Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-09 / 288. szám

1964. december 9.

TOLNA ÜEGTÉf NEPÜJSÄ0

5

/

5818 holddal a gyümölcsösök területét. De a telepítésben nincs megállás. Minden közös gazdaság részt kér belőle. Pest megye — sajátos helyzetének megfelelően — már ma is Budapest zöldövezete, zödséges- és gyümölcsöskertje. Az elkövetkezendő években még inkább az lesz.

A kereskedelem egy évi adatai szintén fontos dolgokat mondanak. A tsz-tagok, munkások és alkalmazottal!: négy és fél milliárd forintért vásároltak csak a megye üzleteiben. (Vajon Budapesten mennyiért?) 14 434 elektromos gép és szerkezet, 7256 televízió, 2549 motorkerékpár és 658 magánautó — többek között erre is jutott, a négy és fél milliáriból.

Még egy adat, az utolsó: minden Pest megyei lakos (ismét számítsuk ide a csecsemőket is) átlagosan 643 forintot tartalékol az OTP-fiókokban. Nagyon sokat mondó szára ez is: húsz esztendő munkája, eredményei sűrűsödnek benne.

És ami, talán a legszebb az elmúlt két évtizedben: egy nagyon mélyről, nagy nyomorúságból indult tájrész, Pest megye ma már minden tekintetben igyekszik elérni a főváros: szintjét.

Murányi József

tt>ábK Viktor felvételei.)

A Dunai Cement- és Mészmű már ontja a cementet. Annyit ad évente, mint az ország többi cementgyára együttvéve.

<

Túl a megyehatáron

Pest megye: a főváros kertje

got feldolgozó kőolajipari vállalat. És évtizedbe sem telik, a Dunakanyarban, Nagymarosnál felépül a nagy gát. A felduzzasztott víz az ország legnagyobb vízierőművének turbináit forgatja majd.

Az elmúlt két évtized a falu arculatát is átformálta. A megye 1 092 972 katasztrális hold földterületének több. mint háromnegyedén 19 állami gazdaság és 194 tsz gazdálkodik. (A maradék egynegyeden túlnyomórészt tszcs-k és speciális szak- szövetkezetek tevékenykednek.) A terület fele szántó, de a kert, a gyümölcsös, a szőlő túlhaladPest megye a felszabadulás után vette fel mai alakját. Megkapta a budai hegyeket, az ipoly-völgye is ide került, a déli részből pedig Bács-Kiskun megye lett.

Sokarcú táj. A Börzsöny lefut az Ipolyig, az Ipoly túlsó partja már Csehszlovákia; a folyó két partján élők jó barátságban vannak, sokszor traktorral, autóval is kisegítik egymást. Nyílik tovább a panoráma, jön a Duna csodálatos patkóhajlása. a hegyek színeivel, a visegrádi romok komor pompájával, aztán a Széntendre-s?i get, s a főváros után az Árpádok hajdani szálláshelye, a Csepel-sziget. A

1967-ben már teljes kapacitással termel majd a százhalombattai hőerőmű. A gépesítés nagyfokú, az elsők között áll Európában: a 600 megawatt előállítását hatszá- zan biztosítják.

sziget csücskén Pest megye is véget ér; balra kitárul az Alföld, a Kiskunság felső fele. Jönnek a Dabas, Cegléd, Nagykőrös környéki tanyák, feljebb északra a gödöllői dombok, az 1848-at idéző Tápió és a Galga völgye.

Kihagytuk a Duna jobbpart- ját, a hegyek közé búvó Pilis- vörösvárt, Pilisszentivánt, ahonnan először érkezett szén a felszabadult fővárosba. Göd, a magyar munkásmozgalom egyikakkori fellegvára. A 28 ezer lakosú Érd: óriási falu a főváros tőszomszédságában, ám néhány kilométerre délnek, az avar sírokat rejtő Százhalombattán, az ország legkorszerűbb hőerőműve és olajfinomítója épül.

A történelem, a múlt sok-sok emléket hagyott itt. Dózsa Cegléden beszélt, Kossuth is ott. kezdte az országot íelrázó to- borzó körútját, Visegrádon székelt Mátyás király, Arany János Nagykőrösön volt „főgimnáziumi” tanár. Petőfi, Bajcsy- Zsilinszky Endre — nekik is volt közük Pest megyéhez. A kilenc városi, falusi múzeumban az őskorból őriznek értékes leleteket.

