Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

4 hátakkor kenőben is volnánk miss turnék • UTA SZERZŐDÉS! 900000 OOuJr AZ ÖN HONG RÁR/UMA„, HOLNAP KEZDJÜK A HORGA VAST ! TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1965. január 22. ÉVKÖNYV Hány percig telefonál naponta a tsz-elnök ? — Hogyan készül az évkönyv? — Mi a gyomflóra? Bekopogtattunk az igazgató irodájába. — Szabad? — Elnézést kérek, éppen vizs­gáztatok — mondta Mártonjai Dénes igazgató, de bocsánatot inkább mi kérhettünk volna, hiszen ha van szemünk, észre­vehetjük a folyosón izguló diá­kokat, amiből már következik, hogy az ajtó mögött... Dr. Réka Ferenc igazgató- helyettessel talán több szeren­csénk lesz. Már kérdeznénk is tőle, miként készül az évkönyv, amikor a népi ellenőrzés embe­rei kopogtatnak be. Fontos ügy­ben járnak: az igazgatóhelyet­tessel jelentést beszélnek meg. Nincs más választás, a tárgya­lás végét ki kell várni. Addig talán szót lehetne váltani a tanárokkal. Ők sem értek rá: tart a vizsgaszezon. — Rövid hírben megírtuk, hogy a Palánki Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum évköny­vet ad ki ismét. Hogyan készül az évkönyv és mi lesz benne? — kérdeztük Réka elvtársai, amikor a népi ellenőrökkel a megbeszélést befejezte. íróasztaláról kéziratcsomót emelt fel. — így készül. _ ? — Igen. A tanintézet tanárai összegezik, feldolgozzák és meg­írják kutatásaik, kísérleteik so­rán szerzett tapasztalataikat. Ez az az úgynevezett ráadás az ok­tató-nevelő munkára. És talán egy-egy tégla a megye mező­gazdaságának nagy építményé­hez... — Jut erre idő? A kérdésre nem kaptunk vá­laszt. — Ennek a kéziratnak külö­nösképpen örülök — mondta •Réka Ferenc. — Saján munkh? — Nem. Páli János tanszék- vezető írta, izgalmas, érdekes olvasmány. Hallgatóink 23 tsz- ben tanulmányozták és dolgoz­ták fel a vezetők munkaidejét. A kedd, a szerda és a csütör­töki munkanapot vették alapul. Mindent pontosan megfigyeltek és lejegyezték. Még azt is, hogy hány percet telefonál naponta a tsz-elnök. Páli János ezt az ér­dekes megfigyelést összegezi és kommentálja. Állítom, nagyon tanulságos. Varjú Vincével és Vermes Ferenccel én Tolna me­gye legelőgazdálkodásának ta­pasztalatait írtam, illetve írtuk meg. Ivancsics József, az állami gazdaságok laboratóriumának vezetője vendégként szerepel az évkönyvben, igen hasznos dol­gozatával. Sándor András tan­székvezető a répaöntözési kísér­leteiről számol be. Brezniczki József a takarmány felhasználás hasznosulását vizsgálta a ter­melőszövetkezetekben és írás­ban ezt értékeli. Dr. Székely Lászlóné a sióagárdi termelő­szövetkezettel foglalkozik. Vaj­da Istvánná írásából az évkönyv olvasói megismerkedhetnek a Szekszárdi Állami Gazdaság gyomflórájával. Berg Margit a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulat talajvédelmi munkála­tainak eredményeivel foglalko­zik... a felsorolás nem teljes. — Mikor jelenik meg az év­könyv? — Februárban. Ez lesz egyébként a második, az intézet kiadásában. Érdekes­nek, hasznosnak ígérkezik, és ami ennél is fontosabb: szépen kifejezi, egy kis kollektíva al­kotókészségét és azt, hogy nem sajnálják azt a bizonyos pluszt, ami már nem kötelesség, ha­nem hivatástudat, Sz. P. Újjáválasztották a vezetőséget a Bonyhádi Zománcgyár MHS-szervezetében ünnepélyes keretek között tar­totta meg vezetőségválasztó tag­GjlN 7HER-PRQ00 HL;-.; 0 KEPREGE NYVA LTOZAT: KOVÁCS SÁNDOR gyűlését a Bonyhádi Zománcgyár MHS-szervezete, amelyen