Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-26 / 21. szám

IMS. Január 2«. TOLNA MEGTEI NEPÜJSÄG Városból lett dűlő Az eltűnt Ete — Egy Tolna megyei község pusztulása A Sárközt járó mai utas épp úgy bajjal ismerne a százötven év előtti tájra, mint ahogyan a másfél század előtti ős is döbben­ten forgatná a fejét, ha az Uj Zrínyiász szereplőnek módjára ma vetné ide egy hirtelen jött feltámadás. Víz uralkodott itt, láp, zsombék és tocsogók. A sza­bályozatlan Duna, Sárvíz, Báta és Kisduna szinte tetszése szerint változtatta medrét. 1815-ben pél­dául a víz az őcsényi szőlőkig jött és a lábon maradt búzát csónakból, sarlóval aratták. 1780- ban Peregrinus Ubaldus szerzetes úgy vélekedett a decsiekról, hogy azok inkább vízi lények, semmint emberek és a szólás szerint: sült halat esz­nek főtt hallal. Decs ma a Sár­köz egyik legjelentősebb, nagy­hírű községe. A rang vitathatat­lan, pedig a helytörténészek szem­pontjából nem is túlságosan régi. A falu határában ismeretes a Városhely-dűlő épp úgy, mint az Ete nevű határrész. A város he­lyeként rangsorolt elnevezés jelzi azt, amit a történelem adatai és az ásatások is bizonyítanak: — jelentős település állt itt és tűnt el neve híján nyomtalanul. A mohácsi vész előttről közel harminc sármelléki helység ne­vét ismerjük. A legmagasabb ár­vízszint fölött 4—5 méterrel, egy dombalji teraszon épült Ete na­gyon szerencsés fekvésű volt. Át­kelőhely, a lakosság ellátásához elegendő szántóföld és a Kút­völgyi forrás jóvoltából, tiszta ivóvíz birtokában. A XII. szá­zadból feltárt egyhelyiséges há­zakat rövidesen felváltották a tégla alapú, külön konyhás épü­letek, a paticskemencét pedig a cserépkályha. Zsigmond és Má­tyás idején Ete már gazdag, heti­vásár-joggal bíró, szőlőművelő, de elsősorban halászközség volt. Azonkívül alighanem jó bicskás is, mert egy XIV. századvégi jegyzőkönyv névszerint sorol har­mincegy étéit, akik erőszakkal foglaltak földet a szomszéd ha­tárból. A hanyatlás Szekszárd tőrök kézre kerültével, 1532-vel kezdődött. Egyáltalán nem a török, hanem a magyar urak közreműködésével. Kászon bég szekszárdi hada úgy látszik nem zavarta, az apátság futása után, sajátmagukal kinevezett földbirtokosokat — Török Bálin­tot, Horváth Márkot, majd a szi­geti Zrínyi Miklóst —, hogy a fa­lut ne sarcolják. 1559-ben levél­ben panaszolták az eteiek, hogy egyetlen évben féltucatnál több csapat „megdulta, megégeté a vá­rost” és 525 forintot, két bárány­bőrös mentét, két köpönyeget, ezüst kapcsokat és két ruhára elegendő posztót kellett fizetniük. A dúló ellenség vezérei: Nagy Sebestyén, Furottas Demeter, Viorsoló Máté, Bárány Tamás. Utóbbi Nádasdy embere és száz­ötven forintot, valamint még egy ___ Apróhirdetés _ A * apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ün- nepnap 2 Ft. Az első, és min- den további vastagon szedett Szó két szónak számit.________ d olmányt követel. Különben — amint azt kedves közvetlenséggel megírta — a magával hurcolt túszt „elevenen megsütteti”. Sem­mivel nem volt különb a sziget­vári hős sem, aki azonban a Ka­locsától Szentgotthárdig részben sarcolással szerzett jövedelmét vára erősítésére fordította. Szigetvár eleste — 1566 — után Ete még jó ideig virágzott. 