Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

VILÁG PROLET A RIAL EGYERfftjETFT • TOLNA MEGYEI^ m m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 284. szám. ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1964. december 4. Gáspár Sándor, elvtárs beszéde (3. o.) Sánta, a hídverő (5. o.) A jó gazdálkodás alapja Á termelőszövetkezetek — nap­jainkban történő — tervkészítése nagy körültekintéssel és felelős­séggel járó munka. Jó terv csak ott születhet, ahol alaposan elem­zik és értékelik az elmúlt évek tapasztalatait; a sikerekből és ku­darcokból egyaránt levonják a megfelelő tanulságokat. A múlt tapasztalatainak felhasználásáért és a jövő évi terv elkészítéséért minden tsz-ben elsősorban a ve­zetőség felelős. De bármilyen kép­zettek és gyakorlottak is a veze­tők, egyedül nem végezhetik el elég körültekintően és eredmé­nyesen az eddigi gazdálkodás ér­tékelését és a jövő évi terv elké­szítését. Már évekkel ezelőtt éppen a legjobb tsz-vezetők törekedtek arra, hogy a gazdálkodás megter­vezésében részt vegyen minden tsz-gazda. Abból indultak ki a terv a vezetésnek is alapja, ve­zérfonala. Ha tehát ennek elké­szítésébe bevonják a tsz-tagsá- got, egyúttal megosztják velük a vezetés gondjait, erősítik bennük a gazda felelősségét. Jól tudják: enélkül a vezetőség legjobb el­gondolásai is könnyen papíron maradhatnak.­Nyilvánvaló, a vezetők a gaz­dálkodás minden apró mozzanatát — ha még oly tájékozottak is — nem láthatják. Elsősorban a kü­lönféle posztokon dolgozó tsz-ta- gok tudhatják, milyen hasznos ta­pasztalatok, vagy gondok és ba­jok halmozódtak fel a? idén pél­dául a kapások növényápolásá­ban, az aratásban, vagy a? őszi betakarításban. És ugyanígy: a tehenészetben dolgozók a legjobb ismerői például a tejhozam nőve. lésében elért sikeres vagy ered­ménytelen módszereknek. Ilyen felismerések alapján vált gyakor­lattá például az egyik nagy ter­melőszövetkezetben az, hogy a zöldségtermesztés dolgozói szinte hétről hétre feliegyzik tanasztala, taikat, s a feljegyzések adják az alapját a tervkészítést megelőző­en a tapasztalatok összegezésé­nek. Á termelőszövetkezetben a ter­melési résztervek elkészítésében alapvető feladatuk van a brigá­doknak, munkacsapatoknak.^ A résztervek rendkívül jelentősek, hiszen végeredményben ezekből tevődik össze a közös gazdaság egész éves termelési terve. A részlettervekhez sorolhatjuk pél­dául egv-egv termelőszövetkezet munkaerőmérlegének elkészíté­sét is. Több termelőszövetkezet­ben évek óta kitűnő gyakorlattá vált, hogy a tervkészítést megelő­zően minden tsz-családdal külön- külön beszélgetnek a vezetőség tagjai, valamint a brigád- és munkacsapatok vezetői. A beszél­getéseken külön-külön értékelik minden dolgozó egész évi munká­ját, s egyúttal abban is megálla­podnak, hogy a jövőben milyen munkaterületen és mennyit dol­gozik majd a tsz-gazda és csa­ládja. Ez a felmérés alapot ad a munkaerőterv pontos elkészíté­séhez. Hasznos dolog, ha a tervkészí­tés előtt közgyűlést hívnak ösz­sze, ahol megvitatják a termelés főbb céljait és tervkészítő bizott­ságokat választanak. A bizottsá­gok a tervezés egy-egy részfel­adatát oldhatják meg, természe­tesen a vezetőség által kidolgozott egységes elvek alapján; Helyeselhető az is, ha a terv- készítés időszakában a brigádok­ban és munkacsapatokban — vagyis