Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
1S65. január 20. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG FIGYELEM! Állami gazdaságok, mg. tsz-ek, fmsz-ek és magánszemélyek lárolásra és áruszállításra alkalmas FALÁDÁKAT megrendelésre minden méretben szállít o Göngyölegfelújító Vállalat Budapest, XIII. Daqály u. 3 Telefon : 200—285 (67) donto roham előtt a tuberkulózis elleni harcban A Novoszity sajtóügynökség tudósítója megkérte Filipp Sebano- vot, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája levelező tagját, mondja el, hogy milyen eredményeket értek el a Szovjetunióban a legutóbbi években a tuberkulózis elleni harcban. íme a válasz: — Ma már megállapíthatjuk, hogy a Szovjetunió jelentős sikereket ért el a tuberkulózis elleni harcban — mondotta a tudós. — E sikereknek számos oka van. Közülük a legfontosabb a szovjet emberek életviszonyainak javulása. a lakosság kulturális színvonalának emelkedése. Ehhez még hozzá kell tenni azon gyógyszerek nagy arzenálját, amelyekkel a tbc-szakemberek rendelkeznek. A legutóbbi 12 esztendőben a tbc-s megbetegedések száma a szovjet városi lakosság körében több mint felére, a gyermekeknél pedig egytizedére csökkent. Ugyanezekben az esztendőkben a tbc. okozta halálesetek száma csaknem ötödére szállt alá. Különösen alacsony a tbc-s megbetegedések és halálesetek százaléka a gyerekeknél. Ennek nagyon örülünk. Hiszen a fiatal, még meg nem edzett gyermeki szervezet különösen fogékony a különféle fertőzések iránt. Ha a gyermekeket megóvjuk a tbc-től, ha a fiatalok erőssé növekednek, akkor méltán állíthatjuk, hogy érett korukban is egészségesek maradnak. A Szovjetunióban jelenleg jó- néhány olyan várost — köztük a fővárostól néhány órányira fekvő Kiint — említhetünk meg, ahol az utóbbi két esztendő folyamán a gyermekek között egyetlen tbc-s megbetegedést sem találtak. Talán ezekben a városokban olyan emberek élnek, akik nem fogékonyak a tbc iránt? Egyáltalán nem. Ellenben ezekben a városokban kiválóan megszervezték a tbc-ellenes szolgálatot, a megelőzést. A szovjet egészségügynek általában a profilaktika a fő iránya. Persze az eredményes megelőzés érdekében szükség van kellő számú orvosra és gyógyászati intézményre. a tbc elleni harchoz pedig szanatóriumokra is. Itt megint csak nem árt a számokhoz fordulni. Míg 1945-ben a Szovjetunióban a tbc-ellenes intézmények száma alig haladta meg az 1500-át, tavaly már 6000 ilyen intézmény volt. Ezen idő alatt a speciális szanatóriumokban és kórházakban a férőhelyek száma több mint négyszeresére emelkedett. Jelenleg 18 000 tbc-s pecia- lista küzd az emberek egészségéért. Az üzemekben, gyárakban, intézményekben, szovhozokban és kolhozokban, iskolákban, óvodákban rendszeres szűrővizsgálatokat tartanak. E szűrővizsgálatok lehetővé teszik az orvosoknak, hogy a betegséget csirájában felismerjék. A Szovjetunióban évente több mint 60 millió személy vesz részt a szűrővizsgálatokon. A Szovjetunióban ma már a döntő támadások folynak a tbc ellen. Nem kétséges, hogy sok más súlyos fertőzéses betegséghez hasonlóan hamarosan a tbc-t is felszámolják a Szovjetunióban. SÄ. Mádvágók kézi Zizzen a nád, akkor is. ha a hideg északi szél végigsuhan rajta. Méginkább zizzen, szinte énekel, amikor emberek járnak közte és nádvágó kaszájukkal nemcsak meghajlítják, mint a szél, hanem a töve felett elvágva — mint első képünk mutatja — el is választják az éltető termőtalajtól a növényt. A növényt, amely ezután új életre kél. Ekkor mutatja meg igazi értékeit az ember számára. Nádpalló és más hasznos építkezési anyag formájában még exportra is kerül — a hazai felhasználáson kívüli De míg a kitermelés folyik — különösen ilyen hideg téli időben — az itt dolgozó embereknek a munka nem éppen ideális. A képeinken látható Varga Imre, Varga János, Tar- di Kálmán, Szegedi Kálmán, mesz- sze a Tiszántúlról, ide a mözsi útfélre szakadt nádvágók elmondják, nem éppen könnyű mesterség ezA nád torzsa nemcsak a mi harisnyánkat, nadrágunkat szabdalja meg, hanem az ő gumicsizmájukat is. A hideg szél sem kellemes, s ilyenkor a képen is látható „erősítés” sem árt a bütykösből. — Igyál egyet, sógor! — nyújtják egymásnak az üveget —. Mindjárt nem lese olyan, éles a SZél: 1 • ........ — Meg a nád sem szúr annyira — tódítja a másik. S akinél a bütykös halálos nyugalommal, szép tempósan kezd az ivásnak. Tudja nagyon jól, hogy a többieket csak a türelmetlenség beszélteti. Épp ezért, mielőtt inna, még visszaszól: — Nem is öntöm a csizmám szárába, hékásók! És a munka végeztével? Más ember felül a kerékpárjára, vonatra, s ha egy-két órával később is, de meleg otthonra talál — hazamegy övéihez. Ezek, a Balmazújváros, Egyek környékéről idevándorló munkások azonban ezt nem tehetik. Két lakókocsiban töltik munka után az éjszakát. Maguk főznek, s ha a hideg éjszakában fázni nem akarnak, felváltva tüzelnek. Különösen az egyik kocsiban, ahol az egyik ablak is ki volt törve, amikor ottjártunk. — A másik lakókocsi már lakályosabb. A priccseken nyolcán tudnak pihenni munka után. S mindjárt az ajtó mellett áll a legfontosabb: egy asztaltűzhely. Fűtve ez adja a meleget, de ekörül szorgoskodnak munka után, ;,szakácsnőkké” változva. A polcon ott áll mindenkinek egy-egy lábasa: Úgy élnek itt, mint egy család. Ahogy Szegedi Kálmán elmagyarázza, mindennap másikuk az ügyeletes. Akkor az jár be a faluba — mert ezek a lakókocsik a 6-os út mellett állnak — és hozza a megrendeléseket, a főzni, a szívni, és hát az inni valót is. Mindezek ellenére a nádvágók nem hátrálnak meg, széllel, hideggel becsülettel megküzdenek, hogy a természet eme bőséggel adott kincsét begyűjtve gyarapítsák a haza erőforrásait. Járják gz országot, ahol nád van, dolgoznak, s mire képriportunkat az olvasó nézi, lehet, hogy Pörböly. vagy talán Mohács környékén álltak munkába. Foto: Túri Mária Szöveg: Szalai Endre E6Y EMBER rwa valaki bemegy az ireg- szemesei vegyesruházati boltba, a pénztárfülke felett okleveleket lát. Különböző színű, alakú, mintájú mindegyik, csak a név azonos: „Madocsai Emil. boltvezető”. A bekeretezett oklevelektől kicsit balra vörös vándorzászló: „A legjobb egység”. A szövetkezettől kapták, helyesebben, a versenyben szerezték meg 1962-ben, és ha rajtuk múlik, még néhány évig a vegyesruházati boltot díszíti a vörös zászló. Madocsai Emil, az üzlet vezetője tizenöt éve dolgozik az Ireg- szemose és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél. öt évig a fűszerüzletben volt, tíz éve pedig a nagy forgalmú ruházati boltot vezeti. Nem ritka náluk az 5— 600 ezer forintos bevétel sem havon ta. Persze azért tenni is kell valamit, hogy szívesen jöjjenek a vásárlók. Madocsai Emil, a bolt többi dolgozójával együtt mindent megtesz, hogy senki se távozzon üres kézzel az üzletből. A környező falvakból ide járnak vásárolni, az emberek sokszor rán- dulnak át hozzájuk Somogy megyeiek is. Itt valóban mindent lehet kapni; a praktikus öltözéktől kezdve a legújabb divatú konfekcióruhákig, cipőkig. Amikor a boltvezetővel erről beszélgettünk, „elárulta” az' árubőség titkát: „Én úgy kezelem az üzletet, mintha a sajátom volna. Igaz, hogy akkor nem nyolc óra a munkaidő, de inkább dolgozom még két órát, de elégedettek legyenek a vevők”. Ha kimodjuk azt, amit ö szerénységből nem mondott ki a lelki- ismeretes, becsületes munka az oka annak, hogy kedvelik az üzletet a vásárlók. Nemrég a ••'földművesstövetke- zetben a felszabadulás évfordulójára tagszervezési kampány indult. Mindenki belátása szerint vállalt néhány embert, hogy rákét oklevél beszéli, legyen ő is tagja a földművesszövetkezetnek. Madocsai Emil tizet vállalt. Gyerekkora óta a faluban él, mindenki ismeri, van hitele szavának, ezért vállalta a tíz embert. Jelenleg a hetvenediknél tart. Még vagy tizenöten vannak, akikre számítani lehet, csak el kell menni hozzájuk, egy kicsit elbeszélgetni. „Értek az emberek nyelvén” — mondta, talán azért sikerült ilyen jól a szervezés. Titokban abban reménykedik, hogy a felszabadulás évfordulójára eléri a százat, de ezt nem nagyon mondja senkinek, ö sem biztos benne. Annyi azonban bizonyos, hogy mihelyt kitavaszodik, motorra ül, kimegy a környező pusztákra. Ott is sokan akadnak, akik vásárolnak a boltban, miért ne legyenek a szövetkezet tagjai. Nem egy olyan is akad, aki Somogy megyei. Legtöbbet itt vásárolt Iregszemcsén, így szívesen vállalta a tagságot. Természetesen, ez a munka többletet jelent a napi tennivalókon felül. Esténként, szabad délutánon kell elmenni az emberekhez, így vajmi kevés szabad idő jut. Felesége nem haragszik érte, ő is az üzletben dolgozik, maga is láthatja, hogy van foganatja férje munkájának. Jó középkorú ember, de úgy látszik a fiatalok nyelvén is ért. Eddig nagyon kevés fiatal volt a helyi földművesszövetkezetben. Az új tagoknak majdnem a fele KISZ-tagokból tevődik ki. Madocsai Emil munkájával elégedettek a szövetkezet vezetői: bizonyítja a ' hét oklevél is, amit kapott. Nemrégen pedig megkapta a SZÖVOSZ Kiváló Dolgozója kitüntetést. Talán még ezeknél is többet jelent neki a vásárlók ..elismerése”. : *:•.£