1572- ben 192 ház állt és ezer körüli la­kos élt itt. Ugyanakkor a pénz­dolgokban nagyon pontos törökök adólajstromai a mai Decs és Nyék községeket pusztának nevezték. Ez nem volt valami elvont foga­lom, hanem a sző szoros értel­mében elpusztított helyet jelen­tett. A török nemcsak fegyverre] pusztított, hanem adóval is. Volt báránytized, méhkasadó, mészár­székadó, a folyókból haltized, az állóvizekből halketted. Minden háromszáz akese (6 magyar fo­rint) vagyon után évi ötven ak- cset kellett fizetni. Ezenkívül a különböző, ötletszerű, bírságokat. Az eteiek 1566-ban néhány hónap leforgása alatt 1177 akcse bírsá­got fizettek. Mindehhez társult még az állandó hadjáratok sok kényszerfuvara. 1572-ben például huszonöt etei öt szekérrel hóna­pokat töltött Budán és Fehérvár alatt , Érthető volt, hogy a lakosság a nyugodtabbnak vélt északra, háborúktól kevésbé sújtott terü­letek felé húzódott Ete 1620—1625 táján pusztult el. Tűzvész tombolásáról árulkodnak az ásatásokkor előkerült nyomok. Lehet hogy a törpk okozta, hi­szen a lakosok nem tértek vissza otthonaik felépítésére. 1627-ben már így írtak Étéről: „Jó város volt most népéből ami vagyon, Decsön lakik”. Még ötven esztendő múlva is állt az etei templom kétemeletes tornya. A települést, régi rangját sejtető szóval, sokáig „Ete város puszta” néven emlegették. Gaz­dag határának birtokáért pusztu­lása után száz évvel is peresked­tek a földesurak. A régi írás azonban kis módosítással máig igaz. Ete megmaradt népének le­származottai napjainkban Decsen laknak. O. I. Vezetőségválasztások az MHS-ben Jelentős évfordulón kerül sor az MHS-szervek és -szervezetek vezetőségeinek új já választására; szabadságunk huszadik évében, amikor hazánk népe a szocializ­mus teljes felépítéséért dolgozik. A nemzetközi helyzet jellemző vo­nása ma a haladás és béke erői­nek szakadatlan növekedése. Vi­szont az agresszív imperialista körök nem hajlandók olyan meg­egyezésre, mint az általános és teljes leszerelés. Pártunk és kormányunk ebben a helyzetben kénytelen gondos­kodni szocialista államunk vé­GAZDAGODOTT AZ ORSZÁG Építőipari gépgyár épül Barcson. Az új gyárban tatarozásokhoz használható hidraulikus szerelőállrányokat készítenek, cementsiló- kat gyártanak a betonelemgyárak részére, és más építőipari gépe­ket, berendezéseket állítanak elő. Képünk a gyár lakatos-szerelő műhelyét ábrázolja. Vizsgázót* közéit Törköly bérfőzését mai naptól már­cius l-ig szüneteltetjük. Tolna megyei Szesz- és Udltőitalipari Vállalat Szek­szárdi (105) Világos terem. Máskor csak műszergyan fiatalok dolgoznak benne, most, a félévi ellenőrző vizsgák szín­helye is. A helyiipari vállalat la­katostanulói adnak számot tudá­sukról. Ilyenkor derül ki, hogy megérdemelt, vagy csak előlege­zett jegy a műhelyben kapott osztályzat. Huszonnyolc fej hajol a munka­asztalok fölé. Néha a világosság felé fordítanak egy fémdarabot, vizsgálgatják, majd újból satuba szorítják. A feladat: meghatáro­zott formájú idomreszelés. Nyurga, sápadt fiú elmélyülten reszel. Néha egy pillantást vet a táblán lévő krétarajzra, össze­hasonlítja készülő