minden kisebb termelési egységben — többször is tartanak megbeszélést. A tanácskozások al­kalmasak arra, hogy már a ter­vek előkészületei során minden tsz-tag véleményt tudjon nyilvá­nítani, javaslatokat, elgondoláso­kat közölhessen a jövő évi tervre vonatkozóan. De helyes akkor is tanácskozni a brigádokban és munkacsapatokban, amikor a ter­vek már elkészültek. Hiszen utó­lag is lehetnek figyelmet érdemlő észrevételek és a tervjóváhagyó közgyűlés előtt az elkészült terv egyik vagy másik részletét még módosítani lehet. Egyre inkább terjed az a gya­korlat, hogy a tervtárgyaló .köz­gyűlésre nemcsak néhány soros meghívót küldenek szét a tsz- családoknak, hanem több oldalas sokszorosított tájékoztatót is, amely tartalmazza a közös gazda­ság jövő évi tervének legfonto­sabb mutatóit. Ezekben a tájé­koztatókban ismertetik a vetés­tervet, a tervezett terméshozamo­kat, az állattenyésztés fejlesztésé­nek ütemét, a számottevőbb be­ruházások adatait, a pénzügyi terv főbb tételeit, a közös vagyon várható gyarapodását, és a jö­vedelem tervezett alakulását is. Az ilyen tájékoztató módot nyújt arra, hogy minden család kellően megismerje, megvitassa és kiala­kítsa véleményét az egész közös gazdaság jövő évi tervéről. Néhány termelőszövetkezeti ve­zetőtől elég gyakran hallani: sok tsz-tag gyakran értetlenül visel kedik. Ám ha e megállapítást job­ban szemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy a legtöbb esetben nem is az emberek értetlenségé­ről van szó, hanem arról: a veze­tők elmulasztották a tsz-dolgo- zók kellő felvilágosítását a gaz­dálkodás legfontosabb mozzana­tairól. Az olyan termelőszövetke­zetekben, ahol mind a tervkészí­tésben, mind a gazdálkodás gya korlati megvalósításába a veze tők szövetkezeti gazdaként bevon­ják az egész tagságot, ott egyre kevesebb az értetlenség, mert mindenki pontosan tudja, mikor mi, milyen céllal történik. Vezetők és tisztséget nem viselő tsz-tagok érdeke teljesen azonos: olyan terv készüljön, amelynek segítségével eredményesebben le­het gazdálkodni, amelynek vég­rehajtása a közös gazdaság gyara­podását eredményezi és növeli minden tsz-család anyagi jólétét. A tervezés egyúttal a jövedelem, a tsz-ben dolgozó emberek meg­élhetésének tervezése is. Minden tsz-családnak tehát joga beleszól­ni a tervezésbe, s a vezetők dolga, hogy e jog gyakorlása lehetővé váljék. És minden tsz-tag érdeke, hogy éljen is a lehetőséggel. Horváth László A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Terv­hivatal elnöke jelentést tett a népgazdasági tervnek az első há­rom negyedévben történt és az év végéig várható teljesítéséről, a munkaügyi miniszter a bér- és munkaügyi gazdálkodásról tájé­koztatta a kormányt. A Minisz­tertanács a „ jelentéseket meg- I vitatta és elfogadta. A földművelésügyi miniszter beszámolt az őszi mezőgazdasági munkák menetéről és bejelen­tette, hogy a kenyérgabonát, a hosszabb időn át tartó esőzés el­lenére is lényegében a tervezett területen sikerült elvetni. A kor­mány a beszámolót tudomásul vette. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal veztője az idegenforga­lom idei tapasztalatairól és jövő évi feladatairól számolt be. A Mi­nisztertanács a jelentést megtár­gyalta és elfogadta. A kormány meghallgatta és tu­domásul vette az igazságügy­miniszter beszámolóját a vezeté­sével a Szovjetunióban járt kül­döttség tapasztalatairól, majd napi ügyeket tárgyalt. A világszervezet pénzügyi problémái — A német és a kongói helyzet az ENSZ előtt Gromiko szovjet külügyminisz­ter szerdán New York-ban újabb megbeszélést folytatott Rusk ame­rikai külügyminiszterrel. A „mun­kaebéden” részt vett Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet, Kohler moszkvai amerikai nagy­követ, Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője, vala­mint több szakértő is. , Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint a közel háromórás megbeszélés után Rusk „óvatos derűlátással” nyilatkozott a tár­gyalásokról. „ügy vélem, konst­ruktív útra jutottunk. A megbe­szélések még nem zárultak le” — mondotta. Az ENSZ-székház folyosóin olyan hírek terjedtek el, hogy U Thant főtitkár kezdeményező lé­péseket tesz a világszervezet, pénzügyi problémáinak megoldá­sa érdekében. Ezt megerősíteni, látszik Stevenson amerikai ENSZ-, képviselőnek a szerdai Gromiko— Rusk megbeszélések után adott nyilatkozata, amely szerint „a főtitkár talán igen hamar kezde­ményező lépést tesz”. , ", , Guaison-Sackey ghanai küldött, a közgyűlés 19. ülésszakának el­nöke szerdán tartott sajtóértekez­letén javasolta, hogy a közgyűlés keretein belül alakítsanak ad hoc- bizottságot a német kérdés tanul­mányozására. Hozzátette azonban, hogy a bizottság felállítására csak akkor kerül sor, ha azt kellő szá­mú küldöttség helyesli. Guaison-Sackey kifejezte azt a meggyőződését, hogy az afrikai egységszervezet hozzájárul a kon­gói helyzet stabilizálásához amiatt hogy erre „a legújabb események” (értsd a belga ejtőernyősök Stan­ley vjlle-i orytámadása) előtt nem kerülhetett sor. A ghanai diplo­mata végül, ismét a Kínai Nép­köztársaság törvényes ENSZ-jo- gaínák. helyreállítását sürgette. A TÁSZSZ jelentése szerint Gromiko. szovjet külügyminiszter szerdán fogadta Qusmaneba mi­nisztert, a Mali Köztársaság ENSZ-küldöttségének vezetőjét-, majd Kosztopulosz külügyminisz­tert, az ENSZ-közgyűlésen részt­vevő görög küldöttség vezetőjét. Tanácskozik az ENSZ 19. közgyűlése. Johnson elnök nyilatkozott a kelet-európai országokkal való viszonyról Johnson amerikai elnök szer­dán villásreggelit adott a Fehér Házban a Szabad Európa Rádió vezetői számára és ebből az al­kalomból részletesebben beszélt az Egyesült Államok és a kelet­európai szocialista országok kap­csolatairól. Johnson kijelentette: „üdvözöl­ni fogjuk a kelet-európ-i kormá­nyok minden arra irányuló őszin. te szándékának tanújelé\ hogy a közös törekvésekben együttmű­ködjenek az Egyesült Államok kormányával. Johnson elnök szerdán beszédet mondott a vezető amerikai üzlet­emberek egy csoportja előtt is és hangsúlyozta, hogy az ország gaz­dasági problémáiban mind a ma­gánvállalkozásokra, mind pedig a kormányra nagy szerep vár. Az elnök a következőképpen határozta meg a gazdasági fel­adatokat: 1. fenntartani és ha le- ' számtára. hetséges, meggyorsítani a gazda­sági fejlődés ütemét, csökkenteni a munkanélküliséget és a kihasz­nálatlan termelőkapacitást; 2. fenntartani az árstabilitást: 3. tovább erősíteni az ország pénz­ügyi mérlegét; 4. új utakat találni a fiatalok közötti munkánál ü- liség magas arányának csökkenté­sére; 5. megfelelő gazdasági le­hetőségeket biztosítani mindenki

Next

/
Thumbnails
Contents