Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-16 / 13. szám

TOI,NA MEGYEI NÉPtJSAO 19«r>. január 16. Á szekszárdi kosarasok is megkezdték a felkészülést Sikeres évzárás és rövid pihenő után a kosarasok házatája is meg­élénkült. Komoly munkába kezd­tek mind ,a lányok, mind a fiúk. A teljes NB-keret azonban ' csak január 18-án kezdi az alapozást. Mint azt már közöltük, az Or­szágos Kosárlabda Szövetség dön­tése alapján az idén felemelt lét­számú NB Il-es csoportokkal kez­dődik a bajnokság. A csoportbe­osztások szempontjából a női csa- , pat lényégesen előnyösebb hely- ' zetben lesz; mint a fiúk egvütte- se. A Károm csoport közül férfi­aknál a középcsoport a legerő­sebb. A kosárlabda-szakosztály a npi csapattól 50 százalék feletti teljesítményt .vár és azt, hogy az első öt között végezzenek. Mivel a fiúk csoportja lényegesen erő­sebb, így a vezetőség a 7—9. hely elérését túzte ki célul. A célkitűzések elérése érdeké­ben más-más úton indul el a női és a férficsapat. Mivel a lá­nyok lényegesen hosszabb időn keresztül voltak versenyszerű ed­zésben mint a fiúk, ez bizonyos fokig meg is határozza a felada­tot: a technikai képességen állan­dó fejlesztésével és az állóképes­ség elérésével, a gyors játék el­sajátítása a feladat. Úgyszólván az első edzéstől kezdve mindent labdával fognak végezni a női já­tékosok, közben sokat játszanak a fiúk ellen edzőmérkőzést. Bogyiasló még nem erősített A Bogyiszlói Termelőszövetke­zeti Sportkör labdarúgócsapata, amely a megyei II. osztályú baj­nokság megnyerése után jogosult a megye bajnokságban indulni, vasárnap kezdi meg felkészülését a bajnokságra. A vezetőségnek nem sikerült edzővel szerződést kötni. Ide:glenesen Ádám Antal, Tolna volt játékosa vállalta el az edzői tisztséget, kizárólag addig míg a vezetőségnek sikerül edzőt szerződtetni. A társadalmi edző vasárnap délután mutatkozik be a játékosoknak, és utána megtart­ják első közös edzésüket. A veze­tőségnek nem sikerült a csapatot megerősíteni. Bár több játékos ajánlkozott, azonban olyan igé­nyekkel léptek fel. amelyet a sportkör nem tud teljesíteni. A terv az. hogy másodosztályú csa­patokból két-három játékost iga­zolnak az elkövetkező hetekben. A féríicsapat tagjaira viszont nehéz edzéssorozat vár. .Már az első edzések sejtetni engedték, hogy az eddigi alapozások elma­radtak az ideitől. Kezdve a gumi- köl téltől, a súlyzóig bezárólag, minden szer rendelkezésére áll a csapatnak, amelyet szorgalmasan használnak is. S a csapat tagjai biztosak abban, hogy a munká­nak meglesz a gyümölcse. Nemcsak az NB Il-es női és férficsapat tagjai, hanem a női ifjúsági csapat tagjai is kemény edzéssel készülnek a bajnoki idényre. S most nézzük meg, kik alkot­ják a két NB Il-es' csapat kere­tét: Nők: Varga Teréz Borcsa Ká- rolyné. dr. Péntek Zoltánné, Rozs- nyai Béláné, Cser Jánosné, Buda­vári Zsuzsa, Csepreghy Ágnes, Fúsz Zsuzsa, Kurucz Mária, Bán Zsuzsa, Falvai Mária. Férfiak: Dr. Péntek Zoltlin, Posta Péter. Hunyadi József, Krasznai Lajos. Hargittai Attila, Bodri Ferenc. Kovács József, Né­meth Antal, Mari Tibor Rajcsá- nvi Péter. Laczkó László, Rutkay Géza, Róhn Tibor. Körösi Ká­roly. Eddzünk korszerűen | Január 19-én, kedden este Szek- jszárdon a TIT-klubban a sport­akadémiai előadássorozat kereté­ben érdekes előadásra kerül sor. Nádori László, az ismert szak- tekintély előadást tart az olimpiai Itapaszta lókról és a korszerű ed- ! zésről. A megyei TS az érdeklő- ! dőket szeretettel