Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
Í964. december 1. TOLNÁ MEGYEI NEPÜJSAG 5 Senki nem lehet törvényhozó sa|át érdekében DOLGOS, IGYEKVŐ EMBER volt fiatalkorában Scharfenberger Ferenc. Egy életen át azon törekedett, hogy öreg napjait majd nyugodtan, békésen töltse el élete párjával együtt. De most, életének nyolcvanadik évében lélekbevágó, fájó keserűséggel kell tapasztalnia, hiábavaló volt az egész dolgos, fáradságos élet. Vannak emberek, akikkel mostohán bánik a sors. Őrá az első csapást a háborúval mérte, odamaradt a veje. A háborút követő évek a fiát sodorták az országon túlra, ő maga meg feleségével, lánya, illetve vője fedele alá kényszerült. Hivatalos értesítést gette meg az öreg gert. A jobbérzésű emberek természetesen, nem hagyják szó nélkül Scharfenber- — A fiam is nősülni akar... — Az rendjén van, hogy házat akar adni a lányának, vőjének. De az már nem, hogy törvényteHoffmann Mátyás ténykedését, 'enül akar eljárni, hiszen állam hogy ő maga alkosson törvényt dóan zaklatják a két öreget. jogainak érvényesítésére. Több bejelentés érkezett a tanácshoz, a legutóbbi tanácsülésen is több tanácstag felszólalt; védjék mega magatehetetlen két öreget az újdonsült tulajdonos önkényeskedése ellen. Ám ő szentül meggyőződött magatartása jogosságáról. — Mióta lakik benne kegyelemből, és még semmi javítást nem végzett rajta — mondja a vő, Leicht József haláláról nem 0jyan hangsúllyal, mintha már kaptak, nyomtalanul elnyelte a húsz-harminc éve az övé lenne a háború. Eveken keresztül vart ház, és megengedte volna, hogy valami bíztató hírt, életjelt Schar- benne lakhassanak, fenberger Mária — mindhiába. Az _ Kegyelemből? Hiszen a lá- állandóan kétség, remény közt nyuk után jogfolytonosságuk van élés beteggé tette, őt is eltemet- _ válaszol a vb-titkár. ték, aki gyámolító lett volna a — Nekem a közjegyző azt tehetetlen éveikre. mondta, felmondhatok. — Felmondani lehet, de másik, A két öregre ennél súlyosabb elfogadható cserelakásról kell vegyek én lakást? a tanács. a házat megvette, tudta, hogy lakója van? a — Tudtam. De én a lányomnak Amikor csapás már nem is sújthatott. Mert az emberi kapzsiság már- gondoskodni, már kiüldözné őket a fedél alól — Honnan is, hogy elpusztulni kilökje őket Adjon nekik az árokpartra. Miután az asszony meghalt, __________________.............. s ógor, Leicht István megindít- vettem a házat. Meg, gondoltam, tatta eltűnt öccse holttányilvání- majd kiköltöznek, tási eljárását. A holttányilvání tás _ Kiköltöznek? Hova? Az ismegtörtént, és ő lett az örököse ten szabad ege alá? , annak a háznak, amelyben a két — Már kétezer forintot ígértem öreg lakik. De azonnyomban el is n. N.-nek, hogy fogadja oda őket. adta Hoffmann Mátyásnak, aki De azt mondja, semennyiért sem. a házat a lányának, illetve vőjé- Vagy miért nem viszi ki őket a nek szánta. Az adásvételi szerződésen még meg sem száradt a tinta, de Hoffmann Mátyás máris újonnan szerzett joga érvényesítéséhez látott Először is elment Scharfenber- gerékhez, és felszólítottá őket, fiuk Nyugat-Németországba? — Az az ő dolguk. Különben is; hogyan induljon ismeretlen, hosszú útnak egy már-már magatehetetlen, nyolcvanéves ember, meg <?gy'vögyban fekvő, beteg asz- szony? Nem gondolja? — Én nem azért vettem a há— Mi, kérem? Ugyan? Ha