művével. — Sok munkád van még vele? — Egy órányi. Kár volna el­sietnem, azon igyekszem, pontos legyen. Ilyen tárgyat még nem reszeltem, de egy autóalkatrészt már igen. — Milyen jegyet kaptál a mű­helyben? — Négyest, de Itt beérném gyengébbel is. A nyugodt fiú fácánkerti, Far­kas Istvánnak hívják. Annál izgatottabbnak látszik egy alcsonyabb társa. Gyorsasá­gában kapkodás érződik. — Elégedett vagy a munkád­dal? — Ó, dehogy, elszúrtam én már az elején. Megpróbálom még, ahogy lehet, utánaigazítani. Kár, hogy nem dolgoztam még lakatos­műhelyben; — Nem lakatostanuló vagy? — Az volnék, de a Hőgyészi '"ml Gazdaságban, ahová tar­tozom, még csak a gépjavítóknál és az autószerelő-műhelyben se­gédkeztem. — Hány tanuló dolgozik a gaz­daságban? — Három, de most csak ketten vizs gázunk, Völgyi Lászlót baleset érte: rágurult a kezére, rakodás közben, egy cső. — Nem gondoltál arra, hogy jó neki, nem kell vizsgáznia? — Arra azért nem, bár igaz, hogy jó volna többet tudni, mert szeretem én, amit csinálok. Pere Gábor kívánsága jogos, mert sajnos nem mindenhol fog­lalkoznak egyformán a tanulók­kal. Még a szükséges szárszámo­kat sem biztosítják kellőképpen. Például azért maradt el a fúrási feladat, mert nem hozott magával mindenki csiga-, vagy menetfúrót. A következő fiú arcát nem-■■■■■ - is látni, csak dús haja ötlik szembe. Időn­ként hátrasimítja és letörli egy gyűrött zsebkendővel a gyöngyöző izzadtságcseppeket. A többiek ép­pen ugratják: — Miért nem borotválkoztál, azt hiszed, így nagyobb szerencséd lesz? Kostyán Zoli cseppet sembosz- szús, titokban kicsit büszke az ug­ratásra, hiszen a környező sima- képűek biztosan csak irigykednek férfiasságának csalhatatlan je­lére. Belecskáról csöppent Szek- szárdra ez a tizenötéves „férfiú”, bátyja hívására, aki szakácstanuló a kórházban. — Sokat beszélek neki a szak­mámról, és mióta én itt tanulok, ő sincs annyira megelégedve a szakácsmesterséggel, pedig tavaly még semmi baja nem volt vele. A terem végében pöttyöskendős lányok is dolgoznak, ők a mű­szergyár tanulói, szokott gyakor­lati feladatukat végzik. Velük szemben jóképű gyerek készíti vizsgadarabját, nem csoda, ha a lányok tekintete is néha-néha oda­téved. Lehet, hogy nemcsak szak­mai az érdeklődés? ... Ügyeskezűnek látszik, s mint kiderül, a Biritói, Állami Gazda­ságban, ahonnan jött, már tevé­kenykedett az U—28-as erőgépek körül is. — Hányas a gyakorlati osztály­zatod? — Hármas, de jobb is, hogy nem kényeztettek el, mert így legalább kisebb lesz a különbség, az itteni jegyemmel sem égek le. — Sportolásra marad időd? — Súlyemelésre biztosan: csi­náltunk egy régi, kiselejtezett kombájn kuplungtárcsájából súly­zót, azzal gyakorolunk. Biritótól Tengelic-Szőlőhegy, a szülőfalu 15 kilométerre van, de nyáron már könnyen megteszi ezt a távolságot Papp Jóska, mert tavaly, nyári keresetéből Komár- motort kapott. Tizenegy óra negyvenöt- jas kor meg­születik az első kész darab, éppen Pere Gábor adja be, de nyomban utána már tízen sorakoznak. Kul­csár József, az ügyeletes tanár, barna papírzacskókba gyűjti, kí­vülről feljegyzi a készítő nevét és a beadás időpontját. Tizenkét óra­kor már csak hatan szorgoskod­nak, de