várja a 18 órakor kezdődő előadásra. ÖKÖLVÍVÁS: Ma délután Szekszárdon Csongrád megye—Tolna megye válogatott mérkőzés A Tolna megyei ökölvívó Szö­vetség rendezésében nia, szomba­ton délután 16.30 órai kezdettel kerül sor Szekszárdon a Csong- rád megye—Tolna megye felnőtt ökölvívó-válogatott mérkőzésre. Ez a találkozó visszavágója lesz a december elején Szegeden meg­rendezett találkozónak. Szegeden Tolna megye válogatottja 13:7 arányban győzött és a Csongrád megyeiek ezúttal szeretnének visszavágni az otthon elszenve­dett vereségért, | A megyei ökölvívó-szövetség a következő keretből állítja össze a csapatot: Kovács (Bonyhád), ' Horváth (Szekszárdi, Máthé (Bony­hád), Sörös (Szekszárdi, Tóth (Szekszárdi, Szabó (Bonyhád), Miklósi (Szekszárdi, Árpás (Szek­szárdi, Daradics (Bonyhád), Lam­port (Szekszárdi, Borda (Bonyhád), Kálmán (Szekszárdi. Botos (Szek­szárdi. A felnőttek mérkőzése előtt né­hány serdülő és ifjúsági korú 'ökölvívó küzdelme vezeti be az izgalmasnak ígérkező találkozót. Hol tartunk atlétikában ? Női gátfutás A fiatalok közül már kevesen futásban is 10 évig az élen tudott emlékezhetnek az ötvenes évek maradni, az is közrejátszott, hog\ elején szerepelt kitűnő eátfutóra, nem akadt 10 év leforgása alatt. Szüle Ágnesre. Annak idején az egyetlen gátfutó egyéniség sem. ifjúsági válogatottságig is elvere- ^z j964_g§ esztendő azonban kedte magét, pedig szinte meg döntő változást hozott. Nem azért, akkor az iskola padjaiból^ sem mintha üj> kirobbanó tehetségű nőtt ki. 12,3-as megyei felnőtt es g^y-,^ tűnt volna fel a Tolna ifjúsági csúcseredménye meg ma megyei atlétika egén, hanem is érvényben van. 1954-ben mar azért mert hozzá hasonió sok- Budapest.re költözött es így egy oiy-yúsággai rendelkező versenyző másik, nála is nagyobb egyemseg megpróbálkozott a gátfutással is. vette át a vezetoszerepet, Torok- Cseke Gizella> akit elsősorban nf< Győrffy Maria, a megye két- t.ávolugrásban tartottunk képes- ségkivül legnagyobb atletaegyeni- nek nagy eredmények elérésére, sége személyében Egyelőre ugyan 1963.ban még csak 14i2-ig vitte, 12.3-ról 15-re esett le a listavezető 4954.. ben azonban egyszeriben esé- eredménye, de aztan fokozatos ]yes jett a megjrei csúcseredmény javulás^ következett, pedig Torok- megdöntésére is, hiszen egyetlen né elsősorban magasugro, aztan a|ay nem kevesebb, mint 1,8 dobóatleta és csak harmadsorban másodpercet javult és csak egyet- volt gatfuto. Bebizonyította, hogy len yzetjdel maradt el a megyei szorgalommal sok mindent meg csúcseredménytől. lehet bldani. Hét esztendő múlva, 15 másodpercről már 12,7-re szó- Mögötte Töröknét és Eördöghöt rította le a listavezető eredmé- találjuk, majdnem azonos ered- nyét, de még mindig messze volt ménnyel, mint az előző évben, a megyei csúcseredménytől. Innen Utánuk pedig a bátaszéki fiatalok kezdve „engedett az iramból” és következnek, akik közül nem egy 13,3, 13,2 is elég volt a megyei örvendetesen fejlődött az elmúlt elsőség megtartásához 1962-ben, évben. Legtöbbet Martin Márta, illetve 1963-ban. aki 1,5 másodpercet faragott le Természetesen van az éremnek tavalyi eredményéből. De javult egy másik oldala: Töröknémagas- Koródi, Zsikó és Kiss is. Uj név a ugró és dobóatléta létére a gát- listán Jahn és Horváth. 