Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
1965. január 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 0 Találmányi díj: egymillió-nyolcszázezer forint Időszakos iszákosság Egymillió-nyolcszázezer forint feltalálói díj! Ez az összeg már önmagában is jelzi, hogy világ- viszonylatban is nagyjelentőségű találmányról van szó. És valóban. A találmány új fejezetet nyitott a timföldiá'ántás történetében. Tudnivaló, hogy amíg a bauxit- bó] timföld lesz, hosszadalmas és bonyolult folyamaton kell keresztül mennie. Az őrölt bauxitból először lúggal zagyot képeznek, majd különböző előkészítő műveletek utón következik a feltárás. A bauxit feltárása 160 C fok feletti hőmérsélkleten, a folyadék túlihevítésére alkalmas, erősfalú, jól záró tartályokban, úgynevezett autciklávókban történik. A hagyományos módszernél a Zagyot minden egyes tartályba küLön-külön töltik be és ugyanígy ürítik ki. E szakaszos eljárás bonyolult és nehézkes módszerének vetett véget a találmány azzal, hogy megoldotta a folyamatos feltárást, amelynél a különböző technológiai műveletek megszakítás nélkül kapcsolódnak ösz- *ze — a bauxit őrlésétől kezdve a hígításig, vagyis amíg a bauxitból alumíniumgyártásra alkalmas timföld lesz, A találmány másik része a M- lenclópcsős expanzió. Mint neve is jelzi, kilenc fokozatban teszi alkalmassá annak a gőznek az újrafelhasználását, amivel előbb a zaggyal teli tartályokat fűtötték Egy harmincnégy éves olvasónk Írja: Fiatal életét elrontotta, mert huszonhat éves kora óta „fogyasztja a sseszes italt", de nem folyamatosan iszik. Vannak hetek, sőt hónapok, hogy nem is kívánja az alkoholt. Viszont van olyan Időszak, hogy nem tud ellenállni, s napokig iszik. Ezért hivatalában és családjában súlyos zavarok állnak elő. Nagyon szeretne megjavulni. A Négyszemközt segítségét kéri, mert elpusztítja magát... stb. Milyen betegség ezT Van-e segítség? Kedves Olvasónk! Hosszú leveléből kétséget kizáróan megállapítható, hogy ön időszakos lszákosságban szenved. (Dypsomanla). Ez egy periodikusan ismétlődő ellenállhatatlan vágy (ivásl kényszer) az alkohol élvezése iránt, melyet közbeeső józan, mértékletes életmód vált fel. Jellemző sajátossága, hogy a rohamszerű Iszákosság, kóros hangulatok alapján fejlődik, és pedig rendszerint olyan embereknél, akik máskülönben józan életűek, sőt nem egy közülük fel Az expanziós tartályokban felszabaduló gőzökkel nemcsak az elörmelegj tőket tudják felfutom, hanem a folyamatos feltáró sor tartályainak egyhaonadát is. így egy tonna timföld termeléséhez a korábbi 2,65 tonna helyett csupán 1,15 tonna gőz szükséges. E nagyarányú gőzfogyasztás-csökkenés 93 százalékát a folyamatos felA folyamatos feltárást kiegészítő expanziós edénysor, amely a gas hőmérsékletű bauxitzagy hőtartalmát hasznosítja. tárás, 67 százalékát pedig a ki- lendépcsős expanzió eredményezte. A találmány révén évi 90 milliós megtakarítás jelentkezik. Ezután a megitakarítás után kapták a feltalálók az 1 800 000 forintos találmányi díjat. A feltalálók: Juhász Ádám ko- hómémök, Nagy László, dr. Sig- mond György vegyészmérnökök, valamint Ottohál Imre, Vétek Lajos. Steiner János, Pénzes Imre, Vidovszky Ferenc és Wentzeli Kálmán gépészmérnökök. (P. EJ rohammentes időben utálja a szeszes Italt. Kóroktani szempontból elsősorban az örökölt terheltség jön tekintetbe. (Epilepszia, esetleg más idegbetegség). A betegség néha a 30—40- es években, gyakran azonban már a serdülés alatt kezdődik. A beteget minden kiváltó ok nélkül különös idegenszerű érzés fogja el. Félelem lepi meg, nyugtalan, ingerlékeny. A munkához sem kedve sem kitartása nincsen. Egyeseknél öngyilkossági gondolatok fejlődnek, önvádlások lépnek fel. Ijesztő álmok, étvágytalanság, szívdobogás, főfájások lepik meg.