sem azokon, akik el­készültek, sem akik még dolgoz­nak, nyoma sincs idegességnek, talán az a tudat nyugtatja őket, hogy ez még csak félév, javíthat­nak. (Moldován) delméről, amelyhez a fegyveres erők mellett az MHS-szervezeték is hozzájárulnak sokoldalú tevé­kenységükkel. Az MHS megtisztelő feladata és megbízatása az, hogy a társa­dalom erőire támaszkodva vé­gezze a honvédelmi nevelőmun­kát a felnőtt lakosság és az ifjú­ság között, a technikai sportokon és a polgári védelmi oktatáson keresztül felkészítse a lakosságot a haza védelmére. Mindezek a feladatok felelősség- teljes, szervező-, nevelőmunkát kívánnak az MHS-szervezetektől. "Éppen ezért kell most, a válasz­tások során a vezetőségeket olyan emberekkel felfrissíteni, akik úgy tudják irányítani a munkát, hogy az MHS-szervezetek valóban nagy tömegeket átfogó, tömegszerve- zetté váljanak, olyanná, amelyek megvalósítják az MHS V. kong­resszusának határozatait. Az elmúlt év során az MHS- szervezetek a honvédelmi mun­kában komoly eredményeket ér­tek el. Az eredmények titka a párt, az állami és a tömegszer- vezetak segítségében rejlik. Sok szervezet éppen ezen a segítségen keresztül tudott elérni országosan is elismert eredményeket Sokat nőtt az MHS tekintélye ott, ahol a tagság a honvédelmi képzésen felül társadalmi munkában, köz­érdekű feladatok megvalósítását is segítette. Amikor a vezetőségek újjá- ! választásáról beszélünk, igen fon­tos megemlíteni azok jövőbeni (feladatát; biztosítani az alap­szabály szerinti szervezeti élétet. mert a tagság politikai nevelése j csak a szervezeti élet alapszabá- I lyainak betartásával oldható meg. Fontos feladat lesz a honvédelmi | agitációt, propagandát kiterjesz- j teni úgy, hogy az MHS-tagságon I túl a lakosság mind nagyobb ré­sze értse meg a honvédelmi kép­zés jelentőségét, és abban önkén­tesen, tevékenyen részt vegyen. Az MHS-szervezetek tagsága a vezetőségválasztások alkalmával tegyen felajánlásokat felszabadu­lásunk 20. évfordulója tiszteletére a honvédelmi nevelőmunka foko­zására, MHS szocialista brigádok szervezésére, a kiváló cím meg­szerzésére, tömeges lövészetek, versenyek szervezésére, közérde­kű, társadalmi munka vállalására. Az újjáválasztás során és után a tartalékállományban lévők — katonák és tisztek —, fejtsenek ki aktív tevékenységet, elméleti és gyakorlati tudásukat segítsék a szervezeteket, az új vezetősége­ket, hogy azok mindenben meg­feleljenek a rájuk váró feladatok­nak. KIVONAT A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány 37/1962 (IX. 29.) számú rendeletéből a közúti közlekedési szabály- sértésekről „A gépjármű hatósági jelzé­seinek visszavonása 14, cikk. 1. A rendőrhatóság a gép­jármű hatósági jelzéseit visszavonhatja, ha: e) ... az üzembentartó a kö­telező szavatossági biztosítási díjat az esedékességet Követő 60 napon belül nem fizeti be.” Felkérjük a szövetkezeti és magántulajdonban levő gép­kocsik és motorkerékpárok üzembentartóit, hogy a kö- \ telező szavatossági biztosítás január 1-én esedékessé vált díját — saját érdekükben — mielőbb fizessék be. Felvilágosítást fiókjaink ad­nak. Állami biztosító (10) \

Next

/
Thumbnails
Contents