1. Cseke Gizella (Szekszárdi Dózsa) 12,4 2. Török Sándomé (Sze! szárdi Dózsa) 13.2 3. Eördögh Ilona (Szekszárdi Dózsa) 14,2 4. Borbáth Anna (Bátaszéki VSK) 14,4 5. Koródi Anna (Bátaszéki VSK) 14,8 6. Martin Márta (Bátaszéki VSK) 14,9 7. Kiss Eszter (Bátaszéki VSK) 15,9 8. Jahn Katalin (Bátaszéki VSK) 16.2 9. Zsikó Erzsébet (Bátaszéki VSK) 17,4 10. Horváth Mária (Bátaszéki VSK) 17,6 m»rm»»m«m»iTmT»ynf»n»mw»rnfHf«t'H»mrnrTTi»TTTTTTnni tv nmmiurfT» Soós Károly az edző és jó barát asztalitenisz-háziverseny Kocsolán A Kocsolaá Termelőszövetkezeti Sportkör vasárnap jól sikerült ő ■ asztalitenisz-háziversenyt rende­zett. A versenyen 12 fiú és 7 lány között dőlt el a helyezések sor­rendje. Izgalmas mérkőzések után a követkaző sorrend alakult kf: Lányok: 1. Schrott Éva, 2. Halu- za Ilona, 3. Vida Gizella, 4. Ko- I vács Jolán. Fiúk: 1. Kardos 'György. 2. Kiss János, 3. Feny­vesi József, 4. Keresztes János. & A TOLNA MEGYEI: SAKKSZÖVETSÉG j ÉS A NÉPÚJSÁG | VI. SZ. (nemzetközi) TÉMAVERSENYE ! 21 Q «7 josef’ klun (Buer—Hassel — NSZK) — eredeti — m & 11 át 1 18 & d» SU is m.% ■m, | * a a m tmim * ü % a li abedetgh Matt 2 lépésben. 220. sz. Josef Klun (NSZK) — eredeti — Vil.: Kf5. Vél, Bd7, Ha4, Hf6, Fd3, Ff8 c7 d4 Sőt.: Kc6. Bc8. Ha6, Ha8 Fb7. Fb8, c5, d5, f7 (9 +10). Matt 2 lépésben. Megfejtésük (219, 220) 2—2 pont. A kulcslépést a Népújság szer­kesztősége vagy rovatvezetőnk cí­mére kell beküldeni. A borítékon kérjük a „SAKK” feliratot hasz­nálni. * Újévi lapok sorában érkezett rovatvezetőnk címére a fenti té­maversenyünk csaknem 40 (!!) külföldi részvevőjétől mintegy 25 újévi jókívánság, köztük több ..sakkos” is. Rovatunk azonban nem tehet eleget azon szándéká­nak, hogy valamennyit leközöljön, mert az főversenyünk közlése ro­vására menne, így újévi fejtő­versenyünk anyaga sem bővül már tovább. Egyben megköszön­jük bel- és külföldi barátainknak azt a sok-sok újévi üdvözletét, melyek küldése arra vall, hogy rovatunknak sikerült megnvemie nagyszámú szerző- és fejtőtábor tiszteletét szimpátiáját. N. J. Az alanti cikket az NDK Képes Magazin című folyóiratá­ból vettük át. Köztudomású, hogy ■ futball őfel­sége hétről hétre a szurkotok ha- jtalmas tömegeit vonzza a pályák­ba. A nézők temperamentumától, a mérkőzés jelentőségétől függően j emelkedik, illetve csökken a lel- [kesedés hulláma, vagy dúl az elé­gedetlenség vihara. így van ez I nemcsak Magyarországon, de a : földkerekség majd minden orszá­gában, természetesen az NDK-ban |is. | Nemzeti válogatottnál ritkaság számba megy olyan fokú hullám­zás, amilyent nálunk láthattunk. 'A vereségsorozatot csak néha-né- Iha váltotta föl egy-egy szerény eredmény. Változás csupán csak . az utolsó két évben következett be. Ezt tapasztalhatta a világ­bajnokság második helyezettje, a csehszlovák válogatott, amikor az ]NDK fiai kiszorították őket az j Európa-kupából. De ezt . észlelhet­ték a magyar futballisták, akik csak sovány fölénnyel hagyhatták el győztesen a mezőnyt, majd a szovjet labdarúgók, akik. előtt a mi olimpiai válogatottunk zárta el a Tokióba vezető utat. Ezeken a találkozókon a nézők nyilván észre sem vették azt a férfit, aki a tartalékok padján ült. vagy le-felszaladgált a pálya szélén. Nem tudták, hogy az Soós Károly, a magyar vendég edző, akinek jelentős gésze van az NDK válogatottjának sikereiben. Legalább annyi idegmunkánkba került, míg sikerült beszélnünk vele, mint neki egy-egy mérkő­zés. A berlin-oberschöneweidei ki­csiny, ízlésesen berendezett két­szobás lakásában hajthattuk vég­re ezt a bűvészmutatványt, mint azt előre sejtettük, becsomagolt bőröndjei között ült. Míg Károly a XVIII. nyári olimpiai játékokra utazik, felesége