttag voltam. Érzelmeim a történtek után sem változtak. Amíg élek, a párt mellett állok. Eddig közéleti ember voltam. Ezután távol tartom magamat. Úgy rendezem be életemet és úgy élek, ahogy sok százezer ember él ebben az országban. Az leszek, aminek lennem kell, kötelességtudó, törvény, tisztelő állampolgár és semmi más. Szavai mélyről jöttek, s bennük van a megbánás, és a megbántis. Jogosnak ismeri el az ítéletet, de súlyosnak. Ezért hangoztatja, hogy ezután kötelességtudó, törvény, tisztelő állampolgár lesz és semmi más. Pedig Kurucsai Mihálytól a párt ezután is többet vár, mert számít rá. Tovább kell dolgoznia, és munkájával kell jóvátenni azt, amit elkönnyélműsködött. A párttagság a kommunista számára életének értelme. És ha keserűség a néha feltörő dac mást is mondat Kurucsai Mihállyal, életéből már nem tudja kiiktatni a pártot, a mozgalmi munkát, eddigi életének értelmét. Pozsonyi Ignácué A habarcsot, a betont tízliteres vödrökkel hordták fel. A mellette épülő társasházakat a Paksi Járási Építőipari Ktsz építi. A pincetömb kiemelését ásóval, lapáttal, csákánnyal, talicskával végezték — szakmunkások. Ugyancsak kezdetleges módszerrel emelték helyükre a betongerendákat. Ma általános a segédmunkáshiány, csaknem minden iparágban, az építőiparban is. Pedig ezeket a munkákat el kell végezni. Ka szakmunkások végzik a kubikolást, vagy kifizeti a szövetkezet a szakmunkásbért vagy ha a kőműves ezt nem kapja raeg, otthagyja a szövetkezetei. De még az sem kifizetődő, ha a földkitermelést, anyagszállítást segédmunkások végzik kézzel, hiszen a költségvetés korszerű módszereket tételez fel. Ha elegendő segédmunkás van, és nagyon jó a munkaszervezés, még akkor is csak nehezen lehet biztosítani a gazdaságosságot. Egyetlen megoldás a célravezető: Gépesíteni! Különben szinte lehetetlen felépíteni a több szintes társasházakat és a kivitelezési idő mindenképpen elhúzódik. A rnegye építőipari szövetkezetei — a Központi Bizottság határozata nyomán — tavaly kezdték meg a gépesítést. Sajnos, elég későn. Egyedül a dombóvári szövetkezet ismerte fel időben ennek szükségességét és már 1963-ban bejelentette az igényét az állami építőipari vállalatoknál feleslegessé vált gépekre. (A vállalatok egyre nagyobb mértékben térnek át a nagyobb elemek, blokkok, panelek alkalmazására és így korábban használt gépeik egy részéi nélkülözni tudják.) A dombóváriaknál meg is látszik az eredmény, tavaly az egyik négylakásos társasházat lényegében öt-hat munkás falazta fel hat hét alatt. Mint Gyerő András KISZÖV-elnök elmondja, a többi szövetkezetét úgy kellett noszogatni, hogy kérjenek a gépekből. Tavaly már több szövetkezet gyarapodott ílymódon betonkeverő gépekkel, darukkal, szállítószalagokkal. Még ma sincs elegendő gépük a szövetkezeteknek és ez akadályozza, hogy a társasházak időben — és a tervben megszabott költséggel — elkészüljenek. A Klapka utcai társasházépítkezés már indulhatna, kész a teljes tervdokumentáció, rendelkezésre áll a terület, biztosítva van a hitel, csak egyelőre kivitelező nincs. A szekszárdi szövetkezet még a múlt évi családi- ház-építési programját sem volt képes teljesíteni, arra, hogy egy ilyen nagy építkezést elvállalhasson, nincs felkészülve. Akadályozza a szövetkezetek ezirányú tevékenységét az is, hogy kevés a megfelelő képzettségű szakember. Több szintes lakóházak kivitelezéséhez mérnöki képesítés van előírva. Ezen úgy segítenek, hogy állományon kívüli béralapból alkalmaznak mérnököket, így ez az akadály áthidalható. A legfontosabb .azonban, hogy a szövetkezetek beszerezzék az ilyen nagy építkezéseknél nélkülözhetetlen gépeket. A korábbi, gépesítést lebecsülő szemlélet már eltűnőben van. Sajnos, új gépek beszerzésére kevés a lehetőség. Most tehát minden alkalmat meg kell ragadni, hogy az állami építőipari vállalatoknál feleslegessé váló és még nagyon jól használható gépeket megvásárolhassák a ktsz- ek. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy elkészüljenek — és időben beköltözhetők legyenek — a társasházak. J. J. Szalagon az MTZ-traktorok A szétszerelés után az alkatrészeket a gördülésmérő és a saját készítésű csapágyvizsgáló készüléken azonnal vizsgálatnak vetik alá. Itt állapítják meg, hogy az egyes alkatrészek milyen mérvű felújítást igényelnek. Görgei Pál fiatal technikus ezt a vizsgálatot végzi. Az erőátviteli szerkezet javítását végzi Nagy György, a vállalat szakmunkása. A már részben kijavított gépre felszerelik az első futóművet. Gruber József, Pech Mátyás, Pőcz József és Szekeres József munka közben. A fékteremben a kész gépeket alapos, nyolc órát is igénybe vevő vizsgálatnak vetik alá. Ellenőrzik a motor működését, teljesítményét és fogyasztását, stb. Szemesi István és társa a fékpadon vizsgál egy MTZ-gépet. Bakó Jenő felvételei.
