Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-04 / 2. szám
4 TOT,na wrrrrr? nfftt.tsag» 1955. Január i. JORZY EDIGE1 — Fordította: BABA MIHÁLY 38. — Igen, most már pontosan emlékszem — mondta Wilsika kisasszony — néhányszor bekukkantott a szobába, amikor nem volt ott az ügyész úr, és mindig valamit kérdezett... i egyesek közötti veszekedésről, és biztos lelkiismeretfurdalása is volt beleegyezett a találkozásba. Fél nyolcra beszélték meg a „Sejmo- wában”.. Zygm.unt egyenesen az ügyészségről ment oda. Wiktor meggyőződhetett arról, hogy a joggyakornok kitömött táskával Samaszek jól ismerte nővére érkezett, tehát ezzel a táskával flörtjét Zygmunt úrral. Elhatározta, hogy ezit Iáhasználja. Ez a fiú valóban élelmesnek bizonyult. Figyelmeztette nővére vőlegényét hogy Kalinkowski túl sokat le- gyeskedik Zosia körül. A féltékeny bíró dühbe gurult és olyan botrányt rendezett, hogy minden ügyészség ismerte a részleteket. Azt is Zceüától tudta meg, hogy Kalinkowski mikor lapszámozza a vádiratot. Samaszek egy délután. éppen a támadás előtti napon telefonált az ügyészségre. Egy kislány, akit Samaszek rábírt arra, hogy Zosia hangját utánozza, „nagyon fontos ügyben” találkozót kért Zygmumttól. — Amikor folytatta az őrnagy — Kalinkowski kimentette magát azzal, hogy feltétlenül be kell azon a napon fejeznie a munkáját, akkor az- ál-Zosia azt sugalmazta neki: vigye haza a munkát. Samaszek olyan jól megrendezte ezt a beszélgetést, hogy a végén Kalinkowski. aki tudott a SZÖVEG “PATJZ kell holnap munkába mennie. Samaszek biztos volt a dolgában. Csakis a táskában lehetnek az ügy aktái, azok, amelyek öt érdeklik. A folytatást már ismeritek — fejezte be az őrnagy mosolyogva. — Nos, nem nagyon — mondta Wilsika; nem volt teljesen meggyőzve. — Mindaz amit ón elmondott nekünk rendkívül időszerű. De mégis hogyan jutott arra a gondolatra, hogy a tettes nem lehet más, minit Samaszek? — Látja, ez volt az én Waterloom — felelte a7. őrnagy. — Nem tudtam logikus következtetést levonni a valóságos tényekből. Maga már az első beszélgetésünk alkalmával említette Zosiát és az öccsét. Sajnos, nem fordítottam rájuk kellő figyelmet. De végül is, egy napon eszembe jutott egy apró részlet. — Melyik? — Maga azt mondta nekem, amikor Zosia Samaszkówna arról értesült, hogy megtámadták Ka- linkowsikit, elájult. Ezt vagy a ioggyakornok iránti vonzalom, 7 vagy ... önmaga féltése válthatta < ki. Az első okot kizártam és felis tettem magamnak a kérdést: miért hatott rá olyan elementárisán a hír? És így feleltem magamnak: azért, mert a kelleténél ; többet tud erről az ügyről. Tud- <• ía, vagy sejti, hogy ki a támadás < szervezője, és retteg, hogy az igazság felderítése őt is belekeveri az < ügybe. Ezután már gyerekjáték ' volt kinyomozni a szép Zosia családi és társadalmi kapcsoia- ' tait. A „sápadt Wiktor” alakja ^megegyezett a nyomozás minden < korábbi adatával. A biztonság ^.kedvéért Kabátujjnak tucatnyi «fényképet mutattam, ezek között ^ volt Wiktor képe is. Azonnal 4> megismerte. Tévedhetetlenül * megjelölte a bűnöst. % Aztán az útlevélosztályra menetem. hogy átnézzem az Ausztriádba utazók névjegyzékét. Sama- -4szék nevét nem találtam rajta. Tehát az Utazási Irodához fordul- i tá-m, ahol tájékoztattak, hogy a ♦ Jugoszláviába kirándulók