néhány hétre ha­tójába látogat. — Még egy fél óránk van, az­tán megyünk a reptérre — e sza­vakkal fogad bennünket a bájos háziasszony. — Újra búcsút veszünk egymás­tól — teszi hozzá férjére pillant­va. — Nem érzi magát túlságosan egyedül a vendéglátó országban? — kíváncsiskodunk SoósnénáL — Nem. ezt nem mondhatom — vágja rá habozás nélkül. — Már nagyon sok a barátunk, is­merősünk itt, és tudja, harminc évi házasság alatt egy futballista és edző mellett az ember sok mindenhez hozzászokott. Nekem tetszik: itt, és ez nagyon fontos. A vizesfazék sípolása emlékez­teti a háziasszonyt kötelességére. Ezt az alkalmat akarjuk felhasz­nálni, hogy megkérdezzük, vajon... De Soósné-máris közbevág. — Tudom, mit akar kérdezni. Természetesen magyar konyhát vezetünk. A férjem utazgatás közben annyi másfajta ételt eszik, legalább idehaza érezze magát úgy. mint otthon. Míg a felesége a konyhában foglalatoskodik, a férjjel társal- gunk. — Feleségem az utazásaimat említette — kezdi szavait Soós Károly —. hát igen, az elmúlt évben pontosan 286 napot voltam úton. Uj tehetségeket kutattam. Meccseket figyeltem, válogatott mérkőzésekre készítettem föl, nemzeti és nemzetközi edzőkonfe­renciákon vettem részt, és nem utolsó sorban sok külföldi túránk volt. Feleségem maga is szurkoló, íey sok mindent jobban megért. Odahaza sosem hiányzott kedvenc csapata, a Ferencváros mérkőzé­seiről. s bizony gyakran rosszab­bul viselkedett, mint akármelyik férfi czurkoló. — Mivel tölti idejét, ha olykor itthon van? — Legkedvesebb olvasmányom a hazai sajtó, ez mindig hidat je­lent Budapest és Berlin között. Azonkívül ólvasom a szakanyago­kat és átgondolom a következő feladatot. Esténként ismerősökhöz, vagy színházba járunk, de sokszor maradunk itthon, hogy barátaink­kal, vagy kettesben römizünk. Gyorsabban mint vártuk, elsza­ladt az idő. búcsúznunk kellett Soósnétól. A válogatott edzőjével délután még találkoztunk néhány kilométernyire az NDK fővárosá­tól, — Támadni, lőni! Miért nem adod át a labdát? — Soós Károly szavai tökéletes németséggel röp­ködnek a mezőnyben, amikor olimpiai válogatottunk utolsó ed­zését tartja a tokiói verseny előtt. Klaus Urbanczyk, az NDK vá­logatott csapatának kapitánya a következőket mondja edzőjükről: — Kapcsolatunk a lehető leg­jobb. Ismeri gyengéinket, erőssé­geinket és eszerint vezeti az edzé­seket. Amióta Soós Károly az ed­zőnk, azóta van a válogatottunk­nak törzsgárdája, és ez nagyon fontos további fejlődésünk szem­pontjából. Soós nemcsak edzőnk, hanem jó barátunk is, bármilyen ügyes-bajos dolgunkkal fordulha­tunk hozzá, mindig készséggel szolgál jó tanáccsal. Végezetül megkértük Soós Ká­rolyt, adjon összefoglaló értéke­lést az NDK válogatottjáról. — Nézze, rendkívül fontos, hogy az edző ismerje a különböző játékrendszereket és a külföldi játékosok sajátos stílusát. A né­met játékosok stílusát nem lehet összehasonlítani a magyarokéval. A mi fiaink játékában a tech­nika és a temperamentum domi­nál. Az .NDK válogatottja nagy akaraterővel és jó kondícióval rendelkezik Egyesítenünk kell te­hát a kettőt, és azt hiszem, a leg­jobb úton vagyunk a helyes mód­szer alkalmazásához. Gyorsan játszunk, erőteljesen, de nem komplikáltan. A régi olimpiái keretek kon­certjében az újonc NDK nem sze­repelt rosszul. Soós Károly to­vább!^ két évre meghosszabbította szerződését. Ez remélhetőleg egye­nesen emelkedő irányba változ­tatja fejlődésünk lázeörhéiét IREINWALD)

Next

/
Thumbnails
Contents