- A betegek kínzó vágyat éreznek az alkohol Iránt, amelytől kellemetlen érzelmeik enyhülését várják. Elkezdenek Inni, válogatás nélkül. A beteg kocsmáról kocsmára jár. Mindent elad, elzálogosít. Szükség esetén megissza a denaturált szeszt is. Erkölcsileg jól fejlett ember, dypsománlás rohama alatt csakhogy Italhoz jusson, lophat, rabolhat sőt gyilkolhat is! A roham rendesen nagy fáradtsággal és álmossággal végződik, amikor bárhol, erdőben, árokban lefekszik és Sugárzó anyagok felhasználása a mezőgazdaságban mélyen 12—24 óráig is elalszik. Felébredve, kóros állapotára hiányosan emléksztjc. Hangulata nyomott, tettét szégyelli, keserű szemrehányást tesz magának, sőt még öngyilkossági gondolatokkal foglalkozik, ez a depresz- szió két-három nap alatt elmúlik. Az Amikor az atomenergia békés felhasználósáról van szó, a legtöbben azokra az atomreaktorokra gondolnak, amelyek villanytelepeken elektromos áramot termelnek hatalmas jégtörő-, vagy szállító- hajók motorjait hajtják; CSIRÁTLANlTÓ GAMMA- SUGARAK Viszonylag kevesen tudnak az atomenergia egyéb hasznáról pedig ezek jelentősége a mezőgazdaság számára ma legalább akkora, mint a közvetlen energia- termelésé. Az atomreaktorokban különféle kémiai elemek átalakulnak, radioaktívvá válnak, ami azt jelenti, hogy önmaguktól fokozatosan elbomlanak, miközben láthatatlan, de műszerekkel kimutatható sugara Icát bocsátanak ki. Ezeket a sugárzó, radioaktív anyagokat igen sokféleképpen lehet hasznosítani. Az atomreaktorokban keletkező sugárzó anyagok nagy kincset érnek például a növény- nemesítők kezében, akik fel is használják azokat az eddigieknél bővebben termő, betegségekkel, kártevőkkel, faggyal szemben el- lenállóbb. koraibb érésű, új növényfajták előállítására. Kevesen tudják, de már hazánkban is termesztünk olyan intenzív növényfajtákat, amelyeknek előállításánál felhasználták a láthatatlan sugarakat. Köztudomású, hogy a burgonya téli tárolásánál a csírázás miatt nagyon sok értékes tápanyag megy veszendőbe. Ha nagy áthatolóképességű, úgynevezett gammasugarakat irányítunk az elraktározott burgonyára, az nem fog kicsirázni. A sugárzás valósággal megbénítja a csírázást, nagyon sok értékes tápanyag marad, ugyanakkor a burgonyának sem ízében, sem más tulajdonságaiban nem találunk semmi változást, ROVARIRTÁS BESUGÁRZÁSSAL Sikerrel alkalmazták a sugarakat kártevő rovarok irtására. Egy délamerikai hatalmas állat- tenyésztő vidéken rettenetes károkat okozott egy légyfajta, amely petéit az élő állatok húsába rakja és a kifejlődő rovarok elpusztítják az állatokat. Megpróbálták a légyfajtát különféle mérgekkel irtani, de nem értek el eredményt. Ekkor milliárdszámra kezdték tenyészteni a légyfajtát. Alkalmas berendezéssel naponta befogták az üzemben szaporított legyeket és olyan sugáradaggal kezelték azokat, amitől nem pusztultak el, de szaporodásra képtelenné váltak. Az ilymódon kezelt legyeket szabadon engedték. Ezzel elérték, hogy egyre ritkábban fordult elő két különböző nemű és szaporodásra képes' légy találkozása. Rövid idő alatt ezen az úton sikerült teljesen megszabadulni a kártevőtől és sok-sok milliárdos értéket mentettek meg a pusztulástól. A radioaktív sugárzások az anyagba behatolva maguk is megváltoznak. Eltérnek eredeti irányuktól, szóródnak, és energiájuk is megváltozik. A sugárzás tulajdonságainak megváltozása függ annak az anyagnak az összetételétől. amelybe a sugárzás behatolt. Ezt a jelenséget felhasználják az anyagok összetételének vizsgálatára. A mezőgazdaságban ilyen módszerrel mérik például a talaj nedvességét. A műszert ráhelyezik a talaj felszínére és az máris mutatja, mennyi a felső talajrétegek víztartaléka, amiből a szakember könnyen megállapítja, mennyi öntözővíz adagolására van szükség. hatásos eszköz A kísérletező tudósok atomreaktor segítségével sugárzó állapotba tudják hozni a növényi tápanyagokat (műtrágyákat, stb.) és a láthatatlan sugárzás mérésével megállapítják a növények téplólékfelvételének törvényszerűségeit és javaslatokat tesznek a korszerűbb, gazdaságosabb trágvá- zási. talajjavítási, agrotechnikai módszerekre; Hosszan lehetne még sorolni az atomtechnika békés alkalmazásának eredményeit. Azonban e néhány bemutatott példa is bizonyítja: a hozzáértő szakember kezében már ma — az atomkor kezdetén — is hatásos eszköz a békés mezőgazdasági termelésben. Dr. Máté Ferenc életkedv visszatér és újabb rohamig a beteg rendes józan életet folytat. Sok értékes ember szenved e betegségben. Az egész roham 2—14 napig tart. A rohamot követő normális szak Igen különböző. Hetek és évek között Ingadozik. Tanácsunk, sürgősen keresse fel a szekszárdi kórház Ideg- gyógyász főorvosát, aki az orvostudomány mai fejlettsége mellett, meg fogja gyógyítani. Zöld hályog Vadas Imréné írja Mázáról: „Van a községünkben egy vak ember. Azt mondják zöldhályogja van. Mi az a zöldhályog, hogyan kapja meg az ember és valóban meg lehet tőle vakulni?