jövünk is, még csak nem is szólunk. Különben meg az én tulajdonom, akkor jövök be, amikor én akarok. — Ha úgy tetszik, akár éjfélkor is? ■ Akkor xs HOFFMAN MÁTYÁS ÁLLÍTÁSA, hogy nem zaklatnak ők, dehogyis zaklatnak, hamarosan megdől, amit Scharfenberger Ferenc megjelenik a tornácon. Mindegyre magasabb lesz Hoffman Mátyás hangja, majd menyecske lányával együtt minősíthetetlen hangon hordanak össze mindent az idős emberre. Nem éppen ildomos egy húszegynéhány éves nőnek vén hazugnak és egyébnek titulálni egy nyolcvan- éves embert, akinek nincs más bűne, minthogy benne lakik abban a házban, amelyet ők megvásároltak. Nem is olyan régen sok embernek lett a sorsa, hogy öregségükre istállóba szorultak, onnan temették el őket. Hasonló sors várna Hoffman Mátyás jóvoltából Scharfenberger Ferencékre is, ha nem védené őket a törvény. A törvény, amely mindenkire nézve egyformán kötelező, és ő sem alkothat helyette a saját érdekének megfelelőt. A községi tanács határozatait mégis semmibe vette, mondván, olyanok hozták, akik nem értenek hozzá, mert neki Bonyhádon, Szekszárdon, Budapesten azt mondták, a lakás az ő tulajdona, abból bárkit kirakhat. Vajon, ha a járásbíróság is elmarasztalja, akkor azt 'Ts hozzánemértéssel vádolja meg? Sokszor csodálkozni kell azon, mielőbb hagyják el a lakást, mert • hogy esik á pénzem feküd- hogy embereket mennyire elvakítkülönben kirakja őket. A nagyobb nyomaték kedvéért még az asztalt is megverte. Második útja a községi tanácshoz vezetett. A titkárnak bejelentette; a házat megvásárolta, a tanács gondoskodjon Scharfenberger Ferencnek másik lakásról, mert ő kirakja. — Scharfenbergeréknek a lakásban jogfolytonosságuk van, miután közös háztartásban éltek lányukkal. Felmondani nekik, és kiköltöztetni őket csak akkor lehet, ha a tulajdonos másik, megfelelő cserelakásról gondoskodik — figyelmeztette a titkár. Hoffmann válasza ez volt; — Én ugyan lakásról nem gondoskodom, de teszek róla, hogy mielőbb kimenjenek. Tett is. EZT BIZONYÍTJA a két határozat, amelyet eddig a községi tanács titkára hozott, és amelyekben Hoffmann magatartását birtokháborításnak, tilos önhatalomnak minősíti, és ettől a magatartástól eltiltja. Hoffmann Mátyás ugyanis önhatalmúlag felnyitotta az udvarban levő istállót, és az ott tárolt tüzelőanyagot, felszerelést — közte kézi kártológépet, háti permetezőt, egy, még felvasalatlan lovas kocsit — kirakta egy nyitott fészerbe. Egy másik alkalommal tetőjavítás ürügyén Hoffmann veje, Drüszler Ferenc létrán felment a háztetőre, majd behatolt a padlásra és belülről kinyitotta a bezárt kamraajtót. Majd a ház alatt levő pincét foglalták el, mondván, szükség van rá. Mindenesetre betett egy zsák burgonyát, bár Hoffmannéknál két pincéjük is van, az udvarban és a pincesoron. Az idős, 76 éves Scharfenber- gerné már hetek óta á°vban fekvő beteg, de Hoffmannékat ez sem zavarja. Nap mint nap megjelennek az udvarban valamilyen ürüggyel, és bekiabálnak a két öregnek, mikor hajlandók kimenni a házukból. Ilyenkor aztán jön benne. A lányoméknak is hat- kegyetlenül önzővé tehet az szükségük lenne a lakásra. „enyém” tudata. — Nem fémek meg maguknál? BOGNÁR ISTVÁN Újítás az ipari hűtőszekrény gyártásánál Darabonként háromezer forint megtakarítás A Bonyhádi Vasipari Ktsz az idén kezdte meg az ipari hűtő- szekrények gyártását. A szövetkezetben készül el maga a szekrény. a hűtőberendezést a budapesti MIR-KÖZ Ktsz építi be. A szövetkezetben jelentős módosítást végeznek a gyárástechno- lógián. Az eredeti megoldás szerint a sík lemezeket a sarkokon alumínium idomokhoz csavarozr ták így alakították ki a szekrényt. Dávid Sándor szocialista brigádvezető olyan módszert dolgozott ki, amellyel feleslegessé válnak az alumínium idomok, vaslemezből hajlítják a szekrény — illetve a hűtőpult — oldalait. Az új konstrukcióinál teljesen kiküszöbölik az alumíniumot és azzal, hogy az éleket, sarkokat is az oldal, illetve fedőlemezek meg- hajlításával képezik ki, szilárdabbá teszik az egész szerkezetet. Míg korábban egy-egy hűtőpultnál 350 csavart használtaik fel. a csavarkötések miatt vastagabb lemezt is kellett alkalmazni, — most mindössze ötven csavarra van szükség. Darabonként tizenhárom kiló alumíniuidomot kellett korábban felhasználni, most nincs szükség alumíniumra. Például a hűtőpult tetejét a régi módszernél tizenkét alumíniumidomból és öt lemezdarabból csavarozták össze, az újítás bevezetésével egy lemezből készül a tető. A régi hűtőpult súlya — a hűtőberendezés beszerelése előtt — 210 kiló volt, az újé hatvan kilóval kevesebb. Jóval termelékenyebb is az új eljárás, az újítással darabonként mintegy negyven munkaórát takarítanak meg. Az összes megtakarítás — anyag és munkabér — háromezer forint. Ha jövőre is a jelenlegi mennyiséget gyárthatják, közel egymillió forintot takaríthatnak meg. Erre meg is van a kilátás, a MIR-KÖZ hűtőpultja bel- és külföldöa egyaránt keresett cikk. Gyönk méltó takarékossági központ Már nem járási székhely. „El-1 haladja a megyei 1356, illetve hagyták” a hivatalok. Forgalma nagyot csökkent. Takarékossági szempontból mégis központ maradt. Belecska, Diósberény, Gyönk, Keszőhidegkút, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari és Varsád 9528 lakójának takarék- betétje ugyanis az idei 3 milliós emelkedéssel együtt jelenleg 14 millió 210 ezer forint. Egy ■ laszó szót követ, és egyízben Hoff- kosra 1471, egy családra pedig mann már mellenragadva fényé- 5574 forint jut átlagban. Ez meg4840 forintnak megfelelő átlagot. Gyönk községben pedig egy lakosra 2042, egy családra pedig 9200 forint a takarékbetét-átlag. Gyönk, Belecska, Keszőhidegkút és Szakadát már elérte, míg Szárazd és Varsód már igen közel áll a „takarékos község” szinthez mely azt jelenti, hogy a családok több mint 90 százaléka takarékoskodik. Sz. K. Beépített hibák Beépített hibákra bukkantunk a nemrég átadott paksi gimnáziumban. A Komlói Építőipari Vállalat gondatlan munkájának következménye, hogy most sok kisebb-nagyobb, nagyon bosszantó hiba nehezíti a tanítást. Rosszak a páros kazánok. Széngáz van az épületben, nem megfelelő a fűtés az osztályokban. Vízvezetéket nem szereltek a szivattyúház közelébe. A szennyvízátemelő működéséhez szükséges százhúsz liter vizet vödörrel kell feltölteni. Nem megbízható a motor- és szivattyúberendezés sem. •*- • A tetőnyíláson keresztül beesik az eső. Az ajtót nem lehet bezárni egy odaszerelt létra miatt. i Foto: Túri Mária Egy rossz kötéllel, háti puttonnyal csak keservesen lehet felhordani naponta hat-nyolc mázsa salakot. Egy kézi csörlő elég lenne a munka megkönnyítéséhez. io!
