Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
i'jüS. január 19. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAC 7 Nyugdíj Múzeumba megy C sattognak a présgépek. Mosdótál, bögre, lábas formálódik szorításukból. Mennyit tudnának mesélni ezek a gépek, ha megszólalnának. Val- latóra fogom őket. Mindegyik a legtekintélyesebb, a legidősebb géphez küld: ő valóban sokat tud mesélni. A cseh gép szívélyesen fogad. — Mikor és hol született? — Ezt én nem tudom pontosan — válaszolja. — Rabati Gábor fő- kontstruktor szerint 1912. körül születtem Olkusban. — Akkor hamarosan nyugdíjba megy. — Hallottam valamit én is arról, hogy nyugdíjba küldenek, mert kaptak valami újat, fiatalabbat nálam. De azt is hallottam, hogy ez nem biztos. Lehet, hogy a kollégámat, a szomszédomat, a magyar gépet küldik nyugdíjba. €> még nálam is göthösebb. — Ahogy látom, maga még jól bírja magát, versenyre kelhet, akár a fiatalokkal is. — Hát, ami a versenyt illeti, igaza van. A fiatalok sem tudnak sokkal többet, mint én. Nekik is alig valamivel több a normájuk. Az enyém hatszáz művelet óránként, az övék 640. Szóval nem fokkal több. De, ami igaz, az igaz y. fiatalok sokkal pontosabbak, meg biztosabbak is. Itt van például a Schüller gyerek. Ez kétkezes indítású. Ez, ha akarná sem tudná elkapni a munkás kezét. En viszont elkapom, ha nem vigyáz. A szememmel is baj van. Nem látok már én mindent olyan pontosan, mint a fiatalok, időnként félresajtolok egy-egy edényt. A „reuma’’ is kikezdett már. Figyelje csak! Megrázza hatalmas géptestét. A csuklói valóban kikoptak. — De azért még exportra is dolgozik? — Hogyne dolgoznék. De, hol van már az a régi szép idő, amikor mindent gyártottam. Most már csak a vizkatlan, a török kávéfőző hirdeti a nevem külföldön. Úgy mondják: a világ 28 országában. Belföldi fogyasztásra autóporszívó alkatrészt készítek. Szóval, ha baj van az autók levegő- szűrőjével, akkor engem szidhatnak. — Nem szidás, inkább dicséret Illeti azért, mert ilyen hosszú ideig dolgozott. Hol is kezdte a munkát? — Budapesten, a Fuch és Richter cégnél. — És mit gyártott? — Sok mindent. Lábast, bögrét, palacsintasütőt... — Hallattam, hogy páncélsisakot is. — Azt is, de erről nem szeretnék beszélni. Nem tudom ki mondta el rólam ezt, de úgy hallom, ha nyugdíjba vonulok, akkor a Hadtörténeti Múzeumba kerülök. Muzeális érték leszek. Néhány évtized múlva rám mutatnak és azt mondják o gyerekek: ez a gép páncélsisakot is gyártott, és a gyerekek nem tudják mi az a páncélsisak. Én is szeretném ezt az egész dolgot elfelejteni. — Miért, volt valami hátránya ebből? — Volt bizony. Sokáig nem tudtam én, hogy mi az a front. De Pesten engem is utói ért a végzet. Megsebesültem. Látja itt fenn a vállamon. Még mindig látszik a helye. így sebesülten kerültem ide a bonyhádi gyárba. — Mikor? — 1949-ben. Nagyon megszerettem ezt az üzemet. Itt gyógyítottak ki a betegségemből. A sebem szépen behegedt és azóta csak békés holmit készítek. Itt találkoztam a kis Kircheisttel. Ó 1940- ben született és még egészen fiatal volt, amikor már kézigránátot gyártott. Ö már nyugdíjba ment, 1961-ben. Remélem sor kerül rám is hamarosan. Elérzékenyül. — Több, mint ötven év, bizony nem kevés. — Különösen, ha valaki rendesen dolgozik. Én pedig rendesen dolgoztam. Most betegeskedem néha-néha. — Meg tudná mondani: mennyi edényt gyártott eddig? Egy ideig csak forgatja fogaskerekeit. — Ez nehéz lesz, de megpróbálom. Nézze, átlagosan két műszakkal lehet számolni. Óránként 600 edényt készítek. Ez tizenhat óra alatt 9600 darab. De számoljunk csak 7000-ret. Akkor egy hónap alatt — számol, majd hirtelen — szóval nagyon sok. öreg vagyok én már ehhez. Még az egy hónapot is nehéz kiszámítani, nemhogy azt: mennyit készítettem ötven év alatt. Az biztos, hogy nagyon sok. — De azt csak meg tudja mondani: hányféle edényt készített? — Azt már igen. Körülbelül ötszáz fajtát. Türelmetlen. Nem is zavarom, csak még egy kérdést: — Több mint ötven évi munka után mit üzen a fiataloknak? — Minél több bögrét, lábast, fazekat, lavórt készítsenek és ne gyártsanak soha rohamsisakot, se kézigránátot... A zaj egyre erősebb a préseidben. Az öreg gép leállt. Mintha a fiatalabbak munkájában gyönyörködne. SZALA1 JÁNOS Az idei ér első társadalmi néyadó ünnepsége A városban az idei év első társadalmi névadó ünnepségét a Szekszárdi Állami Gazdaság központjában tartották szombaton délután. Az újszülött kisfiú édesanyja az állami gazdaság üzemi konyhájának dolgozója. A szak- szervezet és a fiatal mama munkatársai tették bensőségessé és családiassá az üzem falai között első alkalommal megtartott társadalmi névadót. Az ünnepségen a III-as számú általános iskola énekkara, Kovács Antalmé énetaszakos tanító vezénylésévei műsort adott, majd szülöttet. Selymesi Veronka és Komjáthi Klára verset szavalt. Ezután Kiss Sándomé, a szekszárdi anyakönyvi kerület anyakömywezetője 1965-ben az első sorszám alatt Zoltán néven jegyezte be a Szek- szárdon születettek társadalmi névadó anyakönyvébe a Tokai család kisfiát. Az ünnepségen Póth Mihály tanácstag emléklapot adott át a névadó szülőknek. Az üzem párt- és szakszervezete, valamint a fiatalasszony munkatársai értékes ajándékokkal halmozták el az újApróhirdetések A?, apróhirdetés dija szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ünnepnap 2 Ft. Az első, és minden további vastagon szedett szó két szónak számit. Teljes kovácsműhely-berendezés, apró és nagy Szerszámokkal eladó, özv. Lengyel Ferencné, Váralja, Árpád u. 8. (70) Hízott sertés, több darab 110—180 kg körüliek eladók. Kllógrammonként 17 Ft. Telelőn: Dees, S. (84) Alsótengelic! Állami Gazda- I ság felvesz azonnali belépéssel vizsgával és több éves gyakorlattal rendelkező motorszerelőt. Jelentkezni a gazdaság központjában lehet Középhidvég. (77) / B U S z az alábbi társasutazásokra fogad még cl jelentkezéseket: Berlin—Potsdam 5 nap. Részv. díj kb: 1100 Ft. Indulási időpont: március—április. Körutazás az NDK-ban 9 nap. Részv. díj kb.: 1900 Ft. Indulási időpont: április. ÜdUlés a „Szász-Svájcban” 8 nap. Részv. díj kb.: 1250 Ft. Indulási időpont: március—április. Berlin—Potsdam—Prága 6 nap. Részv. díj kb.: 1180 Ft. Indulási időpont: március—április. Kiev—Moszkva 9 nap. Részv. díj kb.: 1960 Ft. Indulási időpont: március. Kiev—Krasznodar—Moszkva 10 nap. Részv. díj: 2470 Ft. Indulási időpont: április. Üdülés a Tátrában 8 nap. Részv. díj: 1200 Ft. Indulási időpont: március. Cseh—lengyel Tátra 6 nap. Részv* díj kb.: 1000 Ft. Indulási időpont: március—április. Üdülés Zakopánéban 8 nap. Részv. díj kb.: 1302 Ft. Indulási időpont: február—március. Kolozsvár—Torda 4 nap. Részv. díj kb.: 795 Ft. Jndulási időpont: március—április. Bukarest 5 nap. Részv. díj kb.: 1050 Ft. Indulási időpont: április. Jelentkezés oz IBUSZ Utazási Irodában. 17») : Ü4AÁAA A A A A A A At A A AÁkAAk AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAA A AAAA A A AA AAAAAAAAAAAA^S Í j cégtábla a dombóvári lottózón A Tolna megyei Festő és Mázoló Kisipari Szövetkezet dombóvári részlegének dolgozói új cégtáblát festettek a községi lottózónak. Képünkön Kis József az új táblát — üveglapokra festették — szereli a keretbe. Kisipari szövetkezetek a lakosság szolgálatában Autó- motorszerelés, lakatos-, bádogos, víz-, gáz-, vasipari javítások bútor-, faipari javítások, üveges, képkeretező, bérfűrész, építés (családi ház), tatarozás, tetőfedés, cserépkályha-ké- szítés, átrakás, tisztítás, bőripari javítások, méretes cipő és textilruházat-készítés és ja\ ítás, fehérnemű készítés és javítás. fodrászat, manikür, kozmetika, foto és még sok más szolgáltató tevékenységgel (szemfelszedés, gomb áthúzás, stb.) állunk kedves megrendelőink rendelkezésére. Vegye igénybe, a lakosság érdekében bevezetett szolgáltatásainkat! Tolna megyei Kisipari Szövetkezetek. (75) HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban!