Pest megye nagyon mélyről indult húsz évvel ezelőtt. A tizenegy járás közül (a mai határokat nézve) talán ha kettőben, háromban nem „álmodott a nyomor”. Az 1945-ös tavaszon negyvenötezer cselédnek, nincstelennek osztottak földet. Az akkori hatszázezer lakosra (az 1938-as adat) évi kétezer halott csecsemő jutott. A féltucatnyi gyárban (már a háborús konjunktúra idején) 60 fillér volt a férfiak, 41 fülér a nők átlagos órabére. Kevesen érték meg a 60 éves kort, hiszen a mezőgazdasági napszám csak egyharma- dát tette ki a majd két és fél pengős kórházi ápolási költségnek. Tizenháromezer emberre jutott egy orvos. Mintha erről írta volna József Attila: „...elmebaj, egyke és sivár” „bűn, öngyilkosság, lelki restség...”

De zárjuk le a múltat. Beszéljünk a jelenről, amely húsz év előtt felfalta a múltbéli nagy nyomorúságot. Pedig most jóval többen élnek itt, mint akkor.

Az 1945-től eltelt majdnem 20 esztendő alatt itt is ugyancsak — mint szerte az országban — minden megváltozott. A megye évről évre gazdagodott és gyarapodik. Olyasmivel is dicsekedhet, amivel egyetlen más megye sem: egyetemi faluja van Gödöllő községben működik a sok külföldi ország tudósait is idevonzó Agrártudományi Egyetem.

Ha azt nézzük, hogy az egyetem megyéjében régen az iskolák hat százalékban nyolc hónapnál rövidebb ideig tartott a tanév, mert a gyerekeknek dolgozniuk kellett, hogy az iskolák 42 százaléka osztatlan volt, fele pedig csak részben osztott, Akkor mindjárt másképp hangzik; egyetemi 'falu. A csecsemőket is beleértve, már 2,6 könyvet kölcsönöz és 8,2 mozijegyet vesz évente minden Pest megyei. Azoknak a száma is hatezren felül van, akik esti gimnáziumba járnak. E néhány adat az eredményt, s még inkább a fejlődés folyamatát némileg érzékelteti. És mindjárt hadd tegyük hozzá — hiszen a kultúrába az egészségügy is beletartozik, — hogy ma már minden tízezer lakosra 20;l kórházi ágy jut, s ma nem 13 ezer, hanem 3397 emberre jut egy orvos. És a csecsemőhalandósági mutató országosan is kitűnő.

Miből tudta mindezt a megye felmutatni? Az új, a sjzgciaHsr fa útra lépett ország támogatásából, amelyben természetesen az itt élő emberek, ^őfes.zátései is benne foglaltatnak. A munkás és mérnök eredménye: a megye 136 kisebb-nagyobb üzeme csak a tőkés országok közül 44-be exportál. Még Kanadából és Ausztráliából is hoznak valutát a Pest megyei áruk. A Csepel Autógyár, a váci Forte, a gödöllői Ganz Árammérő és a többi üzem gyártmányai.

Pest megye keresőinek majdnem fele fővárosi és a megyei iparból él. Ez az arány — az ipar és megye javára — állandóan javul. Vácott épült fel a Dunai Cement- és Mészmű, az 'ország eddigi cementtermelését megduplázó, 'óriás. Százhalombattán 1967-ben már teljes üzemmel működik a 600 megawatt áramot adó hőerőmű és az évi hárommillió tonna anyaPest megye szántó- területének mintegy 40 százaléka homok. A szőlő, a különböző gyümölcsféleségek és a konyhakerti növények díszlenek itt . legjobban. Az évek óta nagy lendülettel folyó telepítéshez a termelő- szövetkezetek ma guk gyökereztetik a szőlővesszői.

Gödöllőn 140 millió forintos beruházással bővítik és korszerűsítik az Agrártudományi Egyetemet. Rövidesen Gödöllőre költözik majd Budapestről az agrárgépészmérnöki kar is. Az új diákszállón nemrég még dolgoztak, jelenleg már a diákok lakják a két- és háromágyas, modern szobákat.

ja már a tíz százalékot, s az állattenyésztés is gyorsan fejlődik.

Uj istállók, ólak, gépszínek épültek abból a 700 millióból, amelyet a tsz-ek 1961. és 1962. között beruházási segítségként kaptak. A megye mindjobban berendezkedik a valóban nagyüzemi öntözéses „zöldséggyár- tásra”. És csupán 1960-tól a módszeres telepítés 3547 holddal növelte meg a szőlő és