részt vett Csontó Tibor, az Országos Elnökség képviselője, és Lantos Ottó őrpagy megyei elnök. Az alapszervezet kétéves mun­kájáról Forró Ferenc elnök szá- imolt be. A taggyűlésen megvi- é tatták a vezetőség, a szervezet te- J vékenységét, és azt, hogyan fej­leszthetik tovább a honvédelmi i nevelést, a honvédelmi sportokat. A vita után megválasztották az új elnökséget, az ellenőrzőbizott­ságot, és a küldötteket a járási értekezletre. Az alapszervezet el­nöke ismét Forró Ferenc lett, ellenőrzőbizottsági elnökké Vil­lányi Ferencet választották. A gyűlés befejezéseként jutal- [mat kaptak a legjobban dolgozó ! MHS-tagok. ÄERÖ mos- SZATIRIKUS KISREKENy­12. — Én vagyok az Ideiglenes Kormány belügyminisztere — mondja csendesen és szúrósan né­zi Molnárt. Olyannyira, hogy a „századosinak borsózik a háta ettől a nézéstől. Még jó, hogy nála van a géppisztoly, és az em­berek a háta mögött állnak. így marad bátorsága még egy kicsi. Megnézi az igazolványokat. Rend­A miniszter arcán az izmok idegesen rángatóznak. A gépko­csi vezetőjét nézi, aki pisztolyát tüzelésre készen tartja az autó­ban, minden eshetőségre felké­szülve. Érzi, hogy nevetséges hely* zetbe került, s egyelőre nem ké­pes magát kivágni ebből a kutya­szorítóból. Ha meghátrál, tulaj­donképpen az igazság szenved ve­reséget, hiszen ami itt történik, az gyökerében törvénytelenség. ben van mindegyik: a fekete képű csakugyan belügyminiszter, a kisebbik meg képviselő. Most mit tegyen? Most lenne jó okosnak lenni. Az utasítás úgy szól, hogy el kell fogni minden idegent a falu területén. De ez még nem az, s a fekete képű mégiscsak miniszter. Egy eleven, valódi miniszter, amilyet ő még sohasem látott. Az autója is bi­zonyítja, hogy az. Miniszterrel kikezdeni pedig sosem volt jó dolog. Hej, Kicsi Biri, erre nem adtál utasítást. Mi most a teen­dő? Mentő gondolata támad: — Van belépési engedélyük a köztársaság területére, az elnö­künktől — kérdi a minisztert, noha tudja, hogy nincs, hiszen még most jár itt először. A miniszter még mindig mo­solyog, de most már nem olyan barátságosan, mint először. Mol­nárt próbálja meggyőzni. — Nézze, barátom! Mivel az Ideiglenes Kormány megbízásá­ból én vagyok Magyarország bel­ügyminisztere, az egész ország területén járhatok. Maga nem így gondolja? A „századosinak azonban ma­gyarázhat. Az már látja, hogy csak úgy szabadulhat meg ezek- tőle a nem kívánatos vendégektől, ha nem engedi be őket a Köztár­saság területére. Mert, ha netán elfogná ezeket a debrecenieket, könnyen baja lehet belőle. Hi­szen igazi miniszterről van szó Ha viszont beengedi a faluba az autót, akkor meg az elnök, Kicsi Biri okvetetlenkedik. Újra a belépési engedélyt kö­veteli. De kik állnak vajon az operett­köztársaság* hatalmasainak háta mögött? Ez a néhány fegyveres fickó, vagy a nép, aki a szabad­ság ízét megkóstolva ilyen’ túlzá­sokra ragadtatja magát? Nem, ez nem valószínű. Csupa rossz­képű alak, nem jó ügyet szolgál­nak. Meg kellene ismerkedni az elnökükkel közelebbről, hogy bi­zonyosságot szerezzen. Megpró­bál még erélyesebben a „szá­zadosira hatni: — Hallja, barátom! Ne -tréfál­jon, nem érünk rá magával vic­celődni. Szét akarunk nézni a fa­lujukban. Mintha valami diófának beszél­ne az út mellett. Molnár egyik fülén be, a másikon kiereszti a szavakat, és megint az előbbit hajtja. — Engedélyt kérek. Ha pedig nincs engedélyük a mi elnökünk­től, akkor... Mind a két ember egyszerre vágja rá: — Nincs! — Akkor