* A glaukóma, népies „zöldhályog” elnevezése onnan ered, hogy a betegség bizonyos alakjainál a pupilla területe zöldes-szürkének szokott látszani. Minden szem belsejében állandó nyomás vagy feszülés (tenzió) van, amely a szem burkait belülről kifelé bizonyos erővel feszíti. A feszülés foka műszerekkel pontosan lemérhető. Ha a belső feszülés bármely okból . tartósan fokozódott, a szemet glaukómásnak mondjuk. A glaukóma legelső és legfontosabb tünete a szem belső feszülésének fokozódása. A többi tünet jórészt egyszerűen a fokozott nyomás (tenzió) következménye. Vannak azonban emellett olyan tünetek is, amelyek a fokozott feszüléstői függetlenül, sőt néha azt megelőzve fejlődnek ki. Azokat a glaukómákat, amelyek anélkül jönnek íétre, hogy keletkezésük valamely más szembetegséggel lenne összefüggésben, elsődleges glaukómá- nak nevezzük, megkülönböztetésül az úgynevezett másodlagos glaukómáktól, amelyek különböző egyéb szembetegségeknek következményei. A szem feszülésének emelkedése, bármilyen okból eredjen is, a szemre mindig igen káros hatással van, elsősorban azért, mert a látóideg rostjai a fokozott nyomás következtében részben vagy teljesen elsorvadhatnak, ami úgy a centrális, mint a perifériás látásnak kisebb-nagyobb mértékű, állandó megromlását, elhanyagolt vagy kedvezőtlen lefolyású esetekben pedig a szem teljes megvakulását okozhatja. Ha a feszülés hirtelen emelkedik, vagy ha fokozatosan emelkedve nagyobb fokúvá lesz, a szem vérkeringésének megzavarása pangást okozhat a kötőhártya vérereiben is, aminek következtében a kötőhártjya ilyenkor belövelt, vörös, sőt súlyosabb esetekben vizenyős. Ezenkívül szenved a szaruhártya is, ami részint a szaruhártya szövetének egyenletes füstszerű elzavarodásában, részint felszínének borzolt vagy szurkait voltában nyilvánul meg. Hirtelen támadt, vagy feszülés miatt a szaruhártya lemezeinek erősebb megfeszü- lése magában is csökkenti az átlátszóságot és sokszor csak ez a nagy feszülés magyarázza meg a füstszerű elzavarodást. Ezt az is bizonyítja, hogy ilyenkor a nyomás fokozódásának megszüntetése pillanatában átlátszóvá válik az előbK még zavaros szaruhártya. (Például: műtéteknél a szemesarnok megnyitása után). Ha azonban a nyomás napokon át tart a zavarodáshoz vizenyő is társul, úgy a zavarodás fokozódik. Ez nem tűnik el a nyomáscsökkentő műtét közbén, hanem visszafejlődéséhez több nap szükséges. A gyulladásos glaukóma, ritka kivétellel idősebb, 50 éven túl levő egyéneknél fordul elő. Hajlamosító tényezők: a verőerek elmeszesedése és a távollátó szemalkotás. Közellátó szemeken a glaukóma igen ritka. Egyes családokban úgy látszik öröklékeny a baj. Nőknél gyakrabban fordul elő. Egyes népfajok, mint például zsidók különösen disponáltak. Az elsődleges glaukóma mindig mindkét szemet támadja meg. A két szem megbetegedése között néha igen hosszú idő telik el. A szem a legféltettebb kincsünk! Annak betegsége esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Idejében minden betegség gyógyítható! Foglalkozási betegség ideges alapon T. Katalin szekszárdi olvasónk kérdezi: Ideges alapon van-e foglalkozási betegség? Egyes alkatilag ideggyenge egyéneken egy bizonyos foglalkozás keretében megnyilvánuló, sokszor ismételt cselekménnyel kapcsolatban beálló, rendszerint merev görcs vagy remegés, esetleg „bénulás’*. A kétségtelenül ideges megbetegedés létrejöttében színlelt, mesterkélt momentumok, lelki feltételezettség, okvetlenül szerepet játszanak. A beteg, a neki nem kedves feladatot ilyen módon elhárítja magától. Leghétköznapibb formája az „írógörcs*' (megigráfia). Egy-két sor írás után, néha már az írás kezdetén az Ujjak görcsösen behajtanak, vagy kifeszülnek. Máskor remegnek vagy mozdíthatatlanokká lesznek, ami által az írás enyhébb esetekben eltorzul, máskor teljesen lehetetlenné válik. Emellett se szeri se száma a különböző foglalkozási görcsöknek, amelyek közül megemlítjük még a zongorások, hegedűsök, varrónők, gépírók, szabók, órások... stb. foglalkozási görcseit. > \