Ausztrián át utaznak. így gyorsabb és közben Bécset is megtekinthetik. Ebből a mozzanatból is látni lehet, hogy milyen ügyes volt a mi „sápadt Nikó'-nk. Nem az Ausztriába, hanem a Jugoszláviába indulók listájára íratta fel magát; Becsben egyszerűen lelépett volna. — Stach, még egyet szeretnéd megtudni — szakította félbe az ügyész barátja szavait. — Ha már minden kétséget kizáróan megállapítottad, hogy Samaszek a „fehér gengszterek” utolsó láncszeme Lenigyelor szagban, miért vittél bennünket Zebrzydowicébe? Hiszen az ipsét letartóztathattad volna Varsóban is. — Ez igaz! Igen .ám, de akkor md lett volna a csekkel? Hogy megtévesszem őt és kényszerít- sem a csekkel való kiutazásra, letartóztattam Kalinkowskit. Ezáltal lehetővé tettem, hogy Samaszek az én embereimmel utazzon egy fülkében, akik szüntelenül figyelték. Innen az a kis komédia az ötven dollárral is. ami különben hamis. A „sápadt Niko” az utolsó pillanatig, még akkor is, amikor megjelentek nála a devizaellenőrzésre, biztos volt a dolgában. Természetesen, nem volt nála semmiféle valuta, semmiféle csempészáru. — Ebben az ügyben felülmúltad önmagádat — dicsérte az őrnagyot az ügyész. — Mi történt Zosia Samasz- kównával? — kérdezte Halina Wilska. — Az ő ügyében nem történt semmiféle döntés. A nyomozás során eddig nem állapítottuk meg, hogy szándékosan bűnt követett volna el. Wiktor Samaszek bevallotta, hogy nővére semmit nem tudott arról a telefonról, ami Zygmuntot a „Sejmowa” kávéházba hívta. Samaszek azt állítja, hogy az ő kérésére telefonált egyik leányismerőse az ügyészségre. A lány azt hitte, csupán tréfás beugratásról van szó. A lány a telefonba szipogva, sírva beszélt, ez tévesztette meg Zygmuntot. — Ez pontosan így is volt — bizonygatta Kalinkowski. Az a női hang eltorzított volt, de feltételezhettem, hogy az igazi Zosia sírva beszél. Hiszen tudtam, hogy előzőleg milyen patáliát csapott neki a vőlegénye. (Folytatjuk.) Hogyan alakul a lakáshelyzet ? Ma kb. hárommillió család él Magyarországon. A rendelkezésre álló lakások száma ugyancsak hárommillió körül van. Egybevetve ezt a két számot — úgy tűnhet, hogy a lakáshiány nem is annyira szorongató, amint az a mindennapi életben látszik. A valóságban persze semmiféle látszat nem takarhatja el azt, hogy kevesebb lakás van a szükségesnél. Ha nem globálisan, hanem részleteiben vizsgáljuk a lakáshelyzetet, akkor azt látjuk, hogy itt ma két tényező hatása érvényesiil nagy súllyal. Az egyik tényező: mint a világon mindenütt nálunk is folytonosan áramlik a lakosság a faluból a városba. Ez a többi között azzal a következménnyel jár, hogy a falvakban ugyan javul a lakáshelyzet (hiszen a házukat nem viszik magukkal), viszont a városokban újabb és újabb lakásigénylők jelentkeznek és ezeknek a lakásszükségletét nem lehet máról holnapra kielégíteni. A másik: a rendelkezésre álló lakások minőségében rejlik. Magyarországon csakis a felszabadulás óta beszélhetünk társadalmi méretű lakás- kultúráról. Természetesen a tőkés világban is épültek összkomfortos lakások. De nem a nagy tömegek számára. Hiszen 1949-ben az akkori lakásállomány tíz százalékában még csak konyha sem volt, tíz százalékában volt csupán fürdőszoba, 17 százalékában volt vízvezeték, sőt a lakásoknak több mint a felében még villany