nem mehetnek be a köztársaság területére. A belügyminiszter, meg a kép­viselő csak néz egymásra; nem akarnak hinni a saját fülüknek. Ez is lehetséges? A belügymi­nisztert fegyverrel visszatartják egy falu határában? Hiába a szép szó, a fenyegetés, nem hasz­nál semmi? Ök is érzik, hogy itt most va­lami nincs rendben, de nem akar­nak gondolkozni. Ez a parancs, ezért kapják a zsoldot, a többi mind mellékes. A közbiztonságiak felzárkóznak Molnár mellé. A fegyvert mindnyájan az idegenek­nek fordítják. Ebből aztán meg is értik a debreceniek, hogy kár a fáradságért. Abbahagyják a felesleges beszédet, és állnak a közbiztonságiakkal szemközt szót­lanul. Közben Molnár úgy dön­tött, hogy ha továbbra is okve- tetlenkednek, akkor mégis bekísé­ri őket Kicsi Birihez. Az majd észhez téríti mindegyiket, úgyis nagyon haragszik a debreceniek­re. A belügyminiszter arca elfehé- redik a bosszúságtól, de a fegy­verekkel szemben tehetetlen. Hir­telen megfordul, s elindul az autó felé. A képviselő úgyszintén. Beülnek a kocsiba, és a vezető azonnal elindítja a motort. Az autó fáról, majd előre gördül és lassan megfordul a köves úton. A puskák követik az irányt, mint az árnyék. Ha előre gördül az autó, lépnek utána, ha oldalt ka­nyarodik, követik pár lépés tá­volságból. Amikor végül teljesen háttal kerül a közbiztonságiak­nak, a miniszter kihajol a kocsi­ból és Molnárnak int. A „száza­dos” azonban nem megy köze­lebb. A géppisztollyal mutogat, sürgeti az indítást. A belügymi­niszter tehát odakiált neki: — Jó ember! Legyen szíves, mondja meg az elnöküknek, na­gyon sajnálom, hogy nem talál­koztunk. Remélem, rövidesen egymás szeme közé nézhetünk. Mielőtt Molnár szóhoz juthat­na, az utó már el is -indul. Egyre gyorsabban távolodik, s pillana­tok alatt eltűnik a havas utat szegélyező, fehér kucsmás dió­fák között. * Egy borongós délelőttön, ami­kor Kicsi Biri éppen a' napi­parancsot osztotta ki Kérésznek, meg a kisbírónak, Molnár Anti lélekszakadva berontott az el­nök szobájába. — Ölik az embereket, agyon­verik a közbiztonságiakat mind egy szálig — lihegte, s leroskadt egy székre. — Micsoda? Micsoda? — hör­dült fel az elnök és értelmesebb beszédre szólította fel a „száza­dos”-!. — Megálljának, kerüljenek a kezem közé, kitaposom a belü­ket — tajtékzott Molnár, és ha­darta, mondta, hogy milyen ve­szedelemből szabadult. Biriék két­szer is elmondatták vele, míg nagynehezen ki tudták bogozni, mi is történt. Tegnap este azt a parancsot kapták Biritől, hogy látogassák meg a Felső-véget, mert onnan nem adták még be semmit a gaz­dák, hiába kapták meg a beszol- gáltatási felszólítást. Márpedig ez a beadás-megtagadás nagyon ele­venükbe vágott mindnyájuknak, akik Kicsi Birit szolgálták, hi­szen ebből kapták a zsoldot. Eré­lyesen utána kellett hát nézni a dolognak. (Folytatjuk) A HÍREST GENGSZTER - JÖNNIE STOMPANATO -LEGFŐBB JÖVEDELMI FORRÁSA, A TEHETŐSEBB ASSZONYOK KEGYE ISE VALÓ FÉRKŐZÉS VOLT —TITKAIKAT KISZIMATOLTA, MAJD ZSAROLTA ŐKET* %> TÍZEZER DOLLAR VAGYA FÉRJED TUDOMÁSÁRA HOZOK MINDENT* EZ IDŐBEN -T9S6-BÁN A NETRO-GOLOVYYN-NAYER FILMGYÁR ANYAGI CSŐD ELŐD ÁLLOTT. AF/LM-VÁLLALAT IGAZ­GATÓI AZ UTOLSÓ ANYAGI LE- HETŐséeerr Tere kockára A „ PtEYTON PLACE" C.FILM FINANSZÍROZÁSÁVAL -ez a FILM AZ AMERIKAI SÁG BOTRÁNYA IDOL MERÍ­TETTE A TÉMÁJÁT, * METRO GOtOWYN MAYER A RÉGÓTA ÁH TTOT HATAL MAS ANYAG! SIKER ELÉRÉSÉT REMÉLTE EZZEL A FŐ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents