Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
196-1. december 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A párt vezető szerepe növekedésének és munkastílusának egyes kérdései Szerdán az MSZMP politikai • akadémiáján Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja tartott előadást. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük Gás- ; pár elvtárs beszédét. Bevezetőben Gáspár Sándor a párt vezető szerepéről és annak. feltételeiről beszélt. Hangsúlyozta a vezető szerep nélkülözhetetlen feltétele, hogy a párt erős' egységes és. szervezett legyen. A ‘ ■ politikai, ideológiai és cselekvési ' egységet állandóan erősíteni és1 fejleszteni kell. Ebben az összefüggésben fontos tényező a párt összetétele —, mondotta —, amely ( kihat a vezető szerep érvényesülésére. A bolsevik pártról irta Lenin: „...nem az a legfőbb gondja, hogy taglétszámát növelje, hanem az. hogy a tagság minőségét javítsa ...” ez természetesen érvényes más kommunista pártokra is, a mi helyzetünkre is. Nekünk is olyan párttagokra van szükségünk, akik egyrészt magukévá teszik, helyeslik, értik a párt politikáját, másrészt képesek és alkalmasak a párt politikájának valóra váltására. A korábbi években, a hatalom meghódítása és megszilárdítása után a régi pártvezetőség nem vette figyelembe Leninnek ezt az álláspontját, helytelen pártépítési elveket követve, lehetővé tette, hogy nagyszámmal kerüljenek a pártba kevésbé szilárd elemek. A tapasztalat bebizonyította: ha túlságosan felduzzad a taglétszám, akkor elmosódik a párt és az osztály, valamint a párt és a nép közötti különbség; nem az osztályt emeljük a párt színvonalára, hanem a párt színvonalát igazítjuk az osztályéhoz. Ilyen esetben csökken a párt ereje, szervezettsége, látszólagossá válik egysége. Ugyanakkor hiba lenne, ha a párt bezárná kapuit a felvételre érett dolgozók előtt és elzárkózás, bizalmatlanság alakulna ki a párt és a hozzá közelállók között. A párt vezető tevékenysége igen fontos erkölcsi követelményeket is tartalmaz. Az összes dolgozók figyelik és ellenőrzik, megegyeznek-e szavaink és cselekedeteink. Pártunk az utóbbi években megteremtette a bizalom légkörét és nem engedd azt az elbizakodottsággal vagy a be nem váltott ígéretekkel elrontani. Gáspár Sándor a továbbiakban elemezte a párt vezető szerepét a szocialista forradalom különböző szakaszában, majd így folytatta: A proletárdiktatúra és az új feladatok — Vegyük sorra azokat a fontosabb tényezőket, amelyeket a párt vezető szerepének elemzésében figyelembe kell vennünk. A proletárdiktatúra kialakult és megizmosodott, mechanizmusa a munkásosztály, a dolgozó nép szerve. Ma már semmi sem indokolja, hogy rpint régebben néha, e szervek helyett, vagy fölött intézkedjünk. Az állami igazgatásban dolgozó sok tízezer kommunistára is kötelezőek a különböző párthatározatok. Az a feladatuk, hogy biztosítsák adott helyeken e határozatok végrehajtását és ez szerves része a párt vezető szerepének. Ha az állami és gazdasági szervek munkája javul, ez egyben a párt vezető szerepének növekedését is tükrözi. A tömegszervezetek és mozgalmak szerves alkotórészei a proletárdiktatúra mechanizmusának. Munkájukat önállósággal és felelőséggel végzik; a párt politikáját főként közvetett úton, a politikai meggyőzés és vita útján érvényesítik. Kétségtelen, hogy ez nem könnyű módszer, de a kommunista párt számára mégis ez az egyetlen helyes és járható út, s ez a szocialista demokrácia lényegéhez tartozik. Ez a módszer erősíti államunk szocialista jellegét azzal is, hogy a tömegszervezetek és mozgalmak révén sok százezer dolgozó közvetlenül részt vesz a közügyek intézésében. Társadalmunk demokratizmusának növekedését egyesek — talán éppen a burzsoá propaganda hatására — úgy fogják fel, mint „rendszerünk liberalizálódását”. Akik ebben a hitben ringatják magukat, azok tévednek és csalódni fognak. A társadalmi, s ezen belül az üzemi demokrácia a szabad vitalégkör további térhódítása nem gyengíti, hanem erősíti a párt vezető szerepét, egyúttal elősegíti a dolgozók sokaságának tudatos, aktív részvételét a termelés és a társadalmi élet problémáinak megoldásában. Ilymó- don a párt vezető szerepe a tömegek cselekvésében realizálódik. Erőtartalékaink a munkásosztályban, a szocializmust építő dolgozó népben vannak, és a demokrácia szélesedése mindinkább felszínre hozza azokat. A párt vezető szerepének növekedését ezért nem a demokrácia szélesedésétől, hanem a demokrácia korlátozásától kell félteni. Kétségtelen, hogy társadalmi életünk különböző területein vannak liberális jelenségek: hanyagság, lógás, munka nélkül szerzett jövedelem, a törvények kijátszása, stb. Pártunk politikája, egész ’ államunk tevékenysége, a tömegek demokráciájának kibontakoztatása éppen e jelenségek ellen irányul. A burzsoá szokások és maradványok elleni harc csakis a legszélesebb demokrácia talaján lehet eredményes. Az „én is elnézem neked, te is nézd el nekem”, a „kéz kezet mos’’ kispol-1 gári elv ellen úgy lehet eredményesen fellépni, ha mi nem nézünk el semmit, ami kárt okoz a közösségnek, és harcolunk az ilyen tünetek ellen. A szocialista demokrácia, s benne a pártdemokrácia azért is fontos, mert ez a párt egész tevékenységét, irányvonalának helyességét is ellenőrzi. Azt, hogy a párt a tömegek igényeinek megfelelően alakítja-e mindennapi politikáját, elsősorban a munkásosztály, a dolgozók összessége bírálja el. A kommunista párt a munkásosztálynak, a népnek nemcsak vezetője, hanem ügyének szolgálója is. S ez a szolgálat akkor halad jó úton, ha az ilyen ellenőrzés lehetséges és hatékony. Társadalmunk egységének erősítése, s a feladatok végrehajtása azt követeli; minden embert minden fórumon aszerint bíráljanak el, hogy cselekedeteivel, munkájával, magatartásával mennyire segíti a szocializmus építését. Helytelen lenne, ha may a szocializmus teljes felépítésének időszakában aszerint ítélnénk meg az embereket, hogy mik voltak 20— 30 évvel ezelőtt Fejlődésünk logikus következményének tartottuk például a származás szerinti megkülönböztetés eltörlését az egyetemi és főiskolai felvételeknél. Az osztályharc a többi között azt követeli, hogy fegyverrel, kényszerítő eszközökkel lépjünk fel azokkal szemben, akik fegyverrel, erőszakkal fordulnak szocialista vívmányaink ellen. Aki azonban letette a fegyvert — képletesen értve is —, azt rendszerünk ne kényszerítse arra, hogy ismét felvegye. Mindenki számára megadjuk annak a lehetőségét, hogy egyenjogú állampolgárként beilleszkedjen sorainkba. Ez is a proletárhumanizmus követelménye. Osztály szövet sésr az alkotóerő kibontakozására Ezután arról szóit, hogy a szó-1 is megismételjük, hogy a párt eializmus teljes felépítésének időszaka azt követeli, hogy a párt a legszélesebb osztályszövetség megteremtésével biztosítsa minden alkotóerő kibontakozását. Ma a munkásosztály harcának alapvető céljai végérvényesen egybeesnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztság és a néppel azonosuló értelmiség valóságos érdekeivel. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy az osztályharc és a szövetségi politika szétválasztása. még inkább szembeállítása, elméleti és politikai hiba. A gazdasági és kulturális életünkben tapasztalható lazaságok, az előforduló felelőtlenség és hanyagság jogos elégedetlenséget kelt párttagokban és pártonkívü- liekben egyaránt. Indokolt türelmetlenséggel követelik a felelőtlenségek megszüntetését. E káros jelenségek megszüntetése viszont csak akkor lehetséges, ha mindenhol az osztályharc részének tekintik a szocialista gazdaság megerősítését és fejlesztését, gazdasági és kulturális életünk visz- szásságainak felszámolását. A párt vezető szerepével kapcsolatban is akadnak helytelen nézetek. Még mindig kisért — bár csökkenő mértékben — az a felfogás, amely a vezető szerepet a párt tagjai által elfoglalt pozíciók számán méri le. Egy-egy pártonkívüli beállítása felelős gazdasági-műszaki beosztásba — különösen, ha előzőleg kommunista töltötte be ezt — feléleszti ezt a helytelen szemléletet. A párt szerepének olyan felfo-1 dalmi szerepére hivatkozva, fe- gásával is találkozunk, amely a leslegesnek, szükségtelennek tart- technika, a tudomány fejlődésé-1 ja a párt vezető szerepének nővéré, az értelmiség növekvő társa- lését. Határozottabb vezetés szükséges Egy mondatban úgy válaszolhatnánk erre, hogy tanuljunk meg szocialista módon élni, tudjunk szocialista módon dolgozni és gondolkodni. A VIII. kongresszusnak ez a célkitűzése megszabja a konkrét feladatokat is, mégpedig abban, hogy maximális mértékben aknázzuk ki a szocialista rendszer előnyeit. Ennek érdekében ma mindenekelőtt érvényt kell szerezni a párt politikájának a gazdasági építésben. A közvéleményt foglalkoztató kérdések jelentős része a gazdasági vezetéssel, *a tervezéssel, a beruházások gazdaságosságával, a termelékenység, az életszínvonal alakulásával kapcsolatos. Elítélik a termelőmunka egyes frontjain tapasztalható lazulást, és sürgetik a felelőtlenség megszüntetését biztosító intézkedéseket, általában határozottabb vezetést kívánnak. A Központi Bizottság ismeri a fejlődésünket akadályozó tényezőket, és legközelebbi ülésén érdemben kíván foglalkozni felszámolásuk módjával. A dolgozók kritikai megjegyzései a legtöbb esetben türelmetlen tenniakará- sukat fejezik ki, és bizonyítják társadalmunk őszinte és szabad légkörét. A tettvágyat, amit milliók észrevételei is mutatnak, világos feladatmeghatározással, elsősorban a munka jó megszervezésével, a vezetés javításával lehet értékesíteni. A szocialista gazdaság megerősítésével és fejlesztésével egyidejűleg fokoznunk kell a párt eszmei befolyását a társadalom minden osztályára és rétegére. Ideológiai és kulturális életünkre jellemző a párt eszmei térhódítása. Nyilvánvaló, hogy az új nemzedék nevelése, a felnőtt dolgozók politikai és szakmai oktatása a párt kulturális politikájának kiemelkedő fontosságú területei. A gazdasági építő- és a kulturális nevelőmunka növekvő feladatai azt követelik a párttól, hogy tökéletesítse és hatékonyabbá tegye szocialista rendszerünk állami, társadalmi, gazdasági szervezeteinek, intézményeinek tevékenységét. Mivel a párt politikája hivatalos állami politikává vált, és a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak e politika talaján működnek, e szervek javuló munkája egyszersmind a párt vezető szerepének növekedését tükrözi. Az állami, tanácsi, gazdasági, tömegszervezeti vezetőknek az adott munka- területen önállóan kell megvalósítaniuk a párt politikáját. Ez nem csökkenti, hanem növeli a párt vezető szerepét. Mindenki felelős saját tevékenységéért vezető szerepe ott és annyiban érvényesül, ahol és amennyiben megvalósulnak határozatai. Éppen ezért nincs ellentmondás a pár- tonkívülieknek a társadalmi életbe történő fokozottabb bevonása és a párt vezető szerepének további növelése között, mivel ők is a szocializmus érdekében tevékenykednek, közreműködnek e politika megvalósításában. Politikánk e két vonása kiegészíti, feltételezi, nem pedig kizárja egymást. A már sokszor kifogásolt „statisztikai szemléletnek” azonban bizonyos táptalajt ad a számos üzemben, hivatalban és intéz-1 ményben tapasztalható protekció, > a személyi kapcsolat és baráti összefonódás nyomán keletkező személycseréknek esetenkénti ku-| sza szövevénye. Nehezíti a hely-) zetet, hogy néha a pártszervezet1 helyes álláspontja, a párttitkár szava sem tudja megakadályozni a nyilvánvalóan hibás, a párt politikájával szemben álló intézkedést. Ilyenkor határozottan ki kell mondani: ennek semmi köze sincs a párt politikájához, ez eltorzítja azt, tehát fel kell lépni ellene. Egyik oka a párt vezető szerepét vitató nézeteknek az is, hogy számos pártalapszervezet gyenge és valóban nem játszik jelentős szerepet munkahelyén. Tapaszta- j lataink szerint ezeken a helyeken ' a pártmunka megjavításával együtt a káros és helytelen nézeMár sokszor elmondottuk, most i tak is megszűnnek. Mindazt, amit követelményként állítunk a párt, a dolgozó emberek elé; fegyelmezetten, pontosan végrehajtani a terveket, érvényesíteni a népgazdaság érdekeit, felszámolni a felelőtlenséget, az önzést, hangsúlyosan állítjuk a vezető szervek és vezetők elé. Mindenki felelős a saját tevékenységéért, s természetes, hogy akinek nagyobb hatásköre van, annak nagyobb a felelőssége is. Ezt az elvet kell érvényesíteni, ebben kell növelni pártunk vezető szerepét minden szinten, minden munkahelyen. Gazdasági életünk fejlődésének, eszméink térhódításának, a vezetés megjavításának emelője, s egyben feltétele is a szocialista demokrácia kiteljesedése — mondotta —, majd így folytatta: — A kommunisták és a pártszervezetek aktivitásának fokozásában legfontosabb feladatunk, a pártélet lenini normáinak maradéktalan érvényre juttatása, a demokratikus centralizmus minden elemének megtartása. A most folyó vezetőségválasztások megnyugtató bizonyítékát adják a pártdemokrácia fejlődésének. Gáspár Sándor a következőkben pártszervezeteink munkájának néhány módszertani kérdéséről szólt. A helyi vezetők munkáját nehezíti, bénítja a felsőbb gazdasági szervek nagyszámú tilalma. Ez meglehetősen leszűkíti annak a lehetőségét is, hogy a pártmunka a helyszínen hatékony legyen. A dolgozók aktivitását nagymértékben fokozza az, ha a helyszínen döntik el az oda tartozó kérdéseket. A pártszervezetek számára a jelenleginél szélesebb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a mindennapi munka során az emberek alkotó javaslatait hétköznapi tettekké változtassák. A továbbiakban azokról a köny- nyen kiküszöbölhető hiányosságokról beszélt, amelyek a pártszervezetek munkájában tapasztalhatók. Elvileg nem szorul bizonyításra — állapította meg Gáspár elvtárs —, hogy a munkásosztály ér- | dekei nemzetköziek, hogy a fórra. , dalmi osztályharc egy adott ország kereteiben csak akkor győzhet végérvényesen, ha célkitűzé- i sei egybeesnek a nemzetközi proletariátus alapvető törekvéseivel I Pártunk tevékenysége, a társa- ' dalműnk fejlődésében elért eréd- ' menyek bizonyítják, hogy az MSZMP internacionalista szellemben cselekedett és nevelte egész népünket. Nem tettünk I egyetlen olyan lépést sem. amely I konfliktust idézett volna elő a magyar dolgozó nép és a szoria- I lista viliágközösség érdekei kö- |Zött. A ml nemzetköziségünk az épülő szocializmus viszonyai között már nemcsak politikailag és eszmeileg, hanem gazdasági síkon is érvényesül. Gondos figyelemmel tanulmányozzuk a testvéri kommunista pártok, különösen a szocialista országok pártjainak tevékenységét. Számunkra különösen fontosak a Szovjetunió Pálijának és népének tapasztalatai. ' A szovjet nép közel fél évszáza- | dós épitőmunkájának tanulságai felmérhetetlen segítséget nyújta- í nak számunkra testvéri együttműködésünk, a pártjaink és né- jpeínk között kialakult őszinte és mély barátság lehetővé teszi számunkra, hogy a világ első szecia- lista hatalmának támogatását élvezzük, és hasznosítsuk a szocializmus építésében szerzet! taoasz- ' talatait. I A kommunisták boldogságát az adja meg. ha munkátok nyomát» egyre több ember válik meggyő- ződéses kommunistává, dolgozik lelkesen a szocialista Magyarországért, ha a szocializmus ügye előrehalad, ha új városrészek nőnek ki a földből, ha jobbá, szebbé, kulturáltabbá válik az emberek élete. Ebben van mindannyiunk erőfeszítésének, a párt tevékenységének értelme, ebben testesül meg a párt vezető szerepe — fejezte he beszédét Gáspár Sándor elvtárs.