sem volt. A felszabadulás óta épült több mint félmillió lakás viszont már nagyobbrészt korszerűen felszerelt és — biztosítja lakójának a kultúráltabb körülményeket. De az elmúlt másfél évtizedben épült lakások száma még ma sem sokkal haladja meg az egész lakás- állomány egyötödét. A többi pedig a tőkés világ öröksége és továbbra is rontja a hazai lakás- kultúra összképét. így például a fürdőszobás lakások száma az új lakásokkal együtt sem sokkal haladja meg az összállomány húsz százalékát. Ezért emberileg teljesen érthető, hogy a lakók a régi, primitíven felszerelt lakásokból a komfortos lakásokba törekednek. Ez a vándorlás magától értetődő következménye az általános jólét emelkedésének. Akármilyen alacsony is a régi lakások bére az új lakásokéhoz viszonyítva: a lakosság zöme inkább megfizeti a magasabb bért — ami egyébként a keresetekhez viszonyítva általában ugyancsak alacsony — csakhogy végre kényelmes lakásokban lakhassam Lakásállomány és lakásépítés (ezrekben); Összes lakás Az év folyamán épült új lakás az év elején Budapesten Vidéken Összesen 1949 2.467 4. 1960 2.758 11. 1963 2.909 8. 1964 2.949 A mindenkori lakásállomány kiszámításánál természetesen le kell vonni az időközben lakhatatlanná vált és lebontott lakások számát. 1963-ban a csaknem 53 ezer lakásszaporulattal szemben több mint 12 ezer lakás szűnt meg az országban. 1964-ben a lakásépítés előreláthatólag eléri a tavalyit. Az év első kilenc hónapjában az állami építővállalatok jóval több lakás építéséhez kezdtek hozzá, mint 1963- ban viszont ebben az időszakban az átadott lakások száma kevesebb volt a tavalyinál. Erősen megnövekedett a magánépítkezés: a munkáscsaládok háztartási 28.1 32.8 46.4 58.1 43.8 52.7 adatai szerint a múlt évinél kb. 40 százalékkal többet — a családi összkiadás 5—6 százalékát — fordították idén házépítésre, vagy ingatlanvásárlásra. Az OTP építési kölcsöneinek összege 1960. és 1963. között megduplázódott és egy-egy lakásra átlag 50 százalékkal többet folyósít ma a takarék, mint 1960-ban. A második ötéves terv összesen háromszázezer új lakás építését irányozta elő. Ebből kb. 70 ezer építése marad az utolsó évre. Az ötéves program tehát, az építőipar nehézségei ellenére is reálisnak bizonyult. Ádám László Ahol a bogárgyűjtemény is tantárgy Három hónapig tartó, bentlakásos növényvédelmi szakmunkás-tanfolyam indult termelőszövetkezeti tagok részére Fácánkertben a Megyei Növényvédő Állomáson. A tanfolyam 20 hallgatója az általános növényvédelemhez szükséges rovar- és kórta- ni. kémiai, géptani, matematikai ismereteket, óvórendszabályokat és gyakorlati tennivalókat sajátítja el a megyei tanács és a növényvédelmi állomás szakembereinek segítségével. Az új szövetkezeti szakmunkások tanulását megkönnyítik az intézet előtermé- ben lévő állandó növényvédelmi kiállítás szemléltető eszközei, preparátumai, minta tárgyai. A mostani tanfolyam hallgatóival együtt a Tolna megyei termelő- szövetkezeteknek mintegy 150 tagja lesz növényvédelmi szakmunkás. Sajnos, az is előfordul azonban, hogy a képesítést megszerzett tagokat nem ebben a munkakörben foglalkoztatják a termelőszövetkezetekben. A. A AMIKOR A HŐS GÁRDISTÁK ÁLTAL VÉDELMEZETT MAGASLATRA MEGÉRKEZIK AZ ERŐSÍTÉS, A DOMB OLDALAM HAT KIÉGETT NÁCI HARCKOCSI FOGADJA ŐKET
